Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-04-17 / 22. szám

Szivébe hasit minden szózat Mi gyilkos éjjel ajkán rezdül. És mégsem tépi el azt a húrt : Dalol, dalol ... a szerelemről ! Színház. Csütörtökön „Pepita“, Hegyi B. eredeti operettje került színre, a rossz időjárás miatt cse­kély, de intelligens közönség előtt, mely a darabot kedvezően fogadta, gyakran tapsoltak Pepita jeles ábrázolójának M á t r a y Margitnak, s Szigethy Ma­rinak (Beatrix) ; a férfiak közül Dobó (Doh Gás­pár) és Viola (Don Fredró) valamint Tukoray (Lan Lucár) szerepében tűntek ki; a kar összhang- zóan és elég precziz énekelt — sokkal jobban, mint az eddigi társulatoknál szokás volt. Szombaton a „Czigánybáró“ czimü hír­neves operette került színre csekélyszámu közönség előtt. Az előadásról teljes elismeréssel kell szóla- nunk, mert ilyen összevágóan, gondos rendezéssel színpadunkon eddig még nem adták a Czigánybá- rót. A karok korrektül működtek, a csoportosítás és a tableauxk mind sikerültek. A primadonna, Mátray Margit Saffi szerepét teljesen érvényre emelte és kellemes hangját egész teljében bemu­tatta. Barinkay szerepében Szigethy Mari igen szépen nézett ki és szintén sikerrel oldotta meg szerepét, éneke is tiszta és kellemes volt. Nagy Vilma Czipra szerepében jeles alakítást nyújtott, valamint Dobóné Zsupán leányában igen jól helyt állt, úgyszintén Csókáné a nevelőnő sze­repében. Dobó Zsupán Kálmánja érdekes és ki­váló alakítás volt, úgyszintén tetszést arattak Tu­koray és Viola is. Vasárnap az „I n g y e n é 1 ő k“ Vidor ked­velt népszínműve került színre, melyben Dobó a pesti spitzbürger szerepét kitűnő komikummal adta. Nagy Vilma Gangos Eszterje pedig nyílt jelenés­ben is tapsra ragadta a publikumot, mert kiváló szép tehetségű színésznőnek bizonyult. Mátray Margitnak nem eleme a népszínmű és a népdal, azért ezúttal nem tudott olyan hatást kelteni, mint az operettekben. A két „ingyenélő“ szerepe ezúttal gyönge kezekre volt bízva, különösen Tukoray maszkja szerencsétlen volt. A darab különben kifogástalanul folyt le és már nagyobb számú közönség gyönyör­ködött az előadásban ; s konstatálhatjuk, hogy e d- d i g e 1 é az inteligenczia színe, java látogatta csak a szinelőad ásókat. Kedden igen szép, előkelő közönség nézte vé­gig a „Suli an ez“ ismert operett kerekded elő­adását. Az előadáson végig jelen voltak gróf Széchenyi SáLdor főispán s a sorozó bizottság tagjai is. M á t r a y Margit Józsi szerepében igye­kezett a pajkos utcza gyerek alakját megjátszani, de az ily szerep látszott, hogy nem neki való, mert játéka nem volt elég élénk s eleven. Dobó a gyám szerepében excellált, kupiéi zajos hatást kel­tettek. Pesti I. Lajos Durand fűszeres szerepében nyújtott kaczagtató alakítást. Viola Emil szerepét szépen énekelte valamint Szigethy Mari Eliz alak­jában járult az előadás sikeréhez. Szerdán szilire került: „A hitves“ Karczag Vilmos 4 felvonásos eredeti színműve. A darab mint újdonság tetszést aratott. A főbb szerepeket Pesti, Nagy Vilma és Kiss Sándor játszották s mindegyik, de különösen Nagy Vilma játékán meg- • látszott a kiváló gond és színészi tehetség jele. A darab szövegében helyel-közzel mutatkozó lélektani következetlenség tussirozására Böszörményi Buzo­gány Lőrincz (Dobó) jóízű magyaros humora, ere­deti magyar nemesi gondoskodási módja jelenté­keny befolyást gyakorolt s a kevés számú, de vá­logatott néző közönséget állandó jó hangulatban tartotta. T A 3ST Ü G Y. A „szekszárd-vidéki r. 'k. néptanitó-egylet“ választmánya folyó évi április hó 13-án délután az újvárosi plébánián Mikó György elnöklete alatt ülést tartott. Elnök melegen üdvözölte a megjelent választmányi tagokat, referált mindazon dolgokról, melyek egyletünket közelebbről érdeklik s végre az ülést megnyitottnak nyilvánitá. A választmány egyhangúlag elhatározta, hogy a IV-ik egyetemes tanitó-gyülésre kitűzött tétele­ket elfogadja és a legközelebbi közgyűlésen beható tanácskozáz tárgyává teszi azokat; miért is felhívja az egyesület tagjait, hogy a közgyűlésig tanulmá­nyozzák a kérdéseket s dolgozataikat május hó 15-ig az elnökséghez nyújtsák be. Miután a közgyűlés Tolnán tartatik meg, azért, felkéretnek a tolnai kartársak, miszerint szabadon választandó tárgyból gyakorlati előadást tartsanak. A közgyűlés junius 26-án lesz megtartva, melynek tárgysorozatát az elnökség állítja össze. Elnök jelenti, hogy a „Magyar Szemlé“-t az egy­let részére megrendelte, tudomásul szolgált. Várkonyi Sándor az egylet könyvtárának ado­mányozta Nagy Antalnak 5 kötetes hiselemzési könyvét, ezen adományért a választmány jegyző- könyvi köszönetét szavazott. Határozatba ment, hogy a közgyűlési meghí­vón figyelmeztetnek a tagok arra, miszerint a tag­dijak a közgyűlésen szedetnek be. H. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Köszönetnyilvánítás. Mindazon jóakaróimnak és ismerőseimnek, kik felejt­hetetlen forrón szeretett gyermekem halála és temetése alkal­mából a reám és családomra nehezedő súlyos gyászban szives részvétükkel osztoztak, szivem mélyéből hálás köszönetemet nyilvánítom. Szekszárd, 1890. évi ápril 16-án. Héráiéin -A_lajos_ IRODALOM. SzehnszáLrcL "V icLélce­* „Töredékek tiz éves emigrationalis élmé- nzeimből“ szimü munkára hirdet előfizetést Danes Lajos nyugalmazott in. k. honyéd-őrnagy, 1848/49. honvéd kapitány Nagy-Szőllősön (Ugocsamegye). A mű, február végén jelent meg Nagy-Szőlősön. Ez­zel kapcsolatban megemlítjük, hogy a szerző — mint velünk tudadja — két érdekes levelet kapott napokban Kossuth Lajostól, a melyekben az agg kormányzó 'beható elmeéllel, terjedelmesen és fá­radtságot nem kímélő részletezéssel irta körül a Danes Lajos által tőle kért véleményét és felele­tét, mely a „Töredékek tiz éves emigrationalis él­ményeiből“ czimü munkára vonatkozik, az első le­vél tárgyalja tulajdonképen a fölvetett kérdést a Törökországban való tartózkodásra és viszonyokra, különösebben pedig Kossuth személyes biztonságára vonatkozólag; a második levél, mely utána két nappal érkezettt, csak az elsőnek kiegészítő, illető­leg kibővitő részét képezi. Mindenesetre kedves emlék tárgyát fogja képezni a mű az egész csa­ládra s az lenne minden magyarra nézve az agg Kossut sajátkezű két levele. Ezen mű megszerzését ajánljuk olvasóink figyelmébe. Előfizetési ár 1 frt, mely Székely Simon nyomdász- és kiadóhoz Nagy- Szőllősre (Ugocsam.) küldendő. * Arany János a ponyván. Arany László urnák régi óhajtása volt, hogy boldogult atyja legnépszerűbb müvei va­lóban a nép olvasmányává váljanak, tehát az úgynevezett ponyva-irodalomban helyet foglaljanak. Óhajtásának megfe­lelve, oly kiállításban, alakban, nyomtatásban, a minő a Rózsa ur és neje által kiadott Tatár Péter-íéle népies gyűj­temény, de mégis oly képekkel, melyek, megtartva a nép által megszokott modort, a jobb ízlésnek is megfelelnek, mep fognak nálam jelenni: Arany János. Told i. Bolti ára csak 8 kr. — Arany János Szent László Füve, Bolti ára csak 4 kr. — Arany János. Első Lopás. Bolti ára csak 4 kr. — Arany János. J ó k a Ördöge. Bolti ára csak 4 kr. Kéri azért Ráth Mór, ismert jeles könyvkiadó á kulturális egyleteket, népköröket, földesurakat, tiszttartókat, körjegyzőket, szolgabirákat stiff ezen minden anyagi hasznot kizáró vállalatra, a halhatatlan művek po­tom árára és arra figyelmeztetni, hogy valóban jót tesznek a néppel, cselédséggel, ha hatáskörükben terjesztik, hisz először történik, hogy magyar klassikus a ponyvára kerül. * Kátéimakönyv czimén jelent meg a buzgó kath. közönség részére egy csinos kiállítású és mély vallási ihlet­tel irt hasznos kis imakönyv, melyet olcsóságánál fogva is melegen ajánlunk a szülők figyelmébe. A megjelent „Kátéimaköny v“-nek egy példánya 25 kr, 30 példánytól á 20 kr portomentesen. Díszpéldány aranymtszóssel á 50 kr. Szerzője : Jozgits János, plébános. Baranya-JánoBin. •; / * Stanley könyve a „Budapesti Hirlap“-ban. S tan­le y n e k most egy uj könyve van sajtó alatt, mely szen- zácziós érdekességben messs/.e felülmúlja az eddigieket. Czime: „Emin basa expedicziója.“ Ezt a könyvet a Buda­pesti Hírlap megszerezte olvasói számára. Első eset, hogy a magyar Stanley-kiadás egyszerre jelen meg az eredetivel, s napi lap hasábjai megelőzik a könyvkiadást. A könyv ára külföldön 25 frank, 20 márka lesz, magyarban pedig 12 frt. A Budapesti Hírlap olvasói tehát ily értékű munka birtokába jutnak első kézből. A „Budapesti Hírláp“ kész­ségesen megkötötte Ráth Mórral a szerződést Közösen vi­seli vele a kiadás terheit, meri hasznos szolgálattal véli lekötelezni a nagy olvasóközönséget. A könyv első ivei már a „Budapesti Hírlap“ birtokában vannak, de pecsét alatt őrzik, mert a szerződés alapföltéle, hogy közlése a többi európai kiadványokkal egyszerre induljon meg, a mi előre­láthatólag május havában lesz lehetséges, A „Budapesti Hírlap“ megrendelhető egy hóra 1 frt 20 krért, egy ne­gyedévre 3 frt 50 krért a kiadóhivatalban Budapesten, fea- lap-utcza 16. sz. * Kossuth Lajos iratainak újabb három (TV., V. és VI-dik) kötetére, előfizetési felhívást adott ki az „Atkeueum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat Budapesten Fereneziek tere. Az újabb három kötet előfizetési ára 12 frt. Elegendő azonban 3 frt előleges beküldése is, mely esetben a három kötet mindegyike három frt utánvétellel fog megküldetni. A bolti ár magasabb iesz. Azon Jeikez hazafiak- és honleá­nyoknak, kik a gyűjtés fáradalmait magukra vállalván, leg­alább tiz előfizetőt-szereznek tiszteletpéldánynyal szolgálunk.. Meghaltak Szekszárdon. 1890. évi április hó 10-től 1890. április hó 17-ig. Prantner István 60 éves, tíidőlégdag. — Fehér György 76 éves, aggkor. — Herdlein László 19 éves, tüdőgümőkór.. — Tóth István 10 hónapos, tüdőlob. — Fent Róza 5 éves, roncsoló toroklob. — Bogyai Fincze 82 éves, aggkor. — Plank Antal 77 éves, aggkor. — Madaras Jánosáé 38 éves,, tüdőgümőkór. Szerkesztői üzenetek. R. L. (Budapest.) A költemény gyönge; jobbat szí­vesen közlünk. — K. Cy. (Szakcs.) .Máskor is kérjük szives értesítéseit. NYILTTÉR. ©onj fetfr* íicfcritcftc yymtíarfcS ff. 120 öt§ ff. 3’90 p. Síiét. (cet. 450 nerjd) 3)ejíiu§) — üerj. vőben» unb ftücfmeije porío» unb joűfvei bűd jyabvif» ©épőt <$. ípcuuchcrg (t. u. f. §ofíief.) giiridj. JRufter umgepenb. Briefe {'often 10 ír. JGvto. Friss töltésű részben megérkeztek és Kaphatók : SALAMON TESTVÉREK fűszer- és csemegekereskedőknél Szekszárdon, Gerenday-féle házban. HIVATALOS HIRDETÉSEK. ___ 1879 . sz. 1889. Árverési hirdetmény. A szekszárdi kir. törvényszék mint telekkönyvi ható­ság részéről közhirré tétetik, hogy özvegy Felber Györgyné szül. Anaigl Terézia tolnai lakos kérelmére a szekszárdi kir. törvényszék területén fekvő, Tolna községi 546. sz. tjkvben özvegy' Felber Györgyné szül. Anaigl Terézia, Fúsz Ká- rolyné szül. Felber Terézia, Felber József, Stekl Adámnó szül. Felber Róza, Aliquander Tamásnó szül. Felber Julia, Felber Sándor, Felber Alajos kiskorú, Felber Pál kiskorú, Felber Amália kiskorú, Falber Károly kiskorú, Felber Fe- rencz kiskorú és Felber Paulina kiskorú tulajdonául A. 1—5. sor és 535. népszám alatt felvett kisházi birtok 499 frt ki­kiáltási áron az 1881'. évi 60. t. ez. 156. §-a alapján egé­szen mégis özvegy Felber Györgyné javára O. 1. alatt be- keblezett szolgalmi jog épségben hagyása mellett az 1890. évi junius hó 10. napján délelőtt 10 órakor Tolna község házánál végrehajtási joghatálylyal megtartandó önkéntes ár­verésen eladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 %-át bánatpénz fejében letenni, s a vételárt 2 egyenlő részletben 6% kama­tokkal együtt a szekszárdi kir.. adólitvatal mint letéti pénz­tárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Tolna község elöljáróságánál megtekinthetők. Szekszárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályá­nál, 1890. évi márczius hó 22-én. Kiss Károly, kir. törvényszéki kiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom