Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-06-05 / 29. szám
Szekszárd ‘'VicLélkie. Tisztelt regattisták 1. Elmondtam mulatságukat egyéni véleményem szerint s most várom ítéletüket. Zárjanak ki az egylet soraiból, vagy ha tetszik akasszanak föl, vagy ültessenek valamelyik lyukas esolnakba, hadd merüljek a Duna kéa habjainak fenekére; vagy rakjanak alám néhány bombát, mint a tűzi játéknál volt s utazom a holdba; vagy tegyenek jelentést dr. K. M. urnái, majd a találmányok könyvéből kiböngész valami kínzó módot. Ha mindezt kevés büntetésnek gondolnák akkor — akkor hozassák le még egyszer Gárdos Irmát s énekeltessék él vele fülem hallatára a kevlári búcsút, az majd kijózanít. Meghívóra jövőben nem reflektálok, ott vagyok én a hol lennem kell, aztán önöknek az én meghívásom árt, mert sokan — nem félnek — de tartanak tőlem, pedig azért el nem kerülik a sort, beleesnek az orosz nyavalyába, melynek neve: Influenza, Görbő-Belecska. Tekintetes szerkesztő ur! Múlt hó 29-án utazott Pinczehely községen keresztül József cs. és királyi főherczeg ő fensége Pécsre. Ezen kedves alkalomból kifo'yólag sietett a pinczehely-görbői önkéntes tűzoltó-egylet is szeretett főherczeg urunk tiszteletére kivonulva tisztelegni. — Tűzoltóságunkat S z 1 u h a Sándor főparancsnok ur a vasúti állomáshoz vezényelte, a hol is állást foglalva vártuk ő fenségét a 12 órai vonattal ; csakugyan pont 12 órakor megérkezett a vonat — tűzoltóságunk szabályos tisztelgése után előlépett főtisztelendő Hangyály Mihály esperes ur és igaz szívből jövő szép szónoklattal üdvözölte ő fenségét — majd önkéntes tüzoltó-egyletünket bemutatva egy szép — sajátkezüleg készített tulajdon kertjében nevelt — rózsa-csokrot nyújtott át Ő fenségének, mely mint monclá: „a fe.edelmi bőkezűséggel fentartott Margit szeget rózsáinak sarjadóka volt.* József főherczeg ő fensége a vonat legutolján volt egy nyitott salon-kocsiban kíséretével, a szerencsés vonatmegállás folytán (mely Molnár Gyula állomási főnök ur'érdeme volt) épen ott képeztünk sorfalat a hol ő fensége kocsija megállt. — Sajnálattal láttuk, midőn az első tisztelgés után ő fensége kiszállással akart bennünket kitüntetni, de a kocsi ajtaját nem tudta kísérete kinyitani s igy a kocsi nyitott ablakára hajolva hallgatta végig Hangyály Mihály esperes ur üdvözlő szavait, majd igaz magyar zamatossággal válaszolva megbízni kegyeskedett t. esperes urat, hogy a község lakossága és tűzoltóságunknak tolmácsolja legmagasabb köszönetét a megemlékezésért, ezután átvette a csokrot, mire a vonat a megszámlálhatlan sokaság és tűzoltóságunk dörgő éljenzésével megindult; mi pedig örömmel telt szívvel kértük a mindenhatót, hogy fenséges urunkat az „igaz magyart“ édes hazánk boldogságára az emberi kor legmagasabb határáig éltesse. Tisztelettel Huszár János, M XT LATSÁGOK. Kaszinói estély. A szekszárdi kaszinói estélyek története az 1871—1890. évszámot képviseli. Sok jó estély ment végbe ezen 19 év lefolyása alatt; de hogy a szombatival bármelyik estély mérkőzhetnék, azt a jelen volt öregek és ifjak kereken tagadják. Valami volt a levegőben ! mert olyan kitűnő jó kedvet inscenirozni csak az égiek tudnak. Ennek köszönhető az, hogy a franczianó- gyest rendező kapitány ur a második képlet helyett a negyediket arrangirozta, s hogy helyébe nyomban hat rendező lépett, s stentori hangon iparkodott a kedélyesbnél-kedélyesebb zűrzavart előidézni. Azok a kevesek, kik egy felejthetetlen éj kellemes emlékével tértek haza pihenni, sokáig meg fogják őrizni emlékükben az estély sikerültét. A szekszárdi polgári olvasókör a vámerdőben folyó hó 15-ón nyári mulatságot rendez 50 kr beléptidij mellett. A kör előnyösen ismert jven- déglőse, P e r n i t z József fog godoskodni ételekről és italokról. A Szakoson alakulandó önkéntes tűzoltó-testület saját czéljaira folyó évi junius hó 15-én Szakos község erdejében zártkörű nyári mulatságot rendez. Beléptidij : személyjegy 1 frt, — családjegy 3 frt. Kezdete délután 2 órakor. Eelüífizetósek köszönettel fogadtatnak és hirhpilag nyugtáztatnak. A zenét Lató János johirii zenekara szolgáltatja. Kedvezőtlen idő esetén zárt helyiségről gondoskodva van. Pakson a magyar szent korona országai vöröskereszt egyletének fiókja javára a Kovács-féle kertihelyiséghen 1890 junius 9-én tánczestélyt rendeznek : Börzsöny József, Bún Lajos, Kováts Zoltán, Orosz Endre és Oszoly Ferencz. Személyjegy 1 frt, családjegy 3 frt. Kezdete 8 órakor. Kedvezőtlen idő esetén junius 14-én tartatik meg. Felül- fizetések köszönettel fogadtatnak. A simontornyai önk. tűzoltó-egylet 1890. év junius hó 15-én délután 2 órakor népünnepélyt és ezzel egybekötött tánczmulatságot rendez a vasút állomás közelében levő kis erdőben Lató János zenekara közreműködésével saját pénztára javára. A mulatságok sorozata : 1. Jeladás mozsár lövéssel délután 2 órakor. — Tűzoltók kivonulása. — Térzene a helyszínén. — 4. Versenyek : a) póznamászás, b) versenyfutás, c) szamárverseny, dj czóldo- bás, e) zsákfutás, f) lepényevés, g) birkózás, h) fazékdobás. — 5. Léghajó eresztes. — 6. Tűzijáték. 7. Táncz. Belépti dij: személyjegy 30 kr, gyermekjegy (12 éven alul) 10 kr. Jegyek előre válthatók a helybeli nagyobb kereskedésekben. — Felülfize- tósek köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Fővárosi krónika. (Ugorkaidény. — Vérrel Írott dráma. — Finis coronat opera ! — Hősi egér. — Hanyatló népszinművószet. — Ta- mássy redivivus. — Kísérletek a Nemzetiben. — Dii mino- rum gentium. — Egy fontos kérdés.) Budapest, 1890. junius 1. Az ugorkaidény beköszöntésével Thália isten- asszony fényes templomai egymásután bezárják portáikat és kezdik a szünidejüket, Ez évben a m. k. operaház volt nagy színházaink sorában az első, mely előadásait beszüntető. Május 26-án volt az utolsó előadás ; Sardou Viktor nagy drámája „A haza“ pünkösd hétfőn méltóan befejezé az operában a Nemzeti színház tagjai által rendezett drámai cziklust. Az operaház igazgatóságának azon kitűnő ötlete támadt, ezen előadásokra mérsékelt áru jegyeket kibocsátani; ennek volt is foganatja, különösen a végelőadáskor. Mert a nagy hőség daczára zsúfolásig telve volt a gyönyörüház egy áhítattal figyelő közönséggel. Egy Il-od emeleti páholynak hat forint volt az ára, és minden ilyen páholyban a maximum, t. i. hatan ültek. Igen érdekes látványt nyújtottak ezen szokatlanul tele páholyok ; madár fészkekhez hasonlítottak, a melyekből nagy és kis madarak vigan kikandikálnak. (így szokott ez lenni a népszínházban is. Mindszent, napján, hagyományos „A molnár és gyermeke“ czimü Kaupach féle rémdrámát játszák ; akkor is telnek a páholyok ily szokatlan lakókkal, kik aztán a megfizetett helyet derekasan ki is aknázzák. De hálás is ezen közönség 1 Feszült figyelemmel hallgat a színész minden szavára, nevet és sir hangosan, tapsol hatalmasan, és bár mi soká is tartson az előadás, nem mozdul a helyéről mindaddig, mig csak a függöny utoljára le nem bocsáttatott. És Sardou darabja azon drámák közé tartozik, a melyekben kénye-kedve szerint borzadhatik a hallgató. E darab lángeszű szerzője nem téntá- val. de valóságos vérrel irta azt. Álba herczeg, a sötét II. Spanyol Fiilöp helytartója Brüsselben úgy gyilkoltatja a belgákat, mint a legyeket; s a darab semmit sem felejt felhozni abból, mi az embert iszonyodással képes eltölteni. Haditörvényszék, titkos összeesküvés, kinpacl, vérpiros tógáju hóhér, öngyilkossság máglya sine gratia felváltják egymást. Megrendítő jelenet volt a haditörvényszék előtt, midőn eléje hurczolják a szép Mathison Sárát, ki a szüleihez szállásolt két katonát megfojtá, mivel azok megölték atyját; s ő ezt emelt fővel és vértanúi lelkesedéssel be is vallotta; a miért a vószbirák a katonáknak ítélik őt oda prédául. Fáj Szerén, ki ritka művészettel játszá el e rövid, de hathatós szerepet, nyílt jelenettel orkánszerü tapssal jutalmaztatott. — A nemezis iszonyúan működik e darabban Rysor gróf, ki az Álba elleni ösz- szeesküvés feje saját neje által árultatik el. Ezen kígyó azt hiszi, hogy ezáltal férjétől, kit nem szeret, megszabadulni és kedvesével egyesülhetni fog. Pedig keservesen csalódik 1 Férje ugyan halállal bűnhődik, és a többi összeesküvő máglyán szenved halált: de kedvese Vander Noot Carlo, a kinek birhatása miatt Dolores minden szörnytettre képes volt, őt sajátkezüleg megfojtotta és azután maga-magát megölte. Jászai Mari nagy erővel és sikerrel játszá a nőiességből kivetkőzött nómbert, és Nagy Imrével osztozott, a megérdemlett babérokban. Este 7 órakor kezdődött s majdnem 11 órakor végződött „A haza“ és az operaház vezetősége joggal mondhatá ez utolsó előadásáról: Finis coronat opera 1 * ■i- * Legközelebb a Népszínház fog szünetelni, s pár nappal rá követni fogja hazánk első színpada is. A Népszínház a „Hököm Mátyás“-sal fog végezni. — Ezen kiállitásos feeria a gyermekvilág osztatlan tetszését vívta ki magának s a gyermekek örömébe a nagyok is osztoztak. — A népszínművet a lefolyt idény alatt valamivel jobban kultiváltak, mint eddig; s ennek Pálmay Ilka távozása volt az oka; ez által az operette ritkábban adatott. De szomorú helyzetben van még mindamellett a népszínmű, ha tekintetbe vesszük, hogy „Náni“ és „Ingyenélők“ uralnak, mig „Felhő Klára“ szerzője kénytelen visz- szavenni darabját, mivel egy egész esztendőn át egyszer sem adták azt elő 1 * * Egy örvendetes hir vesszük. Tamássy József, Blahánénk partnerje a népszínműben, fellábadt oly annyira, hogy ősszel ismét fel fog lépni a soká nélkülözött deszkákon. Adja az ég. hogy úgy legyen 1 Talán ő neki fog sikerülni a népszínmű vészét ujjáalkotása 1“ * * * A Nemzeti színház igazgatója nagy tevékenységet fejtett ki — about nothing '(semmiért) Sha- kespearrel mondva. A hazai újdonságok kevés sikert arattak; még Csiky népdrámája „Örök törvény“ is csak félsikerü volt .S igy megint a külföldi újabb s régibb drámákat honositá meg nálunk Pau- lay. És pedig többek között „Richelien“-t angolból és „Frou-Frou“-t francziából : mindkét darab nagy sikert aratott. Nem volna czélszerü, ha Paulay a nagyérdemű igazgató, visszanyert népszinmüelőad- hatási jogával élve, jobb népszínművekért (dalok nélkül) adatná elő a Nemzeti színházban ? Szentül meg vagyok győződve, hogy „Felhő Klára“ például, melyet a Népszínház kihonositott, a Nemzeti színház művészei által előadva, emlékezetes és tarló sikert vívna ki megának. Aba Andrást Szacsvay a költő intencziói értelmében pompásan érvényre juttatná, és a többi szerep is méltó interpretatorokra találna. S mi azt hisszük, hogy ha Moilóre színháza, a „Theátre Franoais“ adat elő népdrámákat : a mi első színpadunknak ily kísérlet is csak becsületére válnék) jí; * A nagy színpadok bezárásával a Dü minőim m gentium, az arénák lépnek a sorompóba. Kre- csányi Budán és Feld Pesten fognak a borzasztó szinháznélküli időben, a közönség dramatikus szükségéről gondoskodni. Feld Z sí g m o n d egyszersmind színész és dicséretre méltó, mivel mint | német művész és igazgató a magyarok iránti ro- konszenvből elsajátitá a magyar nyelvet olyannyira, hogy most már főszerepét, „A kirchfeldi pap“-ot magyarul játszá remekül és német színházából magyar színkört alakított. Hálával és elismeréssel adózik Feldnek ezért a magyar közönség ! Végül egy kérdés. Találkoztam e napok egyikén egy rég nem látott, tisztelt ismerőssel ; az illető egy tolnamegyei birtokos és kedves modora, valamint műveltsége által joggal köztiszteletnek ör~ /
