Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-05 / 45. szám
Szsksssázd "V id é 3s s. oly féle állilást, bogy nálunk az ipm vállalkozás riszkirozott dolog. A hol nyers anyag és fogyasztási piaczok vannak, ott biztos alapra van fektetve az ipari termelés termékeinek versenyképessége. S hogy ez mind eddig kellőképen kihasználva nem volt, annak Oka a gazdag tőkepénzeseknek és még gazdagabb vidéki takarékpénztáraknak idegenkedése volt az ipari vállalkozásoktól. De az állam pénzügyi egyensúlyának helyreállításával megváltozott a helyzet. A tőkének hazánkban okvetlen az ipari vállalkozás felé kell fordulnia s evvel egyszersmind mególdatik a kivándorlás kérdése is, mert az emberi erő a télen tétlenül heverő munkaerő és az egész évben tengődő munkás foglalkozást nyer. Nem kell majd szuronnyal és erőszakkal visszatartani az embereket a kivándorlástól, mert itt is lesz tere a munkálkodásra. És miért kell ennek bekövetkezni ? — Azért, mert az állam háztartásában meg szűnt a deficzit s ennek folytán uj járadékok nem bocsájtatnak ki, a vasúti részvények el fognak tűnni a tőzsde árfolyamjegyzékből s igy a tőkének okvetlen más beruházásokat kell keresni, a mint azt a gyors egymásutánban keletkező részvénytársaságok már is mutatják. A pénzvilág úgy a saját, mint az ország előnye érdekében felkeresi az ipari vállalkozásoknak áltála eddig elhanyagolt terét, a vidéki gazdag pénzintézetek a kölcsönadásnak szűk köréből kimozdulva pénzüket gyümölcsöző vállalatokba fogják fektetni. — Igénybe veendik az\ előnyös állami kedvezményeket és virágozni fognak.\ Ezen változás be fog következni, mert be kell következnie. A szegény nép a csapásoktól sújtott és az adó alatt görnyedő nép nevécen örömmel üdvözöljük e jobb jövő hajnalának derengését! Jutassy Ödön. — Tolnavármegye Közigazgatási bizottsága ma délelőtt ülést tartott, — A szolok adómentessége. A pénzügy- miniszter az 1891. évi I. t. ez. végrehajtása tárgyában kiadott utasításában meghagyta a pénzügyigazgatóságnak, hogy azon parlagon heverő szőlők, melyek egyátalán nem müveltetnek, hat évig adómentességet élveznek. — Távírda tarifa. Uj évtől kezdve uj távirda tarifa lép életbe. A mostani alapdij megszűnik s szavankint 3 kr lesz fizetendő, de ugv, hogy legalább 30 krba kerüljön egy-egy távirat. Később lopott és éjjel elfogták, nagyot sóhajtott ágyában : »Mi ver fel súlyos álmámból.« Az utczán végig kisérték, magában dudol- gatta: »Kalapom szememre vágom.« S midőn börtönében felébredt, szomorúan ismételgette : »Bús az idő, bús vagyok én magam is.« Továbbá: »Elátkozom ezt a ezudar világot.« De semmi sem tart örökké; mikor újból szívta a szabad levegőt, könyes szemmel énekelte : »Csavargónak születtem, Csavargó vagyok én.« És búbánattal eltelve érzékenykedett: »Miért vezettem fejem tilalmas dolgokra.« Régi társai, mikor meglátták, fájós érzettel mondogatták : »Jaj be szenyes a kend inge gatyája Elszenyezte az aradi stokházba.« Kiment a temetőbe, szomorú gondolattal. Visszaemlékezett jó szülőire, s ártatlan gyermek, korára — bánatosan dúdolta: »Kelj fel anyám, édes anyám sírodból: Csavargó lett egyetlen égy fiadból.« Rongy lelt, akit többé senki föl nem vett,. Olt veszett el a szemétdombon! Várkonyi Iván. Az uj liermprimás. Vaszary Kolos Ferencz pannonhalmi főapáinak, eszlergomi herczegprimássá való kinevezteléset igazi örömmel és hazafias lelkesedéssel fogadta az egész nemzet — vallás külömbség nélkül. A legmagasabb kitüntetés a legnépszerűbb főpapot érte. Vaszaryt nagyon sok jó tulajdonság mellett különösen e három főerény diszili: mély vallásosság, lángoló hazaszeretet, páratlan igazságosság! Ezen legmagasabb kitüntetés alkalmából, minden szerénytelenség nélkül elmondhatjuk olvasóközönségünknek, hogy Vaszary Kolos herczegérseknek egy becses levelét őrizzük irattárunkban egy szekrénykében, abból az időből midőn 1888. évben Szekszárdon megindult mozgalom főgimnáziumot akart létesíteni. Lapunkban ekkor több czikket bocsájtoltunk közre a főgimnázium érdekében, s az ezen czikkeket tartalmazó lappéldányokat egy szép levél kíséretében elküldöltük a pannonhalmi főapátnak. Pár nap múlva kedves meglepetésben részesültünk; maga a főapát levélben -köszönte meg az iránta tanúsított figyelmet a következő szerény sorokban: »A pannonhalmi főapáttól. A »Szekszárd Vidéke« ez. lap tek. Szerkesztőségének megkülönböztetett tisztelettel Szekszárdon. Mélyén tisztelt Uram! Becses lapjának hozzám kegyesen beküldött azon számaiért, melyekben a szekszárdi főgimnázium fölállítása ügyében megindult lelkes mozgalomról említés tétetik, fogadja legbensőbb köszönetemet. Mély tisztelettel Pannonhalmán 1888. október 1-én. alázatos szolgája * ■ Vaszary Kolos m. k. főapát. HE L Y I HÍREK. — Lapunk mai vezérczikkét: Jutassy Ödön úr, a »Papai Közlöny« szerkesztője irta. — Tolnamegye adománya. Tolnavármegye alispánja 432 központi és völgységi járásbeli jégkárosult lakosnak kiosztotta a megye által adományozott 3000 frtot, s a közadakozásból bejött 335 frtot, Összesen 3335 frtot. — Eltávozás. Sárközy Kázmér csendörfö- hadnagy, szekszárdi szakaszparancsnok, ki november hó 1-vel nyugállományba helyeztetett, Fehérmegye várnagyjává neveztetett ki. — Katonai kinevozések. November hó 1-vel számítandó ranggal a következő megyebeli tisztek léptetettek elő a honvédségnél: bonyhádi Perczel József alezredes, a 7-ik honvédhuszár ezred parancsnoka ezredessé, — dr. Stokinger László budapesti kir. törvényszéki aljegyző főhadnagy t— hadbíróvá, és dr. Spitzer Manó szekszárdi gyakorló orvos, főorvossá. Az utóbbi kettő a szabadságolt állományban. — A közöshadseregben: Bohus Ödön tolnai 10. számú cs. és. kir. huszárörnagy elezredessé léptettetett elő. — Az uj herczegprimásnak Szekszárdon is vannak közeli rokonai: Hanny Gábor apát-plébános, Kamarás Fülöp terézianumi nyug. tiszttartó és Perlaky József vasúti mérnök. — Az uj harang. A belvárosi r. k. templom uj harangját múlt pénteken húzták fel a toronyba. A régi megrepedt harangot pedig a pécsi Rupp- recht ezég hazavihette cúm pudore.. — Népkonyha Szekszárdon. Jövő hóban népkonyhát fognak felállítani Szekszárdon. melynek élén Simontsits Béláné úrnő áll. A szekszárdi nöegylet szintén tetemes segélyt fog adni a szegények konyhájára. — A szekszárdi népbank 1892. év január elsején alakítandó uj csoportra felhívást telt közzé. A hetibetét megmarad 20 krajezár. Belépési aláírások- eszközölhelök a Népbank üzlet- helyiségében, továbbá Bencsik Kálmán, Báthory Elek, Ferdinand Antal és fiai, Goldberger J. Mór, Gottlieb Jakab, Mehrwerlh Ferencz és Lajos,. Mikó György, Szondy István és Pirnitzer és fiai uraknál. Megjegyezzük még, hogy a Népbank legújabban hozott határozatával az 1% kölcsön előjegyzési d i j szedést megszüntette, valamint a késedelmi kamatok diját is tetemesen leszállította. — Szegényház. A szekszárdi alsó temető • nél felállított szegényházban 6 szegény van eddig elhelyezve. Három hely még üresedésbe van, melyet legközelebb szintén be fognak tölteni. Az uj szegényház igen csinos és kényelmes. Külseje is jó hatással van a szemlélőre. — Építkezés. A városi nagyvendéglö bérhazának építése meglehetős serénységgel folyik. Ha az idő kedvező lesz, még az idén tető alá kerül. — Egy hires betyár életéből közöl lapunk egyik olvasója egyet-mást, ki a 80-as révekben Bácskában csendőrőrsparancsnok volt. Ez a hírhedt betyár Bállá János, kit legutóbb rablás, betörés és egyéb más bűntett miatt a szekszárdi csendőrök elfogtak. Bállá János rovott múltú, erős, magas testalkatú bács-madarasi lakos, ki már annyiszor volt letartóztatva, ahányszor börtönéből megszökött. 1886. év tavaszán, az őt kísérő fegyveres őr elöl a robogó vonatól leugrott Baj- mokiál. A csendőrök egy hét múlva Csataalján fogták el, s bevitték Szántovára, hol a községi börtönbe zárták be reggel 5 órakor. Ugyanaz nap délelőtt 9 órakor, már megszökött. Az őrsparancs- uok, mivel éppen husvét első napja volt, a templomban misét hallgatott. Olt adták hírül Bállá megszökését. Úgy parádésan, kardosán, kir.ohant a templomból, s kocsira ülve utána ment s Rasz- tina pusztán fogta et. De hogyan ? A betyár az ottani kis erdő magas fájára mászott fel, mig a csendörörmester, ki egymaga lévén, az urodalmi cselédséget fölfegyverezte, kaszával, fejszével, vas- villávat-hótokkal stb. s a kiserdőt körülkerítette embereivel. Ő pedig egyik béressel s ennek kis fiával bement az erdőbe a deliquenset kinyomozni. Sokáig keresték, mig a kis fiú egy fa csücskében meglátta Ballát, kit aztán nagy nehezen lemászattak a fáról. Az. örspárancsnok kivont karddal, amint a kocsihoz akarta kísérni Ballát, ez őt hirtelen nyakon ragadta a cselédség láttára, s csakis az őrmester két erős. kardcsapására, melyet a balmellére és karjára mért, eresztette el. Délután 4 órakor már ismét börtönben ült, honnét másnap erős fedezet • mellett Zomborba kisérték, honnét szintén megszökött, de elfogták. Legutóbb Kis-Hartáról szökött meg, hová a csendőrök újra visszavitték. — Posta Györgyöt, a szekszárdi pinczebe- török vezérét, a szekszárdi kir. törvényszék 3 évi fegyházra ítélte. — A tolnamegyei kir. államépitészeti. hivatal vezetését október hó 28-án vette át az uj főnök: Markó Gusztáv kir. mérnök.-- Uj nöegyleti tagok. Az »Egyesült szek- szárd-tolnamegyei nöegylet« tagjai közé beléptek: Bátory Elekné, Hamza Gézáné, Urtika Mária és Weininger Sándorné. — Eljegyzés. Csepke Gábor megyei állatorvos eljegyezte B.auerhúbér Anna kisasszonyt Szekszárdon. ' — Az első hó. Eső helyett hó; ez is csak könnyű pebelyként szállinközolt le a poros földre kedden reggel. — Esküvő akadályokkal.' Egy fővárosi bádogos, ki a szekszárdi igazságügyi palotánál van. alkalmazva, beleszeretett egy csinos leányzóba. Megkérte, kihirdették s az esküvőt, ki is tűzték szombaton délutánra. A násznép megjelent a templomban a vőlegény és menyasszony arcza sugárzott az örömtől: midőn egyszerre, mintha leütött a villám, megrendült az egész násznép. A lelkész nem esküdtelte meg a boldog párt. Nem •' pedig azért, mert a vőlegény elbocsájtó levele a budapesti plébániától nem jött meg. A násznép: hazament s elkezdődött a sürgönyváltás Szekszárd . és Budapest között. Végre távirati utón megjött az engedély : 1 este 9 órakor összekeltek. — Halottak estéje. Mikor a csípős szél her- rasztó leheletével lerázza a falevelet: a kegyelet