Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-10-23 / 49. szám

SzelcszóircL "V'i&élcehai Andrássy Gyula Szőllőske, Aczél Péter Paulis és Világos, Csilléry Benő Kecskémét, Keöd József Balatonfüred. dr. Pulszky Ágost Mád, Koppély Géza Ludas stb. S z á r i t ó helyiségeket mindennemű ipari czélokra több mint 200-at rendezett be ; nevezetesen Magyarországban : Poppe PL, Goldberger P. Sámuel és fiai. Spitzer Gerson és társa kókfestőgyárában, Kiess testvérek bőrgyárában, Topits József és fia tésztagyárában P.- Alakon. Szellőztető berendezéseket külön vagy fűtéssel egybekapcsolva : a Pester Lloyd gabonacsarnokában a tőzsde épületben stb. Mindezekre vonatkozó elismerő iratokat, valamint a képes árjegyzékét a czég, kívánatra bárkinek készséggel megküldi.

VIDÉKRŐL.

Simontornya.

Egyesült erővel.

Beutaztam az ország majdnem minden részét, voltam nagy és kis városokban, faluhelyen, pusztán ; de azt a dicséretre méltó tevékenységet, mic a simontornyai polgárság tüztámadás alkalmával kifejt, sehol sem tapasztaltam.

Alig hogy a tűz el-elhangzik, áradatként el- özönli a lakosság minden rétege az utczákat és tereket : a helység minden részéből, zugából elősietnek férfiak és asszonyok, fiatal emberek és haja- donok ellátva vasvillákkal, csákányokkal; sajtárokkal s egymást buzdítva rohannak a tűz színhelyére. Egyidejűleg előrobognak vágtató lovaktól huzva a fecskendők : a tűzoltó-egyleté, a községé és az uradalomé. Ezeket nyomban követik a vízszállító kocsik, s igy felszerelve hozzáfognak az oltáshoz.

A toll művészének kellene lennem, hogy arról a páratlan felebaráti szeretetről és részvétről ; arról az önzetlen odaadásról és szolgálatkószségről, melyet a simontornyaiak tűzvész alkalmával tanúsítanak, hű képet nyújthatnék.

Mintha az a ház, melyet a fékevesztett elem végelpusztitással fenyeget, saját tulajdona volna; mintha ő lenne az a szerencsétlen, kit a lángok sok évi szorgalom és fáradtság gyümölcsétől megakarnak fosztani ; oly elszántan, oly vakmerőén vesz mendenik részt a tűzoltóságban, nem törődve a kiállhatatlan füsttel, a nagy hőséggel, a feléje csapkodó lángokkal, csak egyre gondol, csak egyet óhajt, t. i. : hogy sikerülne neki felebarátja szerencsétlenségét — ha már egészen el nem háríthatja — legalább a minimumra leszállítani.

Valóságos halálmegvetéssel működnek a mi derék tűzoltóink! Láttam egyet közülök, a ki a múlt hó egyik napján helységünkben kiütött tűz alkalmával csodálatra méltó bravourokat vitt végbe. Ráment a lángbaborult nádfedelü ház tetejére, s nem törődve az őt környező nagy veszeJylyel, nem azzal, hogy a lángok már-már lábait kezdik nyaldosni, megfeszített erővel és ritka ügyességgel hányta le a könnyen gyuló anyagot, s igy ragadván a vad elemtől a különben biztos prédáját, szerencsésen megakadályozta a tűz tovaterjedését.

Mások meg berohantak a szobákba, kamrákba ; fölöttük recsegtek a gerendák, csapkodtak a lángok, de azért nem hagyták el a veszedelmes helyet mindaddig, mig bútor, ruhanemű, eleség, szóval : minden ingóság biztonságban nem volt.

Csoda aztán, hogy Simontornyán nagyobb tűzkárok nem történnek ? Csoda, hogy agyon nem ijedünk, kétségbe nem esünk, mikor tüzlárma riaszt fel bennünket éjjeli álmunkból ? — Mert tudjuk és tapasztaltuk, hogy egyesült erővel, erős akarattal, lélekjelenléttel és mindenek előtt helyes eljárási móddal a legnagyobb tüzet is megfékezni és korlátozni lehet.

Vajha mindenütt nyilatkoznék a felebaráti szeretet tűzveszélykor oly nagy mérvben mint nálunk; vajha mindenütt sietne a lakosság összessége — vallás-, rang- és álláskülönbség nélkül — embertársának hathatós segélyt nyújtani, midőn hajléka lángban áll, mint itt történik ; akkor nem saa- porodnék a hajléktalanok, a koldusbotra jutottak száma évről-évre oly ijesztő mérvben ; akkor nem fordulnának elő oly nagy szerencsétlenségek, mint Tokajon, Pátkán és sok más helyen. S . . . . r.

JL Balaton apadása.

Tallián Béla somogyi főispán, mint Balaton- szabályozási kormánybiztost egymás után érte i közelmúltban a sok támadás azért, mintha Siózsilip helytelen kezelése folytán ő lett volna a Balaton apadásának okozója. Az érdekeltek nem elégedtek meg azzal, hogy a főispánhoz, egyik felterjesztést a másik után intézték úgy a vidéki, mint a fővárosi lapokban, hanem felmentek egész a miniszterig. A kérdést a földmivelésügyi miniszter tárgyalás alá vevőn, folyó évi október hó 10-én 53454. szám alatti rendeletével a főispánnak fényes elégtételt nyújtott a méltatlan támadásokkal szemben. A kérdéses rendelet igy hangzik :

„Értesítem Méltóságodat, hogy a siófoki zsilip kezelése, illetve a Balaton vizszinének a Sió csatornába való leeresztése körül követett eljárását, mely a volt közmunka és közlekedésügyi m. kit. miniszter urnák a siófoki zsilip kezelése tárgyában 1888. évi márczius 13 án 9747. sz. a. kelt rendeletével jóváhagyott szabályzatnak, valamint a fen- forgott viszonyoknak teljesen megfelelt, részemről is mindenben helyeslem. Miután azonban a Balaton árszine a szabályzatban megállapított vizsziné- nól sokkal mélyebbre sülyedt, —- a vizleeresztés továbbra is a Méltóságod által 005 méterre megállapított magasságban lesz fentartandó mindaddig, mig a Balaton vizszine a szabályzat 5. §. f. pontjában megállapított havi magasságot eléri. — Budapest 1890. október hó’ 10-én. A miniszter helyett : Fejér s. k. államtitkár.“

A közönség tájékoztatása végett közöljük a miniszteri rendeletben hivatkozott „Siózsilip kezelési szabályzat“ idevonatkozó szakaszait:

5. §. A vizleeresztés szabályozásánál szem előtt kell tartani:

a) hogy a Balaton vizszin* a legkisebb vízállásnak megfelelő 99'61 m. tengerfeletti magasság alá ne sülyedjen, másfelől a megengedhető nagy víznek megfelelő 100 56 m. tenger feletti magasságon felül ne emelkedjék,

b) hogy a Balaton kis vízállásánál is eresz- tessék annyi viz a Sió csatornába, hogy annak vizszine az abban elhelyezett mérczén 0'63 m. vízálláson alul ne sülyedjen ;

c) hogy julius és augusztus hónapokban a hajózásra való tekintetekből a csatornába, habár csak igen rövid időre 1 méter vízmélység elő álljon.

Tallián Béla főispán teljesen a szabályok ezen rendelkezéseinek megfelelően járt el: sőt miután a Balaton már több éven át apadóban van, a Sió csatornába még a hajózási idő tartamára sera 1 méter, hanem csak 0.50 méter vizet bocsáttatott.

A laikusok tévedése onnét származik, hogy a zsilipkapuk keskenyebbek lévén a csatorna szélességénél, azokat mindig magasabban kell nyitva tartani, mint a hány centiméter vizet akarunk a csatornába leeresztetni. így például, ha mint n rendelet is említi 5 cm. viz eresztendő le, akkor a zsilip kapukat 15—20 ctm. kell kinyitani s csak pár nap múlva ereszthető le 10-el.

Szerkesztői üzenetek.

V. K. K. és K. D. Magán levél ment. — Kr. Gy. Sz.

Bevált. — M. A „Hölgyek Lapja“-ban. — V. 1. K. Legközelebb. — Fűit. Közölbetetlen. — B. Béla. Ilyesmivel nem foglalkozunk. — Munkatársainknak. Már most sorra kerül mind; egy kis türelmet kérünk. — Z. S. Tessék az illető hatósághoz fordulni orvoslásért.

Meghaltak Szekszárdon.

1890. évi október hó 16-tól október hó 23-ig.

Szeremlei Erzsébet 2 hónapos, görcsök. Dragics Pe- renczné 75 éves, tiidőlégdag. Szőr Eerencz 11 éves, has- hártyalob. Orbán Ferencz 28 éves, tiidőgümökór. Revnák József 5 éves, roncsoló toroklob.

NYILTTÉR.

Szultán szilva

és

Znaimi uborka,

kisebb és nagyobb üvegben^ ugyszinte

Nürnbergi torma,

Szalon petroleum

ÍKleipliató i

SALAMON TESTVÉREK

fűszer- és csemegékereskedőknél Szekszár- don Gerenday-féle házban.

herbrentte ein TRiifterdjen be§ ©toffeS, hon bem man tau» fen mill, unb bie entmüigc SBerfüífdptug tritt fofort jn £age: (£d)te, rein gefärbte ©eibe träufelt fofort jnfammen, Der* löfdjt halb unb Unterläßt ménig §(fd)e hon gain fjelibräun- íid).er färbe. — 33erfäifd)te ©eibe (bie teidjt jpeefig wirb unb bvidjt) brennt íaugjam fort, namentíid) glimmen Die „©djufP fäben" weiter- (wenn fefyr mit garbftoff crfd)Wert), unb fjin= tcriüjjt eine bunteibraune 9tfd)e, bie fid) im ©egenfag jttr edjtcu ©eihe nid)t träufelt foubern trümmt. 3erbrücft man bie. 2tfd)e ber ed)ten ©eibe, fo jerftänbt fte, bie ber herfälfdp ten nid)t. ®ad ©eibenfabri-3)épőt hon (#, •ftcuncbeVfl (Ä. u. ijofiief.), 3üvi(i) herfenbet gern StRufter hon fei* neu ed)ten ©eibenftoffeu an Aebcriuann,. unb liefert ein* jetne ütőben unb gauje ©tüde porto* unb gottfrei in’d £>au3.

Finom pergetett

akácz és hárs

Virágméz

Dl*. Lövy Dór

tamásii méhészetéből

csinos kiállítású üvegekben

kapható :

SALAMON TESTVÉREK

fűszer- és csemegekereskedölmél Szekszárdon Gerenday-fele házban.

HIVATALOS Hl R DETÉSEK.

5105. ez. 1889.

Árverési hirdetményi kivonat.

A tamásii kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. államkincstár végrehajtatnak Matusa András illetve birtokutódai végrehajtást szenvedő elleni 85 frt 52 kr tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a tamásii kir járásbiróság területén levő E’első-Nyék községi 365. sz. tjkvben t 1747/i. hrsz. alatt foglalt és 113 frt 66 kr dézmaváltsággal terhelt szőlőbirtokra újabban az árverést 576 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1890. évi november hó 13-ik napján délelőtt 10 órakor Felső-Nyék község házában végrehajtató vagy helyettese közbenjötte esetében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog.

Árverezni szándékozók tartoznak az iagatlan becsárának 10%-át, vagyis 58 frtot készpénzben, kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kelt Tamásiban, a kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóságnál, 1890. évi február hó 6-án.

Jankó Imre, kir. aljárásbiró.

257. sz. v. 1890.

Árverési hirdetmény.

Alulirott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102-ik §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szekszárdi kir. törvényszék 8017/p. 88. és tamásii kir. járásbiróság 5000/p. 1888. számú végzése által a simontornyai takarékpénztár javára Török Mihály, Bertok Mihály és foki József ozorai lakosok ellen 234 frt tőke, ennek ennek 1888. évi junius bő 14 napjától számítandó 6% kamatai és eddig öszszesen 70 frt 14 kr perköltség követelés erejéig mégis a már netán tett törlesztés bevonásával, és figyelemmel az 1881. évi LX. t. ez. 67. § ra elrendelt biztosítási végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 1095 írtra becsült 6 ló, 2 hidas, rosta, takarmány és gabonaterményekből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak.

Mely árverésnek a tamásii kir. járásbirósági 7825/p. 1890. számú kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Ozorán alperesek lakásán leendő eszközló- éré 1890. évi november hó 6-ik napjának délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik és aboz a venni szándékozók- ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. ez. 107. §-a értelmében, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak.

Yégiil felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetésjiez tartanak jogot, a mennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnek vagy írásban beadni. vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak.

A törvényes batáridő a hirdetménynek a biróság tábláján kifüggesztését követő naptól számittatik.

Kelt Tamásiban, 1890. évi október hó 10. napján.

Borsitzky Béla, kir. bírósági végrehajtó.

2319. sz. 1890.

Árverési hirdetményi kivonat.

A tamásii kir.járásbiróság, mint telekkvi hatóság közhírré teszi, hogy Szunios János és csatlakoztatott érdek- trsa végrehajtatónak néhai Szabó János örökösei szakáli lakos végrehajtást szenvedő elleni 196 frt és 250 frt tőke- követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a tamásii kir. járásbiróság területén levő, Szakái községi 215. sz. tjkben f 229. hrsz. alatt felvett 212. nópsz. háznak és területnek özv. Szabó Jánosnét illető felére 266 rtban, a szabályi 411. sz. tjkvben f 2791. hrsz. a. felvett szőlőbirtokra 372 frtban megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a íennebb megjelölt ingatlanok az 1890. évi november hó 5-ik napján délelőtt 10 órakor Szabály község házában vógrahajtatókbármelyikónek közbejötté esetében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is adatni elfog.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/o-át vagyis a üázra 27 frt a szőlőre 37 frtot készpénzben^a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t. ez. 170. §-a értőimében a bánatpénznek a bi-