Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-09-25 / 45. szám
45. szám. Szekszárd, csütörtök, szeptember 25. X. évfolyam. 1890. TOLITA "VMÁIRIlVCIEGi-YIE törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Elöfizeiési ár ; Megjelenik minden csütörtökön. — UHEirHetési Híjaik::: Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttórben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 írt. 800—400-ig „ „ 5 frt. Egész évre .........................6 frt. Fé l évre...............................3 frt. Évn egyedre .... 1 frt 50 kr. A. lap szellemi részére vonatkozó 'közlemények, ngy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőséghez küldendők. i Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Pándzsó-utcza 1022. sz. Széchenyi-utcza 172. sz. Főmunkatárs: Székely Ferencz. Felelős szerkesztő es laptulajdonos: G e i g* e r Gyula. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. Előfizetési felhívás! A III. évnegyed véget érvén, tisztelettel kérjük I. előfizetőinket, Kiknek előfizetése e hó végével lejárt, hogy azt megújítani szíveskedjenek. Egyúttal felkérjük mindazokat, kik még mindig hátralékban vannak, hátralékuk gyors lefizetésére. „Szekszárd Vidéke“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Cselédügyünk. (G.) Beállt az ősz s vele az uj cselédek szerződtetésének s a régiek elbocsátásának időszaka. Ez az az idő, mikor a vidékről különösen nagyobb számban jelentkeznek oly cselédek, kik a várost csak átteleltetésre használják fel, hogy részben már tavasszal, mikor otthonukban ismét megindul a mezei muuka. — részben nyáron, mikor beáll az aratás ideje, cserben hagyják gazdájukat s oly helyzetbe hozzák, hogy kénytelen akarva nem akarva oly cselédekre szór ulnia kiket éppen nem, vagy alig használhat. A megyebeli kisebb községek ilyenkor csak úgy öntik az ily benevolus cselédeket s könyveik egy szóval sem árulják el, ők maguk pedig mélyen hallgatnak arról, hogy alig várják a kikeletet s búcsút mondanak a gazda kapufélfájának, melyen belül csak azért töltöttek pár hónapot, hogy otthon ne fogyasszák a kenyeret s hogy ügyetlenségeik s tanulatlanságukkal fizessenek a gazdának, ki nekik kenyeret s föléje "fizetést is adott. Mindenhol, bármily valamire való foglalkozásnál be van hozva a gyakorlati idő — mely alatt az illető fizetés nem húz— mert tanulásának ideje alatt rendszerint több kárt okoz mint hasznot. A cselédeknek nincs gyakorlati idejük, ők mint kész lények teremnek, hozván magukkal a minden kezdettel járó ügyetlenségekből kisebb-na- gyobb adagokat. Nem fizetnek tanuló pénzt, ellenkezőleg ők kapnak fizetést azért, hogy majd mindennap kárt okozzanak gyakorlatlanságukkal. A tanuló pénzt tehát náluk a gazda fizeti és pedig kétszeresen, készpénzben a fizetésükkel s azzal a kárral, melyet neki okoznak. Ez akár pedig annál uagyobb minél értékesebb dolog biza- tik reájuk. De hát ezen nem lehet segiteui. A törvény, melvlyel a cselédügyet rendezni kívánták, ez irányban nem nyújt orvosságot; de annál inkább nyújt amaz irányban, hogy a szegődtető gazda teljes tájékozottságot szerezhessen magának a felfogadandó cseléd erkölcsi értéke, munkássága és képességei feíől. És ezt a tájékozottságot a cpelédkönyvnek kellene megadni. Fájdalom azonban, gazdáink e könyveket oly felületesen vezetik, hogy az uj gazdának semmiféle felvilágosítást nem nyújtanak. A „szolgálati bizonyítványról“ szóló 4 rovatot rendszerint e jelzővel töltik ki : „j ó, j ó, j ó, j ó“. És használják e jelzőt ha jó volt, ha rossz volt a cseléd. Használják pedig ama nagymérvben elterjedt téves bit folytán, mintha oly jelzőket, melyek a cseléd tulajdonságaira kedvezőtlenek — használni nem szabadna. Ez a hit pedig határozottan téves. Igaz, hogy egyes megyékben a régi rendeletek alapján bocsá- : tottak ki cselédkönyveket s igy nálunk is, a melyek ! ily irányú rendelkezést tartalmaztak az azokban közölt megyei szabályrendeletben — de e szabályrendeletek érvényét az 1876 : évi XIII. t. ez. hatályon kivül helyezte s e törvény 75. §-ban elrendelte, hogy a gazda nemcsak jogosítva van, hanem köteles a szolgálatból kilépő cseléd könyvében annak egyes rovatait „lelkiismeretesen s az igazságnak teljesen megfelelő- 1 e g kitölteni“. Feleljenek meg a gazdák a törvény e követelményeinek — állítsák ki e könyveket az igazságnak megfelelőleg, s ha rósz. — megbizhat- lan — erkölcstelen magaviseletü — vagy plane tolvaj az a cseléd — figyelmeztessék cselédjüket a következményekre s ha nem javul meg, írják be az igazságnak megfelelőleg lelkiismeretesen abba a könyvbe, hogy megbizliatlan, hogy tolvaj. Az ily eljárással aztán egyrészről a cseléd több tisztelettel s mint a törvény mondja „alázattal fogadja és teljesiti majd a gazda parancsait“ — másrészről a rósz cseléd megfogadásának lehetősége is ki lesz zárva. = Vármegyénk közigazgatási bizottsága folyó évi október hó 6-án délelőtt 10 órakor ülésezni fog. = Az ujoncz honvédeknek ujoncz-sorványra az idén — és az ismétlő fegyver begyakorlására 7 napra behívott honvéd póttartalékosoknak — nem kell bevonulniok a honvédelmi miniszter 4019. ein, sz. rendelete értelmében, miért is a 19. honvéd kiegészítő parancsnokság átirata .szerint a behivójegyek visszavonatása iránti intézkedések megtétessók. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉLETBŐL. Hirdetmény. A törvényhatóságnak 1891. évi költségvetése, az 1886. évi XXI. t. ez. 17. §-a értelmében, a pénzügyi szakosztály véleményes jelentésével együtt a vármegye levéltári helyiségében folyó szeptember hó 27-től október hó 10-ig bezárólag közszemlére fog kitótetni, ez oly figyelmeztetéssel hozatik köztudomásra, miszerint a költségvetésre vonatkozó netáni Írásbeli észrevételek folyó évi október hó 10-ig bezárólag az állandó választmányhoz czimezve nyújtandók be. Szekszárd 1890. szeptember 21. Simontsits Béla, alispán. FELSŐ BÍRÓSÁGOK KÖRÉBŐL. A kir. kúriától visszaérkezett ügyek. Lengyel Ferencz felperesnek Karácsony Péter ellen megváltoztató Ítélet. — Deszanicsies Zsófia felperesnek, Üe- szanicsics Lázó ellen pótlás. — Tliiringer Mihály és társai felpereseknek, Hűmmel János és neje ellen feloldó itelet.— Fein Teréz felperesnek, Heidlberg Ármin ellen megváltoztató Ítélet. — Markovics Sándor felperesnek Petkó Antal ellen helybenhagyó Ítélet. — Fábics Julcsa felperesnek Q-a- rai Ferencz ellen helybenhagyó Ítélet. — Orliezki Mária felperesnek, Kovács József ellen helybenhagyó Ítélet. A tolnai kaszinó belügyei. II. Szeptember 7-iki közgyűlés — melyről e lapok múlt számában már említést tettem — határozatikig és egyhangúlag kimondotta, hogy a volt választmány és elnöknek az „Iníiuenza“ és Sz. V. heti lap ellen folytatott polémiáit és kitiltásait magáénak el nem ismeri, mivel a köregylet külső ösz- szeütközésekből eredő magánügyeikben, jogorvoslást tagjainak nem szerezhet, a lapok megrendelését pedig -—- tehát meg nem rendelését vagy kitiltását is — az alapszabályok határozottan a közgyűlés hatáskörébe rendelik. Amik ellen a julius 3. jkvben a választmány által használt kitételekre nézve a közgyűlés rossza- lásának adott kifejezést, mert azok még esetleges félreértés esetén sem illenének egy társadalmi egyesületjegyzőkönyvébe, miért is a jkvbe a megsemisi- tési záradék rávezetését is elrendelte. Anderle Józsefet végül mivel a közgyűléshez intézett sértegető levele minden társadalmi tisztességet nélkülözött, a köregyletből kizárta. Ezen dolgok záradékául álljanak itt a köregylet alápszabá'yainak ide vonatkozó szakaszai, a melyeknek közlésével a jelen ügy végleg befejezettnek lesz tekinthető. 1. §. A tolnai köregylet ez ólja a közművelődés előmozdítása, barátságos érintkezés, hírlapok, folyóiratok és könyvek olvasása, továbbá kellemes időtöltés, szórakoztató társasjátékok által. 3. §, Az egylet tagja lehet minden feddhetlen jellemű s a társadalmi műveltség színvonalán álló egyén. 4. §. Minden egyleti tag jogosítva van az egylet helyiségeiben megjelenni, a rendezett játékok és mulatságokban részt venni, hírlapokat folyóiratokat és könyveket olvasni, ezen kivül a közgyűlésen szavazati és szólási joggal bir. 5. §. Az egylet minden tagja köteles magát az alap- és házi szabályok határozatainak alávetni, kötelesek továbbá 'az egylet rendes tagjai 8 frt, a vidéki tagok pedig 5 frt évi tagdíjat félévenkint előre és egyenlő részletekben lefizetni. Ezen tagi járandóság a körülményekhez képest a közgyűlés többsébe által felemeltethetik vagy leszállitatkatik. 7. §. Az aláirt tagok kötelezettsége három évig tart, a tagok sorából kilépni szándékozó ezen három év letelte után 8 nap alatt köteles ebbel i szándékát az elnöknél bejelenteni, minek elmulasztása mindig újabb újabb három évi tagságra kötelez. Ezen tagság megszűnik : a) az illető tag halálával, b) a helybeli tagnak Tolnáról, a vidéki tagnak Tolnamegyébőli elköltözése által. 9. §. A közgyii és. A közgyűlés hatásköréhez tartozik : a választmány és tisztikar választása, a pénztári számadások megvizsgálása, alapszabályok módosítása, a házszabályok megállapitása a felebbezett választmányi határozatok felülvizsgálása, az egyletet kötelező minden szerződések feletti határozathozatal, 50 írton felüli kiadások utalványo zása. a hírlapok és könyvek megrendelése, szóval a folyó ügyek körén kivül eső minden fontosabb ügyek iránti érvényes intézkedés. 10. §. Rendszerint minden óv első vasárnapján, úgy junius és deczember havában közgyűlés tartandó, egyéb iránt az elnök jogosítva van szükség esetén bármikor, 10 egyleti tag Írásbeli kivánatára 14 nap alatt köteles közgyűlésre az egylet valamennyi tagja a köregylet helyiségében levő táblára kiírandó hirdetni ínyen kivül lakására vi-
