Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-09-18 / 44. szám

egyes helyi viszonyokkal ismeretlen közönséget olyan zavart helyzetbe hozzák, hogy a dolog valódi állá­sával és igy Ítéletével is tisztába jönni nem tud. A megyei sajtó hasábjain legutóbb egy tár­sadalmi egyesület a tolnai „köregylet“ került oly módon szóba, hogy azon eligazodni a közönség azon része, mely helyi viszonyainkkal bem közvet­len ismerős : nem tudhat. Engedtessék meg tehát nekem, hogy az igaz­ság érdekében minden polemikus ezélzat nélkül a való tényállást előadjam, azon kijelentés mellett, hogy mivel csak megtörtént dolgokat, tehát t ó- nyékét sorolok föl, senkinek semmiféle ellenész­revételeire nem felelhetek. Tolnán a többi társadalmi egyesületek között van egy „Nemzeti kaszinó“ és egy „Köregylet.“ — A Nemzeti kaszinó a folyó év elején egy jótékony czólu tánczmulatságot rendezett. A meghívók kibo­csátásakor Péchy József ur a köregylet volt elnöke egy nyilatkozatot tett közzé, melyben a kérdéses mulatságot rendező egyesülettel való minden közösség ellen tiltakozik. A köregylet tagjainak leg­nagyobb része már akkor neheztelt nem csak az­ért, mert az ebből keletkezett polémia a köregyle­tet is érintette, de neheztelnie kellett azért is, mert ezen nyilatkozat oly színben tüntette fel a társ utá­latot, melynek nem csak koteriális törekvések, de még fajgyűlölet is felróható lenne. — Erre be­következett az „Emmaus estély“ melyet az el­nök ur a közgyűlés és választmány tudta nélkül, egy akkor még kurta korcsma helyiségében rende­zett, a pénzkezelést egy még a köregylet kebelébe nem is tartozó ur által foganatosíttatta, és a hírlapi nyilvános számadásban a felülfizetéseket — jólehet jótékony czélra történtek — mint közönséges bevé­teleket pertraktálta és a kiadások részbeni fedezé­sére fordította. Hogy ez sem a legjobb vért szülte : az is igaz. Ebből a két esetből kifolyólag hírlapi polémia fejlődött ki a volt elnök ellenében, később a köregylet választmánya is az elnök védelmére kelve belekeveredett, minek következménye lett, hogy a köregylet maga is névtelen közlemények tárgya lett. Ezen körülmények kellemetlen behatása alatt nehéz lélekkel vártuk az alapszabályok értelmében megtartani rendelt junius havi közgyűlést, hogy az elnököt és választmányt a k ö r e g y- 1 e t erkölcsi méltóságának megóvá­sára figyelmeztessük. Várakozásunk megmaradt várakozásnak, a közgyűlés összehívása helyett a választmány kitil­tott egy a k ö z g y ü I é s á 1 t a 1 megrendelt lapot, mint ezt megelőzőleg kitiltott már egy nem létező egyént, az „Influenzát“. A lap kitiltási határozatot az 1890. évi junius hó 5-én megtartott választmányi ülés egyúttal nyil­vánosan közzétenni is elhatározta. Ebből keletkezett azután a nyilatkozatok váltása Matejka Károly v. t. és más öt választmányi tag között, melynek ered­ményét, a folyó évi július hó 3-án tartott választ­mányi ülés jegyzőkönyvét folyó évi augusztus hó 10-én terjesztette végre a választmány a közgyűlés elé. A választmány tehát öt hónapon keresztül folytatott egy a köregylet erkölcsi méltósá­gát sértő hírlapi polémiát, egy egyént, — habár ismeretlent is — a köregyletből kizárt, és egy hírlapot kitiltott, mindezeket a dolgokat a köregylet folyó ügyének deklarálva, melyhez a közgyűlésnek semmi joga nincs. A junius hó 5-én tartott választmányi ülés lefolyásáról való jegyzőkönyvet, miután a Matejka Károly és a választmány közötti nyilatkozatok mi­benléte mindenkit érdekelt, többen beakarták tekin­teni : de még junius hó 22-én annak a jegyzőkönyvi lajstromban nyoma sem volt. Csak mikor a julius 3-iki választmányi jegyzőkönyv, melyben a választ­mány 5 egybegyült tagja Matejka Károlyt négyféle jelzővel ellátott hazugnak nyilvánította, volt meg­található a junius 5. választmányi ülésről felvett jegyzőkönyv, idegen kéz Írása, a jegyző és elnök által aláírva. Az augusztus 10. közgyűlésen a kör­egylet volt jegyzője, sem a jegyzőkönyv keltére, sem annak Írójára felvilágosítást adni nem akart, de beigazolva lett, hogy a meghívókon a választ­mányi gyűlés tárgya kitéve nem volt, úgy beiga­zolvä lett az is, hogy azon napon, tűzoltói gyűlés, melylyel M. K. kibeszélhette volna magát, egyálta­lán nem is tartatott, a közgyűlés tehát az alapsza­bályok értelmében 10 köregyleti tag által aláirott és az elnöknek benyújtott kérvényben egyénenkénti titkos szavazás elrendelését kérte az elnöktől arra nézve: „Jogos volt-e a választmánynak az „Influenza“ egyéniségének és a „Sz. V.“ hetilapnak kizárása tárgyában hozott határozata.“ „Foglaltatik-e Matejka Károly nyilatkozatában a választmány vagy saját maga ellenében hazugság“. „Jogos és igazságos volt-e a választmány azon ítélete, hogy M. K. hazug“. Az elnök a 10 köregyleti tag által aláirott kérvényt magától a földre dobta, és a szavazás el­rendelését megtagadta azon megokolássai, hogy a közgyűlésnek a választmány csele­kedeteit megbírálni joga nincsen. Ezen közgyűlés lefolyása eltekintve attól, hogy a volt elnök maga s még néhány társa akart „el­áll“ s több eféle kiáltásokkal egy köregyleti tagot a beszédben megakadályozni, egészen rendes volt. Mert ha némely tag talán az elnök és a választ­mány erőszakoskodása folytán hangosabban vitatta a közgyűlésnek közvetlen és korlátlan rendelkezési jogát a köregylet bel ügyeit illetőleg, az a körülmé­nyekből folyt, de a köregylet méltóságát vagy tag­jainak egyéni jogát sértő dolog semmi elő. nem fordult, hanem a közgyűlés feloszlott. Az igy határozat nélkül feloszlott közgyűlés megtartására augusztus 31-ik napja tűzetett ki, de mivel az alapszabályok által megkívánt számú ta­gok meg nem jelentek, szeptember 7-én tartatott meg a közgyűlés, mely megválasztotta a tisztikart. VIDÉEHŐL. Duna-Foidvár. Szekszárd ~\/r idéke. Igen tisztelt szerkesztő ur! Vonatkozással a becses lapjában folyó évi augusztus hó 28-áu meg­jelent Iliire, van szerencsém annak közlésére kérni, mikóp ón az adony-szabolcs-fehérvár-paksi vasút­vonal tárgyában a dunaföldvári képviselő-testületben semmiféle indítványt nem tettem és annál kevésbé is tehettem, mert a közlésben jelzett időben Duna- Földvártól távol tartózkodtam. Kiváló tisztelettel maradván a t. szerkesztő urnák szolgálatkész hive ^ -n r . Hr, Ragaly Lajos, ügyvéd. Bankó prések Szakályban. Szakály, 1890. szept. 16. Dlazsek János a tamásii csendőrőrsnek egyik kiváló tevékenységű, fáradhatatlan szorgalmú s ki­tűnő tapintatu csendőrje szagát vevón, hogy Sza­bályban (amint a rossz nyelvek beszélték) hamis pénzcsináló kompánia szövetkezett ördögi munkájuk keresztülvitelére, s már a pénzcsináláshoz szükséges gépet is meghozatván, azt akárhol — de 8zakály- ban tartják, folyó évi szeptember 13-án történt meg­jelenése alkalmával egynéhány jobb firmánál ház­kutatást eszközölt, A kitartó s csüggedést nem ismerő szorgalom megtenni a maga gyümölcsét. Estére kelve egy meglehetős .jómódú gazda­embernél — ki a Dlazsek csendőr kemény és ko­moly figyelmeztetésére megijedvén, mit sem taga­dott, egy gépet talált — mely inkább lithography hoz, mint pénzcsináló géphez hasonlított — teljes felszereléssel. Volt ott "festék többféle, ecset, körző, papir stb. stb., körülbelül 18 féle hozzávaló. Az atyafit persze egy másikkal — aki néhány órára a rettegés idejében szállást adott a maschi- nának nyomban elfogván a községházához kisérték. Az időközben megérkezett tamásii őrsparancs­nok további kutatást rendelvén el, a csendőrség a községi őrökkel a községben egészAéjjel ezirkál- tak, több helyen eszközölvén a házkutatást és pedig oly szerencsével, hogy ezen éjjel egy másik — ha­sonlóan előbbihez — gépet találtak. E gép ugyancsak két meglehetős jómódú gazdaember tulajdona volt. E siker annyira felvillanyozta a csendőrsóget, hogy nem nyugodott addig, rnig e második kom­pániához tartozókat mind össze nem szedte; ami meg is történt 4 férfi s 2 nő személyében. A derék csendőrök, úgy a tevékeny s tapin­tatos őrsparancsnok, mint Dlazsek János és Zábrák N. csendőrök csak nehány órai pihenést sem nyer­hettek maguknak, mert midőn a pénzcsináló banda együtt volt s a nekik szánt helyeken gondolkodtak bűnös szándékukról s fogadtak jobbulást, nekik a csicsói búcsúra kellett kimenniük a csend és rend fentartása végett. Ily derék csendőrökkel, ily közbiztonsági kö­zegekkel rendelkezik a tamásii őrs. Az elfogott bandát folyó hó 15-én reggel 3 kocsin szállították el Szakályból hihető tovább nyo­mozandó az után, akinek közbenjárása folytán ju­tottak ami szakályiaink a géphez. Haladunk, a szakályiak ! Adakozások a rom. k. kisdedovó és gyer- mekmenhely részére. 1. Papp Gyuláné 2 drb törülköző kendő, 3 drb konyha-ruha, 1 drb tányér törülő, 1 drb uborka- gyalu, 1 drb bádog tésztaszürő, 1 drb bádog kug- lopf sütő. 2. N. N. 1 drb ágylepedő, 1 drb asztal­terítő (vörös). 4 drb vánkuseziha (fehér), 4 üveg paradicsom. 3. Schwartz Keresztély 1 drb Emaili- rozott lábos, 1 drb szűrő-kanál. 4. Özv. Kálmán Jánosnó 6 drb szalvéta. 5. Özv. Dirnbach Pálné 3 drb törülköző kendő, 3 drb szalvéta. 6. Özv. Ékes Gyuláné 1 drb vánkuseziha. 7. Such Etel 6 drb porczellántányór, 1 drb porczellántál. 8. Lé- nárd Jánosnó 1 drb vizesüveg, 6 drb vizespohár. 9. Hradek Guszti 1 drb nagy porolóseprő, 1 drb ruhakefe. 10. Ferdinand József 1 drb kis tész­taszürő. 11. Hübner Péter 1 drb kis zsámoly, 1 drb vágódeszka. 12. Alliquander Tamás 1 drb bá­dog szemétlapát, 1 drb bádog melencze 1 drb bá­dog tésztareszelő, 1 drb bádog kanáltartó, 1 drb bádog paprikatartó, 1 drb bádog habzókanál, 1 drb bádog merőkanál, 1 drb fánkszaggató, 1 drb leves szűrő. 13. Fekete Mihályné 10 kiló finom liszt. 14. Özv. Neumann Adolfnó 1 drb porczellán ój- jeliedény, 15. Ulákovics Teréz 2 drb ivópohár. 16. Baar Miklósnó Tolna 3 csomag tejgyertya, 2 kiló rizs. 17. N. N. 1 drb rézvasaló 2 vassal, 6 drb főzőkanál, 1 drb »konyhalámpa, 1 drb réz gyertya­tartó. 18. Pollák Ignácz 2 drb gyertyatartó, 1 drb gömbölyű tácza. 19. Hradek Károlyné 1 drb bá­dog vizeskanna. 20. Länderer Arthurnó 1 drb uj lószőrmadracz. 22. Oszoly Károlyné 2 drb nádszék, 5 drb konyharuha. 23. Özv. Theodorovics Lajosnó 2 drb nádszék. 24. Bakán András 1 drb ruhaszá- ritókötél. 25. Groszbauer Ferenczné 3 drb szita, 1 drb rosta, 1 drb kisdob. 4 üveg paradicsom, 2 drb czirokseprü. 26. Adler N. Jánosnó 1 drb ön­tött vasfazék, 1 drb öntött vaslábos. 27. Mehrwerth Ferencz 2 drb öntött vaslábos, 1 drb öntött vasfa­zék, 2 drb aranyozott feszület. 28. Jilk Sándor 1 drb függő lámpa. 28. Krámer Armin 1 drb pet­róleumkanna, 1 drb szűrőkanál, 1 drb merőkanál. 29. Mehrwerth Lajos 1 drb porczellán levesestül. 30. Hradek József 1 drb bádog szemétlapát, 1 drb bádog ievesszürő. 31. N. N. 3 drb törülközőkendő. 32. N. N. 6 drb üvegpohár, 2 drb vánkos, 4 drb vánkoscziha, 6 drb fehér porczellántányór, 1 drb mártáscsésze, 2 drb vizeskancsó. 33. Rabelhoffer Antal 1 drb famozsár, 1 drb sodrófa. 34. Etl Adolf 3 drb evőkanál. 35. Pirnitzer testvérek 1 drb asz­talkendő. 36. Martin Ferenczné 10 liter zsír, 1 fe­szület (aczél kereszt). 37. Nagy Jánosné 6 drb tö­rülközőkendő. 38. Szilvek Ferencz 1 drb kis asz­tal. 39. Bicsérdi Lajosné 1 drb cserép tál. 40. Bó- ber Mihályné 1 drb cseréptál, 2 drd cserép tá­nyér. 41. Tamás Jánosné 3 drb cserép tányér, 1 drb cserép tál. 42. Tamás Ferenczné 3 drb cserép tál, 9 drb cserép tányér. 43. Ifj. Mayer Já­nos 2 drb emalirozott fazék, 2 drb emalirozott lá­bas, 2 drb emalirozott tejes lábas, 1 drb emalirozott tojássütő. 44. N. N. 1 tábla szappan, 1 drb nagy üveg eczet-ágygyal, 6 drb fehér porczellán tányér, 2 pár evőeszköz, 2 drb kávés kanál, 1 nagy ubor- kás üveg, 12 drb befőttes üveg, 12 drb paradicso­mos üveg, 1 drb rópagyalu. 45. Madarász Elemérné 6 drb szalvéta, 1 drb abrosz, 6 drb törülköző, 1 drb üst. 46. Teisz Lőrincz 1 drb festett konyha asztal. 47. Geiszt Bálint 1 drb famozsár, 1 drb fakalapács, 2 drb dobverő. 48. Wilhelm Ferencz 1 drb gyúródeszka. 49. Özv. br. Augusz Antalné 347 kiló liszt, 10 kiló dara, 2 zsák krumpli, 1 drb fé­nyezett álvány, 1 sü\veg ezukor, 1 csomag kávé, 1 csomag só, 1 csomag rizs, 1 csomag árpa (gyöngy), 1 csomag Frank kávé, 1 csomag bors, 1 csomag köménymag, 1 csomag tejgyertya, 1 csomag fagy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom