Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-11 / 24. szám

Szekszá r d. *V i d é te & Farkas Pétert, Győri Jánost és a két Viola fivért hamisan jelentette föl. A budapesti kir. büntető törvényszék, pénzhamisítás elkövetésére irányuló szövetkezés vétsége mialt. Csapót 6 heti, s többi 4 társát pedig 8—8 napi elzárásra ítélte. — Utonállás. Silberberg Dávid kónyii szüle­tésű 18 éves elzüllött fiatal csavargó múlt hó 29-én Bognár Antal szakcsi pékinast kifosztotta, tőle 2 frt 13 kr készpénzt és egy asztalterítőt elvett, amiért a tabi csendőrök elfogták és bí­róság elé állították, — Eljegyzés. Láng Ferencz m. kir. pénzü­gyi tanácsos, fővárosi h. pénzügyigazgató, ki mint dohány beváltó fölügyelő sok éven át lakott Tolnán, Budapesten eljegyezte özv. Klauber Józsefnét szül. Oell Irmát. — Javithatlan. Takács József már többször büntetett gyula-jovánczi lakost a tamásii csen­dőrök május hó 27-én éjjel éppen akkor fogták el, midőn több lopott tárgygyal megrakodlan, haza felé tartott. FŐVÁROSI LEVÉL. Tekintetes szerkesztő Űr! Van szerencsém megboldogult Györki Sán­dor barátom temetését illető tudósításomnak ki­bővítése czéljából még a következőket közölni: A megboldogult beszentelése a kerepesúti temető halottas házában f. hó 2-án fél 3 órakor történt. A díszes ravatalt számos koszorú díszí­tette. Valóban megrázó volt látni a szomorú szülök fájdalmát, mikor a koporsó beszegeztetett s egyetlen fiuktól örökre el kellett bucsúzniok. A beszentelés után a halottat a családi sírboltba helyezték örök nyugalomra. A végső ima elölt pedig Hoffmann Péter orvostan hallgató lépett elő a gyászoló barátok köréből s a kö­vetkező beszédet mondotta: »Mélyen tisztelt halotti gyülekezet! Elérkezvén azon pillanat, melyben örökre el kell válnunk a drága halottól. Engedjék meg, hogy mi is gyászoló barátai elbúcsúzhassunk fe­ledhetetlen s szeretett Sándorunktól s végső Isten- hozzádot mondhassunk neki nemcsak saját ma­gunk, de mindazok nevében, kik, bár távol van­nak a fővárostól, egyenlően osztozkodnak azon őszinte igaz fájdalomban, mely szerető baráti sziveinket e perczben eltölti. Még csak pár napja, hogy körünkben üd­vözölhettük a vígkedvű őszintén szeretett bará­tot, s ime már ma mily szomorú tiszt jutott ne­künk. Nem lehet feladatom, hol is lelnék reá szót, hol is lelnék reá fogalmat méltókép kifejezhetni azt a félelmetes gyászt, melyet hirtelen halálá­nak hire köztünk okozott. És gyászunk kettős volt! Elvesztettük benne forrón szerétéit bará­tunkat, ki kedvessége, jósága s ragaszkodása ál­tal halhatatlanná tette emlékét szivenkben. Elveszítettük benne pályatársunkat, ki min­denkor méltán sorakozott az elsők közé s pél­dája által mindenkinek mintaképül szolgálhatott a komoly tudományos törekvés, szorgalom és ki­tartás tekintetében. Ki hitte volna — ki hihette volna, hogy e viruló ifjú magában hordja egy vészthozó kór csiráját ? mely egyszerre előtörve elragadja őt körünkből, élte virágjában; virág volt maga és viruló virága hazánk ifjúságának virágos kertjé­ben ki már bimbójában is oly sok szépet nemest és oly sok jót igérö és: »Ha bimbó fővel asznak A virágok: oh ez fáj ! Ha reménye uj tavasznak Virágjában sírba száll!« Oh mindenható urunk! szentséges atyánk, ki véghetetlen bölcsességed szerint jónak láttad öt ily ifjan elszólitni körünkből — adj vigaszt fájdalmunkra — csöpögtessed a vigasztalás és megnyugvás balzsamát a szomorú, megtört szü­lök és testvér, a szerető rokonok és gyászoló barátok szivébe; öt pedig ki mindig jámbor és kedves fiad volt szépesitsd mennyei országod di­csőségében. Isten veled! Kisér mélyen szomorodott megtört szülök s testvéred és gyászoló barátid hü emléke. Béke légyen hamvaidon! Haffner Károly. /^Felhőszakadás Szekszárd és környékén. Junius 5-ike szomorú emlékezettel lesz írva gazdáink évkönyvébe. Olyan viharra e század leg­öregebb emberei sem emlékeznek, mint a minő pénteken este dühöngött. Szennyes sárgás-fehér felhők tolultak nyugotról felénk s ezekből származó rendkívüli heves záporeső, ökölnagyságu jéggel keverve, rövid félóra alatt tökéletesen elpusztí­totta a szőlőket és a vetéseket; sőt még a füvet lábáról is elvitte. Bonyhád, Kakasd, Belacz, a szomszédos pusztákkal, — a szekszárdi szőlőhe­gyek közül: cinka, gesztenyés, almás, s a külső ültetés szőlők, továbbá az egész őcsényi hegy, a decsi meg a nánai szőlők nagy része —jj legalább is két évre vannak tönkre téve. ügy néznek ki ezek a jéggel megvert szőlők, minf márcziusban, metszéskor. De még emberélet is esett áldozatul: Nedék Józsefné, kit férje i gyermekei szemeláttára vitt el a hirtelen zápor, egy tamásii napszámos asszonyt a remetei kápolnánál fogtak ki, kit más­nap a remetei bucsusok, Mikó György újvárosi plébános lelkes buzdítására, temettek el saját költ­ségükön. Az őcsényi hegyről 3 gyermeket ragadt el a zápor; többen még nem kerültek elő, mit majd a hivatalos vizsgálat fog megállapítani. Lo­vakat, kocsikat, háztetőt, állatokat stb. amit csak elragadhatott a zápor, s ami útjába került, meg­semmisítette. A vihar este felé fél 8 órakor kez­dődött, a munkás nép éppen hazafelé indulóban volt, mikor a vihar kitört. A legtöbbjét az utón érte el, s ki ki menekült, úgy, ahogy tudott. Akit a szurdokokban ért el, azt elvitte, vagy pedig a pártban, vagy fában, vagy szőlőgyökérben kapasz­kodott meg, mig testének alsó részét az árvíz himbálta. Egy földmives balkezével egy szőlőtőké­ben kapaszkodott meg, jobbjával 3 éves kis fiát tartotta, az árvíz, pedig lábáról mind a két csiz­máját lehúzta s elvitte. Számos ilyen kép volt. A jég oly erős, s oly nagy mennyiségben esett, hogy még harmadnapra is egész garmadával volt egyes helyeken méter magasságban. A csatári to­roknál levő présházakba a jég a tetőt keresztül ütötte, s a kádakba esett, onnan, mikor elolvadt, úgy sajtározták1 ki. Szóval leírhatatlan az a csa­pás, mely bennünket ért. De mit szóljunk gabo­náinkról. Azt is úgy elverte a jég, hogy meg sem lehet ismerni, mi volt a földben. Most gazdáink újra fölszántják, s kölest, mohart, tengerit, vagy a mit lehet, azt vetnek be. A kár óriási, a nyo­mor leirhatlan. A munka szünetel. MULATSÁGOK. Kaszinó estélyek. A szekszárdi kaszinó vá­lasztmánya a folyó évi május hó 31-én tartott ülésben elhatározta, hogy a múlt években közked­veltségnek örvendett kaszinói estélyeket ez évben is megtartja. Az estélyek rendezésével az igazgató bízatván meg, határozatba ment, hogy a folyj évi junius 6-án az első, ezt követőleg pedig minden két hét izombatján a többi estélyek megtartatnak. -- A kaszinó tagjai meghívókat nem kapnak, csak a vidékiek és a helybeli oly családok kiknek n:ncs férfi család főjük. Az első casinói estély nem sikerült, még pedig azért mert a női közönség távollétével tündö­költ. Ugyanis azt a sz9kást vette föl pár év óta, hogy nem» chic« az elsőn megjelenni, az úgybuzgó rendezőség legnagyobb> bosszúságára. Három tán- czosnő vett részt éjféli 12 óráig az estélyen. Tol­náról 6 huszártiszt, s vidékről is voltak férfiak; de különösen a hölgy közönség részére rendezett táncz- mulatságon éppen nőket nem lehetett látnunk. Meghívó a »Tolnamegyei községi- és kör­jegyzők egylete« által ä létesítendő »Országos köz­ség-jegyzői árvaház« javára a szekszárdi Casino nyári helyiségében Jónás László zenekarának köz­reműködésével 189Í. évi junius hó 27-én ta1 tandó zártkörű tánczvig alomra. A rendezőség : Kerbolt István elnök, Erdős Gábor alelnök. Bassola Árpád, IQ. Duzs Dániel, Glöckner Béla, Horváth György, Kühnel Ferencz, Lunova János, Natzon Béla, Mehrwerth Sándor, Pápé Sándor, Purth Adolf, Schaad Gyula, Tury Béla, Vitt Sándor, Volffarth János. — Beléptidij: 1 frt, családjegy 2 frt 50 kr. — Kezdete délután 5 órakor. Felülfizetések köszö­nettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtattatnak. Étel­és italról, úgy kedvezőtlen idő esetén íedett helyi­ségről gondoskodva van. I Juniális. A szekszárdi iparosítják önmivelődési köre e hó 28 án, a csürgetői fürdőnél juniálist ren­dez. A rendező bizottság elnöke: Fránek János ékszerész, A programm igen érdekesnek ígérkezik, s a mulatság sikere már előre biztosítva van a tömeges jelentkezés folytán. T ANÜG Y. Tanítói választás. Tóth István nagyk'ajdacsi ev. ref. kántortanitót. s jeles költőt, a pestmegyei Dömsöd egyházközség megválasztotta kántortani- tónak. Tóth István állását legközelebb fogja elfog­lalni. — Ennek következtében a nagykajdacsi ref. kántortanitói állásra pályázat van hirdetve. Tanítói gyűlés. A bonyhád-vidéki tanitó-egylet ma tartotta meg Bonyhádon ez évi tavaszi rendes közgyűlését. Izr. tanítók árvaháza. Az országos magyar izr. tanitó-egyesület közgyűlése elhatározta, hogy az egész országban gyűjtést fog indítani egy »Orsz. . izr. tanítói árvaház« költségeinek előteremtése érde­kében. Tolnavármegye részéről ezen egyesület választ­mányi tagja Berger Benő, szekszárdi tanító a Budapesten székelő igazgató-választmánytól adako­zásra való felhívással egybekötött gyűjtő-iveket ka­pott a megyében működő izr. tanítók közötti kiosz­tás végett. Az e nemes czéira való gyűjtés ország­szerte folyik. GYÁSZROVAT. ' ~ Egy angyallal több. Hoffmann Sándor szek­szárdi alapítványi urod. föerdész kis lánya Mal­vinka, pénteken reggel a roncsoló toroklobnak lett áldozata. A kedves kis lányka halála mély részvétet keltett széles körben. A mélyen meg­szomorodott család a következő gyászjelentésben tudatja a kis angyal elhunytét: Ifj. Hoffmann Sándor és neje született Mialovich Ludmilla mint szülök, Etelka, Sándor és Ilonka mint testvérek, fájdalommal telt szívvel tudatják forrón szere- I tett, felejthetlen gyermekük-, illetőleg testvérük­nek Hofimann Malvinkának 4 és fél éves korában folyó hó 5-én történt gyászos elhunytét. A boldogult tetemei folyó hó 6-án délután 5 órakor fognak az újvárosi rom. kath. sirkertben örök nyugalomra- helyeztetni. — Az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó hó 8-án, reggeli fél 8 órakor fog a helybeli plebánia-templomban az Urnák bemutattatni. Szekszárd 1891. évi junius hó 5-én. Örök béke lengjen a korán elhunyt hamvai felett! Kovács Dávid, polgári iskolai tanárt és nejét Nagy Lujza felsö-leányiskolai igazgatónőt, végtelen súlyos csapás érte Géza fiuknak rövid pár nap alatt történt gyászos elhunytéval. Az ár­tatlan kis angyalkát vasárnap délután 5 órakor temették el nagy közönség mély részvéte mellett. A gyászházban Borzsák Endre ref. lelkész gyö­nyörű szép halotti beszéddel búcsúztatta el a korán üdvözöltet. Béke poraira! Novák Mór maga, úgy Vilma, Olga és Sán­dor gyermekei nevében, fájdalomtól megtört szív­vel tudatják forrón szeretett, felejthetlen nejének, illetőleg édes anyjuknak Novák M ó r n é, szül. Trafikánt Teréznek élete 33-ik boldog házasságá­nak 12-ik évében, folyó évi junius hó 4-é'n ’dél­előtt 11 órakor, thyphusban történt gyászos el­hunyták A boldogult hült tetemei folyó hó 5-én, délután 4 órakor fognak az izraelita sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Szekszárd 1891. évi junius hó 4-én. Áldás és béke lebegjen a korán elhunyt hamvai felett! Sárközi Dénes somogymegyei nagy-bajomi földbirtokos, Sárközi Kázmér szekszárdi csendőr- főhadnagy unokabátyja a múlt héten somogy­megyei birtokán, hosszas szenvedés után elhunyt. EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. A Garay szobor. A szekszárdi casinó vasár­nap délután rendkívüli közgyűlést tartott a Garay szobor ügyében. Ugyanis a szekszárdi alapítványi uradalom tulajdonát képező alsó-sétakert, mely ideiglenesen a' város közönségének adatott át használat végett, eladó. Kiterjedése 1223 □ öl. Ezen területért, már egyesek □ ölenként 5—6 frtot Ígértek, sőt ha árverezés alá került volna, 9—10 frtot is kapott volna az uradalom. De a vallás- és közoktatásügyi miniszter Steinekker Ferencz urod. tiszttartó szép informácziójára, továbbá a casinó kórtéré az említett területet, vagyis a most használat alá levő kertet hajlandó (Q ölét 1 frt, mond egy forintért) oda adni, azon kikötéssel, hogy az semmi másra, mint csak séta­kertté szabad fölhasználni. — Ebben az ügyben határozott a casinó a közgyűlésen, és pedig oly módon, hogy a Garay szoboralapból megveszi

Next

/
Oldalképek
Tartalom