Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-05-15 / 26. szám

bármely csizmadia. A toll ép úgy mondható szer­számnak, mint a tü vagy a kalapács .és határozott tévedésben vannak a bölcs munkásvezető urak, ha a tollnokokat „nem munkásokénak deklarálják, sőt azt merem állítani, (s azt hiszem, hogy a t. olvasó ezen nézetemen van), hogy ki egész nap tollal és számokkal (alias : kézzel é s lejjel dolgozik) dolgo­zik, az legalább is azon joggal nevezheti magá; munkásnak, kézművesnek, mint a kovács és a pék! Hasonlítsuk csak egyszer össze egy kovács vagy la­katos egészséges, viruló arczszinét a hivatalnok ha- lavány, beesett arczával: amaz mozog szabadon, ví­gan forgatja a kalapácsát, s munkája után jó ét- vágygyal eszik és alszik, mig emez egész nap mint Prometheosz a sziklához lánczolva van Íróasztalához, s munkája végével gyakran étvágy nélkül eszik és fél éjszakán át nem képes aludni, mert a számok még álmát is zavarják. Tehát büszkén mondhatja magát munkásnak, kézművesnek a tisztviselő ; de azért soha sem jut eszébe strikeolni, vagy munka­adóival ujjathuzni. * * * A hírlapok, mint a közvélemény napszámosai, is tartoznak azon lankadhatntlan munkásokhoz, kik nem strikeolnak soha. A fővárosi hírlapíró nem is­mer nyugtot, nem ismer pihenőt. Hétköznap, vagy ünnep : neki mindegy------------ő folyton dolgozik. Az egész esztendőben épen csak három napon (husvét, pünkösd s karácsonyhor, a mikor kettős ünnep lévén, lap nem jelenik meg) szentelheti ma­gát családjának és barátjának, az összes többi időt lapja szolgálatában tölti. Es nem nyolcz órát egy folytában, mint a mennyit a munkások követelnek, hanem gyakran —^nagyobb események alkalmával — 12, sőt 20 órát éjjel-nappal dolgozik és izzad. És minden fáradságáért az elismerés vajmi kevés s csekély a fizetés ; sőt sok esetben gúny és lenézés a bére. De azért hírlapírói strikeról még nem hal­lottam. ❖ * * Még a színészekről akarok szólni, mint derék, lelkesült munkásokról, kik hasonlóképen nem szok­tak strikeolni. Találkozik ugyan néhanapján „egy énekes, ki „elrekedni“ vagy egy színésznő ki „meg­betegedni“ szeret,' de ezek igen ritka esetek. A legtöbb színész becsületesen helyt áll „Ob schön ob Regen“ és él hal magasztos hivatásának. Nem ijeszti el a színészt semmi; sem egy üres ház ri­degsége. sem egy zsúfolásig telt vasárnapi ház tul- lárinás lelkesedése és tapsa. 0 mindig játszik ; ha künn a vátosban tombolt is a vihar, és a természe­tes vagy mestérkélten szított elégedetlenség fenye­gető mérveket öltött: színészeink játszottak! Sok­szor magánéletében szerencsétlenség éri a művészt; már akányhányszor fordult elő. hogy egy színész közvetlenül a darab kezdete előtt halálhírt kapott: de azért tört szívvel mosollyal ajkain eljátszá vig szerepét. Igen, a színészek is azon munkásokhoz valók, kik striket nem ismernek. Yégiil egy strikeről. A Dunagőzhajózási tár­saság tót napszámosai tekintve, hogy főitaluk a pálinka, megdrágult, fizetésjavitást követeltek s a midőn meg nem adatott, strikeoltak. A társaság O-Budáról hozatott munkásokat, a mi a tótokat rendkívül felbőszítette. Tömegesen tódultak ked- vencz pálinkaboltjukba, hol bátorságot ittak, innen gyülekeztek azután Eötvös szobra elé a korzóra, és Svatopluk ősapjuk vitézségét ébredni érezvén magukban, lármázni és fenyegetni kezdtek. Ekkor küldtek a rendőrséghez, és egyetlenegy András bácsinak sikerült az egész 500 főnyi tót hadat széjjel űzni. így végződött a tótok strikeje. Más­nap könyörögve kértek ismét munkát, fogadva, hogy többé nem strikeolnak soha. Pesti Miksa. C S A K BT O K. Harmincz éves vagyok. Efarminez éves vagyok, te meg három éves ; Fiatal fa én s te gyümöcls rajta, édes. Te vagy házasóltünk negyedik gyümölcse. A többit a halál Altatá el úgy, hogy senki fel ne költse. SzekszéLrd V icLélce_ Te pótolod gyermek mind e veszteséget; Oltod a bút, midőn a szivünkben éget. Te virítod bennünk a reménynek zöldjét; Te himzed be maggal, Hogy teremjen mindig, boldogságunk földjét. Terein is e földön évről-évre való ; Csak időjárása ne legyen megcsaló. Csak Isten anyádat s tégedet éltessen, Javaival áldva; Csak belőled, gyermek, jó ember lehessen. Tóth István. Mest’ uram! Mest’ uram! mit csinál?“ Koporsót csinálok.“ „Kinek lesz, milyen lesz?“ „Ott a neve, látod.“ Ki van vésve szépen fekete fej fára : Itt nyugszik az Úrban Terecskei Sára. „Kék lesz a koporsó ?“ „Olyan, mint a bánat Mit viselt a szive, János, te utánad.“ „En utánam ?“ „ügy ám ! Ha szeretted volna, Gyalumból a forgács most nem érte hullna.“ „Hát ha nem szólt semmit.“ „Hát a leány szóljon?“ „Jól forgott a nyelve.“ „János ! Isten óvjon ; Mondom, Isten óvjon minden rósz beszédtől: Te szakadtál hűtlen’ szegény jó cselédtől.“ „En? Ha mást szerettem.“ „Mert vagyonra vágytál; Annak is már félig a nyakára hágtál.“ „A nyakára úgy van.“ „Bus a feleséged.“ Hagyjon a beszédnek mester uram, véget! Hej ! szerettem én őt, drága Sárikámat ; Csak ne érte volna tőlem a gyalázat. De azon az órán a jó Isten vert meg. Mest’ uram! hát tudja: most is él a gyermek.“ „El ?“ „Egy vén anyónál, hatodik határon. Sári anyja mondta s láttam is a nyáron. Elmegyek még egyszer, karjaimba zárom ; S ha koporsót készít mest’ uram, nem bánom.“ Tóth István. KÖZGAZDASÁG. k triesti általános biztosíto-társaság (Assi- curazioni Generali) f. é. április hó 29-én Tneszt- tben tartott 58-ik közgyűlésén beterjesztette az 1889. évi mérlegét. A közgyűlésnek tett jelentésekből értesülünk, hogy az életbiztosítási ágban a díjtartalék 2.046, 093 frt 42 krral szaporodott és 1889 deczember 31-clikén 26.634,162 frt 01 krra emelkedett, mig az 1889-bes újonnan kötött biztosítások összege 16. 225, 817 frt 85 krra rúgott, miáltal az 1889. de­czember 31-dikén érvényben levő biztosítások tőke összege 116 904, 648 frt 39 krra felszaporodott. Az elemi biztosítási ágazatokban a díjtartalék 2. 194 541 frt 21 krt tesz ki, mig az 1889. de­czember 31-dikén a jövő évekre érvényben maradó dijkötelezvények összege 23.544,053 frl 22 krra rúg. Az értékpapírok árfolyam ingadozásnak fede­zésére szolgáló tartaléklap 253,855 frt 74 krral szaporodott és 1889. deczember 31-dikén 1. 190, 453 frt 60 krra emelkedett, noha a kisorsolandó értékpapírok csak is névértékűkkel lettrk a mérlegbe felvéve. A tőkésített nyereségtartalék elérte az alapsza­bályszerinti magaságot 2.625,000 írttal mig az ingat­lanok tartalékalapja 1.289,480 frt 92 krra emeltetett. As lJ89-ben kifizetett károk összege 10.114, 545 frt 47 kr. A társaság alapítása óta egész 1889 deczember 31-dikéig 227.371,940 frt 22 krnyi te­kintélyes összeget fizetett ki károk fejében. Ezen összegből 139.041 káreset 42.396,621 frt 32 krnyi kártérítéssel hazánkra esik. Az összes biztosítéki alapok 2.388,389 frt 32 krról 40.758,238 frt 42 krra emeltettek és a leg­jobb értékekben vannak elhelyezve. Tiszta nyereség j fejében 653,438 frt 48 kr. lön kimutatva, miből minden egyes részvényre 106 arany forintnyi — 265 franknyi jutalék esik. Mint ismeretes, az Assicurazioni Generali életbiztositott feleinek érdekében már évek előtt elhatározta és alapszabályainak 43. §-a értelmében keresztül is vitte, hogy az életbiztosítási ág dijtar­tartaléka a B) mérleg szerint egészen külön kezel­tetik és külön számoltatik el, és, hogy az alaptőke és a nyereménytartalékok felét kizárólagosan az életbiztositottak javára "külön lekötötte. 1889-ben nevezett intézet az életbiztosítási tárczája érdekében még egy igen nevezetes és fontos lépést tett előre a mennyiben kijelentette, hogy az életbiztosítási ág különös érdekében a jégbiztosítást üzletköréből ki­zárja és azt mint baleset ellen való biztosításánál tette, egy külön e czélra szolgáló intézetnek átengedi. Ez által a trieszti általános biztosító társasági üzletfelei még is azon helyzetben vannak, hogy ösz- szes biztositássait a nevezett intézett ügynökei által kelyeztntik el jól és megbízhatóan, mert a mint a baleset ellen valló biztosításokat az „Első o. álta­lános baleset ellen biztosító társaság“ által intéztet el. ép úgy utalja a jégbiztosításokat a szintén általa támogatott „Magyar jég- és viszonbiztositó részvény­társasághoz“ elintézés végett. Minthogy, mint isme­retes, ezen két intézet mindegyike egy-egy teljesen befizetett millióra rugó alaptőke és az Assicurazioni Generali jól kipróbált ügynöki hálózata felett éen- delkezik és azonkívül az anyaintézet szolid elvei szerint kormányoztatik, revezett két társaság is azon kellemes helyzetben van, hogy biztosítási ágaikban a legmeszebbre terjedő biztosítékokat képesek nyújtani. IRODALOM. * A külföldi lapok különös gondot fordítanak talány­rovatok összeállítására. A mi szépirodalmi újságjaink közül a jó példát csupán a „Magyar Szemle“ követi. Ez azonban szellemes, mulattató játék-rovatával, pompás rejtvényeivel, szórakoztató és fejtörő talányaival még a külföldi lapokat is felülmúlja. A „Magyar Szemle“ kritikai és szépirodalmi tartalma is oly dús, oly élvezetes, hogy ennél jobb hetila­pot a t. közönségnek valóban alig ajánlhatnánk. A „Ma­gyar Soemlé“-t Rudnyánszky Gyula és Kaczvinszky Lajos szerkesztik s a lap kiadóhivatala örömest küld bár­kinek mutatványszámot, a ki ezért hozzáfordul: Buda­pest, Yí. Uj-utcza 14. sz. alá ezimzett levelezőlapon. * A „Népfölkelési zsebnaptárára előfizetési felhívást bocsátott ki Wallfisch Károly népfelkelési nyilvántartótiszt. Ezen „Népfölkelési zsebnaptár“ kiadására a m. kir. honvé­delmi miniszter ur O Nagyméltóságának folyó évi április hó 25-én kelt 14,438/IY. számú rendeletével az engedély megadatott és mint a „Tartalomjegyzékéből kivehető, ez a népfölkeléshez tiszti-, orvosi- és állatorvosi helyre beosztott összes népfölkelők (6700 egyén névszerint) beosztási táblá­zatán kívül, dús tartalmánál fogva, a szolgálati teendők végzésében minden alkalommal — mint útmutató — jó tanácsadó lesz. Ezen zsebnaptár a „Debreezeni Ellenőr“ könyvkiadóhivatal kiadásában folyó év szeptember hó folyama alatt fog megjelenni, hová az előfizetési pénzek is külden­dők. Egy példány ára díszes vászonkötésben 1 frt. Miután ezen zsebnaptár csakis a megrendelt mennyiségben fog ki­nyomatni, kéri a megrendelő urakat, az előfizetési ős zege- ket legkésőbb folyó évi junius hó 15-ig a „Debreezeni El­lenőr“ könyvkiadóhivatalához Debreezenbe, czimezve be­küldeni. MÉHÉSZÉT, W! e g h i v ó. Folyó évi május 28-án délután 4 órakor Szekszárdion, a méhes kertben gyakorlati előadást tartván, arra a méhészet iránt érdeklődőket, főként a méhészegyesület tagjait, de különösen a választ­mány tagjait tisztelettel meghívom. Szegzárd, 1890. május 11. Dömötör László, méhészeti vándor tanár. Meghaltak Szekszárdon. 1890. évi május hó 8-tól 1890. m -jus hó 15-ig. Mollnár J á n o s n é 30 éves, tiidőgümőkór. —■ Ö z v. Király Mártonná 86 éves, aggkor. — Pinta Márton 81 éves, aggkor. Szerkesztői üzenetek. T. I. Kajdacs. fogadja üdvözletünket; a másik tér- szüke miatt maradt ki. — Várdombinak. A szekszárdi ka­szinót, mint a megye első ilynemű egyesületét véljük olyan­nak, mely a nagybecsű ereklyét legbiztosaböan megfogja őrizni. Fogadja forró üdvözletünket. — Daru István községi nagybirtokos urnák. Magvas sententiáinak folytatására kér­jük, mert nagyon kapósak amaz ékes mondásai, vidéki lap­társaink majd mind átveszik azokat. NYILTTÉR ©tinj fciíü (leürítette Jytmírtrfc* ff. 120 bi§ ff. 3'90 p. 9J7et. (cet. 450 b.erfd) 2)effin§) — uerj. rohen» unb ftiicftoeife porto* unt* jofífret baé ^vahrif» ®épőt <#. £>cuncl>crti (t. u. $. §of(ief.) güvid). Stuftet umgeljenb. Briefe foften 10 fr. Jlorto.

Next

/
Oldalképek
Tartalom