Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-05-08 / 25. szám

SzelcszéurcL "V icLélce_

— Dunántúli képviselők értekezlete. A dunántúli kivándorlás és a Dunántúl fekvő törvényhatóságokban közművelődési egyletek szervezése ügyében Beksies Gusztáv és Bezeredj Viktor a képviselőház háznagya folyó hó 3-án értekezletre hívták össze a Dunántúl országgyűlési képviselőit, kik igen szép számban jelentek meg a képviselőház I. osztályú tanácskozási termői én. Beksies Gusztáv nagy figyelemmel hallgatott hosszabb beszédben foglalkozott a Dunántúl egyes vidékei lakosságának Hor- vát-Szlavonországba való kivándorlásival s utalt arra. hogy mig 1848-ban a Szlavonországban lakó magyarok száma alig haladta meg az 5 — 6 ezret, addig 1880-ban a kivándorlóit magyarok szama 35 ezerre rúgott; az ezen idő óta kivándorlottakkal együtt a Szlavóniában laitó magyarok száma meghaladja az 50 ezeret. Szóló a kivándorlás főokát a fillokszera pusztításaiban látja. Ezen nagymérvű kivándorlás volt tehát az oka annak, hogy szóló ezen értekezletet egybehívta, megbeszélendő azon teendőket, hogy mi történjék ezen kivándorlott emberekkel. Kétféle eljárást lehetne ez irányban követni. Az egyik a kormány közbelépése és pedig a telepítés által. Erre nézve megjegyzi szóló, hogy a kormány tervez is ilyen telepítési törvényt, nem ugyan specialiter a Dunántúl viszonyaira való tekintettel, hanem tekintettel azon nagymérvű kivándorlásokra, melyek főleg az ország három részéből: a felső vidékekről, Székelyföldről és a Dunántúlról történnek. A másik eljárás a közművelődési egyletek alakítása, a melyeknek czélja volna a kivándorlás irányítása olyképen, hogy a kivándorlók megőrizzék nemzeti jellegüket, másrészt pedig feladata volüa, hogy a Dunántúl törvény- hatóságainak területén az idegen ajkú lakosság körében a magyar kultúrát terjessze. V égül indítványozza szóló, hogy a módozatok megállapítására s a teendők megbeszélésére bizottság küldessék ki. Több hozzászólás után az értekezlet ezután elfogadta Beksies indítványát, hogy a teendők megbeszélésére bizottság választassák és pedig minden dunántúli megye egy bépveselővel legyen kép- visdve ezen bizottságban. A választások nyomban megejtetvón, Baranyamegyéből Perczel Miklós, Sora egyéből Széchényi Aladár gróf, T o 1 n a m e- gyéből Kämmerer Ernő. stb. A közművelődési egyesületek megalkotása érdekében mi szólaltunk fel legelőször 5 évvel ezelőtt s azután is többször ágitáltunk mellette, mig végre az ige testté lön, s a mit mi már akkor szükségesnek tartottunk, azt megyénk választott férfiai is belátták és nekik talán sikerül megalkotniok.

— Iskolai vizsgák. A szekszárd-belvárosi r.

k. népiskolák vizsgái a következő napokon fog megtartatni: a h i 11 a n i vizsgák: május 13-án

délelőtt 9 órakor a IV. fiú, délután 2 órakor a III. fiú osztályban ; május 14-én délelőtt a IV. leány, délután a III. leányosztályban ; a többi tantárgyakból a vizsgák ugyanezen sorrend szerint május 16-án és 17-én délelőtt és délután lesznek a föntnevezett osztályokban megtartva. Május 27-én délelőtt 8 órakoé II. fiú, délután 2 órakor II. leány, 28-án délelőtt 8 órakor I. fiú, délután 2 órakor I. leányosztályban. A bátaszék utezai, úgy az újvárosi r. k. népiskolákban az évzáró vizsgák június hóban fognak megtartatni.

— Elfojtott tűz. Kedden délután 3 órakor Nagy György báttaszéki-utezai házában levő istálló kigyuladt; a lángok már az ablakon keresztül törtek ki, midőn is a gyorsan érkezett segélynek köszönhető, hogy a tűz a lehető leggyorsabban elol- tatott.

— Botrányos köztisztaság. A selyemgyár- utczának az alsósétatérre kiszögellő sarkán a járókelőknek meleg napokban olyan dögleletes bűzt kell érezniök, melyet a legutolsó faluban sem tűrnének meg ; s a dolgon a házigazdák kérelmére sem segítettek eddig, mert ott a régi csatorna van, melyet az uj elkészítése után elzártak s most az utczákból odafolyó romlott viz ott büzhödik egész nyáron át, mert nincs lefolyása. A panaszokra nem történik semmi intézkedés, mert a csatorna bajának megszüntetését a város a megyére, a megye a védgáttársulatra, ez meg Isten tudja kire — tolja. Azt hisszük ilyen körülmények közt megyénk tiszti főorvosának kellene interveniálni, hogy a veszélyeztetett közegészségügy eme veszedelmes forrása meg- szüntettessék. Hasonló ázsiai viszonyok észlelhetők a Széchenyi-utczán és több ház előtt; ezeket meg a bíró ur erélyes figyelmébe ajánljuk.

— Jónás Laczi neve dominál ezután Szek- szárdon Garai Ferkó helyett. A Jancsi zenekara

— mely eddig a bonyhádiakba öntötte a lelkesedést — múlt szombaton mutatta be magát a nagyvendéglőben s mondhatjuk — pompás sikert aratott. Nem sokkal áll hátrább Garaiéknál, sőt némelyek szerint vetekedik is velők. Hogy hatni tudnak, annak a zajos jelenségét kellemetlenül kellett sok nyugalmas éjjeli alvónak tapasztalnia, mert szombaton éjjel nyakra-főre járta az éjjeli zene

— annyira, hogy még világos reggel sem végződött be.

— Bérmaajándékok. Krammer Vilmos szekszárdi könyvkereskedő gyönyörű, művészi kivitelű imakönyveket hozatott a pünkösdi ünnepekre eső ünnepségre. A ritka szép imakönyvek valódi elefántcsont táblával bírnak különböző változatú kivitellel ; azonkívül a bársony-, selyemkötéssel bírók szintén mübecsüek. Ajánljuk a nagyközönség szives figyelmébe és megtekintésére. Az imakönyvek kaphatók : 40 krtól egész 30 írtig.

— Uj harangozója lesz a belvárosi templomnak, mert Kopál Antal eddigi harangozó, kit az iskolaszék szolgálatából junius 1-tétől elbocsátott, megelőzte az elboesájtást és 15-től megválik a harangoktól s csöndesebb foglalkozás után néz.

MEGYEI HÍREK.

— Kinevezés. Dr. Dulánszky Nándor pécsi megyés püspök Dr. Sammer Károly ügyvédet, a pécsi püspöki urodalom és a pécsegyházmegyei alapítványi hivatal tiszt. ^1 ügyészévé nevezte ki.

—- Ejegyzés, Ifjú Reichel Gyula budapesti gyáros e hó 4-én hőgyészen eljegyezte Heiszier Mariska kisasszonyt, Heiszler József jószágigazgató szép leányát.

— Uj vasutak. Tolna, Baranya és Somogy megyékben a következő, bennünket érdeklő, uj vasutak várnak kiépítésre : Lelle-Kaposvár; Kapos- vár-Barcs ; Kaposvár-Euying ; Fonyód-Kaposvár ; Szolgaegyháza-Dunaföldvár; Pinczehely-Fclső-Iregh • Veszprém-Dombovár ; Siklós-Baranya-Szentlőrincz; Szekszárd-Baranyavár; Mohács-Báttaszék-Szekszárd, Mindezen föntebb említett vonalakra a vasúti előmunkálati engedélyek megadattak. Azonban ezen vonalak kiépítése érdekében eddigeló megindított mozgalmak mérve és eredményeiből következtetve azt hisszük, hogy egy-kettőt kivéve, a megindított mozgalmak nem jutottak el a komoly kivitel stádiumáig.

— Tolnamegyeiek Kassán. A májusi előléptetés alkalmával Forster Béla alezredes és a Kassán állomásozó 5. honvéd huszárezred parancsnoka : ezredessé ; fia pedig : Foster László fő- hadnagygyá lön előléptetve a honvéd lovasságnál. Kassán jelenleg három tolnamegyei honfitársunk van alkalmazva magas állásban ; t. i. Kassa jeles püspöke Bubics Zsigmond ő méltósága született Ozorán. Mádi Kovács Gyöögy kassai hadosztályparancsnok, altábornagy született Pakson, és Forster Béla honvéd huszár ezredes és ezredparancsnok született Duna-Földváron.

■— Esküvő. Május 1-én tartotta esküvőjét Kocsis János bonyhádi kir. j ár ás b i r ó s ági segéd- telekkönyvvezető bájos arajával Halász Gizella kisasszonnyal, Halász Géza tiszt, szolgabiró szép leányával Bonyhádon. Az ifjú párt Hanny Gábor szekszárdi apát-plébános, a vőlegény nagybátyja, eskette össze.

— Uj plébános. Dombóvári plébánossá, her- czeg Eszterházy Miklós kegyur, Vitkovics Ferencz szakcsi káplánt nevezte ki.

— Névmagyarosítás. Bubonyik István tolnai lakos vezetéknevét, belügyminiszteri engedólylyel „Bárdi“-ra magyarosította.

— Lépfene. Pilis község szarvasmarha állományában a lépfene szórványosan fellépett.

lakott, mindig tolnamegyeinek vallotta magát s nem csekély ragaszkodással viseltetett holtáig Tolnához és a tolnamegyei emberekhez.

Középső és magasabb iskoláit Budán és Pesten végezte el és már 1820-ban letette a censurát. Alig kezdte meg az ügyvédkedést, mindjárt sokfélül fordult feléje a bizalom. Rövid idő múlva már ügyvédje a M a j t h ó n y i, S z e 1 e c z k y, Be- n i c z k y, Podmaniczky és sok más előkelő családnak.

Agglegénységre ekkor még épen nem érzett hajlamot. Mindjárt ügyvédsége kezdetén beleszeretett egy helytartósági tanácsos bájos és szellemes leányába, kit feleségül akart venni. A megkéréssel azonban elkésett — a leányt már eljegyezte más. Ezt a hölgyet nemes szive egész tiszteletével környezte teljes életén át. A hölgy özv. Boronkayné szüleletett Beniczky Lujza Verebélyen, Kuliffay Beniczkv Irma nővére-tulélte R ö k k Szilárdot, ki még néhány nappal halála előtt egy barátját — az az engemet — bízott meg, hogy végső búcsúját, melyet levélben irt meg, adja át a tisztes matrónának, kiért vagy hatvanévvel előbb a szive lobogott.

Ezen kívül később is nem egyszer volt szerelmes az akkoriban ritka szép és művelt fiatal ember: Rökk Szilárd. Szerencséje a hölgyek körül nem volt csekélyebb, mint más kapós ember«

s puszta véletlen, vagy tán az első balsiker fájó utóize okozta, hogy Rökk Szilárd mégis csak agglegény maradt.

Ezen közben mindig úgy élt, a hogy művelt úri embernek élni kell. Nem áll, hegy valami udvari zugban húzta voloa meg magát. Csinos lakásának mindig utezai szobáit lakta ; az udvari szobákat cselédjei. Előbb a rózsatéri Gerhardt-féle házban, utóbb a kerepesi-uti Beniczky-féle házban volt szállása.

Bútorzata nem volt pompás, de urias volt mindig s ragyogott a tisztaságtól. íróasztalát, melyben milliós jótékonyczólu hagyatékának okiratai voltak utóbb elzárva, még 1820-ban vette 6 pengő forintért.

Nem vont meg magától — mástól éppen nem — semmi szükségest, vagy illőt. De szigorú puritanismussal került minden luxust. Legnagyobb luxusnak a sótabotot tartotta. Nem is hordott ilyesmit soha, a mi annál könnyebb volt neki, mert mértékletes élettel megedzett és épen tartott teste nem igen görnyedt meg soha a számos esztendők súlya alatt.

Jövedelme mindig sokkal több volt, mint a a mennyi kiadása. Pénzét pedig mindig a legbiztosabb, legszolidabb papirosokba fektette. Ingatlant nem vásárolt, sőt ami ingatlant örökölt is, eladta. Nem esengelt a gyors meggazdagodás után, tehát nem is vetett koczkára soha semmit. így meg kellett sokszorozódni egész bizonyossággal vagyonának. A kis, de biztos kamat és a kamat kamatja folytonosan tőkésítve, 70 esztendőn keresztül, — nincs ennél világosabb és érthetőbb módja a meggazdagodásnak.

Összeköttetései voltak herczeg Eszterházyval, Báró Sina Simonnal és az első hazai takarékpénztárral. Mind igen jó társaság annak részére, a ki lassan, becsületesen, de biztosan akar gyarapodni. És nem csak a saját vagyonát sokszorozta meg, hanem testvérei reá bízott pénzét is tekintélyesen megnövesztve adta azoknak vissza.

Nem volt otthon ülő, kuporgó, embert kerülő, mint sokan képzelik. Szeretett járni gyűlésekre, kaszinókba, színházba és hangversenyekre. Szóval jó ízlésű, művelt ur volt és nem zsugori czinikus. Elutazott néha Párisba is s egyáltalán melegen érdeklődött minden nemes és szép iránt.

Életében nem ragadtatta magát nagyobb adakozásokra. Pedig egyszer közel volt hozzá. Egy ismert dúsgazdag mágnás pódatot indítványozott magyar közmivelődési czólokra. Mikor E ö k k Szilárd ezt meghallotta, föllobbant: „Be szépen beszól ez a nábob, —• de hát miért nem vág inkább oda szép szó helyett vagy 10,000 irtot ?“