Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-03-13 / 17. szám
= A vm. tisztviselő-, segéd- és kezelő személyzet nyugdíjalapjára felügyelő választmány folyó évi márczius. hó 18-án délelőtt 10 órakor ülést tart. FELSŐ BÍRÓSÁGOK KÖRÉBŐL. Budapesti kir. Ítélőtáblától visszaérkezett ügyek. * Szilágyi Ferenczné felperesnek Gorvátli János ellen helybenhagyó Ítélet. — Bátori Elek felperesnek Geiger Gyula ellen megváltoztató végzés. — Horgász István és neje felpereseknek Vörös Mihály ellen helybenhagyó Ítélet. — Brusk Mór és fia ezég felperesnek Nyers Borbála ellen megváltoztató végzés. — Pollák János elleni fenyitö ügyben helybenhagyó hólet. — Orbán Alajos és társai el.eni fenyitö ügyben megváltoztató Ítélet. Polgári ügyek. Lir. Kúria: Özv. Markó Józsefné felp. Deák István alp. h. h. ítélet. Hencz fitykus Mihály fidp., Molnár Imre és tsai alp. Ii. h. Ítélet. Ózv. Hoffmann Jánosnó felp., Hoffmann Mária és t. alp. h. h. Ítélet. Kir. Tábla: Özv. Pamer Prlnó felp.. Haág József és t. alp. felfolyam, v. u. végzés. Károlyi András és neje felp. Gőgös Mihá y és neje alp. ni. v. végzés. Hanczinger János és tsai felp., Hanczinger Lörinez ügygondnoka alp. feloldó végzés. Deák Eézsébet és t-ai felp., D ált János és tsai alp. megv. ítélet. Matrkovich Verona és tsai felp., Tarján Mihály és tsai alp. megv végzés. Lehner Salamon felp., Plesz Jakab alp. h. h. ítélet. Bűnügyek. Kir. Tábla: Klein Márkus ellen h. h. Ítélet. Schmiedt Adám ellen megv. ítélet. Herchet Hpnrik és tsa h. h. Ítélet. TOLMEIiYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖRÉBŐL. Felhívás Tolnavármegye bortermelő közönségéhez ! 0 császári és apostoli királyi Felségének legmagasabb védnöksége alatt a bécsi cs. és kir. gazdasági egyesület ez óv május havában a Eotundában egy nagy szabású általános gazdasági és erdészeti kiállítást fog megnyitani, a mely kiállításon Magyarország — állatni önállóságának teljes megvédése mellett — impozánsan fog megjelenni, hogy nyers terményeit egyik legfőbb fogyasztójának — Ausztriának, a magok valódiságában bemutathassa. A. „Tolnamegyei gazdasági egyesület“ a rendelkezésére álló szerény anyagi eszközökkel mindent el akar követni arra nézve, hogy a vármegye főbb terményei az említettük kiállításon, nevéhez méltóan képviselve legyenek. Sajnosán kell azonban tapasztalni ama közönyt, melyet éppen a megye bortermelő közönsége a kiállítással szemben tanúsít, holott éppen Tolna vár megyének a borai azok, melyeknek a Becsben zartandó kiállításon h i r ö k b ö z méltóan kellene képviselve lenniök; azt a te védő szárnyaid alatt teremtette, oh szent szabadság 1 Tavasz és szabadság, mintha csak az égnek ikerszülöttei volnának, annyira hasonlítanak egymáshoz : éltet, üdít, lelkesít egyaránt mind a kettő! Es sehol sem találjuk oly szép példában megörökítve, oly rokonvonásokkal karöltve járni e kettőt, mint a római és magyar nép történetében ! Büszkék lehetünk rá ! Az ó-világ legnagyobb és leghatalmasabb nemzete, melynek irodalmát minden nép és minden időben olvasta és mintaképnek tekintette, egy napon ünnepli a szabadság napját a kicsiny, de büszke és daliás magyar nemzettel! S hogy a példa még ragadóbb legyen, az évszámok is csaknem találkoznak ; ott 44. márcz. Idusa, itt 1848. márczius 15 ! De ez összebasonlitásból is a nagyobb dicsőség nekünk, magyaroknak jut osztályrészül. Mert Caesar leszurása csak pillanatra küzdte ki a szabadszólást, a zsarnokságot csak hónapokra tartóztatta föl, a nép romlott volt, nem értette már meg az égi szózatot haszonleső, eladó leikével, nem tudta élvezni annak áldásait: de Brutus és társai kiemelkedtek magasan a közérdekből, a haza szentsége volt keblük oltárképe, s ha dia- daljuk tényleg rövid idejű volt, erkölcsi értéke minden időre kiható 1 Mint egy élővád, intő példa emelkedett föl a zsarnokok elé, s rémesen zúgta fülükbe a baljóslatú szót: Caesarok óvakodjatak márczius Idusától! Azaz: megvan mindennek a határa ; a nép tűr és sokat elszenved, de végre is mert hisz tudjuk azt, hogy egyike a legnagyobb borfogyasztóinknak a szomszéd Ausztria! Hogy minő befolyással lenne borkivitelünk lehető foko- tására az említett kiállításon való illő részvétel, hisszük, hogy teljesen felesleges itt említeni, s azért Tolnavármegye bortermelő közönségének saját jól felfogott érdeke kívánja, hogy a bécsi kiállításon megjelenjék. A kiállításban való részvételt a vármegye gazdasági egyesülete lehetőleg megkönyiteni kívánván, elhatározta, hogy a kollektiv kiállítást saját költségén fogja rendezni, s igy a kiállító bortermelőt semmi kiadás sem fogja terhelni. A kiállításra vonatkozó általános szabályok a következők: minden kiállító tartozik az általa kiállított borok minden fajtájából két 1—2 literes palaczkkal a bíráló bizottság részére bebüldeni. — Magában a kiállításban csak üres palaczkok lesznek felállítva, és pedig minden fajta, fehérbornál 8 rajnai p a i.a c z k, s minden vörös borfajnak 8 bor deauxi pala ez k, (a mely üres palaczkokat hasonlókép maguknak a kiállítóknak kell beküldeniök, vagy pedig az egyesület palaczkonként 20 krajczárjával elvállalja azoknak az országos bizottság általi beszereztetését, s kupakkal és vignettákkal való ellátását). — ügy a beküldött borfajoknak, mint az azokat jelző üres üvegeknek el kell látva lenniök lehetőleg csinos vignettákkal, a melyeknek a kiállító nevét, a termelési évszámát, s a borfajtát pontosan tartalmazniok kell. A bejelentések a „Tolnainegyei gazdasági egyesület“ titkári hivatalához márczius hó 25-ig Szekszárdra küldendők. Az igazgató választmány határozata alapján : Dr. Poboz Zoltán egyes, titkár. Beszerzési források. * G y a p á n (posta Német-Kór) bárom (3) me- termázsa arankamentes jó steyer heremag eladó á 45 frt; — fordulhatni Vaszari János gazdatiszthez. * Jelen rovat alatt a gazdasági egyesület tagjainak hirdetéseit ingyen közöljük. HELYI HÍREK. SzelcszÉLircL ^7" idéke. — Adomány. Az „Egyesült szekszárd-tolna- megyei nőegylet“ választmánya özv. Jónás István- nénak, kit az Isten bét gyermekkel áldott meg, 5 frt segélyt szavazott meg.- - Halálozás. Özvegy íme Ignáczné báz- tulajdonosnő, hosszas betegség után élte 78-ik évében elhunyt Szekszárdon. felébred emberi jogaira, s ha kell, vérrel vívja ki magasztos értékét: népfenségét! Mennyivel idealisabb, lélekemelőbb, a magyarok márcziusának Idusa ! Évszázadok küzdelmei a Eákóczyak s jeleseink annyi ezreknek önfeláldozása előzte meg a napot, inig teljes erejével és fenségének oly bájával, jogainak oly szent igazságával lépett föl, mely az egész világot bámulatba ejtette! Nem parasita éhenkórász, de a legszentebb lelkesedéstől égő nép előtt tárult fel a szabadság igóretfölde, melyért családját, vagyonát, életét volt kész feláldozni. Gyermekektől aggastyánig állott fegyverbe a nemzet, hogy végbevigye a világ 8-ik csodáját és 7 ellenséggel szemben álljon ki diadallal a csatatérre. A világnak mely már nóvleg sem ismert bennünket, Hadúr mutatott meg újra és rémülve hallották az égi szót: „Ne bántsd a a magyart!“ Most vették csak észre, bogy a magyar a világ első katonája! Csaták uj csodákat véstek a történelem lapjaira: mit,, képes véghez vinni egy nép, melynek lelkét a bonszerelem lelkesíti, s legnemesebb bére a szabadság ! ügy küzdöttek apáink, mint egykor Atilának egetverő hadai, mint a párduezus Árpádnak daliás vitézei. Küzdöttek, csatáztak és „Elhultanak legjobbjaink A bosszú karez alatt.“ A tragikumnak legszomorubb, de fölemelő képe tárult elő. A szentügy letiporva a legdicsőbb honfiak a sírban pihentek, vagy a tömlöcz fenekén — Egy fiatal állami tisztviselő teljes ellátásban szeretne részesülni egy úri háznál, ajánlatok a szerkesztőséghez küldendők. — A gőzhajózási állomás megnyitása. A szekszárdi gőzhajóállomásra az első hajó hétfőn jött be, s igy e naptól fogva a gőzhajó rendesen fog közlekedni állomásunkon. Indul lefele este 8 órakor; fölfelé 3 óra 50 perczkor. — Uj nőegyleti tagok. Az „Egyesült szek- szárd-tolnamegyei nőegylet“ legutóbbi választmányi ülésén uj tagokul fölvette : Dús Dánielné és Huszár Pálnó úrnőket Őcsónyből, Leopold Lajos urat Szekszárdiul. — Vagyonbiztonság Szekszárdon. Egy szek- zirdi úri ember folyó hó 9-én, ebéd után egy róka bőrt küldött a bőrkereskedőhöz eladás végett 11 éves kis fia által. A fiú hazafelé mentében egy gyerek pajtásával czivakodván a róka bőrért kapott egy forintot kezéből kiejtette ; — erre két — a fin előtt ismeretlen parasztlegény — oda ugrott, az elejtett egy forintot a földről felvették és azzal elszaladtai ; daczára a kis fiú — a ki utánuk futott — rimánkodása és könyörgésének az eltolvaj- lott pénzt vissza nem adták. Szomorú viszonyok ezek, sülyed a közbiztonság, hogy még nappal is rabolnak a nyílt utczán — mintegy a közönség oltalma mellett. — Nagy népcsődület volt a napokban a kórház előtt. Ugyanis valami ügyes, hazug azt hiresz- telte a nép között, hogy Pere György, a szekszárdi nazarénusok vezére, édes anyját már több éve egy sötét fülkébe zárta, honnan csak a napokban került ki a rendőrség utján, és bevitték a korházba. Az uj Ubrik Borbálát akarta tehát a nép látni, de a kórházban minderről nem tudtak semmit, valamint mi sem tudunk semmit az egész komédiáról. — Elgázolás. Yrska Márton Árvamegyéből hozzánk vetődött tót honpolgárnak nagyreményű fiát, az ártatlan Janót, N. Tóth János őcsényi szittya hazafi dühös lovai a gemenezi utón elgázolták úgy, hogy a szerencsétlen súlyos sérüléseket szenvedett. A megszomorodott szivü, panaszos atya a szolgabiróságnál 5 frt fájdalomdíjban kiegyezett N. Tóth Jánossal. — Purim. A zsidók farsangja, illetve Purim napja e hó 6-án, a zsidó hónapok szerint adar hó 14-én volt. A történet szerint e napra szervezte Hámán Perzsa- és Mediában az összes zsidóság kiirtását ; de a zsidó születésű Eszther királyné közbenjárására a zsidók megmenekültek a nagy veszedelemtől és Hámán, tiz fiával együtt, e napon akasztatott föl. A farsangot e napon a zsidók ennek emlékére ünnepük meg. sínylődtek, vagy a száműzetés keserű kenyerét ették. Nem volt többé nemzet, színeit nem lengette a szél, idegen volt az ur hazánkban, a halál sárgafekete színe ijesztette mindenütt a bus honfit, füleibe nem hatolt az édes magyar szó, maga is csak suttogva mert életjelt adni De ez nem tarthatott soká! Nem, mert a „szabadság nem bachansnő“ — mondja Castelar Emil, a platonikus spanyol republikánus — mint a világ reactio-máriusai gondolják, hanem a szigorú erény és szűzi termékenység bü arája. Szenvedhetünk, harezolhatunk és megbánhatunk érette, bizonyosak lévén, hogy jövő századok meghozzák gyümölcseit mindezen áldozatoknak!“ S ők nem hiába hulltak el, nem hiába har- czoltak. Abból a magból, mit az 1849. év őszén vetett el a halál, a 60-as évek tavaszán a szabadság bimbója fakadt. Megelevenedett az elnyomott nép, s a magyar szó bátran harsogta át az egész országot! Uj reménnyel éledtek, s a nemzet letörölve bús könnyeit, lelkesedéssel üdvözölte az imádott szabadság első lehelletét! S a szabadság újra hódított, évről-óvre iparkodott elfoglalni a saját országát, melyet az Úristen is a számára alkotott! Utat nyitott neki legnagyobb hatalma, mely az elnyomatás korszakában egyedül mentette meg létjogát, s melyet a legbar- bárabb kínzások sem tudtak megszüntetni: a nemzeti szellem, s a nemzeti nyelv ! Azóta sokat haladtunk, sokat produkáltunk, de sokbau meg el is maradtunk a nemzeti szellemtől ! És sajátságos,
