Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-05-08 / 25. szám

SzelcszéurcL "V icLélce_ — Dunántúli képviselők értekezlete. A dunán­túli kivándorlás és a Dunántúl fekvő törvényható­ságokban közművelődési egyletek szervezése ügyé­ben Beksies Gusztáv és Bezeredj Viktor a képvi­selőház háznagya folyó hó 3-án értekezletre hívták össze a Dunántúl országgyűlési képviselőit, kik igen szép számban jelentek meg a képviselőház I. osz­tályú tanácskozási termői én. Beksies Gusztáv nagy figyelemmel hallgatott hosszabb beszédben foglal­kozott a Dunántúl egyes vidékei lakosságának Hor- vát-Szlavonországba való kivándorlásival s utalt arra. hogy mig 1848-ban a Szlavonországban lakó magyarok száma alig haladta meg az 5 — 6 ezret, addig 1880-ban a kivándorlóit magyarok szama 35 ezerre rúgott; az ezen idő óta kivándorlottakkal együtt a Szlavóniában laitó magyarok száma meg­haladja az 50 ezeret. Szóló a kivándorlás főokát a fillokszera pusztításaiban látja. Ezen nagymérvű ki­vándorlás volt tehát az oka annak, hogy szóló ezen értekezletet egybehívta, megbeszélendő azon teen­dőket, hogy mi történjék ezen kivándorlott embe­rekkel. Kétféle eljárást lehetne ez irányban követni. Az egyik a kormány közbelépése és pedig a tele­pítés által. Erre nézve megjegyzi szóló, hogy a kormány tervez is ilyen telepítési törvényt, nem ugyan specialiter a Dunántúl viszonyaira való te­kintettel, hanem tekintettel azon nagymérvű kiván­dorlásokra, melyek főleg az ország három részéből: a felső vidékekről, Székelyföldről és a Dunántúlról történnek. A másik eljárás a közművelődési egyletek alakítása, a melyeknek czélja volna a kivándorlás irányítása olyképen, hogy a kivándor­lók megőrizzék nemzeti jellegüket, másrészt pedig feladata volüa, hogy a Dunántúl törvény- hatóságainak területén az idegen ajkú lakosság körében a magyar kultúrát terjessze. V égül indítványozza szóló, hogy a módozatok megállapítására s a teen­dők megbeszélésére bizottság küldessék ki. Több hozzászólás után az értekezlet ezután elfogadta Beksies indítványát, hogy a teendők megbeszélé­sére bizottság választassák és pedig minden dunán­túli megye egy bépveselővel legyen kép- visdve ezen bizottságban. A választások nyomban megejtetvón, Baranyamegyéből Perczel Miklós, So­ra egyéből Széchényi Aladár gróf, T o 1 n a m e- gyéből Kämmerer Ernő. stb. A közmű­velődési egyesületek megalkotása érdekében mi szólaltunk fel legelőször 5 évvel ezelőtt s az­után is többször ágitáltunk mellette, mig végre az ige testté lön, s a mit mi már akkor szükséges­nek tartottunk, azt megyénk választott férfiai is be­látták és nekik talán sikerül megalkotniok. — Iskolai vizsgák. A szekszárd-belvárosi r. k. népiskolák vizsgái a következő napokon fog megtartatni: a h i 11 a n i vizsgák: május 13-án délelőtt 9 órakor a IV. fiú, délután 2 órakor a III. fiú osztályban ; május 14-én délelőtt a IV. leány, délután a III. leányosztályban ; a többi tan­tárgyakból a vizsgák ugyanezen sorrend szerint május 16-án és 17-én délelőtt és délután lesznek a föntnevezett osztályokban megtartva. Május 27-én délelőtt 8 órakoé II. fiú, délután 2 órakor II. le­ány, 28-án délelőtt 8 órakor I. fiú, délután 2 óra­kor I. leányosztályban. A bátaszék utezai, úgy az újvárosi r. k. népiskolákban az évzáró vizsgák jú­nius hóban fognak megtartatni. — Elfojtott tűz. Kedden délután 3 órakor Nagy György báttaszéki-utezai házában levő istálló kigyuladt; a lángok már az ablakon keresztül tör­tek ki, midőn is a gyorsan érkezett segélynek kö­szönhető, hogy a tűz a lehető leggyorsabban elol- tatott. — Botrányos köztisztaság. A selyemgyár- utczának az alsósétatérre kiszögellő sarkán a járó­kelőknek meleg napokban olyan dögleletes bűzt kell érezniök, melyet a legutolsó faluban sem tűr­nének meg ; s a dolgon a házigazdák kérelmére sem segítettek eddig, mert ott a régi csatorna van, melyet az uj elkészítése után elzártak s most az utczákból odafolyó romlott viz ott büzhödik egész nyáron át, mert nincs lefolyása. A panaszokra nem történik semmi intézkedés, mert a csatorna bajá­nak megszüntetését a város a megyére, a megye a védgáttársulatra, ez meg Isten tudja kire — tolja. Azt hisszük ilyen körülmények közt megyénk tiszti főorvosának kellene interveniálni, hogy a veszélyez­tetett közegészségügy eme veszedelmes forrása meg- szüntettessék. Hasonló ázsiai viszonyok észlelhetők a Széchenyi-utczán és több ház előtt; ezeket meg a bíró ur erélyes figyelmébe ajánljuk. — Jónás Laczi neve dominál ezután Szek- szárdon Garai Ferkó helyett. A Jancsi zenekara — mely eddig a bonyhádiakba öntötte a lelkese­dést — múlt szombaton mutatta be magát a nagy­vendéglőben s mondhatjuk — pompás sikert ara­tott. Nem sokkal áll hátrább Garaiéknál, sőt né­melyek szerint vetekedik is velők. Hogy hatni tud­nak, annak a zajos jelenségét kellemetlenül kellett sok nyugalmas éjjeli alvónak tapasztalnia, mert szombaton éjjel nyakra-főre járta az éjjeli zene — annyira, hogy még világos reggel sem végző­dött be. — Bérmaajándékok. Krammer Vilmos szek­szárdi könyvkereskedő gyönyörű, művészi kivitelű imakönyveket hozatott a pünkösdi ünnepekre eső ünnepségre. A ritka szép imakönyvek valódi ele­fántcsont táblával bírnak különböző változatú kivi­tellel ; azonkívül a bársony-, selyemkötéssel bírók szintén mübecsüek. Ajánljuk a nagyközönség szives figyelmébe és megtekintésére. Az imakönyvek kap­hatók : 40 krtól egész 30 írtig. — Uj harangozója lesz a belvárosi templom­nak, mert Kopál Antal eddigi harangozó, kit az is­kolaszék szolgálatából junius 1-tétől elbocsátott, megelőzte az elboesájtást és 15-től megválik a harangoktól s csöndesebb foglalkozás után néz. MEGYEI HÍREK. — Kinevezés. Dr. Dulánszky Nándor pécsi megyés püspök Dr. Sammer Károly ügyvédet, a pécsi püspöki urodalom és a pécsegyházmegyei alapítványi hivatal tiszt. ^1 ügyészévé nevezte ki. —- Ejegyzés, Ifjú Reichel Gyula budapesti gyáros e hó 4-én hőgyészen eljegyezte Heiszier Mariska kisasszonyt, Heiszler József jószágigazgató szép leányát. — Uj vasutak. Tolna, Baranya és Somogy megyékben a következő, bennünket érdeklő, uj va­sutak várnak kiépítésre : Lelle-Kaposvár; Kapos- vár-Barcs ; Kaposvár-Euying ; Fonyód-Kaposvár ; Szolgaegyháza-Dunaföldvár; Pinczehely-Fclső-Iregh • Veszprém-Dombovár ; Siklós-Baranya-Szentlőrincz; Szekszárd-Baranyavár; Mohács-Báttaszék-Szekszárd, Mindezen föntebb említett vonalakra a vasúti elő­munkálati engedélyek megadattak. Azonban ezen vonalak kiépítése érdekében eddigeló megindított mozgalmak mérve és eredményeiből következtetve azt hisszük, hogy egy-kettőt kivéve, a megindított mozgalmak nem jutottak el a komoly kivitel stá­diumáig. — Tolnamegyeiek Kassán. A májusi előlép­tetés alkalmával Forster Béla alezredes és a Kassán állomásozó 5. honvéd huszárezred parancs­noka : ezredessé ; fia pedig : Foster László fő- hadnagygyá lön előléptetve a honvéd lovasságnál. Kassán jelenleg három tolnamegyei honfitársunk van alkalmazva magas állásban ; t. i. Kassa jeles püspöke Bubics Zsigmond ő méltósága szü­letett Ozorán. Mádi Kovács Gyöögy kassai hadosztályparancsnok, altábornagy született Pakson, és Forster Béla honvéd huszár ezredes és ez­redparancsnok született Duna-Földváron. ■— Esküvő. Május 1-én tartotta esküvőjét Kocsis János bonyhádi kir. j ár ás b i r ó s ági segéd- telekkönyvvezető bájos arajával Halász Gizella kis­asszonnyal, Halász Géza tiszt, szolgabiró szép leá­nyával Bonyhádon. Az ifjú párt Hanny Gábor szekszárdi apát-plébános, a vőlegény nagybátyja, eskette össze. — Uj plébános. Dombóvári plébánossá, her- czeg Eszterházy Miklós kegyur, Vitkovics Ferencz szakcsi káplánt nevezte ki. — Névmagyarosítás. Bubonyik István tolnai lakos vezetéknevét, belügyminiszteri engedólylyel „Bárdi“-ra magyarosította. — Lépfene. Pilis község szarvasmarha ál­lományában a lépfene szórványosan fellépett. lakott, mindig tolnamegyeinek vallotta magát s nem csekély ragaszkodással viseltetett holtáig Tolnához és a tolnamegyei emberekhez. Középső és magasabb iskoláit Budán és Pes­ten végezte el és már 1820-ban letette a censurát. Alig kezdte meg az ügyvédkedést, mindjárt sok­félül fordult feléje a bizalom. Rövid idő múlva már ügyvédje a M a j t h ó n y i, S z e 1 e c z k y, Be- n i c z k y, Podmaniczky és sok más előkelő családnak. Agglegénységre ekkor még épen nem érzett hajlamot. Mindjárt ügyvédsége kezdetén beleszere­tett egy helytartósági tanácsos bájos és szellemes leányába, kit feleségül akart venni. A megkéréssel azonban elkésett — a leányt már eljegyezte más. Ezt a hölgyet nemes szive egész tiszteletével kör­nyezte teljes életén át. A hölgy özv. Boronkayné szüleletett Beniczky Lujza Verebélyen, Kuliffay Beniczkv Irma nővére-tulélte R ö k k Szilárdot, ki még néhány nappal halála előtt egy barátját — az az engemet — bízott meg, hogy végső búcsú­ját, melyet levélben irt meg, adja át a tisztes mat­rónának, kiért vagy hatvanévvel előbb a szive lobogott. Ezen kívül később is nem egyszer volt sze­relmes az akkoriban ritka szép és művelt fiatal ember: Rökk Szilárd. Szerencséje a hölgyek kö­rül nem volt csekélyebb, mint más kapós ember« s puszta véletlen, vagy tán az első balsiker fájó utóize okozta, hogy Rökk Szilárd mégis csak agglegény maradt. Ezen közben mindig úgy élt, a hogy művelt úri embernek élni kell. Nem áll, hegy valami ud­vari zugban húzta voloa meg magát. Csinos laká­sának mindig utezai szobáit lakta ; az udvari szo­bákat cselédjei. Előbb a rózsatéri Gerhardt-féle ház­ban, utóbb a kerepesi-uti Beniczky-féle házban volt szállása. Bútorzata nem volt pompás, de urias volt mindig s ragyogott a tisztaságtól. íróasztalát, mely­ben milliós jótékonyczólu hagyatékának okiratai voltak utóbb elzárva, még 1820-ban vette 6 pengő forintért. Nem vont meg magától — mástól éppen nem — semmi szükségest, vagy illőt. De szigorú puritanismussal került minden luxust. Legnagyobb luxusnak a sótabotot tartotta. Nem is hordott ilyes­mit soha, a mi annál könnyebb volt neki, mert mértékletes élettel megedzett és épen tartott teste nem igen görnyedt meg soha a számos esztendők súlya alatt. Jövedelme mindig sokkal több volt, mint a a mennyi kiadása. Pénzét pedig mindig a legbiz­tosabb, legszolidabb papirosokba fektette. Ingatlant nem vásárolt, sőt ami ingatlant örökölt is, el­adta. Nem esengelt a gyors meggazdagodás után, tehát nem is vetett koczkára soha semmit. így meg kellett sokszorozódni egész bizonyossággal va­gyonának. A kis, de biztos kamat és a kamat ka­matja folytonosan tőkésítve, 70 esztendőn keresztül, — nincs ennél világosabb és érthetőbb módja a meggazdagodásnak. Összeköttetései voltak herczeg Eszterházyval, Báró Sina Simonnal és az első hazai takarékpénz­tárral. Mind igen jó társaság annak részére, a ki lassan, becsületesen, de biztosan akar gyarapodni. És nem csak a saját vagyonát sokszorozta meg, hanem testvérei reá bízott pénzét is tekintélyesen megnövesztve adta azoknak vissza. Nem volt otthon ülő, kuporgó, embert kerülő, mint sokan képzelik. Szeretett járni gyűlésekre, ka­szinókba, színházba és hangversenyekre. Szóval jó ízlésű, művelt ur volt és nem zsugori czinikus. El­utazott néha Párisba is s egyáltalán melegen ér­deklődött minden nemes és szép iránt. Életében nem ragadtatta magát nagyobb ada­kozásokra. Pedig egyszer közel volt hozzá. Egy is­mert dúsgazdag mágnás pódatot indítványozott ma­gyar közmivelődési czólokra. Mikor E ö k k Szilárd ezt meghallotta, föllobbant: „Be szépen beszól ez a nábob, —• de hát miért nem vág inkább oda szép szó helyett vagy 10,000 irtot ?“

Next

/
Oldalképek
Tartalom