Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-28 / 22. szám
Tolnstmaegr^®! ebből azt látjuk, hogy az erkölcsi önismeret, a valódi életczél még sokak előtt vagy ismeretlen, vagy félreismert dolog. És ennék befolyása van nemzetünk erkölcsi életére. Ember, légy tökéletes, ezt mondja az ész. I)c miként érjük ezt el? A csatatér babéra, vagy a politikai működés diadala a tökéletesség? — Nem! Itt jobban a hiúság az ösztönző erő, többször, mint az erkölcsi öntudat. Egy ember, kinek nincs otthona, ki mindenkié, nem bír amaz erkölcsi erő teljével, mit a gyermekekkel virágzó otthon ául a tettvágy emelésére. A nagy világot boldogítani, a közügyet szolgálni azért, hogy abból az otthon kihúzza busás részét, már oly működés, mélyet a nemes és tiszta erkölcsi alapon álló önzés emel, táplál és növel. Az otthon az alap, mélyen a haza, az emberiség igaz művelődése felépül. Ez az a forrás, mély azon fát táplálja, mélynek árnyában az igaz szeretet, az őszinte barátság, a tiszta erény, kötélességismcret kegyesség, haza fiság biztos helyet és növekedést talál. Ha az otthon erkölcsileg zilált, szeretetben alásiilyedt, egyetértésben romlott, szokásokban rendetlen; oh! ez nagy csapás, valóságos átok a társadalmi életben, s az ebben uralkodó sokféle bűn a megrendült otthonból veszi tápját. S ha látom, hogy társadalmi életünkben sok a borzadály, az undor, a lealázó, — ha látom a sok ámítást, csalást, sikkasztást, ha látom miként kell a földi bíróságnak oly gyakran halál- itélettel sújtani a vétkest, ha látom a sok élzüllött életet, a korán hervadt virágokat, félzokog bennem a keserűség, a kin, mert ott az otthon .... Sodorna és Gomorha. Ott a női szív homok alapja az otthonnak, ott a női szív üres, vagy bűnös indulatokkal van telve. Ezek a keserű tapasztalatok indítsák a legnagyobb éberségre, gondosságra a nemeskeblü honleányokat. Törekvésük, élethivatásuk legyen boldog, erkölcsileg szilárd az otthon fentartására. Az ember megteremti az otthont, a nő tegye azt tisztéltté, kedvessé a hazára, társadalomra, a vallásra hasznossá. Ha e téren a nő hűséggel betölti kötelmét, a legszebb ékesség lesz jutalma. — A haza nemtője, a társadalom jótevője, a vallás hű szolgálója leend. Az otthon fundamentuma a női SZÍV. Délre. t — Lenau. — Messze délre száll a felleg, Száll a szél is dél felé, Déli táj a szivem álma, Déli táj a lelkemé. Arra messze van Magyarhon, Benne kis falucska áll, Zúg körülte árnyas erdő, Égi béke rája száll. Ott a szép falú határon All kicsinyke néma ház, Kis szobája nékem éden, Szivem élte ott tanyáz. És az erdő ingó lombja Ráborul, s | zöld faág Átölelve kis ütőjét Szinte a szobába vágy . . . Ablakában Lilla áll és Messze néz a lomb alól, Angyalarcza mélabúsan Kis kezére ráhajol. Látja búsan elsietni A kicsiny patak vizét, S látja, mint a hullt levélkét Játszi szellő szórja szét . .-. Hangosabban sir a csermely S fölsivit a durva szél, Lassan, lassan a leányka Ifjúsága szárnyra kél . . • Zoltán Vilmos.-*»xFestett fotográfiák. „Roszulegh. Tivadarétól. íróasztalom tele van színezett fotográfiákkal. Mindegyik egy-egy emlék. E fotográfiák azon időből valók, a mikor még én is szerencsés ábrándozó voltam, ki mindenkiben bízott, mindenkinek hitt; ki nem tudta, hogy az ifjúság álmai is eltűnnek, mint a hogy elmúlik minden nagy és kicsi, minden vigság és nyomorúság a világon . . .Volt sok kedvesem, még több ismeretségem; de az egyik »angyal« megcsalt, a másik megunt, a harmadik elhagyott s a többi talán már nevemet is elfeledte. Mikor igy irásközben felnézek reájuk, mosolygásuk, tekintetük úgy fáj! Azt gondolom, engemet nevetnek, gúnyolják gyöngédségemet, nevetik azt, hogy nem kértem tölök semmit s odaadtam magamat egészen . .. * Elvira. Festett haj, festett arcz, arzenik a szemben, erősen kivágott ruhaderék. — Igen igen szép volt egykor, — s élete mámor volt, az is lesz mindég. A mámort szerette fialal korában, mert élvezetet adott neki, a mámort szereti most is, mert ennek hatása alatt még szerezhet ; a mámort fogja szeretni, midőn már, ha tisztán látna, borzadnia kellene az örvényektől, melyeket életében hátrahagyott. .. . Szive nincs, a sok szerelem tönkre tette, kifacsarta. Elkáprázolt szemmel előre! ... Ki törődik a jövővel, ki gondol a múltra ? . . . Undok tivornyák mulatságából él és valahol a szemétdombon fog meghalni. . Melanie. Fekete, sűrű haj, sapadt arcz, tüzes szemek. Mint fiatal leány mindent olvashatott, kedvencz olvasmányai a rémregények voltak, e regényekben megszokta a vért. Sokáig habozott, a rósz, vagy a jó utat válassza-e ; bukjék, vagy igen ártatlan maradjon. Az utóbbira határozta el magát, s igy ártatlan, vagy legalább szeplőtlen; de e mellett a legborzasztóbbra is képes. Mindent roppant expanzióval csinál; egyszer igen szeret, másszor igen gyűlöl és soha sincs egy nyugodt pillanata . .. Maliid. Magas, tollas kalap. Pisze orr. Elöl rövidre nyírt, felsütött haj. Rövid szoknya. Elnyűtt lakezipök. Hamis gyémántok a fülben. — Ott született valahol a bűnök barlangjában; — az atyja ismeretlen maradt, az anyja korán elhalt; egyedül volt és az egyedüllét úgy fáj, midőn az ember szerelemből és szeretni született! . . . Tíz éves korában egy gyárba ment, ott sokat megtanult; tizennégy éves korában egy divatkereskedésbe járt varrni, onnét nemsokára megszökött és eltűnt a nagyvilágban. Egyedül volt, szegény. — Aztán megszerette az elsőt, de nem az utolsót; s igy él most napról-napra, nem tudja, mit eszik holnap, nem tudja, nem hal-e meg éhen; vagy nem lesz-e palotája, négyes fogata, úri cselédsége ? . . . Jolán. Vörös bársony kalap, dráp toliakkal, fehérre erössen befestett arcz, karminpiros szájszél, feketével aláfestett szemek, gyönyörű fogak, — homlokán harmincz év húzta barázdák. — A másik gyönyöreinek él. Szeretve van, a nélkül, hogy viszont szeretni tudna. Szive kemény, kebele hideg; de élni kell, s az az arany, melyet nem munkáért, de nem is ingyért adnak, az éget, az súlyos ... Ilka. Igen szép, magas nő. Sötétkék szemek, egyenes, finom orr, kicsike kezek és lábak. Sötétkék szemeit leszegezi a földre, mintha ott keresné annak a történetnek végét, a melyet el nem kezdett ... . .. Férje meghalt, mielőtt boldosága bekövetkezett volna . . . Özvegységének egy kiszakított naplólapja az a haloványság, mely szép arczát kölönösen érdekessé teszi . . . Marietta. Valóban szép leány. Nagy kék szemeiben az egész csillagos ég benne van, összes napjaival, holdjaival és minden ragyogó és fényes csillagaival. Szemöldive maga a boldogság; s ha tekintetem pajkos, eperajkára téved, rajta feledi magát s szivemben szánó hódolatot ébreszt. Sarolta. Szegény, oly sápat; pedig még nem felejtette el a pirulást. — Veres szemei sok álmatlan éjről beszélnek. Mindent lát, mindent kitálalt, mindent képzel, mindent kíván; egy füst alatt un mindent és kiváncsi mindenre. Néha jól viseli magát, néha roszul, s nem tudja, tulajdonképen mi a jó, mi a rossz, mert mindég jobbat akar a jónál és roszszabbat a rossznál. — A bukástól csak egy szeszély, a bűntől csak egy alkalom választja el .. . Lorinne. Gyönyörű fekete szemek, szőke hosszú szempillák. A jóság maga. A világban özvegysége előtt bálványozták. Mióta férje meghalt, lemondott minden élvezetről s egy jótékony egyletnek szenteli életét. Senki sem ért úgy a jó ügynek híveket szerezni, mint ö. Egy mosoly, egy kéz- szoritás, — de csak ennyi és az eszme győzött. — Évának nehezebb volt a bűnre csábítani, mint neki az erényre, pedig az erény útja rögös! Otil. Szőke fürtjei egyszerűen vannak lesimitva, élénk fekete szeme a fiatalságról beszél, de ott. homlokán azokat a finom barázdákat a szenvedés húzta oda. Szemeiben van valami a saskeselyüböl. Merészen szemedbe néz ; mindent házassága után tudott meg; — de most jól tudja, tud és szeret. . .. Merészen nézhet a szemedbe; nincs mit elrejtenie MULATSÁGOK. Predics László színházi karmester, a m. kir. opera zenekarának volt tagja, Borzsák Endre és Sust Viktor közreműködésével, a polg. iskola rajztermében pént-ken este ige.i sikerült hangversenyt rendezett, melyen a kevésszámú, de intelligens, zeneértő publikum, ritka élvezetben részesült. A tolnai népiskolai gyermekek majálisa kiválóan sikerült. Vagy 400 iskolás gyermek vett részt benne. Bankett. Rosmayer Ferencznek, a tolnai önkéntes tüzoltóegylet elnökének, ünnepélyes beiktatása vasárnap ment végbe Tolnán. Este mintegy 80 személyre való bankettet adtak tiszteletére, hol két zenekar fölváltva muzsikált. Számos tószt mondatott az ünnepelt elnökre. A vidéki vendégek közűi ott voft Reitter József városbiró Dunaföldvárról tűzoltói főparancsnoki ruhájában. A »tolnai csónakázó egylet« Tolnán május 30-án (rósz idő esetén junius i-én) a sőrcsarnok kerti helyiségében zártkörű majálist rendez Belépti dij személyenként 1 frt családjegy 3 frt. Kezdete d. u. 3 órakor. 4 órakor versenycsonakozás, és kirándulás, utána táncz,. este nagy tűzijáték lesz. e* a —S»—-a— T A N Ü G Y. A „Szekszárd-vidéki r. kath. néptanító-egylet“ folyó hó 21-én Szekszárdon, a belvárosi kath. iskola tantermében M i k ó György elnöklete alatt igen népes közgyűlést tartott. A megjelentek közül láttuk Péchy József tolnai prépost-plébánost és esp. leér. tanfelügyelőt, V a r a s d y Lajos kir. tanfelügyelőt, Hanny Gábor apát- plebánost, Krámmer János polg. isk. igazgatót, Holub János polg. isk. tanárt; stb. M i k ó György egyleti elnök szép beszéddel. nyitotta
