Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-07-24 / 36. szám

czember hó 16-án a túlvilágra elköltözött Soriba György collegünk, volt majosi jegyzőnek s egyle­tünk buzgó tagjának elhunytáról is. Mindketten megérdemlik, hogy a hálaérzet kifejezésével emlékezzünk meg róluk; mert a kar­nak, melynek tagjai valának, nemcsak dicséretére, hasznára is váltak. Különösen Vágó Ferencz, a ki egyike volt azon jeles kartársainknak, a kik köz­ügyekért és a jegyzői kar jólétéért évtizedek óta lankadatlan kitartással küzdenek és vezérszerepet visznek ; s ki mindjárt az országos központi jegy­zői egylet megalakulásakor, 1881-ik évben, az egy­let főjegyzőjévé választatott és ezen tisztséget egész haláláig viselte. Tagadhatatlan, hogy a jobb jövőért való küz­delemben a legterhesebb feladat neki jutott osz­tályrészül, mégis egész könnyedséggel oldotta azt meg mindenkor; a reá bízott ügyeket lelkiisme­retes pontossággal és a legnagyobb odaadással vé­gezte s édes mindnyájunk közös ügyének sok fon­tos szolgálatot tett; mi által az összes jegyzői kar előtt érdemeket szerzett, melyeknek elismeréséül kartársai, a központi elnökség kezdeményezése foly­tán a sirhalmot, mely alatt nyugszik, emlékkővel jelelik meg. Azt hiszem tisztelt közgyűlés, hogy készség­gel méltóztatik elfogadni azon indítványomat, mi­szerint úgy a boldogult Vágó Ferencz, valamint Scriba György kartársunk elhunyta feletti sajnál­kozásunknak a mai közgyűlésben kifejezést adva. az jegyzőkönyvileg is megörökitessék. Áttérve ezek után jelentésem többi tárgyaira van szerenczém a tisztelt közgyűlésnek jelenteni, 1- ször hogy a múlt évi október hó 22-én tartott rendkívüli közgyűlésben felvett jegyzőkönyv 2. pontja alatt foglaltak szerint letárgyalt és meg­állapított községi szervezkedési szabályrendeletek a megyebeli összes községeknek 1—1 példányban megküldettek ; azonban a közgyűlés által e tárgy ban hozott azon határozatnak, miszerint a szabály- rendelet tervezetért minden község részéről az or­szágos árvaházi alap javára 1 — 1 frt lesz fizetendő ez ideig csak 17 község tett eleget, a többi 104 község pedig még mai napig sem küldötte be a meghatározott összeget. 2- szor a vándorczigányok kóborlása és az ez­zel kapcsolatos lólopások megakadályozása tárgyá­ban a legutóbb tanott közgyűlésben 3. pont alatt egy szabályrendelet-tervezet fogadtatván el, mely általam törvényerőre emelés végett a tekintetes vármegyei törvényhatósághoz felterjesztendő lett volna ; minthogy azonban időközben több oldalról különösen pedig illetékes helyről is, oly értelmű nyilatkozatot hallottam, miszerint a szóban forgó kérdésnek törvényhozási utón leendő rendezésével az illető minisztériumban már a magas kormány maga is foglalkozik s annak törvény általi megol­dása rövid idő múlva különben is bekövetkezik : a szabályrendelet tervezet felterjesztését — a tisz­telt közgyűlés helyeslésének reményében — idő­szerűtlennek találván, nem teljesitettem. 3- szor a megyebeli községek részére — a szükséghez képest — tiizmentes pénzszekrények beszerzése tárgyában szintén a legutóbbi közgyű­lésben 4. pont alatt hozott azon hrtározat folytán, miszerint szólhassanak fel a megyebeli összes köz­ségek az iránt, hogy abbeli szükségleteiket, elő­nyösebb beszerezhetés szempontjából az elnökség­gel tudassák általam valamennyi község felszólit- tatott; de miután a beérkezett értesítések szerint 15 község közül 14-nek van már wertheim szek­rénye és csak egynek volna arra szüksége egyet­len tüzmentes pénzszekrény beszerzésére a közve­títés szükségét fenn forogni nem láttam. 4- szer a szakszerű felolvasások tartása tár­gyában ugyancsak a legutóbbi közgyűlésben hozott azon határozatot illetőleg, mely szerint az illetők által szabadon választandó tárgyról készítendő szak­szerű munkák előterjesztésére és a közgyűlés előtt leendő felolvasására a választmány ajánlata alap­ján esetről esetre 4—4 rendes egyleti tag az el­nök által jelölendő ki, ez ideig csak annyiban fe­lelhettem meg, a mennyiben készítendő szakmun­káiknak a jövő közgyűlésben leendő felolvasására Kováts Gyula, Várkonyi Iván, Király János és Er­dős Gábor kartárs urakat a tegnap tartott választ­mányi gyűlésben kijeleltem ; — tehát a mai köz­gyűlésben — tekintettel a napirendre kitűzött fon­tos tárgyra, felolvasások tartatni nem fognak. 5- ször. A község jegyzői hivatalok, helyeseb­ben a községi ügykezelésnek az egylet rendes tag­jaiból alakítandó bizottságok általa megvizsgálása tárgyában hozott határozatra vonatkozólag tisztelet­tel csak azt jelenthetem, hogy azon szabályzatok, melyszerint a vizsgálat eszközlendő lesz, a kikül­dött bizottság még nem készíttető el ; tehát azt a tisztelt közgyűlésnek ez alkalommal bemutatni nem áll módomban. A nyomtatványok egyöntetűvé tétele iránt ho­zott határozat ez idő szerint még szintén nem fo­ganatosítható, miután a minták a megbízott tagok által beterjesztve nem lettek. 6- or. Az egyleti közgyűléseket látogató köz­ségi és körjegyzők részére a községek által dij­SzeltszáLircL “V iclélsie­mented előfogat kiállítását elrendelő 39./1884 sz. alatt kelt törvényhatósági határozat módosítása tár­gyában kelt legutóbbi, közgyűlési határozatot végre­hajtottam s a módosítás iránti kérvényt a tekinte­tes törvényhatósághoz felterjesztettem. Az eredmény a tárgysorozat rendjén fog közöltetni. 7- er. A községi és körjegyzők nyugdíjalapjára felügyelő választmány üléseiről vezetett jegyzőköny­veknek minden egyes községi és körjegyző részére leendő kiadása, továbbá a jegyzők által fizetendő évi járulékokról fizetési kis könyvecskék kiállítása és nyugta helyett leendő használása, nem különben a nyugdíj alaptőkéknek a gyámpénztári kölcsönök módjára leendő gyűmölcsöztetése tárgyában hozott határozatot szintén foganatosítottam s az ezek iránti kérvónyezést írásban és szóval is teljesitettem. — Az eredmény szintén a tanácskozmány sorrendjén fog megismertetni. 8- szor. Végrehajtottam a múlt gyűlés jegyző- köuyvében 17. sz. alatt foglalt azon határozatot is, melyszerint az egylet hátralékos pénztári követelé­seinek perutján való behajtásával megbizattam, — mely reám nézye különben igen kellemetlen func- tiót egyleti pénztárnok úrral együttesen következő- képen végeztünk u. m. : a megelőző eredménytelen­sége következtében bepereltetek a tamásii községi bíróságnál, mint a kötelezettség teljesítésére kitű­zött, illetve meghatározott helynél fogva illetékes bíróságnál 54 hátralékos egyleti tag, tárgyalás előtt fizetett 24 tag, a tárgyaláson, mely folyó évi már- czius 21-re tűzetett ki, megjelent 1 tag; tehát ina- kacssági ítélettel elmarasztalni kellett 29 tagot. És tisztelt közgyűlés, mindennek — némelyek szerint jogtalan és kíméletlen elbánásnak daczára is, az eredmény nem kielégítő, — mert a múlt év végé­vel hátralékban maradt 501 frt 97 kr, tagságidij követelésből a mai napig csak 104 frt 52 kr folyt be, 397 frt 45 kr pedig hátralékban van. Remény­iem azonban, hogy a mai gyűlés alkalmával az il­lető kartársak közül többen lefogják róni tartozá­sukat és a további kellemetlenségtől magukat is, meg az elnökséget is meg fogják kímélni. Egyébként pedig az egyleti pénztár mai álla­potát a megejtett vizsgálat szerint úgy találtam, hogy a múlt évi pénztári számadás szerint mutat­kozó maradványt is hozzá számítva az idei bevétel 104 frt 52 krt, a kiadás pedig 74 frt 23 krt tesz; e szerint a pénzkészlet mai napon 30 frt 29 krból áll és 5 drb aranyból. Kapcsolatban e tárgygyal meg kell itt jegyez­nem, hogy miután a múlt évben Lengyelen tartott egyleti tánczvigalom pénztári eredményének végle­ges számbavétele előtt a bevételekből már 300 frt az árvaházi alap javára a tőkéhez csatoltatott és ta­karéktárba helyeztetett, a megvizsgált és jóváha­gyott számadás szerint azonban a tiszta bevétel csak 282 frt 30 krt tesz ki, a különbözeiként mu­tatkozó 17 frt 70 krt az egyleti pénztárból az ár­vaházi alapra kiutalványoztam. Kérem ennek jóvá­hagyását. 9- szer. Tisztelettel jelentem, hog) az országos jegyzői árvaház javára egyletünk által eddig gyűj­tött tőke, a múlt év végéig tőkésített kamatokkal együtt 1093 frt 8 krt tesz készpénzben, és ezen felül követelésben van az egyleti pénztárnál az egy­leti tagok által fizetendő évi járulék czimén 279 frt 85 kr, melynek a meglévő készpénzhez hozzá szá­mításával tesz az említett alap javára szánt tőke 1372 frt 93 krt. 10- szer. Nyugdíjalapunk állapotáról a múlt év végével lezárt számadás alapján készített és minden egyes nyugdijintózeti tagnak külön-külön megkül­dött mérlegből minden kartárs a kellő tájékoztatást megnyervén, e helyütt és ez alkalommal tehát csak azt kívánom a tisztelt közgyűlésnek tudomására hozni, hogy a nyugdíjalapból ez idő szerint és a nyugdíj szabályrendelet alapján Özv. Kálmándy Józsefbe 15o frt 40 kr, özv Pápay István né 75 frt. özv. Csankó, Károly né 80 frt, özv. Miskolczy Sándornó 122 50 kr, özv. Ágoston Józsefné 48 frt, özv. Laky Ferencznó 10O frt, Ságby Ferencz 134 frt, özv. Né­meth. Zsigmondnó 112 frt, Báán János, 105 frt, özv. Pap Györgyné 110 frt, Stettinger Flóra 130 frt, özv. Horváth Antalnó 200 frt, Mekrvverth Ignácz 225 frt. Nagy Alajos 375 frt, Schleining Radó 243 frt, özv. Szentesy Mártonná 188 frt’, özv. Frank Jakabnó 108 frt, Frank Károly Béla 180 frt, Horváth Antal 200 frt, Obenau Miksáné 90 fid, Schulek Ottoné 90 frt, 8chulek Ida 60 frt, Czank János 437 frt 50 kr, özv. Decleva Béláné 120 frt, Dekleva testvé­rek 334 frt, özv. N.vitrai Mihályné 68 frt, Nyitrai Ilona 32 frt. özv. Sorok Pálné 110 frt, Schmidt Antal 300 frt, özv. Borsody Ferencznó 300 frt, Gyüszü Imre 300 frt, Du­dás Mihály 100 frt, Kövesdy Mihály 150 frt, özv. Kotsy Jánosné 50 frt, Zavaros János 322 frt 50 kr, Horváth Já­nos 373 frt özv. Nóvery Ádárané 162 frt 50 kr, Scriba Györgyné 190 frt, Kamenik Alajos 825 frt Jagitza Károly 870 frt. Összesen 8179 frt 40 kr nyugdijt, nevelési pótlékot, illetőleg segélyezést élveznek. 11- szer. Tisztelettel van szerencsém a tisztelt közgyűlésnek jelenteni, hogy egyletünk ez idő sze­rint 106 rendes és 7 tiszteletbeli tagot számlál és hogy Popovits Gyula paksi I-ső és Takács Gyula paksi II-od jegyző urak az egylet rendes tagjai so­rába a választmány által a tegnapi napon felvétettek. Ezen elnöki jelentés elfogadása s tudomásul vétele után egyhangúlag határoztatik: Vágó Fe­rencz és Scriba György kartársaink elhunyta feletti sajnálkozásnak kifejezést adva, a jegyzőkönyvbe ig- fatandó, (Vége következik.) MULATSÁGOK. A lengyel! Annanapi ünnepély, mely kitűnő mulatságnak Ígérkezik, — folyó hó 26-án a gőz­fürdőnél belépti dij nélkül tartatik meg. Az ünne­pélyre felhívjuk az élvezetesen mulatni vágyó kö­zönség figyelmet. Szekszárdi-ól is kellemes kirán­dulás kínálkozik ez alkalomra. Műkedvelői szinielőadás Gyönkön. Kárpáti György, Gyönkön időző színigazgató és társulata julius 19-én műkedvelők közreműködésével sikerült szinielőadást rendeztek, s az egybegyült nagyszámú és intelligens közönséget kellemes estében részesí­tették. K r a s s ó i Sándornak — a társulat egyik legügyesebb s társadalmilag is kedvelt tagjának — jutalomjátékaképen került szinre Bérezik Árpád kitűnő vigjátéka „Nézd meg az anyját vedd el a lányát.“ A mű legnehezebb s hosszú mo- i nologokban úgy, mint párbeszédekben gazdag sze­repét Yiski Leontint F onyó Margit k. a. szemé- lyesitó. Folyékony előadása, ügyes forgolódása ál­talános tetszésben részesültek. Hangsúlyozásának korrektsége, nyugodt szereplése a színpadon azon ítélet kimondására késztet bennünket: hogy az est sikerének elérésében F o n y ó k. a.-ra az oroszlán- rész jutott. Özvegy Homokiné szerepét Pesthy Mariska k. a. adta szeretetre méltó nyugodtsággal, s a szerep alapszínét képező vő-fogást oly kedé­lyesen, — a háznak és tájékának tükörtisztára csi­szolását oly természetesen adta, hogy a nagy kö­zönség gyakori tapsokban fejezte ki elismerését a bájos kis műkedvelő iránt. Viskinó leányai, Editet Klein Vilma k. a. játszotta ; szépen betanult sze­repével, az abban kifejezett naivitás ügyes utánzá­sával híven betöltötte tisztét s méltó volt a közön­ség részéről több Ízben felhangzott tetszésnyilatko­zatokra. Homoki Izát Bauer Vilma k. a. adta. Azt a bűbájt — mely egész kedves lényét áthatja -— felhozta a színpadra is; élénk és kifejezésteljes mimikája, otthonias forgolódása s a szerepben ki­fejezett mérsékelt kaczérkodás kitűnő szinezése ál­tal méltóvá tette játékát úgy a megújuló tapsokra, mint a színpadra dobott virágcsokrokra. Téssi Lajos szerepét Keck László ur adta, hatalmas orgánuma, rokonszenves alakja alkalmas volt említett szerep betöltésére. Iván szerepét F o n y ó László ur adta híven és természetesen. Kárpáti György és Krassoi Sándor — mint régi gyakorlott színé­szek — felülállanak az ilyen dilettáns-kritikus bí­rálata felett, hi ven és kellő szaka vatottsággal töl­tötték be szerepkörüket. A rendezés körül Krassoi ur szerzett magának érdemeket; fáradhatlan szor­galma, miveit modora és nem mindennapi tehet­sége nagyban hozzájárultak úgy az erkölcsi siker­hez, mint az anyagi oldalhoz.|Az egész előadás egy összhangzó, kerekded, úgy részleteiben, mint egész­ben sikerült színházi est kellemes benyomást hagyta a közönségen, melyet ily szép, nagy számban már régen volt szerencsénk együtt tisztelhetni. —a. MÉHÉSZ EJT. Az aradi általános kiállítás. Örvendetesen tapasztaljuk, hogy az okszerű méhészet folytonosan halad. A végczél mindenesetre az. mentöl több mézet termelni és azt mentői job­ban értékesíteni. Naponként merülnek fel panaszok, hogy a mézet nem lehet jól értékesíteni. Viszont, mi azt tapasztaljuk, hogy tiszta, jó mézet idehaza sem lehet mindenütt kapni, de a külföldre még bi­zony igen csekély kivitelünk van. A panasz nem használ. Ha mi kitűnő mézünknek, mely a külföldi mézeket, mid zamatosság, mind szép színe által felülmúlja, jó és biztos vevőket akarunk szerezni, nem szabad azzal megelégednünk, hogy egész ké­nyelmesen a vevőt haza várjuk, hanem meg kell ragadnunk minden alkalmat, hogy mind a hazai, mind a külföldi fogyasztó közönség, úgy a keres­kedők arról tudomást szerezzenek. Erre pedig leg­jobb alkalmat szolgáltatnak a kiállítások. A kiállítások egyrészben ugyan arra is szol­gálnak, hogy bebizonyítsuk a müveit világ előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom