Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-02-27 / 15. szám
Tolnameg'yei Hölgyek Lapja. Ismerve az élet, s szenvedély ezer hálóját, ha phisice bonczoljuk a mai -generácziö egészségtelenségét, hangosan panaszolt kényszerűségét viszonyainknak, talán minden praécizebb magyarázat nélkül látjuk, mily nagy, magasztos •— de egyszersmind mi nehéz hivatása van a mai kor asszonyának. És milyen eszközökkel látta el őt a természet ? Gyönge, törékeny testtel, mélyen érző szívvel, simulékony, gyors, de alkotásra és kutatásra ke- vésbbó képes észjárással, sok esetben találó élcczel. Egyedüli kincse a fentebb említett gazdag- kedély és egyedüli hatalma az emberi nem leg- mulandóbb tulajdona — a szépség. Hosszúra nyúlt, mit általánosságban óhajtottam feljegyezni. A következő egyes typuspk után a con- sequentiák levonását a kegyes olvasóra bízom. I. A derék asszony. Középnagyságú, gömbölyű, piros. Korán kel, egész nap sürög, forog, a cseléddel, férjjel és :a számos gyermekkel szemben elég nagy auktoritása van. A hang erős sopran, alkalmas a legnagyobb exclamatiókra. Százféle munkát kezd egy nap. Gyereket öltöztét, és ha az egy ingecskében és fél harisnyában van, kiszalad zsírt kiadni, onnan a mosóné jut eszébe. A derék asszonynál mindig nagy mosás van. A vendéget fel tűrt ujjal, de kedves mosollyal fogadja, és ha ott maradsz ebédre, mig családod és egészséged után kérdezősködik, feje kinn osztogatja az adagokat, jut-e majd neked is. Legszebb tulajdonsága a derék asszonynak, hogy csupán férjét szereti, és ez az ő szemében a tökéletesség netovábbja. De viszont ő is megkívánja annak vonzódását. Féltékenyen őrzi bugyellárisát, kapukulcsát, szivét. Az asszonyok reá nézve csak gazdasszonyi minőségben léteznek. Szépségükkel nem törődik, mig azok nem ügyelnek férjére, ki legtöbb- nyire nem is arra való. De igen jól tudja, ki hogyan tud főzni, kinek van szebb dunsztja, (mi nagyon bántja), ki hogy páczolja a sonkát. A disznóölés, mosás, vasalás stb., igazi élete akkor van ő valódi elemében. Könyökig vájkál a kolbásztöltelékben, öblöget fél napig, addig valamennyi gyermeke megfázik. És persze tüstént van kétségbeesés, mert mint minden nőben legerősebb benn az anyai ösztön de annyi kúrát tud, hogy legtöbbnyire helyre üti maga a hibát. Utánna tüstént mosat. A derék asszony szobájában gyermekjáték, kötés, varrógép található, íróasztalában nyomtatott (de ez áliitása szerint nem ér semmit) és Írott szakácskönyv. (Bár mindegyik ilyen volnaJ Szerk.) II. A szép asszony. Külseje megfelel a jelzőnek és ez főtartalma életének. Gondolkodása, órzelemvilága abban összpontosul. A szépség gondozása a hódolat, mit az követel és kap, annyira abszorbeálja a szép asszony összes ideáit, hogy ez nála életezól és kizárólagos foglalkozás lesz, úgy hogy másnemű reflectióra nem igen marad idő és kedv. A szép nő egy hatalom, mely jobban, mint bármely más óhajtja az alattvalókat. Imádat nélkül nem tud lenni, és ebben, ha nincs mód úgy nem válogat, mindenki udvarlását elfogadja. A férfiakból egy akaratnélküli lényt szeret csinálni, melynek egyedüli feladata lábainál heverni és őt imádni. Olyat pedig csak ideiglenesen talál, s ez az oka, hogy a legtöbb szép asszony áldozatul esik e hajlamának. Szép asszonyunk r ondes, d o 1 g o s. Első a külső csíny iránti előszereteten alapul és természetes következménye' gondolkodásának, mely külsőségeken alapul — második pezsgő vérmérsékletén. Talán mert főgondját physicuma képezi, Válik temperamentuma olyanná, talán a természet törvénye tökéletes alakjainak Szivének nincs nagy szenvedélye. fejének nincs nagy gondolatja, de vérmérséklete szenvedélyes. Cselekvéseinek rugója az é n. Gyermekeit csak akkor szereti, ha szépek azokat cziczomázza. ítéletének zsinórmértéke a külső szépség. A szebb asszonyt gyűlöli a kevésbbé szépet szereti. Háza mindig olyan mint egy kis palota, a szép asszonyt soha sem találni rendetlenül, sőt legügyesebben öltözködik pongyoláiban. Nincs kényesebb állású egyén mint a szép asszony férje; Legtöbbnyire nem numerái, üres automata szerep lesz belőle. Hölgyünk arisztokrata érzelmű konservativ, de nem foglalkozik .politikával, ellenben igen vallásos sőt bigott. Bizonyos érzelmek és tulajdonok szoros Össze függésben lépnek fel, úgy az eszthetikai érzés a a theismussal. Különben a minden bűn alól feloldó könyörül- e.t; a vallás ihlete, a rajongás aleg magasztosaim eszmény után, illik a szép asszony lényegéhez, ép úgy mint illik uralkodási vágyához1 a tudat, hogy van egy hátalom, mely előtt összetörpül mindén és mivel mégis legközelebbi összefiigésbe juthatunk. Házi budgetében takarékos sőt fösvény — saját t-oile tje javára, mitől nem kiméi semmi áldozatot. Szobájában 'szentelt olvasót, feszületet és sok tükröt látni íróasztalában emlékkönyvet és. afczké- peket. (Ments meg Isten tőle ! Szerk.) ISI. A jó asszony. Kicsike véiíony. Arczán mindig egy szelíd fájdalomnak nevezhető vonás látszik. Sok gyermeke van: főleg leányai:'Férje minden jogos és jogtalan követelményének igyekszik megfelelni, még mielőtt az nyers hangját hallatta — vagy bozontos szemöldökét megránczigálta volna. Ha a . zsarnok uram belép a házba, már futni kell az egész családnak. Ha a .jó asszony főz, mit jól tud, első gondolata az mit szeret, ha vasal, mit szintén napokig tesz, először annak ruháit vasalja el. Azonkívül mindent varr maga gondozza gyermekeit, cinnyit dolgozik egész nap,’ hogy szinte bámuljuk hogyan győzi. Társaságban csendes, a mater dolorasa mosolyával nézi az ismerős asszonyok papucskormányát. Ha a jó asszony a templom padján térdel, úgy az egy hamisítatlan fohásza a női töredelmességnek, szelidségneka nehéz kereszt alatt görnyedő váll uj erőért folyamodik. A valláson kívül nincs is abszract tárgy mivel ráérne foglalkozni. Szobájában egy nagy kosár javítani való fehérnemű van. Irományait csak a háztartás jegyzéke képezi. Imakönyve első lapján fel van Írva melyik gyermeke mikor született. (Elismerést,érdemel ! Szerk.) (Folytatása következik.) ^_ Öreg Asszony. S'fiává ... Hiába nyíl virág a réten, Iiiába dalol a madár, Az én elfáradt beteg szivem Csak buosu dalát hallja már! Hiába tekintett rám kedvesem, Hiába suttogott boldogan. Szivem bágyadt dobbanása Azt mondja vége . . . vége van. .. Szarvas Mariska. Mélyen tisztelt pályatársnőim ! Nem mint a magyar néprajzi társaság tag- gyűjtője — de saját meggyőződésemből kiindulva szólítom és kérem fel önöket, hogy példámat követve mellém sorakozva tagjává váljanak e szép és nemes czélu társaságnak. Mutassuk meg, hogy mi bírunk-, tudunk a szépért és magasztosért lelkesülni! Felesleges volna ez ujj an alakult társaság czélját fejtegetnem, a midőn az alapszabályok ezt eléggé megmagyarázzák. Azon reményben, hogy kedves és tisztelt hölgyeim szívesen követnek ajánlom az egész ügyet becses figyelmükbe és jóindulatukba. Maradtam 'szívélyes üdvözletem nyilvánítása mellett tisztelő pályatársuk Szarvas Mariska, a magyar néprajzi társaság rendes tagja. Duna-Földvár. Most, hogy a magyar színművészet száz éves jubileumát készül ünnepélyesen megülni, legyen szabad egy szerény laikusnak o tárgyhoz hozzászólni. Szomorú tény, hogy a vándorszínészet a vidéken mindig kevesebb pártolásra talál; DanaFöldvárott is, mely régebben fölötte kedvelt állomása volt a szin társ újatoknak, mostanában igen gyér irántuk a részvét, és — ha rászánja is magát egy társaság arra, hogy városunk határát átlépje és sátrát itt felüsse, csakhamar elsiet innen sörül, ha épen, adósság nélkül elmenekülhet. Honnan van ez ? Mi lehet, az óka, hogy alig egy évtized a nézetekben ily gyökeres változást idézett elő ? Még élénken emlékszem vissza az időre, midőn egy színtársulat megérkezése örvendetes esemény volt Földvárotta közönség gyorsan elkapta a jegyeket, minden előadás közbeszéd tárgyát képezte, Berky Ida,vagy ellenfele-: ez volt a kérdés, mely az ifjúságot foglalkoztatá és két táborra osztotta. Mily heves viták folytak erről! Kaszinóban s körben vendéglőben és otthon, mindenhol csak a priraa- doonakórdésrő.l volt szó. Es midőn végre megérkezett a nagy est, és az ünnepelt — jutalomjátéka lévén — kilépett a színpadra, mily egetverő, dörgő éljenzésekkel s tapsokkal, mily gyönyörű koszorúkkal hálmoztatott el a lelkes közönségtől, mely zsúfolásig tölté a házat! Es midőn ama társaság bu- csuelöadását tartó, előadás- után egy díszvacsorával lepte öt meg az egyetértő, összetartó ifjúság, és ki- kivilágos kivirfadtig tánczoltak az ifjak szép vendég- nőikkel. Még most is. örömtől reszket a kezem, ha visszaemlékezem azon szép éjszakára, és nem tudok többet írni felőle. A műkedvelők és a műkedvelői előadások, azok a megölői és sírásói a vidéki színészetnek ! Ma már a legkisebb városban is van műkedvelői társaság; s ez a közönség természetes okokból támogatja, pártolja őket, ez által e!hitetik a műkedvelőkkel, hogy valóságos művészek és lenézve, a vándorszínészeket, nélkülözhetőkké deklarálják őket. Ezáltal a hivatott apostolai Thaliának tönkremennek, mig az álművészet egy neme burjánzik fölszinre. Hiszen azelőtt is szerepeltek nóha-napján Földvárott műkedvelők, de a dilettantizmus mindig csak ;i jótékonyság zsoldjába állott, és rendesen akkor lépett a sorompóba, ha arról volt szó, hogy egy színtársulat iránt a közérdeket fokozni kell. Akkor a műkedvelők szerényen vállaltak apró szerepeket, és a színészekkel együtt mulattatták a közönséget. A vándorszinészetnek még manap is megvan a maga nemes hivatása. Daczára a zónatarifának mindenki nem rándulhat fel a fővárosba, bogy a nemzeti vagy a népszínházban lássa és hallhassa a művészektől az uj darabokat. így tehát a vándor- szintársulatoknak jutott a feladat, a vidéki közönségnek a drámairodalom uj termékeit tolmácsolni. Valóban, szebben és méltóbban nem részesülhet a vidék a magyar színészet száz éves jubileumának megölésében, mint úgy, ha a műkedvelői társulatok beszüntetik czéltalau működésüket, és ha mindenki a maga körében a színészek támogatását propagálja. A színészetet hagyjuk azoknak, kiknek ez hivatásuk, mi pedig nézzük, tapsoljuk és pártoljuk őket. Pesti. Miksa. Tolna. Elfogyott a farsang, pompás idő szegélyezte, a mosolygó nap beállt farsangi bolondnak, tetszett az okos ós ostobának, nekem s komámnak ; de ma szőrzsákot vet magára föld és ég, a farsangot temették, feleségemet meg az apróságot hamuval dörzsölte a tisztelendő ur homlokon, hogy miért, azt nem tudom. Én is mentem volna hamuztatni magamat, de azt mondják, a kit meghamuznak annak 6 hétig nem szabad mulatni, csak bőjtöini meg imádkozni, már pedig a böjtöt 6 óráig se bírom s ha nem mulatok megbetegszem, menjen hát csak a feleségem. Föl sem foghatom miért böjtölnék? Egész más az mikor a gyermekek s feleségem bőj- től, úgy is megrontotta a gyomrukat a sok farsangi fánk meg sonka, de én ? Azaz kérem én is böjtöltem gyönge kis halászlé mellett. Adj uram minden szegénynek ilyen böjtöt s tudom megtartják az előirt böjti napokat! Tolnán a vallásosság igen kifejlődött, itt egész társulatok, egyletek szoktak böjtölni zeneszó mellett, no igen, a magyar ember sirva vigad ; ha tehetném t. i. lenne annyi pénzem s volnék olyan nagy
