Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-01-18 / 6. szám
X. évfolyam. 1890. 6. szám. Szekszárd, szombat, január 18. VIDÉKÉ. TOLlsUA. VÁRMEGYE törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Előfizetési ár z Egész évre ..........................6 frt. Fe l évre..............................3 frt. Évnegyedre .. .. 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, úgy a hirdetési és előfizetési pénzek x szerkesztőséihez küldendők. HVTeg-jelexiik: IxeteiXkiérrt kétszer i szerdán és szombaton. Szerkesztőség: Sétpatak-utcza 1113. sz. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 172. sz. Hirdetési díjalc: Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Birósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 frt. 300—400-ig „ 5 frt. Főmunkatárs: Székely Ferencz. Felelős szerkesztő es laptulajdonos: Geiger Gyula. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. Előfizetési felhívás. A „Szekszárd Vidéke“ az 1890. évben is hetenként kétsff&Y szerdán és szombaton fog megjelenni, s előfizetési ára egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre I frt 50 kr, egy hóra 50 kr. — Egyes szám ára 6 kr. Kérjük az előfizetési összeget e hóban okvetlen beküldeni, hogy a lap szétküldésében zavar ne támadjon. Hátralékosainkat pedig tisztelettel felkérjük tartozásaiknak mihamarább leendő beküldésére. A „Szekszárd Vidéke“ szerkesztősége és kiadóhivatala. A kir. postatakarékpénztár uj üzletága. . — A cheque- Cs clearing Ligalum. — Az a nagyszabású újítás, a melyet Baross Gábor kereskedelmi miniszter újévtől fogva a kir. postatakarékpénztár szervezetében a cheque- és clea- ringforgalom (blv. esek és kliring) behozatalával létesít, hivatva van népszerűsíteni és a nagyközönségnek úgyszólván mindennapos használatába bocsátani egy oly uj fizetési rendszert, a mely a nyűgöd államokban és különösen Angolországban nagyon szokásos, nálunk mégis eddig alig volt ismeretes. E rendszer alapja az, hogy kisebb-nagyobb fizetések, melyeket bárki, de különösen üzletemberek a közönséges életben teljesíteni szoktak, nem készpénzzel eszközöltetnek, hanem cheque-el, a mely nem egyéb, mint egy bemutatóra szóló utalvány, melyet a postahivatalok, illetőleg a postatakarékpénztár, mindenkor és mindenütt készpénzre bevált. Ilyen chequé-et természetesen csak az bocsáthat ki, a kinek a postatakarékpénztárnál betétje s igy hitelszámlája van. Ennélfogva a ki cheque-forga- loinban részt venni kíván, ezjt a postahivatalnál egy ingyen eléje adott nyomtatványon bejelenti, kérvén, hogy részére számlát nyissanak, neki cheque- lapokat tartalmazó könyvecskét és befizetési lapokat k-ü djenek. E kérelemmel egyidejűleg a cheque- könjhecskeért 1 frtot keld- a postatakarékpénztárnak küldeni. Néhány nappal reá a postatakarékpénztár értesíti a felet, hogy részére számlát nyitott és megküldi neki a cheque-könyvecskét, egyúttal felszólítva az illetőt, hogy terjessze föl, miféle aláírást fog használni a cheque-ken. Ez azért szükségesé mert a cheque kifizetésénél össze kell hasonlítani az aláírásokat, vájjon egyeznek-e ? Ugyanekkor a postatakarékpénztár fölhívja a felet, hogy fizessen be 100 frt törzsösszeget. Ez a 100 frt azon legkisebb, a melynek érintetlenül kell maradni és a mely fölött a cheque-el rendelkezni nem lehet addig, a mig az illető a cheque-forgalomban részt vesz. Ezért aztán 2% kamat jár a 100 frt után. Ha pedig valaki nem akar többé részt venni a cheque- forgalomban, két hétre fölmondja a 100 frtot, melyet kifizetnek neki. Minden félreértés kikerülése végett jó lesz megjegyezni, hogy a' cheque-et a postatakarékpénztár nem fizeti ki, ha kibocsátása után több mint 15 nappal mutatják be és főleg | nem akkor, ha a cheque kibocsátójának számláján ! nincsen fedezet. A cheque tehát csak annyiban kó- : póz fizetési eszközt, a mennyiben a postatakarékpénztárnál fedezete van, mert hiszen ha nincs valakinek a számláján pénz, miből fizesse a postatakarékpénztár a nála bemutatott utalványt ? A mikor a fél a cheque-forgalomba fölvétetik egyidejűleg úgynevezett befizetési lapokat kap, melyekért drbonkint 1 krt kell fizetni. A befizetés, lapok arra valók, hogy a fél azokat szétküldhesse azon adósainak, a kiktől pénzt vár. Az adósok, a helyett, hogy pénzes levéllel vagy postautalványon küldenék a pénzt, egyszerűen kitöltik a befizetési lapolyát, melyek portómentesen továbbittatnak. Ez által megtakarittatik a pónzküldóssel járó postadij és nem kell tartani attól, hogy a pénz útközben elvesz, mert a befizetési lap pótolja a postautalványt. A dolog tehát agy áll, hogy a cheque-el csak az a számlatulajdonos fizethet, a kinek fedezete van a postatakarékpénztárnál, ellenben ez utóbbinak javára akárki küldhet bérmentesen pénzeket a befizetési lapok utján. Az ilykóp befolyó pénzeket a postatakarékpénztár a cheque-számtulajdonos javára Írja. Kapcsolatos a cheque-forgalommal a clearing- forgalom, bár e kettőt összekötni nem okvetlenül szükséges. Értjük pedig clearing alatt azt az eljárást, hogy a postatakarékpénztárnál számlával bíró ügyfelek közti fizetések nem készpénzzel egyenlittet- nek ki, hanem átkönyvelés utján rendeztetnek. Pl. Ha Péter egy 100 frtos cheque-et bocsát ki Pál javára, de Pálnak szintén van cheque-számlája a postatakarékpénztárnál, akkor Pálnak nem szükséges a cheque-et kifizetés végett bemutatni, hanem a postatakarékpénztár a Péter számlájáról 100 frtot leír és a Pál számláján 100 frtot hozzáír. Ebből áll a clearing lényege és mentül nagyobb a clieque- számtulajdonosok száma, annál nagyobb jelentőségre emelkedik a clearing-forgalom, a mely mondhatni tetőzetét képezi a kifejlett hitelrendszernek. A clearing forgalomban való részvétel föltételezi azt, hogy tudva legyen a cheque számtulajdonosok névsora, erre való tekintettel a postatakarékpénztár folytonosan köztudomásra fogja hozni a cheque- számtulajdonosok névsorát, a mely összeállítva külön füzetben lesz kapható. A föntebbiekben elmondottuk a cheque- és cleariug-forgalomról a legszükségesebb tudnivalókat. A kereskedelmi miniszter, áthatva az ügy ismertetésének és terjesztésének nagy fontosságától, sok ezer példányban népszerű röpiratot készíttetett, mely ingyen lesz kapható minden postahivatalnál. = Kivételes nősiilési engedélyek. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága által ifj. Budai Ferencz szekszárdi, Főglein Ferencz szekszárdi, Ohn Sándor szekszárdi, Orbán József szekszárdi, Reinhardt Miklós bátaszéki, Török Pál szekszárdi, ifj. Bechtel János rnajosi, Koch János majosi, Ritzel János Péter majosi, ifj. Bencze László majosi, Staub Antal kisvejkei, Mayer József závodi, Specht Ádámzombai, Miklós Mező József gerjeni, M. Vajda Beuő gerjeni. ilj. Pacskó Péter gerjeni, ifj. Heinemann Henrik kistormási, és Gárdonyi János folső- ireghi lakosok kivételes nősülósi engedély kieszközlése iránt beadott kérvényei pártolólag határoztat- tak a hodvédelmi ministeriumkoz felterjesztetni. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉLETBŐL. __ Tolna vármegye közigazgatási bizottsága folyó évi január hó 13-án gr. Széchenyi Sándor főispán nr elnöklete alatt és Simontsits Béla alispán. Kurz Vilmos árv. elnök, Fördős Vilmos tisztiügyész, Varasdy Lajos tanfelügyelő, Sebők Kálmán kir. mérnök, Karg Károly pénzügyigazgató, Baráth Zoltán kir. alügyész, Döry Dénes, Perczel Dezső, dr. Szigetit Gábor és Bernrieder József bizottsági tagok jelenlétében ülést tartott, a mely alkalommal előterjesztett jelentésekből hozzuk a következőket. Alispáni jelentés : A belügyi kormányzat ügykörét illetőleg. Személyi változás a közig, bizottságban nem volt, ügyforgalma pedig a múlt évhez viszonyítva 32 drbbal csökkent. Az uj félévre 59 hátralék maradt feldolgozásra, a mi a következetesen szaporodó munka mellett abból magyarázható meg, hogy a múlt félév alatt a tísztujitássa1 együtt 4 közgyűlés tartatott. A1 i s p á n i ügyforgalo m. Az alispáni hivatalhoz ugyanezen idő alatt 8804 drb, vagy is 608 drbbal érkezett be több, mint az 1888. év II felében; elintóztetett pedig ugyanazon idő alatt 739 drbbal több, mint a most idézett óv II. felében ; maradt a folyó félévre 238 drb hátralék, tehát 131 drbbal kevesebb, mint 1889. év I. felére jutott. A közigazgatás menete kifogástalan volt. Az általános tisztuj itás képezte egyik legfontosabb momentumát a törvényhatósági életnek. A közbiztonság rendkívüli intézkedések alkalmazásba vételét nem tette szükségessé. Itt megemlíti a jelentés azon örvendetes körülményt, hogy a vármegye területén — a múlt év folyamán Ozo- rán egy m. kir. csendőrőrs állíttatott fel. A fegyelmi törvények ezen félév alatt vármegyei közegekkel szemben 10, községiekkel szemben pedig 7-er nyertek alkalmazást; — az 1886. évi XXI. t. ez. 68. §-ának m) pontja pedig vármegyei közegekkel 3-szor, községi közegekkel szemben pedig 12-szer vétetett igénybe. A földmivelési minisztérium ügykörét illetőleg. _____ Az állategészségügy határozottan kedvezőtlennek jelezhető. Az elmúlt félévben, a hasznos házi állatok közt jelentkezett a takonykor ; járványszerü- leg jelentkezett'a lépfene Majos községben, a ragadós száj- és körömfájás pedig Bikács, Bölcske, N.-Dorogh, Kajdacs, Kölesd, Szt.-Lőrincz, Majsa, Ozora, Paks. N.-Székely, K.-Székely, Pálfa, Simon- tornya, N.-Szokoly, Tamási, Tolna és Tót-Keszi s még sók községben.
