Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-09-24 / 39. szám
zekszárd "V 1 d é k e. a kinek hazaszeretete örökké világitó fáklyája lesz e nemzet minden fiának az ezredéves utódoknál is. Az ünnepélyt mely szép számú hallgatók s az intézet összes növendékei előtt folyt le — az emeleti rajzteremben volt tartva. Varasdy Lajos derék tanfelügyelőnk körül ki az emelvényen foglalt helyet ott csoportosultak Krammer János és Kovács Dávidné az intézet igazgatói s a polgári iskola összes tanárai. Tanítók — lelkészek — a város intelli- gencziájának szép része — sőt a hölgy közönség is nagyobb számban. Krammer János igazgató egy igen szép beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt. Beszédje nem csak szép — tartalmas — hanem lelkesülő és buzdító volt. Hévvel-tüzzel beszélt arról a hazafiságróf — áldozatkészségről — szellemről s munkásságról mely nagy Széchenyinket a legnagyobb magyarrá avatta fél. Lelkesen megéljenezték. Ezután Geiger Valéria elszavalta »Széchenyi halálát.« Ezután az igazgatónő Kovácsné Nagy Lujzarfelolvasta Széchenyi István »életrajzát« a melyet ő a legnagyobb fáradsággal és gonddal állított össze, s mely összeállítás minden mozzanatában kitündökölt a szerzöné mély és beható történeti ismeretsége és honleányi lángoló hazaszeretete. — A hallgatókat valóban lebilincselte a mint a szabatosán felosztott munkájával ismertette: S_zéehenyi gyermek és ifjúkorát, szülei iránti gyengéd szeretetét, első nyilvános szereplését, s erre vonatkozó különféle véleményeket, továbbá Széchenyi személyleirását és jellemét, — szépirodalmi működését — állami férfiúi és politikai pályáját, mégis Széchenyit mint élő halottat, s végre mint a nemzet halottját; felolvasását a következő szavakkal végezte: és méltó volt, és méltó leend mindörökké a magyar nemzet bánata, mert »Széchenyi a fényes magyar aristokratia legdrágább köve volt és kihullott; a magyar nemzetet összefoglaló kapocs volt és megtörött; a haza melegítő, éltető napja volt és leáldozott.« Habár a fájdalmakat hamar elfelejti az emberi szív, de Széchenyi halálára mindig fájdalommal gondol minden hazafi, s bár hamvait elfedi előttünk örökre a »czenki sir«, — s emléke a melyet érczből emelt neki a nemzet kegyelete idővel szintén megsemmisülhet, de az emlék, melyet a legnagyobb magyar, dicső tettei által maga emelt magának, a nemzetben örökre élni fog. Ezt követte Leopold Lajos úr által igen csinosán előadott »Széchenyi emlékezete.« Végre Krammer János igazgató úr még egyszer emlékébe hozván az ifjúságnak a most hallottakat s tündöklő vezércsillagként ajánlván Széchenyi István, mint legnagyobb magyar életét és működését, az impozáns s lélekemelő ünnepélyt bezárta. A törvényhatóság köréből. gyűlésre egyleti elnök, I. jegyző és pénztárnokot küldé ki — előadott indokai alapján helyesléssel jóváhagyatik. 3.) Az országos központi jegyzői egylet közgyűlésére a múlt és a f. évben kiküldve volt egyleti tagok nevében — elnök által előterjesztett jelentés a választmány javaslata alapján tudomásul vétetett. »4.) Vármegyei alispán úr ő nagyságának a simontornyai járás községei által a pénzkezelési szabályrendelet módosítása iránt benyújtott kérvény tárgyában az egylethez intézett 5l89/891 számú leiratára a választmány véleményéhez képest egyhangúlag határoztalott: ezen tanulmányozást igénylő kérvény — összes mellékleteivel együtt a jegyzői kar véleményének megtarthatása czél jából — a dombóvári, dunaföldvári és völgység- járási egyletek elnökének a központi járásnak egylete nem lévén — ott Purt Adolf alsó-nánai jegyzőnek adandó ki oly felhívással, hogy az elsőnek jelzett egyleti elnök a megtartott gyűlés után az összes tárgyiratokat a következőhöz s igy tovább tegye át; az e tárgyban hozandó határozatot pedig mindegyik egyleti elnökhöz juttassa eí. Miről alispán úr ő nagysága, járási egyleti elnökök és Purt Adolf értesitendök. 5. ) Az 1889. évi egyleti pénztári számadás megvizsgálása tárgyában beadott számvizsgáló bizottsági jelentés és számadás — a választmány javaslatához' képest Reisner Béla, egyleti tag, szám- vizsgáló bizottsági elnöknek visszaadatni határoztatok; oly hozzáadással, hogy a számadás újból megvizsgálandó s az arról felveendő jegyzőkönyvben a számadás végeredménye is kitüntetendő; eiínek megtörténte után az összes iratok egyleti elnökhöz mielőbb visszajuttatandók lennének. 6. ) Az 1890. évi pénztári számadás a választmány javaslatához képest megvizsgálás végett Lu- nova János, Purt Adolf s Mehrverth Sándor egyleti tagokból alakított számvizsgáló bizottságnak határozatott kiadatni, jelentése a tárgyiratok vissza- ujttatása mellett egyleti elnökhöz mielőbb beküldendő. 7. ) Az 1889. évben Lengyelen és 1890. évben Tamásiban tartott erdei tánczmulatságok bevételei és kiadásairól készített számadások megvizsgálás végett a választmány előterjesztése alapján Lu- nova János, Purt Adolf és Mehrverth Sándor egyleti tagokból alakított számvizsgáló bizottságnak határoztatott kiadatni, jelentése a tárgyiratok visszajuttatásával egyleti elnökhöz mielőbb beküldendő. 8. ) Az 1891. évi költségelőirányzat a választmány előterjesztése alapján 340 frt bevétel és 340 frt kiadással jónak találtatván, a f. évben kivetendő tagsági díj 2 frt 50 krban állapitta- tdtt meg. (Vége köv.) KÖZGAZDASÁG. 15789. alisp. 891. Hirdetmény. A törvényhatóság 1892. évi költségvetése, az 1886. évi XXI. t. ez. 17. §. értelmében, a pénzügyi szakosztály véleményes jelentésével együtt a vármegye levéltári helyiségében folyó szeptember hó 26-tól október hó 10-ig bezárólag közszemlére tétetik ki. A költségvetésre vonatkozó netáni írásbeli észrevételek f. évi október hó 10-ig bezárólag az állandó választmányhoz czimezve benyújthatók. Szekszárdon, 1891. évi szept. hó 29-én. Simontsit8 Béla alispán. KÖZSÉGI ÉLET. Jegyzőkönyv felvétetett Szekszárdon 1891. évi junius hó 1-én a tolnamegyei községi- s körjegyzők egylete, által tartott rendes közgyűlésben. (Folytatás.) 2.) A magyarországi községi s körjegyzők or szágos központi egyletének elnökségétől u/9l szám alatt érkezett felhívás és az ahhoz mellékelt — a közigazgatás államosításáról szóló törvényjavaslat nehány a körjegyzők tisztviselői minőségét és anyagi helyzetét súlyosan érintő szakaszainak megváltoztatását ezélzó, — a képviselöházhoz intézett felirat tárgyában a választmánynak azon intézkedése, — hogy a közgyűlésnek utólagos jóváhagyása reményében ezen — a körjegyzőknek életfogytig való alkalmaztatását, — anyagi Gazdák figyelmébe. Az őszi fontos vetés munkájának ideje itt lévén, nem mulaszthatjuk el arra figyelmeztetni a gazdaközönséget, hogy fáradságának eredménye, a termés, nemcsak a tiszta és egészséges vetőmagtól, hanem attól is függ, hogy milyen fajtát vetünk. Azzal nem csak mi magyarok, hanem a külföld is már régen teljesen tisztában van, hogy olyan kitűnő búza, mint a magyar, másutt sehol a világon nem terem, de már a mi a rozsot illeti, ezzel a külföld túlszárnyalt bennünket, mert a mienknél sokkal jobb rozsfajtákat bocsát forgalomba. Az utóbbi években többféle kitűnő uj fajtával szaporították a rozsot, de valamennyit felülmúlja a két legújabb fajta: a schlan- städti óriás-rozs és a zsáktöltő Mammuth-rozs. Mindkét fajtának meg vannak mind ama tulajdonságai, melyekkel a jó rozsnak bírni kell; az előbbi némileg kedvező időjárás mellett kataszteri holdankint 1500 kilogrammot is fizet, az utóbbit pedig éppen bő termőségeért nevezett el méltán zsáktöltőnek Mauthner Ödön, ki egy alkalmat sem mulaszt el, melylyel a hazai mezőgazdaság felvirágzását előmozdíthatja és a gazdaközönség érdekeinek szolgálatot tehet, mint a most megjelent őszi árjegyzékéből látjuk, e két kitűnő rozsfajt is azonnal sietett megszerezni, hogy a haladni szerető gazdaközönségnek rendelkezésére bocsáthassa. Kétségtelen, hogy ezzel is .oly kiváló szolgálatot tesz a gazdaközönségnek, mintamontagnei rozszsal, melyet nyolez évvel ezelőtt honosított meg nálunk és melyet kitűnő tulajdonságaiért a földmivelési miniszter is felkarolt és a gazdaközönség közt buzgón terjesztette. Meg vagyunk róla győződve, hogy gazdaközönségünk, mely a mai viszonyok közt csak úgy boldogulhat, ha a külföldi versenynyel lépést tud tartani, megragadja az alkalmat ama két rozsfajtának a beszerzésére, mely az eddigi rozsokat bizonyára háttérbe fogja szorítani. Megjegyezzük, hogy úgy a schlanstädti mint a zsáktöltő Mammuth rozs nálunk csakis Mauthner Ödön magkereskedőnél kapható, mit azért tartunk szükségesnek megemlíteni, hogy a gazdaközönség félre ne vezettesse magát. Szerkesztői üzenetek. Gosztonyi Jenő úrnak. Átvettük és elintéztük. — M. Gy. úrnak. Helyes és csinos kis munka. — Egger J. G. A második magán levélben bővebben kifejtettük. — Gróf P. Megjelent. — W. F. Garam. Levele értelmében jártunk el. — Nagy Nép. János úrnak. A lappéldányokat Sajó-Ládra küldöttük el. Üdvözlet. — Semiramis. Nem közölhető. — Ag- laja. A »Hölgyek Lapjá«-ba szánt közleményét a legnagyobb sajnálatunkra mellőznünk kellett. — V. K. V. A jövő számban. N Y I L T T É R.*) Selyem Grenaditie-t fekete szines és mindenféle világosszinüt (18 féle minőségben) vám- és portómentesen küld G. Hennebe r g (cs. és kir. udvari szállító) gyári raktára Zürichben. Mintákat postafordultával küld. Levelekre — Svájczba — 10 kros bélyeg ragasztandó. T A N Ü G Y. Adományok. A magyarországi tanitók áiva- háza javára Horváth Ignácz szeksz'rdi tanító 20 frtot, Laky Dezső felső-ireghi tanító I irtot, Singer Adolf simontornyai tanító I irtot — adományoztak. Bocsor Dániel nagyszokolyi ev. reí. nyugalmazott tanító élte 76 ik, tanítói működésének 48- ik évében, Szóládon meghalt. Kis-Dorogh község r. k. népiskolájánál a Il-od tanítói állás üresedett meg, arra pályázat nyittatott. Évi fizetés 350 frt, bútorozott lakás. Tannyelv: német-magyar. Pinczehely-görbői izraelita népiskolához egy okleveles tanítónő kerestetik. Évi fizetés 300 irt, szabad lakás. A gőzkazáníűtők tanfolyama, me’yet a budapesti állami ipariskolánál a nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. minisztérium évenként rendezni szokott, az idén is október hó i-én nyílik meg s november hó közepéig tart. Ezen a tanfolyamon a gőzmozgony (locomobil) kazánok és a stabil kazánok szerkezete és kezelése fog taníttatni. Tanulókul felvétetnek a 18. életé vöket betöltött, olvasni tudó lakatosok, kovácsok, ezek segédei, a különböző gyárakban dolgozó kovács és lakatos-segédek, kazánok mellett alkalmazott gyári munkások. A belépők erkölcsi bizonyítványt tartoznak előmutatni, a nem önálló munkások ezenkívül, ha munkában állanak, a munkaadótól kiállított munka- bizonyitványt, ha nem állanak munkában, munkakönyvüket tartoznak benyújtani. A tandij 3 frt, a mit előzetesen, a beiratkozás alkalmával kell lefizetni. A beiratások f. évi szeptember 15-től októhelyzetének javítását, illetve eddigi fizetésének . -------------cs onkitatlanul való élvezése mellett a peren ki- !• bér l-ig tartanak az intézeti helyiségben (Budapest vüli munkálatok elvégezhetésének megengedését VIII. kér. Népszinház-utcza 8. sz.) Vidékiek a tan- s az ezzel egybekötött mellékjövedelem meghagyá- díj beküldése mellett levélben is iratkozhatnak, sát ezélzó feliratot — a mi óhajunkkal megegyező- Müller János báttaszéki községi tanító hoszpek találván — pártolta, s az e tárgyban április szas szenvedés után, élte 6t-ik évében elhunyt Bátta- hó 26-án Budapesten tartott országos központi széken. Van szerencsém Tolnavármegye és különösen Szek- szárd és vidéke m. t. közönségét tisztelettel értesíteni, miszerint Szekszárdon megtelepedtem s az orvosi tudomány minden ágára kiterjedő gyakorlatomat jelenleg Szé- chényi-utczai Ferner-féle házban levő lakásomon — Szent- Mihály napjától fogva pedig Mehrverth Ferencz kereskedő úr házában fogom folytatni. Szolgálataimat különösen a sebészet terén s kivá- lólag szembajoknál ajánlom föl. Szekszárdon 1891. évi szeptember hó 20-án. Teljes tisztelettel: Dr. Herczegh. Gyula orvos-tudor. *) ß rovat alatt közlottekért felelősséget á szerkesztő nem vállal. (Szerk.) 301. tkvi 891. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a tamásii kir. járásbíróság 5965. 5986./1891. számú végzése által Bodog István és ifj. Zrínyi István javára néhai Pintér János jogutódai névszerént Pintér János, Róza, István felső-ireghi lakosok alperesek ellen 23 L frt. 36 kr. tőke, ennek 1883. év május hó 23-ik napjától számítandó 6 "/„ kamatai és eddig összesen 92 frt 57 kr. költség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával birói- lag lefoglal t és 340 írtra becsült búza, rozs, árpa, zab, bab, termények, 1 tizedes mérleg, 1 prés, 1 hidas, takarmány szalma, 1 malacz, 1 rosta, tűzifa, 1 tehén és 1 borjúból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a tamásii kir. járásbirósági 6372. 1891. sz. kiküldést rendelő végzése folytán a helyszínén, vagyis Felső-Ireghen alperesek lakásán leendő eszközlésére 1891. évi szeptember hé 26-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingó- . ságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108. §-bán megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Végül felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtó követelését megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, a mennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna, és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alólirott kiküldöttnek vagy Írásban beadni, avagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. , A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Tamásiban 1891. évi szeptember hó 9-ik napján, Borsltzky János, kir, bírósági végrehajtó,
