Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-06-12 / 30. szám
X. évfolyam. 1890. 30. szám. Szekszárd, csütörtök, jnnius 12. TOL1TA ‘VJXIRIMIIEGi-^riEL; törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye.- - - 1 Előfizetési ár ; Mecrielenik minden estitörtökön. EtircLetési dijalír Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttórben 20 kr. Birósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 Irt. 300—400-ig „ „ 5 frt. Egész évre .................6 frt. Fé l évre .....................3 frt. Év negyedre .... 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, ngy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőséihez küldendők. Szerkesztőség: Kiadóhivatal; Pándzsó-utcza 1022. sz. Száchenyi-utoza 172. sz. ^■EKLwi TZZSZ^WSVtVkM'tSA | Felelős szerkesztő és* laptulajdonos : Főmunkatárs: Székely Ferencz. e j cr e p Gyula Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. Fécs-s vagy Budapest! A kir. táblák deczentralizácziójáról hozott törvény értelmében a szekszárdi kir. törvényszék a Pécsett felállítandó kir. táblához osztatott be ! Ez a beosztás megyénk minden lakosára hátrányos, mert nemcsak Szekszárd, hanem megyénk minden városa és községe Budapesttel könyebben érintkezhetik, mint a tőlünk hegyekkel elkülönzött és semmiféle egyenes vasúti vonallal összenem kötött — P é c s c s e 1 ! Szekszárdi-ól és az egész megyéből a legközelebb életbeléptetendő személyvonati közlekedés után nyáron vasúton kétszer, hajón pedig a dombori állomást is beleertve színién kétszer, tehát naponkint k ü 1 ö n- b ö z ő időben négyszer érintkezhetünk Budapesttel; télen pedig csak a vasúton kétszer. Mig Pécsre a nyári időben csak a dunamenti városokból hajón Mohácsig és innen vasúton - hosszadalmas és megszakított utón — juthatunk, a budapest- pécsi vonal mentén fekvő néhány határszéli község forgalma pedig nem sokat számit, mert a megye egész zöme azért-el van zárva a pécsi érintkezéstől. Télen pedig csakis tengelyen juthatunk Pécsre fáradságos és bizonytalan, majd egy napot igénybe vevő utazás után. Már pedig a kir. táblák széthelyezése köztudomásúlag első lépést képez az any- nyira óhajtott szóbeliség megvalósításához és ennélfogva minden községre nézve főfontosságu az a körülmény, hogy minél könnyebben, biztosabban és gyakrabban juthasson a kir. táblák székhelyére. -— Ha pedig a mi törvényszékünket a pécsi kir. táblához osztják be, akkor különösen zord téli időben — majdnem lehetetlenség érintkeznünk a kir. táblával! Ezen az anomálián okvetlenül segíteni kell! Központi járásunk képviselője elismerést érdemel azért, hogy - mint utólag értesülünk — a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával csakugyan fel is szólalt és kérte, hogy a szekszárdi kir. törvényszéket a budapesti kir. tábla hatáskörébe oszszák ; de felszólalása — sajnos — eredménytelen volt, mert akkor már a helyi és közlekedési viszonyok nem kellő figyelembe vétele után nem akarták megváltoztatni a javaslatot. Minthogy azonban utólag az igazságügy miniszter maga is beismerte, hogy a z u j törvénynek vannak egyes pótlandó hiányai, melyek bizonyára az elhamarkodásnak és egyéb önző informátióknak tulajdoníthatók ; s egyúttal kilátásba helyezte azt is a miniszter, hogy ezeket az utólag észlelendő hibákat maga is segíteni fog helyreigazítani, ha az érdékelt törvényhatóságok a területi beosztások kiigazítása érdekében alaposan indokolt kérelemmel járulnak hozzá és a képviselőházhoz! Azt hisszük, hogy megyénk törvény- hatóságának ez ügyben okvetlen interveniálni kell, mert az egész jogkereső közönségnek és törvénykezési administraciónk- na»v valóban v i mus c - vOíko i v ar ja, nogy a küszöbön álló szóbeliség behozatala esetén törvényszékünk területileg ne a pécsi, hanem a budapesti kir. táblához osz- tassék ! Reméljük és megyénk közönsége nevében kérjük is a törvényhatóságtól, hogy legközelebb tartandó rendkívüli ülésén e tárgyban mindnyájunk óhajának megfelelő alaposan indokolt és meggyőzően érvelt kérvényt fog intézni a képviselőházhoz törvényszékünknek a budapesti kir. táblához leendő beosztása érdekében, mert ellenkezőleg a kir. táblák decentralizációja és a szóbeliség áldásaiban a szegény ember csak akkor fog részesülhetni — főleg tél víz idején — ha a kormányozható léghajókat a jövő században végre feltalálják és a Pécstől bennünket elválasztó közlekedési akadályok eltűnnek a föld színéről ! Sz. = A tolnai ícsolnakázó egylet alapszabályai a m. kir. belügyminiszter által jóváhagyattak. = Kivételes nősülési engedélyek. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága által A pari György agárdi, Autk Mihály bátaszéki Bódé István paárii. Fischer Ádám kakasdi, Grill Péter nagymányoki, Kovács József györei, Kummermann György mu- csii, Kobmann János bátaszéki, Sági István agárdi, S eh after Adám czikói, Schnetzer József mázai. Schmidt Konrád bátaszéki, ifj. Simon János agárdi, Till Márton bátaszéki és Yigh János agárdi lakosok kivételes nősülési engedély iránti kérvényük pártoló véleménnyel terjesztettek fel a honvédelmi minisztériumhoz. Mi lesz? Az iskola-épület sorsa még mindig Mohamed koporsója gyanánt lóg a levegőben. Telket meg pénzt kíván az iskolaszék, a mivel építhessen. A község mélyen hallgat, mert bát agyon lapította a hires nagykorcsma vétele, melyből é.v- ről-évre kevesebb bevétele lesz, és egy legközelebb felépítendő uj szálloda megnyílta után csak a patkányok fognak megszállni és vendégeskedni benne. Ez a telhetetlen Moloch mindent elnyel, e miatt a községnek semmire sincs pénze és nem lesz még 20 év múlva sem, mert akármit kérnek tőlük, mindenre azt mokogják fültövüket vakarva: „nagyon drága volt a nagykorcsma !“ Pedig bizony minden józan eszü ember beláthatja azt, hogy legelső sorban a község érdeke kívánja meg annak a rut épületnek elbontását; utánna a megyéé, mely kész is áldozni rá, aztán az egyeseké, kik szintén szívesen ajánlanak meg tekintélyes összegeket. Most aztán az: hajtogatják, hogy nincs alkalmas telkük: dehogy nem találhatnának, ha keresnének: de nem akarásnak, nyögés a vége ! Hiszen ott van az uradalmi volt magtár, most irnoki épület, ott van elég hely s emeletes az épület is, melyet csak felemelni és kibővíteni kellene. A hely csak nem derogálhat senkinek, mer hiszen a felsőleányiskola is a halpiaczi közben van. Itt legalább a polgári- és elemi iskolák mind egy helyen volnának. Paedagogiai szempontból pedig legalkalmasabb ez a hely, mert csöndes, zajtalan kocsizörgés sohasem zavarja, pormentes, négyfelől nyerhet világosságot, a templomhoz néhány lépés, valamint a tanitó-lakáshoz is igen közel esik. S ennek az épületnek a megszerzése azt hisszük nem kerülne egyébbe, mint egy kérvénybe és egy miniszteri audiencziába: Mert a tanulmányi alap uradalom részéről a mint a polgári iskolának ingyen átadták azt a nagy telket és épületet, úgy azt hisszük kétség sem férhet ahhoz, hogy az elemi iskola részére is készséggel átengedi a miniszter főleg most a midőn a számtartóság beszüntetésével az az épület úgyis megüresedik. Ajánljuk az érdekeltek figyelmébe ezt az eszmét s reméljük, hogy alkalmasabb helyet nem fognak találni az iskola részére ! Ideje lesz már gondoskodni helyről és valamire elhatározni magokat, mert erős meggyőződésünk, sőt nagyon valószínű is, hogy azon a régi helyen iskola-épület többé nem i'og emelkedni ! TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉLETBŐL. Hirdetmény. A közutakrúl és v á m q k r ó 1 szóló 1890. évi I. t.-cz. 92. §-a értelmében felhivatnak mindazok, a kik Tolna virmegye törvényhatósága területén az idézett törvény életbe lépése előtt az annak 81. §-ban részletezett vámszedési jogok valamelyikét a kövezetvám kivételével tényleg gyakorolták, hogy vámjogaik igazolása iránti kérvényeiket, a mai naptól számított két esztendő alatt, a
