Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-09-11 / 43. szám

igazságos fegyverrel lehet, ki a hamisság nemtelen útjára téved, előbb-utóbb ott leli sírját. Pál, az igazságos. P á I f a. 1890. szeptember hóban. Tisztelt szerkesztő ur ! A két póesmegyei plébános által az 1891. évre szerkesztett és kiadott: Szent Csal ád, képes népnaptarának néhány példányát a közelebbi napokban megkaptuk és annak tartalmát át is ol­vastuk. Az uj naptárnak már díszes nemzeti szinü külseje is a legkellemetesebb hatást gyakorolja a szemlélőre. A papír szép fehér, a betűk elég na­gyok s könnyen olvashatók; a képek mind fino­mak és díszes kivitelűek ; kiválóan a Szent Csa­lád esti nyugalma E g y p t o m b a n ; úgy szintén a hazánk védasszonya, a magyar szentek szűz Mária előtt és a pécsi székesegyházi képek valóban remekek­nek mondhatók. Mi itt híveink számára egyelőre 150 példányt rendeltünk meg; a vajtai szomszéd lelkésztársunk — mint értesülünk — ez év folyamán is szintén 150 példányt rendelt meg. Az uj naptár tartalmából kiemeljük a követ­kező kitűnő műveket, és jeles dolgozatokat. 1. Mihály gazda érdekes, kedves levele. 2. Egy magyar hitterjesztőnek 8-ik évi korszerű közleménye, mely ritkítja párját. 3. A karácsonyi pásztor játék, és a kedves májusi á j t a t o s s á g, M. apáttól. 4. Szűz Mária kenyere; németből for- ditá a regölyi káplán. 5. Éber Iván, Hahnenkomp Györgytől. 6. Az Ur szent szivének válaztott- j a i, egy apátkanonoktól. 7. Magyar ő s e i n k, P. A. 8. Az afrikai rabszolga, kereske­dés. Schl. 9. Képek az örök városból. Márton Antaltól. 10. Beszélgetés az öreg mester és komája közt. Nyulassy Antaltól. 11. Egy predikáczió hatása. Mészáros Kál­mántól. 12. Legjobb a békesség. Frühwirth Gézától. Igen szép és tanulságteljes dolgozatok olvas­hatók még Stolcz Albántól, Szemenyey Mihálytól, Parvustól, dr. Békefitől, Pintér Károly tói, Ajaky- tól stb. A jeles költemények közül kiemeljük Szeme- nyei Mihályét, Mindszenti Gedeonét, Berreghi Sán­dorét, stb. Hegyvéghynek az ifjúsághoz intézett új­évi megható szép kivánata a következő : Hazám virágai: ifjak, hajdonok ! Tinektek legdrágább ajándékot adok : Egyetlen-egy gyöngyöt, hasonlót a mennyhez: A szűz ártatlanság drága erénye ez. A drága gyöngy rejtöz’ a tenger mélyében, A szűz ártatlanság a szív rejtekében. 0 mig szivetekben, e drága Gyöngy ragyog : Addig mondhatjátok; Oh be boldog vagyok! Hogy áll a v i 1 á g ? czimü jeles czikk- nek névtelen Írója rövid szemlét tart Európa leg­újabb mozzanatai fölött, melyben főleg hazai ügye­inkre vonatkozólag elég érthetően nyilvánítja őszinte meggyőződését. E hazafias és szivnemesitő olvasmányokkal bővelkedő jeles naptárt ismételten a legmelegebben ajánlhatjuk magyar lelkószkedő kartársaink hatha­tós pártfogásába. A múlt évi kiadványnak mind a 80 ezer pél­dánya elkelt hőn óhajtjuk, hogy a jeles naptár ez év folyamán százezer példányban elkeljen 1* Rendkívüli levelező, Sár-Szent-Lörincz. Tekintetes szerkesztő ur 1 Engedje meg, hogy bocses lapjában úgy sa­ját személyem, mint iparostársaim nevében, Sár- Szent-Lőrinezen augusztus hó 24-én tartott táncz- mulatságra vonatkozólag — a múlt heti számban megjelent czikkre pár sorban válaszoljak. * Tudósítónk óhajához a magunk részéről is hozzá­járulunk s melegen ajánljuk az évek óta mindig kiváló gonddal szerkesztett s csinosan kiállított naptárt olvasóink jóakaratu figyelmébe. Szerk. Szekszárd "V idéke. A czikk tisztelt írójának azon kifejezésére,: hogy az iparos-osztály volt az, mely mintegy tün­tetőleg távol maradt, nem mulaszthatom el, hogy szót ne emeljek ; mert szerény nézetem szerint az iparosságnak semmi oka nincs arra, hogy egy tánczvigalom ellen tüntessen ; de különben is nem hogy tüntetett volna, hanem pártfogásban részesí­tette a rendezőséget; három vagy négy kivételével, mind iparosok voltak. Hogy többen nem jelentek meg. és hogy deficzit lett, az inkább a rendező urak eljárásában rejlik, mert tudomásom szerint mind a három rendező ur iparos és mint ilyen, mégis az iparos érdeket szem elől tévesztve, az . „olvasókör“ alapvagyona javára, — melylyel ma az iparosságnak semmi összefüggése nincs, — ren­dezték a tánczvigalmat, ez okozhatta bukásukat. Arra nézve, hogy az egyetértés, együttmű­ködés és együttérzés is hiányzik községünkben, csak annyit mondok, hogy értsenek egyet a tisz­telt iparostársaikkal s rendezzenek a jövőben egy zártkörű iparos-tánczvigalmat, iparérdekü czélra: előre is biztosíthatjuk őket, hogy sikerülni fog és deficzit helyet nyereményre számíthatnak. S végül ajánlhatom a múltkori czikk Írójának, hogy máskor alaposabb informácziók után Ítéljen és írjon az iparosok magatartásáról. Fogadja tok. szerkesztő ur tiszteietem nyil­vánítása mellett soraim közléséért köszönetemet! Egy iparos. ________t ANtra y. — F elhívás megrendelésre. Négy éve már, hogy az „Általános Népiskolai Földrajz“ czimü kis munkánkat megírtuk és iskolai használatra bocsá­tottuk ; ezen idő alatt szerény könyvecskénk első kiadásá több ezer példányban elfogyott, a mi két­ségtelenül a tankönyv jósága mellett tanúskodik. Kitűzött czélunk elérése tekintetéből nagyon megnyugtató reánk nézve, hogy a tanügyi hatósá­gok és tanitótársaink közül számosán belátták, il­letve felismerték az „Általános Népiskolai Földrajz“ czélszerüségét, használhatóságát és más népiskola földrajz feletti előnyeit, a mennyiben iskoláikban meghonosították. Midőn ezért köszönetét monda­nánk, újból felhívjuk becses figyelműket a második kiadásra, mely a paedagógia s ditaktika követelmé­nyeinek megfeleh'deg tetemesen át lett dolgozva s Így nyugodtan bocsájtjuk a szakkörök és a tan- könyv-bírálóbizottság elé. Az „Általános Népiskolai Földrajz“ a mellett, hogy megismerteti drága szülőföldünket kedves Tolna vármegyénket, magában foglalja még a mi­niszteri tanterv szem előtt tartásával azon földrajzi tananyagot is, melyet a népiskola IV., V. és VI. osztályaiban ke l tanítani. így tehát e kis tankönyv pontosan kijeleli külön-külön a III-ik osztálytálytól kezdve az egyes osztályokra előirt földrajzi tan­anyagot, e szerint négy iskolai éven keresztül hasz­nálhatja a népiskolai tanuló s ezáltal a t. szülők is megvannak mentve az évenkénti uj tankönyv vá­sárlástól. Ismételve bizalommal fordulunk az iskolai ha­tóságokhoz, hogy munkánkat a jövőben is úgy, mint a múltban becses pártfogásukban részesíteni szíveskedjenek. Felkérjük egyúttal t. kartársainkat, hogy tankönyvünk hiányait velünk jóakarólag kö­zölni ne terheltessenek. Á kiadási jogot Krámmer Vilmos általánosan jóhirnek örvendő szekszárdi könyvkereskedő vállalta el, ki a könyv Ízléses kiállításáról gondoskodik és a ki ismert előzékenységével és pontosságával ipar­kodni fog a nagyérdemű közönségnek s a t. kar­társainknak szolgálatára lenni. A tankönyvet meg­jelenésekor approbálás végett rögtön felterjesztjük a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Mély tisztelettel: Horváth Ignácz és Kálmán Károly szekszárdi tanítók s az „Alt. Népisk. Földrajz“ szerzői. iskolaszéki ülés. Két hónapi szünet után folyó hó 7-én d. u. tar­totta a szekszárdi r. kath. hitközségi tanács és is­kolaszék első ülését, melyet az elnöklő apát-plébá­nos rövid üdvözlő szavakkal megnyitott. Mindenek­előtt felolvastatott a múlt ülésről felvett jegyző­könyv és észrevétel nélkül hitelesíttetett. Elnök megbízatásához képest jelenti, hogy a múlt ülésben hozott határozat értelmében pontosan eljárt, a mennyiben egy kimerítő átiratban felhívta a politikai községet határozott nyilatkozattételre : vájjon hajlandó-e a Béla-téren levő iskolát kisajá­títani, illetve a hitközségnek egy alkalmas teret iskolaépítésre átengedni és az iskolaszék által már megszavazott építési költségeket viselni ? Miután a politikai község a feltételeket nem fogadta el, azért az építés megkezdetett s most már oly előrehala­dott stádiumban van, hogy októberben a tanítás is megkezdhető lesz benne. Az építészeti bizottság a hitközség tudomá­sára hozta, hogy az építésre előre megállapított és a hitk. tanács által megszavazott költségeken felül egyéb aprólékos kiadásokon kívül, mintegy 2500 írt tulkiadás is van ; ezt a tanács tudomásul vette és megbízta az építészeti bizottságot, hogy az is­kolákba, valamint a tanítói lakásokba is a czélnak megfelelő kályhákat állitasson. Éber Márton újvárosi osztály-tanitó fizetés- emelésért folyamodott, kérvén a hitközséget, hogy 500 frt évi fizetését a többi férfi tanítók fizetésé­hez képest emelje fel. Folyamodó kérelmét a ta­nács nem teljesítette, indokul hozván fel azt mi­szerint Éber Márton 500 frtos tanítói állásra lett megválasztva ; tehát fizetés jobbítást csak akkor re­mélhet, ha valamelyik nagyobb fizetéses állás meg­üresedik. Elnök felolvasta Koszorú István újvárosi kán­tor-tanítónak az iskolaszékhez intézett kérelmét, melyben az iskolaszéknek tudomására hozza, mi­szerint saját költségén egy képesített tanítót foga­dott maga mellé segédül, ki őt a tanításban és a kántori teendők végzésében helyettesíti. Az iskola­szék hosszas megbeszélés után, tekintve Koszorú István közel harmincz éves szolgálatát, kettős hi­vatalát és meggyöngült egészségi állapotát a segéd tartást oly megjegyzéssel engedte meg, hogy isko­lájáért a felelősség őt terheli. Kálmán Károly tanító kéri az iskolaszéket, hogy a megjelent s általa szerkesztett „Ismeretter­jesztő olvasó-könyv“ használását az ismétlő iskolák­ban kötelezővé tegye. Mikó György elismerőleg szólt nevezett tanító törekvéséről ; a tankönyv köte­lező használását azonban az iskolaszék a püspöki jóváhagyástól tette függővé. Miután a belvárosi plébánia templomban, el­nök jelentése szerint, a nagy harang nagyon meg­van repedve, a hitközség rögtön intézkedett, hogy a megeshető szerencsétlenség kikerülése végett ezentúl a nagy haranggal ne harangozzanak ; egy­úttal felkérte elnököt, hogy a legközelebbi ülésig informáltassa magát valamely fővárosi harangöntő által az iránt, vájjon mennyiben kerülne a nagy harang újbóli öntése ? Végül a hitközségi pénztáros jelenti, hogy az építési költségekre kölcsönképen felvett 16 ezer fr.ból, mintegy 2890 frtot folyó kiadásokra is for­dított, mivel a rendes bevételek nem fedezték a kiadásokat; továbbá felemlíti, miszerint li ezer fo­rint az idei iskolai adóhátralék. II. Lengyeli tudósítónk arról értesít, hogy a kis - vejkei iskolába egy terembe 120 tanköteles gyer­mek jár; ajánljuk e körülményt tanfelügyelőnk fi­gyelmébe s reméljük, hogy szokott erélyével oda fog hatni, miszerint a Il-ik tanterem rövid idő alatt fel fog állíttatni. MULATSÁG-OK. A szekszárdi iparos ifjak önművelődési egy­lete saját pénztára javára Szekszárdon, a Béla-téren levő Schöck-féle vendéglő nagytermében 1890. évi szeptember hó 27-ón zártkörű szüreti m u- latságot rendez, melyre czimzettet és családját tisztelettel meghívja a rendezőség. — A szüreti mulatság műsora: 1. Csőszök és csősznők felvonu­lása énekkel és zenével. 2. A törvények kihirdetése a községi nótárius által. - 3. Szőlő-lopás. — Lopni szabad, csak vigyázni kell, hogy rajt’ ne csípjék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom