Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-11-06 / 51. szám

SzekszéurcL "\7”icLélco_ védtöltóseinek, állomásainak földmunkája s építő anyagának fuvarosa által a vonalmenti vidéki válal- kozó, kereskedő, iparos, föld míves és napszámos né­pe minen költségesebb beruházás nélkül, kezemun- kájával és igavonóinak puszta szorgalmával szerez, s a mely vonalmenti vidék birtok nélküli népének kőzvagyonosodását s jobblétét egyszerre közel egy miliő frtnyi összeggel gyarapítja. (Folyt, köv.) = Rendezett tanácsot Szekszárdiak. Szek- szárdon a nagy közönség körében megindult egy mozgalom, mely Szekszárdnak rendezett tanácsú várossá leendő átalakítását czélozza. A lakosság kö­rében ivek köröztetnek azok részére, kik az eszmét pártolják. Természetesen nem tetszik a dolog bizo­nyos elemenek, kik ez által elvesztik eddigi hatal­mukat, melyet vajmi kis mértékben tudták a közjó javára érvényesiteni. De a mint egyelőre tájékozást szereztünk, ezúttal kétségtelen, hogy ha a mozga­lom egész erővel fog megindulni, a sikter biztosra vehető, mert Szekszárd tekintélyes intelligencziája, a magasabb műveltségi fokon ál ó kereskedői és iparos osztály, valamint előrehaladott polgári eleme teljes odaadással kívánja az átalakulást. Mi a ma­gunk részéről határozottan csatlakozunk a mozga­lomhoz, melynek előkészítéséhez laptársunk a „Tol­namegyei Közlöny“-nek, valamint a mi lapunknak hasábjain kiváló írók — köztük különösen Borzsák Endre — nem egy lelkes czikkel járultak hozzá. Ezúttal is minden tőlünk telhetőt megteszünk a mozgalom érdekében s egyrészről felkérjük mind­azokat, a kik az ügy iránt érdeklődnek, hogy ne- táni fevilágositások iránt szíveskedjenek hozzánk fordulni s mi készséggel fogunk rendelkezésükre állni, másrészről különösen kérjük az i v t a r t ó- k a t, kiknél az átalakítás iránti aláírások folynak, szíveskedjenek minden héten szerdán délig az alá­írók neveit lapunk utján leendő közlés végett tu­domásunkra juttatni, hogy a mozgalom mérvéről közönségünk állandó tájékozást nyerhessen. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉLETBŐL. A vármegye területén megejtett községi vizs­gálatokról felvett s kizárólag vármegyei alis­pánunk által teljesített óriási és nagy figyelmet igénylett felülvizsgálat részleteit előtüntető rovatos kimutatásokkal felszerelt jegyzőkönyveknek utolsó része f. hó 5-én a belügyminisztériumhoz fel­terjesztetett. FELSŐ BÍRÓSÁGOK KÖRÉBŐL. Budapesti kir. Ítélőtáblától visszaérkezett ügyek. Tóth Ferencz és neje felperesnek, Búzás János ellen helybenhagyó Ítélet. — Kollár Andrásné felperesnek Pér- meg József és neje ellen pótlás. — Huber Ferencz felpe­resnek, Zsizsó Ferencz ellen megváltoztató Ítélet. — Kis Péter felperesnek, özv. Séner Imrénó ellen helybenhagyó Ítélet. — Herman András és trsai elleni fenyitő ügyben helybenhagyó ítélet. A kir. kúriától visszaérkezett ügyek. Magyar János felperesnek, Széki Judit ellen meg­változtató ítélet. Felliivás! Az összes hátralékos előfizetőket és hirdetőket egész tisztelettel fölkérj fik ez utón. „Fides Augusta“, „Providentiae Dear um“ stb. de azt, hogy ott valami város, provincia vagy gyar­mat nevét hordaná, még egyet sem láttam. Ilyenek Licinius, Julianus, Constantius, Constantinus, Pla- jina Aug. Imp. Trajani, Hadrinus stb. érmei. Hogy tehát ilyen jelmondásból az a fatális „Mantia“ mit jelenthetett, azt fejtsék meg az arra hivatott tudósok, kiknek az ahoz szükséges segédeszközök rendelkezésükre állnak. En csak azt nem vagyok képes véges eszem­mel elgondolni, hogy az a derék jóra való Tacitus császár, mint tős-gyökeres római, senator, hogyan tudott arra vetemedni, hogy az általa veretett pénz­nek hátlapjára „Anamantiat“ ültesse, mely helység — ha ugyan úgy nevezték •— Caruntuintól Be- nóniáig a legbizonytalanabbak közé tartozott — holott ő sem ott nem született, sem mint császár ott meg nem fordult. A Kr. u. 275. évben már celtákat alig ismertek, — nem hogy azoknak Ad- namatus nevű főemberük lett volna. De ha aztán csakugyan Anamantia volt is (mert épen úgy le­hetett „Numantia“ amely város Hispániában volt és Kr. o. 133. évvel ugyan kemény diót adott Kó­mának, mert sok évi küzdelem után is az öreg Scipio Africanust voltak kénytelenek ellene küldeni, aki midőn kegyetlenül elbánt velük, az „afrikanus“ melléknév mellé még a „numantinus“-t is kapta). Mit jelent ott a „Tarnp mely teljesou érthetetlen, hogy a hátralékos összeget, a külön fel­szólítás alapján is, hozzánk mentői előbb beküldeni szíveskedjenek. HELYI HÍREK. — Hymen. Várkonyi Endre.főgimnáziumi tanár s lapunk élénk tollú külmunkatársa, novem­ber hó 5-én délelőtt esküdött örök hűséget bájos menyasszonyának : Land ere r Leona kisasszony­nak. Az esketést Borzsák Endre ref. lelkész végezte* — Requiem. A korán elhunyt báró Augusz Imre halála évfordulóján, a mai napon délelőtt 8 órakor a belvárosi r. k. templomban gyászmise tar­tatott, melyen a bánatos anyán kívül, még a pol­gári fiú- és felsőleányiskola növendékei tanáraik vezetése mellett, továbbá tisztelői jelentek meg. — Tüzfecskendő próba. Vármegyénkben több község részére szükséges tüzfecskendő hasz­nálhatósága felől leendő meggyőződés végett a pá­lyázó czégek által szállítandó fecskendők próbája folyó évi november hó 17-én a városháza udvarán vagy az az előtti téren a helybeli tűzoltó parancs­nokság előtt fog megtartatni. — Dr. Székely Albert ügyvédjelölt, lapunk külmunkatársa, dr. Braun Bernát szekszárdi ügyvéd irodájából, dr. Bródy Samu fővárosi ügyvédhez ment gyakorlatra. — Helyreigazítás. Lapunk egyik nemrég múlt számában említettük, hogy Lovas András őcsónyi lakos Strónyer Péter szekszárdi lakos törekjét el­vitte. A hirt annak idején hivatalos forrás- b ó 1 s magától a károstól is kaptuk, a ki kü­lönösen annak közlésére is felkért bennünket. Ma megjelent szerkesztőségünkben Csonka Szabó Ist­ván s a lapunk mai számának „Nyiliterében“ kö­zölt nyilatkozat felvételére kórt fel bennünket Lo­vas András nevében. E nyilatkozatban maga a ká­ros a közjegyző előtt kijelenti, hogy tévedés van a dologban, mert Lovas András jóhiszemüleg — t. i. a káros utólagos jóváhagyásának reményében — vitte el a töreket s igy jogtalan s roszakaratu eltulajdonításról szó sincs. Szívesen konstatáljuk a káros e beismerését :— e helyen is annál inkább, mert Lovas András Ocsénynek nemcsak egyik elő­kelő gazdája — hanem községi közgyám is — a kit az alaptalan feljelentés, melyet a káros az érin­tett nyilatkozatban most maga visszavon, méltán kellemetlenül érinthette őt. Jó lesz tehát jövőre tartózkodni az oly elhamarkodott feljelentésektől. — Fegyveres csavargó. A szekszárdi csend­őrőrjárat az őcsényi hegyeken czirkálva, egy fegy­veres csavargót fogott el. — Megszűrt kereskedő. Márton Kálmán újvárosi kereskedőt vasárnap este, a saját üzletében duhaj legények életveszélyesen megszűrték. A tet­teseket elfogták. — hacsak „Ther“ nem akart lenni, mert Hispá­niában Numantia és Thermantia városok álltak el­lent legtovább a római uralomnak. Mindezek azon­ban a Jó Tacitus uralkodása előtt 400 évvel tör­téntek, és ismét nincs értelme annak, hogy azokról emlékezzék meg, hacsak Scipió hadvezéri tehetsé­géről a maga katonai képzettségére nem akart czé- lozni. A hiúság az első emberrel született meg és az utolsó emberrel fog kimúlni. Nos tehát, ha még azt is concedálom, hogy ezen érmen „Anamantia Tarnp“ olvasható és hogy Anamantia az itinerariumok szerinti Anamatia vagy Adnamatia várossal ugyanazonos. — Ugyan hogyan lehet egy pénzdarab után arra esküdözni, hogy az a város, amelynek neve állítólag az érmen olvas­ható, ott állott ahol az érem találtatott ? Hisz czikk- iró ur maga beismeri, hogy Bekker ur a földvári szőlejében római pénzeket is talált, még számos darabot, ugyan miért nem állítja egy füst alatt azt is, hogy Róma is Földvár helyén állt ? per analogiam ezt is mondhatná. De pár év előtt Erdélyben több darab arany- rudat találtak, melyek a Sirmiumi pénzverde bélye­gét hordják. Azon az alapon amelyen T. Cz. ur Anamatiát Dföldvárra helyezi, a jó erdélyiek Sir- miumot, amely a jelenlegi Mitroviezánál, a Száva partján volt, szintén a magukénak vindikálhatnák. A derék erdélyiek azonban nem mennek ilyen — Adomány. Klieber Oyörgyné szül. Raus- Gizella úrnő, a szekszárdi r. k. óvodának egy nagy olajfdstményü képet, (a „Szent-Családot“) ajándé­kozott. — A Szekszárd és Báttaszék között közle­kedő kocsipóstát csak akkor kíséri fegyveres csendőr, midőn nagyobb mennyiségű pénzt hord. A Szek­szárd és Zomba közt közlekedő kocsiposta, miután az pénzt soha se szállít, kíséret nélkül indittatik. — Nőegyleti gyűlés. Az „Egyesült szekszárd- tolnamegyei nőegylet“ választmánya múlt csütörtö­kön délután tartott választmányi ülést, melyen csak jelentéktelen folyó ügyek tárgyaltattak. — Sajtóhiba. A .legutóbb megjelent „Hölgyek Lapjában“ Kerim vezér czimü ballada 6-ik verssza­kának 3-ik sorában e helyett „Testi sebe fáj“ ez olvasandó : „Testi sebe ne m f á j.“ — Halottak napja. Ivönyes szemek, kivilágí­tott sirhalmok, megkoszoruzott sírkeresztek, özve­gyek és árvák bánatai — ezek jelképezték mint minden évben, úgy az idén is, a halottak előesté­jét, Az időjárás is harmóniáit a' szomorú naphoz. A temetők tömve, az utczák látogatottabbak voltak, a mint a népvándorlás a felső- és alsótemető közt hullámzott. — Uj kaszinói tagok. A szekszárdi kaszinó választmányának . legutóbb tartott ülésén a követ­kező tagok vétettek föl : Oláh András törvényszéki bird, dr. Mittermayer Frigyes aljárásbiró, Papp László pénzügyigazgatósági titkár és Döry Andor megyei utbiztos. MEGYEI KIREK. — Egyházmegyei gyűlés. A dimamelléki ev. ref. egyházkerület múlt heti gyűlésén tárgyaltatott a többi között az, hogy Duna-Szent-György egy­házközség temploma restaurálására fölvett 22,000 forint kölcsönének törlesztésére rendkívüli adót ve­tett ki, s az adó alá bevont olyanokat is, a kik nem laknak Duná-Szent-Györgyön, de fekvő birto­kuk ott van. Ezek föllebeztek az adó kivetése el- ieu, de az egyházmegye azt elvetette. Ezzel szem­ben az egyházkerületi jegügyi bizottság az adó alól való fölmentést indítványozta, mit a közgyűlés el is fogadott. — Mórágy egyházközség iskolák építésére rendkívüli adót vetett ki, de ez ellen az egyházközségi közgyűlés tiltakozott s uj adókulcsot állapított meg. Az egyházmegye ez uj adókat hagyta helyben s ennek végzését a közgyűlés megerősíti. — Az influenza az idén is úgy látszik sok galibát fog okozni. Nemcsak a külföldről, hanoin Magyarország egyéb vidékeiről is jelentenek szór­ványosan influenza-eseteket, — Altmann Konrád bonyhádi illetőségű bé­csi lakos a magyar állam kötelékéből elbocsájtatott. messzire, megelégesznek ők Sarinizegethuzájukkal, mely utóbb Ulpia-Trajana lett és még egy csomó hírneves római helységgel s nem szállnak perbe Horvátországgal. A pénzdarab nem oly megcsontosodott patri­óta, mely születési helyéhez úgy ragaszkodnék, mint T. Cz. ur; az cosmopolita, mindenüvé eljut, ahol csak elveszik és adnak érte valamit, lyukas zseb is mindig volt a világon, melyből egy-egy pénzdarab elveszett, —sírok is voltak a régi kor­ban, midőn a halott szájába egy obulust tettek, hogy Charon átvigye őt a Styxen, de temettek is el. Pénzdarabokat találni a földgömb mindazon pontjain, ahol olyan emberek megfordultak, kiknél pénzdarabok voltak, de azokból az illető leihelyre nézve következtetést vonni egyáltalán nem lehet. Tudom hogy nem capacitálhattam T. Cz. urat, de azért jelen válaszomat ne tekintse olyan kerékkötőnek, mely a régészet, terén való kutatásábani haladást megzsibbasztani vagy pe­dig azon épen elkedvetleníteni czólozná, sőt el­lenkezőleg nagyrabecsülésem egész melegével arra buzdítom,hogy csak előre: „per aspera itur ad astra!“ Széllé Zsigmond,

Next

/
Oldalképek
Tartalom