Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-02-05 / 11. szám

SzekszáurcL "V ideke­A hatóságok tehát elégteleneknek bi­zonyulnak az erkölcsök javítására. A biró hiába büntet, ha a társadalom — a fel­szeg társadalom — felemel. Alapjában s gyökeresen segíteni e ba­jokon csak az i s k o 1 a és templom v a n hivatva. ~ Tolna vármegye közigazgatási bizottsága folyó évi február hó 12-én ülést tart. — Felső-lreghen a február hó 3-án tartani szándékolt vásár az ott uralgó Száj- és körömfájás miatt alispáni rendelettel betiltatott. HELYI HÍREK. — A kaszinói közvacsora rendezősége fel­kért bennünket annak a közzé tételére, hogy 1 írt­jával karzati jegyek is fognak kiadatni. — A fővárosi nemzeti kaszinó tegnapelőtt tartott közgyűlésén Bezeródj Pált, megyénk ki­váló fórfiát választmányi taggá választotta. — A kivégzettek évszámai. Molnár János 1857. február 4-én született s igy a szeren­csétlennek éppen születése napján kellett kiszen­vednie; Molnár Mihály 1841. szept. 24-én szüle­tett, s 7 gyermek atyja volt. — A „Tolnamegyei gazdasági egyesület*, „Értesitőj e“-nek első száma megjelent dr. Ko­boz Zoltán egyl. titkár szerkesztésében. A lap élén a szerkesztő a lap megjelenésének czélját és szükségét fejtegeti, melyet a gazd. egyesület vá­lasztmánya is magáévá tett, hogy az egyesületnek állandó orgánuma legyen. Ezentúl a bécsi 1890-iki kiállítás ügyében felhívást közöl, valamint a gazd. egyesület decz. 11-én tartott választmányi ülésének jegyzőkönyvét s egyéb a gazd. egyleti tagokat ér­deklő tudnivalókat. A szépen kiállított és ügyesen szerkesztett lap U j f a 1 u s y Lajos nyomdájából került ki. Őszintén óhajtjuk, hogy a gazdasági egye­sület e lap segélyével is mind nagyobb virágzásnak örvendjen és megyénk gazdasági érdekeit nagyobb mértékben mozdíthassa elő. — „Százalékos adótabellák“ czim alatt Folli- nusz Árpád vármegyei Írnok közhasznú müvet készí­tett, melyet Simontsits Béla alispán, mint abszolút becsüt s a köznapi életben nélkülözhetetlent a főszol­gabíróknak s általuk a községi és körjegyzőknek ügyeimébe ajánlott. A inti előfizetési ára 3 frt s a megrendelések szerzőhöz Szekszárdra intézendők. — A czim- és czégfestő ipar miniszteri ren- rendelettel a képesítéshez kötött iparágak közé so­roztatok. akkor is inkább Isten kezében lettem volna 1 — nem gyilkoltam volna.“ Ezalatt a megyeháza is, mintha valami külö­nös külsőt öltött volna: annyi kiváncsi embert, asszonyt, gyereket gyűjtött kapui elé, kik hango­san sajnálták a siralomház elmúlt divatját. Délután 4 órakor eltávozott a megyei iroda személyzete, mert ekkor Kozarek, a hóhér meg­kezdte szörnyű alkotmányának felállítását és hogy a hangulatból ki ne jöjj kedves olvasóm, úgy, ha 5 óra tájban a megyeháza előtt mentél volna el, nyolcz rabbal és néhány őrrel találkoztál volna, kiknek előbbije két csoportban, két hosszudad le­takart tárgyat vitt, melyekben, ha közelebb érsz, két gyalulatlan koporsóra ismertél volna . . . Másnap aztán megváltozott a szin. Már 6 órakor reggel elállta a megyeház környékét a kör­ben nyargaló huszárság és imitt-amott felállított csendőrség, azonkívül még a szuronyos városi rend­őrök is szaporították e haderőt. De jegyünk utat nyit nekünk és igy a megyeház udvarán keresztül a rabkórházi udvarra érünk. Ennek közepén egy asztal áll, mely előtt a törvényszék kiküldött bírája Ágoston István és a kir. ügyész Szerónyi Kálmán állnak. Az udvar közepét szabadon tartja egy sor­fal huszárság, a faltól csak egy lépésnyi tért hagyva a közönségnek, — végre leghátul nyugotnak látunk két, 2 méter magas a földbe ásott czölöpöt, melyek különben egy spanyolfalszerü deszkával voltak egy­mástól elválasztva. Várunk, még nincs 3/48-ra, . . . — Porul járt tolvaj. Brezlmayer József tol­nai ügyvéd kocsisától a múlt hetekben valaki el­lopta ruháit daczára s a sok keresésnek, kutatásnak, a tolvaj ismeretlen maradt. De a mai akasztásos napon a nagyvendéglő sarkán fölismerte, ruháját egy fac.zér kocsison, rögtön a csendőrségnél jelen­tés tett, kik a ruha-tolvajt letartóztatták. — A „Mayer-Arlow“-féle tanintézet ünnepe. Szombaton ritka fényben ragyogott ez intézet. A kis csemeték ünnepi ruhái is elárulták, hogy ott valami rendkívüli történik ma. Nagy jap is az a február elseje ez intézetben, mert akkor ünnepük a növendékek a z ő szeretett „M a r i n é n i“-jök n e v e n a p j á t. Most is mint más években egy értékes és Ízléses emléktárgygyal lepték meg e sze­retett nevelőnőt. Ma az ünnepély kettős volt, mivel Arlow Mariska k. a. ma tartotta névünnepét; őt egy értékes ékszerrel lepték meg a gyermekek. A tanulók szivükből jövő, jókivánataik nyilvánítását a következők tolmácsolták : D e u t s m a n n Te­réz, Zgorsky Adrián, Geiger Valér, Koman ding'er Margit, T ó t h M ar i s k a és Martin József; közbe több alkalmi éneket zengtek. MEGYEI HÍREK. — Színészet. Polgár Károly színtársulata, mely jelenleg Bonyhádon működik, e hó 19-én kezdi meg előadását Siklóson. — Sághy Zsigmond színtársulatával Dombovárott, — Balogh Árpád színtársulatával pedig Tokajban állomásozik. — A hajózás megkezdése. Az első cs. és kir. szab dunagőzhajózási társaság magyarországi forgalmi igazgatósága közhírré teszi, hogy az áru­forgalom február hó 1-én a következő állomások­nál nyittatott meg: Bécs, Pozsony, Gönyő, Győr, Komárom, Esztergom, Vácz, Budapest (és Buda pest-teherpályaudvar), Budafok, Paks, Baja, Mo­hács, Bezdán, Eszék, Újvidék, Vukovár, Titel, Zi- mony, Báziás és Orsóvá. — Helyreigazítás. A bonyhádi izr. nőegylet tánczestólyén részt vett hölgyek közül Klein Málvin bonyhádi tanítónő nevét tudósítónk tévedés­ből kifelejtette ; amit ezennel helyreigazítunk. — Tűz. Bátaszéken Mayer Péter házának hátsó része teljesen leégett; a tűz keletkezésének okát nem tudják. — A Báta községi elöljáróság ellen emelt panaszos ügyben elrendelt pótvizsgálat megtartása folyó hó 10-ére tűzetett ki. — Lopás. Vörös István harczi lakostól 56 drb tyúkot loptak el; a tyúkokat megtalálták ottani lakosoknál, kik a lopás elkövetését tagadják. még van az elítélteknek joguk 1/i óráig élni. Min­denki szorongva várja a történendőket; szomszédom egy étheres üveget szed elő zsebéből és azzal fris­síti fel bátorságát; hátam mögött pedig beszélik, hogy a két elitéit tegnap jól ebédelt, jól vacsoráit és bort is ivott: nem feledkezett meg róluk sem a megyeház jó nemtője. Nem is kívánt a jó Mol­nár János egyéb kegyet, mint hogy kezet csókol­hasson neki ez az óhaja azonban már nem tel­jesülhetett. — Az éjjelt a delikvensek lelkipász­torukkal és váltakozva alvással töltötték. De haliga ... mi ez? Megcsendül a lélek­harang. Mintha valami láthatlan kéz nyúlna bel­sőnkbe, nagyot csavarintva mindenen, mi lelkünket rettegve és iszonyodva mozgásba hozza. Csak sirán­kozik tovább a kis harang és . . és előttünk van a szomorú menet. Molnár Jánossal Fájt káplán, Molnár Mihálylyal pedig Hanny plébános áll meg a biró asztala előtt és mig a biró az Ítéleteket fel­olvassa, szeretettel és imádkozva biztatja elé tartott feszülettel mindegyik lelkipásztor saját hívét és nincs szem, mely könybe ne lábbadna a papi hiva­tás e magasztos nyilvánulásának láttára . . Szilárd hangon végzi a biró „ . . . most átadom magukat a kir. ügyész urnák“ . . és elhangzik emez ajkáról az utolsó parancs : „Hóhér, hajtsa végre az Ítéle­tet.“ — Előugrik erre a hóhér két segédjével és odalép Molnár János elé, kivel a lelki pásztor utol­jára csókoltatja meg a keresztet, — erre a hátulsó deszkával elkülönített czölöphöz viszik az elítéltet. — Könyöradomány-gyüjtós. Balogh József nagyszokolyi lakos 2 havi időtartamra engedélyt kapott könyöradományok gyűjtésére. — Meghalt katona. Plank József tolnai ille­tőségű, Budapesten állomásozó tüzérkatona elhalá­lozott s erről parancsnoksága értesítette a főszol- gabiróságot. — Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Egyed János ujdombovári munka- képtelennek talált elemi iskolai tanítót nyugdíjazta. Évi nyugdíjjá az állam részéről 125 forintban ál­lapíttatott meg. . — Tolnán a Scharlach erősen szedi áldozatait s dr. Wiesinger Ede a 10. huszárezred főorvosá­nak figyelmeztető jelentése daczára, melyet a köz­ség elöljáróságának tett: — mint ottani levelezőnk írja —- semmi féle óvintézkedés nem történik. — Szerencsétlen esés. Tenczlinger Lajos földbirtokos tegnapelőtt oly szerencsétle­nül borult föl a kocsijával, hogy lábát törte. — A közlekedési miniszter arról értesítette Somogy megyét, hogy a budapest-kaposvár-zákányi vasútvonal, nem mint tervezve volt három év múlva, hanem még az idén ki lesz első osztályúvá építve, minél fogva a még kiépítetlen rósz legköze­lebb bizottságilag be is fog járatni, mire a munka az egész vonalon kezdetét veszi. Az épített vona­lon naponként két gyorsvonat fog Budapestig köz­lekedni. — Hirtelen halál. Tamásiban január hó 27-én Garay Imre, gyulajovánczai községi pénztárnok, midőn egy peres ügyben mint tanú a főszolgabiró- ságtól Früwirth ügyvédhez ment volt — ennek la­kásában, az ajtó előtt, szivszélütés következtében — holtan rogyott össze. A megholt tetemet még az nap hazaszállították Gyula-Jovánczára. — A tollba mondott leczke. Igen sok taní­tónak és professzornak meg van az a kegyetlen szokása, hogy előadásain semmiféle előirott kézi- könyvhöz nem ragaszkodik. Vagy tollba mondja egész előadását, úgy, hogy a tanulók gépiesen jegyzik a tanár szavait szóról-szóra, a nélkül, hogy idejük volna oda is figyelni s tanulni valamit már az előadás alatt, vagy pedig szabad előadást tart, a fiuk kritikájára bízva, hogy mit jegyezzenek föl maguknak. Eltekintve attól, hogy ez a gyorsírónak való munka egész generáczióknak rontotta el az írását, a rendszer kettős munkát is szerzett a fia­talságnak : az órák alatt jegyezni lóhalálában, az órák után betanulni, avagy esetleg előbb még le is tisztázni a jegyzeteket. A kultuszminisztériumban már régebben belátták e rendszer helytelen voltát s a miniszter — legalább a népiskolákat illetőleg A hóhér segédek megkötik kezét, lábát és egy lépcső fokra állítják. Ezalatt a hóhér egy létra se­gítségével, melyet a czölöp ellenkező oldalára tá­maszt, megfogja az elitéit fejét és ennek nyakára egy a zsebéből elővett rövid kötelet illeszt, erre azt vezényli, hogy „Auf;“ felemelik a delikvenst, mi alatt a hóhér a czölöp tetején látható horogba akasztja a kötél végét: a hágcsót elveszik és a két hóhér legény erővel huzza a kötelet, mely a czö­löp alsó végén egy csiga körül forog. A hóhér egy kendővel folytonosan törülgeti a kiszenvedő arczát, — egy néhány rángás és vége mindennek. Nem egészen 5 perez alatt végzett mind a kettővel. így jártak el Molnár Mihálylyal is, ki majd­nem mosolyogva, és ártatlanságának folytonos han­goztatása mellett lépett a bitófa alá. „Nieder zum Gebet“ vezényel a huszárszázados, — a hadfiak letérdelnek, és mindnyájan meghatva hallgatjuk Hanny plébános imáját, ki a meghaltak lelki üd­véért könyörgött a mindenhatóhoz. Hót perez múlva az orvosok a halál beálltát konstatálták. A kivégzettek itt még 30 perczig függve hagyattak, ezután levétettek, hogy a dél­utáni órákban eltakarhassanak. Megrendülve távozunk, és csak az elkövetett iszonyú bűntett emlékének visszaidézése tud ben­nünket a földi igazságszolgáltatás e módjával né­mileg kiengesztelni. Victorien.

Next

/
Oldalképek
Tartalom