Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-02-13 / 13. szám

Szeksasáyd *V iclé!k:e_ túrót és Linde Jánostól, 5 poharat a Kő Mihály társaságában ellopott. Mikor azonban a vizsgáló biró hallgatta ki — kijelentette, hogy ő sohasem lopott és csak a csendőrök kínzásai föl yt a n vállalta el a lopásokat. Kő Mihály pe­dig mindjárt az első kihallgatásakor határozottan tagadta a részességet. Dezseőffy Géza törvényszéki elnök el­nöklete alatt Závody Albin és Hamza Géza birák- ból alakított tanács e tényállás alapján tárgyalta ez ügyet, — a vádhatóságot Baráth Zoltán alügyész képviselte. A védelmet p e d i g G e i g e r G y u 1 a ügyvéd képviselte. A vádhatározat különösen terhelő adatként sorolja fel, hogy Kovács József a csendőr előtt önként vallott — hogy nála és Kő Mihálynál nehány pohár megtaláltatott, mely Linde korcsmá­jából veszett el. Az elnök megnyitja a tárgyalást s a vád­lottak bevezettetnek. Kovács J. egy teljesen nyomorék fiatal le­gény, a ki alig tud járni. Kő Mihály katona-gye­rek — erős köpczös fiatal ember és a györei leg­vagyonosabb polgárok egyikének fia. Mindkettő az elnöki kérdésekre határozottan tagadják, hogy loptak volna. Kő Mihály hangsú­lyozva, de szerényen mondja, hogy „van nekünk házunk, telkünk, szőlőnk, meg több poharunk ha kell, mint a Lilidének.“ Következett Linde János a káros kihallgatása Tőle ismeretlen tettesek poharakat üvegeket stb. loptak el. Azt, hogy a Kovács és Kő Mihálynál ta­lált poharak tőle lopottak volnának nem' tudja, mert nem nézte meg azokat. Elnök: Volt az ön poharainak valami kü­lönös ismertető jelük, vagy közönséges ivó poharak i oltak ? Káros. Közönséges olcsó poharak voltak, a mit a tótok árulnak. . Következtek a tanuk, a kik különösen arra tettek vallomást, hogy Kovács J. a csendőrök előtt béisrne r t e a lopásokat. P a r c z J á nos tanú szerint Kovács J. mi-» kor a csendőrök vallatták „nem nagyon lett k i n o z v a“ s a csendőr által feltett kérdésekre beismerő vallomást is tett. Boros István is azt bizonyítja, hogy Kovács a csendőrök előtt teljes beismerésben volt. Aztán kihallgatták Csorna Jánost, Győré köz­ségnek érdemes bakterját, vagy éjjeli őrét. El­mondja nagy fontossággal, hogy május 25—26-a közti éjjelen Läufer mészáros neje arra figyelmez­tette, hogy malaezok szaladgálnak az utczán, nyom­ban utánuk indult s egyenesen éppen abba a házba tévedt, a honnan a malaczokat kieresz­tették — felköltötte a g tzdát — ez elindult kere­sésükre s 2 hiányával meg is találta. Ezen útjában az érdemes Csorna Kovácsot is felfedezte a saját udvarukban — a hol Kovács borral is megkínálta őt — ő azonban azt el nem fogadta, hanem, mert gyanúsnak tűnt fel neki Kovács: menten feljelentette. Többet én nem tudok —• mondá kenetteljesen s leült a tanuk mellé. — A felolvasott erkölcsi bi­zonyítványok szerint mindkét vádlott gyanús, rovott előéletűnek mondatik — ámbár büntetve soha- s e m volt a k. A bizonyít á s ezzel befejezve lévén kir. üg yész tekintettel Kovácsnak a csendőrök előtt tett önkéntes vallomására s hogy a Lilidétől ello­pott poharak vádlottaknál részben megtal ihattak: kérte mindkét vádlottat a btk. 333. és 336. §. 3. pontjába ütköző lopás büntette miatt mint tettes társakat a 70. §. alapján büntetni. Geiger G y u i a védőügyvéd kifogásolja a csendőrök előtt tett vallomás értékét. Tudjuk, hogy szoktak az ily vallomások kivétetni. Parez János tanú vallomása is megtanít bennünket, hogy a csendőrök miként vették ki kovácsból az önkény- t e s' valló m á s t. „N e m lett nagyon kínozva!“ mondja a tanú és ez a 4 szó érthe­tően megmagyarázza, hogy az a nyomorék mért tett beismerő vallomást. A csendőr előtti vallomás — ha vizsgáló biró előtt visszavonatik — semmis. Mert a csendőr a bűnös nyomozására, elfogására van hivatva, de nem vihet vizsgáló bírói szerepe­ket. A védő e mellett a lopás tárgyi tényálladékát sem látja helyreállítva, mert Linde meg sem nézte a vádlottaknál talált poharakat s maga sem mondja, hogy tőle valók. Nyugodtan bocsájtja védencze ügyét a törvényszék igazságos Ítélete alá s kéri vádlottakat a vád alól felmenteni. Tanácskozás után a törvényszék elnöke. D e- z s e ő f f y Géza a következő ítéletet hirdette ki. Vádlottak a btk. 333. és 336. §-ának 3. pont­jába ütköző lopás vádja alól felmentetnek. Az Ítélet indokolásából különösen kiemeljük hogy a törvényszék Kovács József vádlottnak a csendőrök előtt tett vallomását figyelembe azon ok­ból nem vehette mert vádlott e vallomást a vizs­gáló biró előtt határozottan visszavonta, a csendőr előtt tett vallomás pedig — a mennyi­ben egyéb bizonyítókkal nem támogattatik — ö n- magában nem szolgál elégséges okul a bűnösség m e g á 11 a p i t á s á r a. Az ítéletben a kir. ügyész is megnyugodott. Kő Mihály az ellene valótlan tartalommal ki­állított erkölcsi bizonyítványok miatt rágalmazási pert indít, a kiállító györei elöljárók ellen s ügyé­nek vitelével nyomban megbízta védőjét Geiger Gyula ügyvédet. Elitéit albiró. Jankovics Dénes volt mohácsi kir. járásbirónak pénteken hirdette ki a szekszárdi törvényszék a kir. Kúria marasztaló Íté­letét. Jankovics ugyan előzőleg perujitási kérvényt nyújtott be, melyben egyúttal azt is kérelmezte, hogy a perujitási kérvény jogerejü eldöntéséig sza­bad lábon hagyassák ; a törvényszék azonban a per­ujitási kérelmet mint időelőttit visszautasította, őt magát pedig az Ítélet kihirdetése alkalmával — az ügyészségnek átadta s ez az Ítélet végrehajtására 2 havi halasztást engedélyezett. T A 1T Ü G Y. Kölesden folyó hó 7-én tartatott meg főtiszt. Szántó Zsigmond kajdacsi plébános ur által, mint a kölesdi róm. kath. iskolaszék elnöke elnöklete alatt, a róm. kath. iskolaszék megválasztása. Elnöklő plébános ur az egyház és iskola ma­gasztos intentióit fejtegetve, szép szavakkal megkö­szönte a volt iskolaszék 3 évi működését, felhívta a jelenlevő hitközségi tagokat, válaszszanak ismét 3 évre iskolaszéki tagokat, de legyenek arra tekin­tettel, hogy oly tagokból alakuljanak, kik a tanügy iránti kötelmüket szivén viselve, egy jobb jövő fel- ujulásának előmozdítása iránt buzgólkodni tudnak. Világi elnöknek dr. Györky ur nem volt megnyer­hető, ki nemcsak e községben, hanem az egész vármegyében igen nagyon köztiszteletben álló férfi, a tanügy iránti ügybuzgalma, fenkölt humánus ér­zelmei és áldásos működése csak jótékonyan hatott volna az iskola felvirágzására. A legnagyobb egyetértéssel megejtett válasz­tás eredménye a következő : Világi elnök: Várkonyi Iván. Világi alelnök : Schnómaim Lajos. Gondnok: Máj er András. Tagok: dr. Györky Lajos, Tanos József, Dorer Antal, Szug- fiel Ftilöp, Baumann Ferenez, Szanyó István, Varró Pál. A megejtett választás után elnöklő plébános ur ismét szép beszédben szivükre kötöt-te az újon­nan megválasztott iskolaszéknek a reájuk bízott nagy fontossággal járó szép és nemes tisztséget, kérve őket, nemcsak a törvény által előirt kötelességük teljesitését, hanem a tanügyet, a jobblót egy ma­gasabb színvonalára emelni — iparkodjanak. Kéri az uj iskolaszéket — agg korát és nagy elfoglalt­ságát tekintetbe véve — őt, az iskola ügyeit illető­leg felmenteni és csak nagyobb fontosságú kérdé­sekben hozzá fordulni, mely esetekben szívesen szol­gál felvilágosítással, illetve tanácscsal, esetleg az iskolaszéket is meg fogja látogatni. Dr. Györky Lajos ur, iskolaszóki tag, meg­köszönve elnöklő és előtte szóló plébános urnák a gyűlésen való megjelenését, kéri, ahányszor csak ideje engedi, körünkbe jönni, minket megjelenésé­vel szerencséltetni. A megválasztott világi elnök ur távolléte miatt ez alkalommal más határozat nem hozatott, az érte­kezlet feloszlott. F. M. EGYLETEK^TÁRSULATOK. Az újonnan alakítandó ovoda előmunkálatai­ról a bizottság egyik ügybuzgó tagjától a következő sorokat vettük : „Pénteken délután volt az uj ovoda taggyüjtő bizottságának beszámolója. A fényes ered­mény megragyogtatta a szemeket, kipiritotta az ar- czokat. A bizottság jegyzője, mely hivatalt Hanny Gábor vitte, ritkán teljesitett oly kedves kötelessé­get. mint midőn jegyezgette a különböző ivek ered­ményét. Összesen 168 tagot gyűjtöttek. Özv. Báró Auguszné 200 frtos, özv. Szópauerné, özv. Theodo- rovits Lajosnó, Madarász Elemér 100 frtos, Hanny Gábor 50 frtos és heten 25 frtos alapitó tagokként sorakoztak az áldozatkész fáradhatatlan phalanx közé. Ezenkívül 10 frt évi tagsággal Bezeródj Pál, mi megfelel a 200 frt alapitó tagsággal. Simontsits Béla, Kurz Vilmos 5 írtjával a 100 frtos alapítás­nak megfelelően. Az uj ovoda immár ténynyé vált; őszre meg lesz nyitva — még mielőtt az országház padjairól köteleztetnónk rá. Ez az első sorban a kedves, jó szellemnek tulajdonítható, mely nem riadt vissza semmi nehézségtől, saját állásának kényelmes elzár- kózottságát feláldozta a nemes czélnak, megizlelte a közjóért való működés tövisét, de daczára annak nem fáradt el a jutalomig, mely oly fényes és oly nagy s nemcsak a jóért lelkesülő szívnek, de ambi- tiónak is bő kárpótlást nyújt. A kedves nénikók- nek pedig, ha bandériummal nem is, mi egyházi jellegükkel nem férne meg, de minden esetre szép és remélhetőleg kedves fogadtatást rendezünk, ha majd jönnek áldásterjesztő működésük gyakorlásá­ban. Ó. A. A szekszárd vidéki méhészegylet választmá­nyi gyűlésének jegyzőkönyve, felvétetett Szekszár- don 1890. évi február hó 1-én délután 6 órakor. Jelen voltak : Hanny Gábor apát-plebános, Ágos­ton István trszéki biró, Módly László m. főp. Bo­ros Gyula gazd. intéző, Dr. Hilbert István, Abaffy József, Báthory Elek, Nits István, Gőzsy Ferenez, Traiber Tódor. Konta Sándor, Dömötör László, Haidekker Béla. Dömötör László igazgató elfoglalván az ein. széket, mindenekelőtt felolvassa Dr. Koboz Zoltán levelét, melyben az titkári állásáról való lemondá­sát jelenti be. Tudomásul vétetvén, a lemondás el­fogadtatott, egyúttal a titkári állásra Nits István ur helyettesitetett. 2. Előterjeszti elnök, hogy már ez alkalommal szomorú kötelességet kénytelen tel­jesíteni, mert alig hogy az egyesület elkezdő mű­ködését, már is egy érdemes tagját br. Jeszenszky János urat veszté el. A megboldogult mig élt, min­den szép és nemes iránt érdeklődött, a közjó elő­mozdításán törekedett. Ö nincs többé, csak kegye- letes emléke maradt meg mindnyájunk kebelében, indítványozza, hogy emlékezete jegyzőkönyvileg is megörökitessék. Elfogadtatott. 3. Felolvassa Orffy Lajos levelét, melylyel a választmányi valamint számvizsgálói tagságról lemond. A lemondás elfo­gadtatott. 4. Felolvassa a magyar méhészek egyesipete elnökségének átiratát, mely szerint örömmel veszi tudomásul, hogy a Sz. v. m. egylet — a magyar méhészek egyesülete, mint anya testülethez kivan csatlakozni. Tudomásul vétetett. 5. Felolvassa a nmltságu földmivelési m. kir. minisztériumnak 1890. évi január I7-én 3003—IY. 11. 1890. sz. a. kelt átiratát, melylyel felhívja az egyesületet, hogy állapotáról és tevékenységéről kimutatást terjesszen be. Tudomásul vétetett s az elnök és titkár utasittattak ezen kimutatás össze­állítására és beküldésére. 6. Igazgató beszámol eddigi működéséréi, mely szerint a múlt 1889. évi február 2-án nyert megbízatásánál fogva azon törekedett, miszerint az ügynek mentői többeket megnyerjen. A legszéle­sebb körben felhívásokat küldött szét; egyáltalán minden alkalmat megragadott hogy ment i több tagot toborzon a zászló alá. Ezen törekvésének meg is lett a kívánt eredménye, mert van ez idő sze­rint az egyesületnek alapitó tagja 7. kik közül né­gyen az alapitó tőkét 25 írttal befizették összesen 100 frt, ketten - pedig kamatul 2—2 frtot fizettek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom