Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-12-11 / 56. szám

—: Száj- és körömfájás, e folyó évben oly nagy mérvű elterjedést nyert betegsége marháinknak Szakoson is az az utóbbi időben valamint Hő- gyészen is megszűnvén az erre vonatkozólag elrendelt zárlat megszüntettetek.

— Tolna vármegye alispánja Simontsits Béla az ebtartásról szóló' szabályrendelet értelmében oly esetben, ha valamely eb bárczája elveszett, elrendelte, hogy a közbárczát közvetlen a községi elöljáróság utján kérendő. Az adómentes bárczák darabjáért 7 kr. az adóköteles bárczák darabjáért pe-. dig 6 kr dij fizetendő.

= A Pécsett uralkodó s tudományos néven „t y p hús a b d o m i n a 1 i s“-nak nevezett járvány vármegyénk területén való elterjedésének megakadályozása czéljából törvényhatóságunk alispánja által a kellő óvintézkedések megtétele iránt a járási főszolgabirák felhivattak.

Előterjesztés

a szekszárd-baranyavári helyi érdekű vasút létesítése tárgyában.

d) A 6 klmtr hosszú b á t a i variánsa a Dimapart felől csak nagy kerülővel körüljárható bátai hegyfokot pályánk 28—37. számú szelvényei közt, Báta mögött a csapos-kutnál összevágó két völgy felhasználásával szelte volna át s vonalunkat 3’25 kilométerrel megrövidítette és a bátai pályatest partbiztositási költséges munkálatait mellőzhe- tőkké tette volna. Be a csapos-kutnál összevágó két völgy közti 145 m. magas, tehát az egymástól 7 klmtrre eső két szomszédos : Báta és Szekcső állomásoknál mintegy 45—50 méterrel magasabb vízválasztót, 15°/0-os lejtés mellett is csak oly rendkívüli földmmunka árán léphette volna meg, hogy e földmunka költség-többlete a partbiztositámál elérhető megtakarítást fölemésztené s ezenfelül mindenütt kedvező lejtésű pályánkba egy 15%0-es lejtésű hegyi szakasz ékelődnék be, melyre erős hegyi mozdonyokkal egész különös s felette költ- ségés üzletemenetet kellene berendezni, a mi egész pályánk üzemét megdrágítaná s versenyképességét veszedelmesen csökkentené.

d) A báttaszé k-f u r k ó-s z e k c s ő i, vagy bari variáns, mely Báttaszéktöl Báta és a dunai ártér elkerülésével a Dunapart helyett a száraz földön irányultan vezet Szekcsőnek, vagy Bárnak, szintén ugyanazon okokból volt mellőzendő, mint a bátai variáns. — Mert noha ez a variáns a közbeeső vízválasztón már 100/oo-es, tehát enyhébb lejtéssel is átvezethető s a dunaparti pályán át szinte mintegy 2'5 klmtrrel rövidebb volna, de azért épen úgy nagy földmunkát s épen oly különös, drága üzemberendezést igényelne s versenyző- és szállító-képessége épen oly korlátolt lenne, mint a hátainak.

f) A légitményűnket 4 méteres korona-szélességgel, 1% lábas s a dunai ártérrel szemben kövezett rézsüvei, falazott átereszekkel ; felépítményünket 23’6 klgrm erős aczélsinekkel; állomási épületeinket a magyar államvasutak II. rendű szabványai szerint; csatlakozásainkat villamos védjel- zőkkel; s egész pályánkat tekintve, minden 6 kilométerre tehát egész sűrűn elhelyezett állomásokkal terveztük meg.

26. Az előző pont szeiint tehát egy I-ső rendű vasút szerepére hivatott és képesített II. r. pályánk tényleges építési tőkéje, a csatolt s többszörösen beható gonddal és kritikával átdolgozott részletes költségvetés szerint, kerek összegben 2.000,000 frtban klmtrenkint mintegy 35,000 írtban állapítható meg, melyből a helyi érdekű vasuttörvény szerint 35%, azaz 1.015.000 forint törzsrészvények-, 65%, azaz 1.865,000 frt pedig elsőbbségi részvények kibocsátása utján lesz beszerzendő ; mely részvényeket állalkozó pénzcsoport veszi át, a törzs- részvények pedig a helyi érdekű vasuttörvény rendelkezéseihez képest a vonalmenti érdekeltség : az állam, a törvényhatóságok, a nagybirtokosok és községek részéről lesznek hozzájárulás fejében átvállal andók.

27. A tervezett vasút létesítéséből az érdekeltségre háramló s fentebb, a II., III. és IV. alatt részletesen is kimutatott és igazolt anyagi előnyök

mérvéhez képest, az érdekeltség által fedezendő

1.015,000 frtnyi törzsrészvénytőke az érdekeltek közt, az összes adatok elfogulatlan s páratlan egybevetése és méltatása mellett, a következő részösz- szegekben osztható szót:

A) Az áll a m részéről: a) Az 1888. h. ó. vasuttörvény 4. 4-a értelmében a p o s t á s z ál 1 i t ás megváltása fejében, a tényleges építési tőke 5—10 százalékának csak közepes, azaz mintegy 7 százaléknyi összegét véve, a mi kitesz...................................... 200,000 irtot.

(Vége következik0

Szelcszáird. “V icLéls:e_

Jegyzéke

a rendezett tanács érdekében kibocsájt ott iveken történt eddigi aláírásoknak.

(Folytatás.)

Árvay Lajos. Albert István. Alliquander Tamás. András Györgyné. András Mihály. Angyal Kálmán Kutas. András György Csötönyi. Boross Gyula. Baneth Adolf. Boross Lajos remete-utcza. Bóvári Ferencz Steiner. Bonyai István. Bálint György. Békés István Szabó. Bálint Márton. Bartha Ede. Bottyán József. Barakovics Ferencz. Borsody Lajos Borbély Ferencz. Bauer Konstantin. Bors Ferencz. Bicsérdy Lajos. Bogovics Ferencz. Bors József. Bakó István. Bors István. Bátori Jánosné. Bors József Szileczki. Bors József Prantner. Baki István. Berta Ferencz. Balogh István Bottyán. Bodri Pál. Balogh Pál. Baka Márton Nagy. Bors Imre Mente. Borbély Mihály. Csanádi Pálné. Csötönyi Pál Mészáros. Gzéh Antal. Csötönyi János Kiss. Csuka Gyula. Csat Pál. Csötönyi Dániel. Csötönyi József Majsai. Csötönyi Pálne. Csötönyi Julianna. Csötönyi Ferencz István. Csötönyi Adám Kalmár. Csötönyi János Varga. Dömötör László, Duttay Ferencz. Dömötör Gábor. Dani István Fodor. Dani Istvánná. Domonyai János. Domonyai Sándor. Domo yai Petemé. Eisler Bernát. Ebt-r Márton, Erb György. Fejér Gyula. Farkas Ferencz Strényer. Fó- ris János. Fülöp Péter. Fekete György. Farkas István. Füri István. Falusi János. Fekete Mihály Tóth. Fehér Lajos. Frei Mihály, Frazon Márton. Fonyó Ferencz. Fekete János Kutas. Fülöp Adám. Fekete József. Goldstein Sándor. Grósz József. Greissinger Ferdinand. Gyimóty István. Garay Lajos. Geiszhauer Ferencz Bartók. Geiszhauer József idősb. Hradek Lajos. Dr. Hangéi Ignácz. Özv. Himmel Lőrincznó. Horváth Ignácz. Hauszknecht Ferencz. Horváth István. Háromházi József. Háry Pál Bauer. Hahn Lajos. Hildebrandt Róbert. Huszár György. Horváth Mihály. Horváth István. Horváth Jánosné. Özv. Hetli Péterné. Jánosházy István. Joó István (újsor.) Iszlistekker N. Jani Tóth József. Jilk Gyula. Kocza Pál Majsai. Klézli Pál Ferencz. I Kresz Mihály. Kliegl Lajos. Kaszás Kálmán. Kandó ! Ferencz. Kovács Dániel. Klakk István. Klakk János. Klézli János. Kovács János. Koszorú István újvárosi tanító. Kusztus Márton. Kövesdi József. ! Kovács Istvánná. Kovács Pál Csötönyi. Kardos 1st- , ván. Kovács Adám Török. Kovács Pál Tónai. Kovács József Török. Kovács István Baka. Kölkedi Károly. Kalmár János Kardos. Kis Varga Katalin. Kovács Pál Bálint. Kovács Jánosné Mérei Kovács. János Mérei. Kovács József Nagy. Kovács András. Konta Sándor. Kömives István. Kocza János Dani. Klein Majer Márton. Kocza János Lukács. Kocza János Kutas. Kovács Pál Szeremlei. Loringer Mihály. Lengyel F. Lukács Ferencz. Lendvai Ferencz. Lendvai István. Lipovszky Gyula. Lendvay István. Loringer Mihály. Lépőit János Fonó. Lipli Péter. Lengyel Jánosné. Lukács Ferencz Szászi. Leipold János. Majdán Miklós. Mehrwerth Ferencz. Melczer Venczel. Malicsek Ödön. Mutschenbacher Ödön. Majsai István ifj. Madaras János. Major György. Máté Mihály. Mészáros János Cseri. Mészáros Pál id. Meer Ferencz. Mészáros András Német. Mészáros József Csötönyi. Mészáros Adám. Mészáros Mihály. Mészáros Antal. Mészáros György Banga. Nagy István. Nikolics Antal. Németh István Dru- bics. Nemes Istvánná. Németh Mihály Kecskeméti. Nagy István Deli. Nagy István. Németh János Vági. Nagy Pál Madaras. Nemes György Sörös. Nemes János Csötönyi. Nagy Sándor. Orbán János Fodor. Ohn János Csötönyi. Osvald János. Ónodi István. Ohn János Sárközi. Ohn György Soós. Ónodi Imre Pöndör Ferencz. dr. Papp József. Polák Ferencz kötélgyártó. Prajmayer János. Polgár István. Panta János Póll József. Pintér István. Pozsgay János Péter Bencze József. Pikay György. Özv. Parragh Istvánná. Plauvics Ferencz. Parragh József. Banga János Ferencz Beiter Ferencz Vörös. Botezer György. Beiter Ferencz. Bozmanits Kálmán. Bóber György. Budolf Márton. Banga János Csötönyi. Banga Erzsébet. Fejős Jánosné. Banga Adám Csötönyi. Steiner Károly. Szikszai Ferencz. Stier János. Szűcs János Nedók. Szabó József Békés. Szegedi Lász'ó. Szabó Ferencz Csötönyi. Soós János Fodor. Spitzer Ede. Szabó Sándor Domonyai. Sörös Sándor. Stier Antal. Simon István. Özv. Sárközi Istvánná Kalmár Julia. Samu

Mihály Frey. Studer Lajos. Özv. Schibinger An- talné. Spir.k István. Schneider István. Samu János. Kis. Steinfeld Mór. Spitzer Márton. Schibinger Ferencz. Schubert János. Özv. Schiling Antalné. Simon József Reiter. Stringovics János. Schlotthaur Jakab. Sell József Vesztergombi. Özv. Sell Jánosné Szakály István. Szászi József. Székely Pál. Szabó Ferencz Kajdi. Székely Ferencznó. Székely Ferencz. Trajber Tivadar. Tőke Antal. Tóth Ignácz. Ifj. Tóth Pál. Özv. Tury Józsefné Simon Erzsébet. Tury István. Tokai István. Tamás János. Töttős György. Török Pál Kovács. Töttős Anna. Özv. Török Jánosné. Török Adám Imre. Töttős Pál. Török János Kis. Török György. Töttős Sándor Szeremlei. Theisz Lőrincz. Tóth István Bódai. Tóth Anna. Tóth János. Újvári János. Untermüller Domokos. Unter- müller Alajos. Weisz Mór ifj. Wunderlieh György. Vörös Ignácz. Weiszling János. Vilhelm Ferencz Varga György Hausknecht. Varga Istvánná, Varga. Istvánná Német. Varga János Kovács, Várkonyi Ferencz. Zarubay Ferencz. Ifj. Závody Albin.

(Folytatása következik.)

TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉLETBŐL.

Tolna vármegye közigazgatási bizottsága folyó évi deczember hó 9-én gr. Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt és Simontsits Béla alispán, Madarász Elemér főjegyző, Ford ős Vilmos tiszti ügyész, Kurz Vilmos áiv. elnök, Varasdy Lajos kir. tan- felügyelő, dr. Sass István tiszti főorvos, Sebők Kálmán kir. főmérnök, Szerényi Kálmán kir. ügyész. Karg Károly kir. pénz- úgyigazgató, Kramolin Emil, Dr. Szigetli Gábor, Totth Ödön, Örffy Lajos, Perczel Dezső, Bernrieder József, Perczel Lajos, Jeszenszky Andor s Péchy József bizottsági tagok jelenlétében ülést tartván, az annak folyama alatt előterjesztett jelentésekből kivonatilag a következőket adjuk.

Alisjpáni jelentés.

Központ ügyforgalmába november hó folyamán beérkezett 1760 drb vagyis a múlt év november havában beérkezett számnál 436-al több, hozzá adva ehhez az október hóról hátralékban maradt 999 drbot, elintézésre várt összesen 2759 drb, tehát a múlt évinél több 1046 drbbal ; ebből elin- téztetett alispánilag 2139 és igy a közgyűlésre fen- hagyott 187 drbon felül összesen 433 drb.

Fegyelmi eljárás alá vármegyei és községi közegek 7 esetben vonattak; rendbüntetós pedig vmegyei közegekkel szemben 1, községiekkel szemben pedig 16 esetben rovatott ki.

Megyei árvaszéki elnök jelentéséből.

A folyó év november havában érkezett az árvaszékhez 2008 ügydarab, mely az október hó végén maradt 1892 drb hátralékkal összesítve 3900 drbot tett ki. Ebből feldolgoztatott 2714, elintézetlen maradt 1186; tehát a hátralék 706 drbbal kevesebb lett.

M. kir. pénzügy igazgató •'ág jelentéséből.

Hátralék mutatkozik folyó év november hó végével : I. Egyenes adónál 164 795,55kr. II. Hadmentességi díjnál 18‘978 frt 35 kr. III. Jog- és bélyegilleték egyenértéki díjaknál 92H64 frt 2 kr. IV. Fogyasztási adónál 2146 frt 791/2 kr.

V. Italmérési adónál 7780 frt 32 kr. VI. Szőlő- dézsma-váltságnál 42H20 frt 77Va kr. VII. Maradvány földváltságnál 4073 frt 67 kr.

Megyei főorvos jelenéséből.

A lefolyt hóban a közegészségi állapot, úgy a betegedések, mint halálesetek számát illetőleg az előző havihoz képest rosszabbnak jelezhető.

Orvosrendőri s törvényszéki bonczolatok 1 erőszakos és 2 véletlen halálesetben teljesittettek.

A szekszárdi Ferencz-kórházban 175 ápolt közül gyógyult 47 ; javult 3, meghalt 6, ápolás alatt maradt 119.

Pakson Zavaros Gyula orvostudor letelepedett.

Kir. állaniépitészeti hivatalfőnök jelentéséből.

November hóban az utszemélyzet, úgy az állami, mint a megyei műutakon leginkább az ütfen- | tartási anyag beágyazásával foglalkozott. A kavics 1 beágyazását mindenütt a sár, por és szemét eltisz- titása előzte meg.

Az ez évre tervezett útépítkezések közül jelenleg már csak a bátai ut e készítése van hátra.

Kir. tanfelügyelő jelentéséből.

A beérkezett ügyiratok mennyisége, mely az iktatókönyv számát 1549-ről 1654-ve emelte fel, 105 volt. Ebből eltntéztetett a múlt havi 28 hátralék feldolgozása mellett 100, öszzesen 128 s igy további feldolgozásra visszamaradt még 5 drb.