Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-06 / 32. szám

Szekszárd T7" i d é k e.

— A siófoki fürdöházat az almádii részvénytársaság akarja megvenni. Már e fürdöévad alatt óhajtják a szerződést megkötni: Ezenkívül még a kenesei és bogiári fürdötársaság is reflektál a vételre.

— Fizetésképtelen lett. Kovács Kálmán te-, veli vas-és füszerkereskedö bejelentette fizetésképtelenségét.

— Esküvő. Koronczói Pesthy Mihály gyógyszertártulajdonos holnapután vezeti oltárhoz a budapesti Deák-téri evang. templomban bájos mennyasszonyát: Merkl Vilma kisasszonyt.

— Kinevezés. Fehérmegye főispánja Forster Zoltán végzett joghallgatót, közigazgatási gyakornokká nevezte ki.

— Öngyilkos katona. Gold János tolnai illetőségű baka, büntetéstől való félelmében, szolgálati fegyverével agyonlőtte magát Székesfehérváron.

— A ((Kaposvár-Mocsolád-J viczinális vasútvonal kiépítésének segélyezésére, Kaposvár városa 15000 forintot szavazott meg.

— Lató János tamásii zenekara Balaton- Füreden játszik, hol igen jó pártfogásban részesül. Egy soproni vállalkozó az őszre Oroszországba akarja őket körútra vinni, s az alkudozásokat a zenekarral már megkezdette.

— Szarvasmarha kiállítás. A bonyhádi szarvasmarha kiállítás e hó 30-án kezdődik, amelyen legtöbb tolnamegyei község vesz részt. Ez alkalommal a »Tolnamegyei gazdasági egyesület« tehén és üsző díjazást rendez.

— Betörés. Szűcs István tótkeszii gazda- ember lakásába ismeretlen tolvajok behatoltak, s onnét 225 frtot és néhány krajczárt, azonkívül több értékes ágy- és ruhaneműt vittek el.

• — Hűtlen kereskedő segéd. Friedenthal Miksa kereskedő segéd, ki Háhn Illés deesi kereskedőnél volt alkalmazásba, gazdájától több rendbeli áruczikket és élelmi szert lopott, s azt lassanként _ közvetítés mellett, — eladogatta. . De a segéd úr, mikor már eleget lopott, egy szép napon elillant. Turpissága azonban napfényre jött, most körözik.

— A férj boszúja. Simon Pál simontornyai illetőségű Budapesten tartózkodó czipész nejével nem a legjobb életet folytatott, miért is neje tőle megszökvén, Dunaföldvárra ment, s ott Ferencz Károly iparossal vadházasságra lépett. A férj kitudta neje tartózkodási helyét, lejött utána, hogy úgy a csábitót, mint nejét le fogja lőni. De csak vetélytársát löhette meg, mivel az időközben értesített csendörség éppen akkor tartóztatta le, midőn nejét akarta agyonlőni.

— Wosinszky Móricz apari esperes-plébános Párizsban a következő cimü franczia munkát adta ki: Compte Rendu du Congrés Scientifique international des Catholiques tenu a Paris du 1-e^ au 6 April 1891. Az igen érdekes mü kapható a szerzőnél Aparon és Párizsban : Alphonse Cicard Editeur Rue Bonaparte 82.

— Adomány. Mözs hazafias község közönsége 10 forintot szavazott meg a »Dunántúli Közmivelödési egyesület« javára.

— Bosszúálló fiú. Marton Mihály döbröközi suhanczlegény apjával, összezördült, s a miatti bosszújában, hogy apja öt keményen lehordta, fölakarta gyújtani buza-asztagjukat.De tettét észrevették csakhamar, s megakadályozták bűnös terve kivitelében. A gazfiút elfogták.

— Ismeretlen halott. Pilis község határában egy csonkakezü, a munkásosztályhoz tartozó embert találtak halva. A községben egészen ismeretlen volt

— A bíróságok köréből. A paksi kir. járásbírósághoz alapi Salamon Iván székes - fehérvári kir. tszéki aljegyző lett kinevezve al- biróvá. Állását e hó elsejével már el is foglalta. Dr. HodossyGé z a paksi albiró és lapunk társszerkesztöje f. hó 18-ától kezdődő 6 heti szünidejét Halason tölti.

— Névmagyarosítás. Lövventheil Nándor bajai illetőségű nagy-doroghi kereskedő, vezetéknevét» Léva i«-ra változtatta belügyministeri engedélylyel.

— Jó idők jele. Pakson Kirschner János fuvaros vett egy csinos, díszes halottas kocsit gondolva, milyen jó hasznot hoz ez neki. Ám de minél kevesebb azok száma kik e parádét igénybe szeretik venni — legalább Pakson — igy a vállalat alig hoz neki pár kamat hasznot. Szeretne most már -— ha még veszteségre is — túladni rajta. Alig van megyénkben nagyobb község, mely egy díszesebb halottas kocsival rendelkeznék, pedig ez nem pusztán parádé, hanem kifejezése a család kegyeletének is, és megragadhatnák községeink az alkalmat, hogy jutányos áron megszereznék, bizonyára több »haszonnal« is járna, mint privát embernek, ki még lutberámus is.

— Hazafias község. Várkonyi Iván jegyző indítványára Gindly-Család község, a »Dunántúli Közmivelödési Egyesület« alapitó tagja lön 100 frttal.

— Oláhczigányok garázdálkodása. K. Hidján az urasági lakba oláh czigányok betörtek s több apróbb tárgy eltolvajlása után megugrottak. — A hidvéghi határban az oláh czigányok fejszékkel támadták meg az aratókat, s élelmüktől akarták őket megfoztani, de az aratók kaszákkal visszaverték a támadó rabló-ezigánvokat s egyet közülük el fogtak.

— Száj- és körömfájás. Hidján és Kis-hidján a szarvasmarhák között kiütött a száj-és körömfájás, s a két puszta marhaállományát zár alá vették.

— Verekedés. Csutorás Ferencz döbröközi gazdaember és Ambrus Mihály juhász erős szóváltásba elegyedtek, minek vége verekedés és életveszélyes bicsakolás lön. A sértett Csutorás lett, kit ellenfele jól összebicskázott.

A közönség köréből.

Tisztelt szerkesztő Úr!

Becses lapjának julius hó 30-iki Szajnában megjelent hírre vonatkozólag, hogy valami Gyurcsovecz Gusztáv nevű dijnok több rendbeli adósságok hátrahagyásával Szekszárdról megszökött, úgy a tekintetes szerkesztőség, valamint a károsult közönség, mely utóbbi mintegy 900 forint erejéig ez ügyben érdekelve van, pontos tájékoztatása végett tisztelettel felemlítem, hogy a nevezett nem az adósságok elől szökött meg, mert a jóhiszemű embereket csalni, befonni és rágalmazni már 12 éve rendes foglalkozását képezte; eltekintve tehát mind ezektől, és az itteni kir. járásbíróságnál általa elkövetett bélyeg sikkasztásoktól, leginkább azért szökött meg, mert lopást, sikkasztást, okirat- hamisítást és mindenfelé az országban számtalan csalásokat követett el, s igy az illető károsultak midőn megtudták hogy Szekszárdon tartózkodik, üldözőbe vették.

Az eredeti leveleket, melyekben a károsultak ezen embernek viselt dolgait felsorolták, és őt, mint közveszélyes csalót, országos gazembert, jól kiképzett szélhámost, és erőszakos bújtogatót ismertetik már az illetékes kezekben elhelyeztem.

Szekszárdon 1891. augusztus 3-án.

Tisztelettel

Torday József.

Fővárosi krónika.

Budapest, 1891. julius végén.

Pest és Buda között csak a lánczhid a választó elem, de mégis mily óriási nagy a kü- lömbség e két—egy város között! Száz lánczhid sem volna képes ezen külömbséget kellően jellemezni! Minden lépten—nyomon lehet észrevenni könnyű szerrel, hogy mennyire eltérők a budai lakosság szokásai a pestiekétől. Hisz meg kell valanunk, hogy az egyesítés óta Buda lényeges változáson ment keresztül; de csakis a dunaparti városrésze. A budai korzó szépségben versenyez

a pestivel, és a mi fekvését és jó levegőjét illeti túlhaladja azt: úgy hogy a jobb közönség előszeretettel felkeresi esténként a budai korzót. De amint az ember elhagyja a Dunapartot és a város belsejébe hat, mily változás! A szűk, hegyes és poros utczák, a régi sárga, apró házak láttára azt hinnéd, hogy Buda még most is a török uralom alatt áll. És a lakosságon egy órányi távolságról észlelhető a kisvárosi jelleg, úgy hogy pompás korzója és világhírű fürdői daczára joggal lehet mondani Budáról, hogy kisváros — a vidék kedélyessége nélkül.

* *

*

Minap hallottam, hogy Budán a Ráczváros- ban recle Tabánban, egy uj vendéglő nyílt meg, a mely olcsóság dolgában páratlan. Mint e lap hűséges krónikása kötelességet véltem teljesíteni, midőn egy este átrándultam a kis propelleren (budai magyarsággal propellán), hogy az olcsóság ama Meceajában vacsoráljak, és a t. olvasóknak referáljak; annálinkább minthogy már töbször volt alkalmam, néhány budai vendéglő drágaságát fájó szívvel tapasztalnom s keserülnöm. Ezen fehér holló a korcsmák között a Szarvastéren van, egy nagy különálló épület tágas verandával; mind a veranda, mind a ház belseje zsúfolásig telve volt vendégekkel. És az árak valóban meglepő olcsók; sült csibe ízlésesen elkészítve, 10 kr. % 20 kr. és egy egész 40 krajczárért kapható, egy kitűnő gulyás hat kr. és egy pohár sör (igaz promontori sör) öt krajczár! A vendéglős neve Weber kinek a promontori sörfözöde

tulajdonosa, Haggenmacher berendezte helyiségét.

* *

*

A jó kedvet, mely a korcsmában uralkodott, még fokozta a zene, melyet három szál czigány végtelen rósz hegedűkön kegyetlen módon »elkövetett.« Egy igazi mulattató epizódról jelenthetek, melyre a fekete ürgeirtók alias zenészek okot adtak. Szomszéd asztalomnál ült egy kis társaság, melynek 1—2 tagjaira az olcsó promontori sör vidító hatást tett; ezek odahívták a három zenész legbarnábbikát, és kérdezték tőle, hogy tud- e nekik szóló elhúzni egy legújabb bécsi ke- ringöt »Van-e fogalma?« Ez büszkén oda vágott: »Nem csak ezt, hanem minden külföldi nótát tudok-e huzni hiba nélkül sőt — a mit kevés czigány tud — a »kol-nidrét« is játszom ha tetszik. (A »kol-nidré« t. i. egy igen bus dal, melyet az izraeliták a hosszú nap előestéjén templomaikban eléneklik.) Általános vidámság, s a vendégek parancsolták, hogy ezt játsza el, a mit a prímás nagy komolyan meg is tett; ezen muzsikáról csakugyan lehetett a német költővel mondani: »Solch’ ein Spiel, das Stein’ erweichen, Menschen rasend machen kann.« No volt aztán taps, és midőn a czigány tányérozni ment, bizonyosan szedett annyit össze, mint a mennyit egy esős napon a városligeti színkör igazgatója vesz be. Legvégül hagyta a rendelő asztalt; a kis társaságtól kapott két pengő forintot, azonkívül pedig egy borral telt pohárral kínálták öt. A muzsikus mint egy tökéletes világfi ragadta meg, földig hajolta magát és mielőtt a bort kiitta, felszólt: Urak és asszonyok* Le eh áj im!« (Ez héberül azt jelenti, hogy »soká éljenek!«) Egy fekete muzsikus, ki keleti nyelveket tud, igazi fehér holló bajtársai között valóságos fin de sieécle!

i i

*

Csak egy nagy baj van ebben a ráczvárosi vendéglőben, hogy a pinezérek legnagyobb része németül szólítja a vendéget; és ha még oly magyaros éhséggel kérsz is egy gulyást, a ganymed stereotyp válasza mindig ez lesz: »Gleich, Herr! Gleich, Frau!«

* *

*

Ezt külömben Budán igen sok helyen tapasztalhatja az ember ; ös Buda, mely az egyesítés által az ország fővárosának egy része lelt, nagyon nehezen akar magyarosodni. Ezen nya- kasságon néha mosolyog az ember, gyakrabban azonban mérgelődik. Csak egy hete, hogy egy igen kedves, jó barátom bájos nejével Dunaföld- várról tartózkodott Budapesten pár napig. Egy