Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-03-27 / 19. szám

X. évfolyam. 1890.

19. szám.

Szekszárd, csütörtök, márczius 27.

TOL1TA "VMÁIEillVCIEJa-YIE]

törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap.

A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye.

Előfizetési ár :

Egész évre

.........................6 frt.

Fé

l évre...............................3 frt.

Évnegyedre . . . . 1 frt 50 kr.

A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, úgy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőséghez küldendők.

Megjelenik minden csütörtökön.

Szerkesztőség:

Sétpatak-utcza 1113. sz.

Kiadóhivatal:

Széchenyi-utcza 172. sz.

Hirdetési díj als :

Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 írt.

300—400-ig „ 5 frt.

Főmunkatárs: Székely Ferencz.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos:

Geig-er Gyula.

Lapkiadó : Ujfalusy Lajos.

Előfizetési felhívás!

A „Szekszárd Vidéke“ II. negyede elérkezvén, tisztelettel kérjük t. előfizetőinket, előfizetéseik szives megújítására; úgyszintén hátralékosaink figyelmét is felhívjuk az esedékes negyedévekre.

Adóhivatalaink szaporításáról.

A m. kir. pénzügyminiszter által czélbavett pénzügyi reformok között, kiváló helyet foglal el az adóhivatalok számának szaporítása, melynek következtében Magyarország területén negyven uj adóhivatal áliittatik fel s lehetőleg akként fognak beosztatni, hogy az adóhivatal székhelye a járásbíróság vagy főszolgabírói székhelylyel egy községbe essék. Czélszeriitlen itt bizonyitgatni azt, hogy ezen reform mennyire leend hasznos úgy a pénzügyi közegék mint az adófizető közönségre nézve, mert hiszen ezen reformnak égető szükségét az adófizető közönség már régebb időktől fogva erezi s egyes megyék illetőleg pénzügyigazgatóságok nem ok nélkül tettek felterjesztést, hogy területükön az adóhivatalok száma szaporittassék. Hogy bizonyos megyében hány adóhivatal állittasék fel, arra nézve irányadó a megyének területe, lakosainak száma s némileg közlekedési viszonyai is, hogy mely megyékben szaporittassék — irányadó arra nézve is csak ugyanez lehet.

Minket érdeklőleg azon kérdés támad, vajon szükségesnek látjuk-e megyénkben is az adóhivatalok számának szaporítását'?

Mielőtt erre tüzetesen megfelelnénk vegyük tekintetbe a következőket: U. m. Abauj-Torna megyében 3,260'06 □ kim. terület és 178,572 lakos mellett van 4 adóhivatal, Békésmegyében 3,558'01 □ kim. terület és 229,757 lakos mellett van 4 adóhivatal, Borsod megyében 3,427-77 □ kim. terület és 193,839 lakos mellett van 4 adóhivatal, Sárosmegyében 3,82U81 □ kim. terület és 168’013 lakos mellett van 4 adóhivatal, Sopronmegvében 3,307-19 □ kim. terület és 245,787 lakos mellett van 5 adóhivatal, Szepesmegyében 3,605 □ kim. terület és 172,881 lakos mellett van 4 adóhivatal, Tolnamegyében 3,643-26 □ kim. terület és 234,643 lakos mellett van 3 adóhivatal, Veszprémmegyóben 4,166-36 □ kim. terület és 208.407 lakos mellett van 3 adóhivatal.

Ha ezen statisztikai adatokat összehasonlítjuk látjuk, hogy Abauj-Torna, Borsód, Békés, Szepes- megyék kisebb területtel és sokkal csekélyebb számú lakossággal birnak, s e területeken mégis négy adóhivatal létezik. Sopronmegye kisebb Tolnánál bár a lélekszám kevéssel több — s itt meg 5 adóhival létezik, Sárosmegye területe nagyobb ugyan, de a lakosság száma csekélyebb, ott az adóhivatalok száma Tolnáéval egyenlő.

A? itt felhozott nyolcz megye között tehát Tolna és Veszprém megyékben mutatkozik okvetet- lenül szükségesnek az adóhivatalok számának szaporítása.

(Megjegyezhetjük még, hogy Udvarhely megyének területe: 3,417.68 Q kim., lakosságának száma 105,520. Ungmegyének területe: 3,052.84

□ kim., lakosságának száma 126.707 s ezen megyékben kettő-kettő ; Torda-Aranyosmegyében pedig, melynek területe : 3.369 91 Q kim. lakossága 137,031 csupán csak egy adóhivatal létezik.)

Nemcsak megyénk területe és lakosságának számára való tekintettel látszik szükségesnek az adóhivatalok szaporítása, illetőleg egy uj adóhivatalnak a megye területén való felállítása, hanem a fennálló három adóhivatalnak az utóbbi években való tulterheltetésót tekintve is, mert hiszen ha valami nem tűrhet halasztást, úgy az adó és illeték ügyeknek rendes és pontos kezelése az. Gyakran volt alkalmunk tapasztalni, hogy az adótiszt urak, mily nagy mértékben vannak tulhalmozva munkával s mily szorgalom, s ernyedetlen munkásság szükséges ezen hivatalok ügykörének lelkiismeretes betöltésére, s mégis segédmunkás e hivatalokhoz ritkán adatik. Az egyes adózó feleknek az adóhivatalokkal való személyes érintkezése is napról-napra sűrűbbé és gyakoribbá válik, főleg mióta a pénzügyigazgatóságok újra szerveztetvén, az illetékek kivetése az adóhivatalokhoz utaltatott. Felette nagy számmal jönnek a járó-kelő ügyes bajos egyének, hogy akár adó, akár illeték ügyeikben a kir. adóhivataltól felvilágosítást nyerjenek, vagy épen hogy tartozásaik lerovását a helyszínen eszközöljék. Az adózó polgárok iránti méltányosság szempontjából is szükséges tehát adóhivatalaink számának szaporítása, hogy az egyes feleknek az adóhivatal székhelye minél könnyebben elérhető legyen s például a Kánya községben lakó adózó, ne kénytelenittes sék Tolnamegye északi széléről a megye közepén levő hőgyészi adóhivatalba fáradni ügyes-bajos dolgain ik elintézése végett.

Hogy a felállítandó uj adóhivatal székhelyéül, úgy a területi, mint a társadalmi viszonyok szempontjából tekintve Tamási község látszik legczélszerübbnek, ezt liosz- szabban bizonyitgatni teljesen feleslegesnek találom.

Mint a dombóvári járásnak, mely Tolnamegye járásai között legnagyobb s a járás lakosainak száma a hatvanezeret meghaladja, tehát több mint egy negyedrésze megyénk összes lakosságának ; egy ily népes és nagy területű járás érdemes arra, hogy határain belül egy adóhivatal felállittassék ; s ennek székhelye Tamási egyszersmind az adóhivatal székhelyéül is kijeleltessék.

Eltekintve attól, hogy a dombóvári járási főszolgabírói hivatalnak székhelye, székhelye egyszersmind kir. járásbíróságnak és telekkönyvi hatóságnak is, mely utóbbi az adóhivatallal folytonos érintkezésben áli ; székhelye takarékpénztárnak is s azonkívül az újabb időben népes piaczai is szoktak lenni s igy az idejövő felek azon előnyben is részesülnének, hogy az esetleg más hivataloknál akadt dolgaikat is elvégezhetnék.

Tamásinak földrajzi előnyeit fejtegetni másra bízom, csak annyit kívánok még megjegyezni hogy ha a tervbe vett (pinczehely-tamási várong és tamási-felsőireghl vicinális vasutak létrejönnek, a közlekedés a legzordonabb téli időkben is akadály nélkül eszközölhető lesz. H. B.

íz Tolnavármegye tavaszi rendes közgyűlésének lefolyásáról lapunk jövő számában részletes értesítést hozunk.

FELSŐ BÍRÓSÁGOK KÖRÉBŐL.

Budapesti kir. Ítélőtáblától visszaérkezett ügyek.

Id. és itj. Kaszler József felpereseknek, Leopold Márton ellen : megváltoztató Ítélet. — Özv. Gróf Jánosné felperesnek, Krausz Adolf ellen : megváltoztató Ítélet. — Müller József felperesnek, ifj. Zsikó Mihály ellen : helybenhagyó Ítélet. — Klem Jeromos elleni feljelentő ügyben helybenhagyó Ítélet. — Geiger Gyula felperesnek, Witt László ellen pótlás. — Magyar János felperesnek, B. Szeles Judit ellen : megváltoztató Ítélet.

Polgári ügyek.

Kir. Tábla: Nagy Ignácz és neje felpereseknek Műm Miklós és neje alperesek ellen, helybenhagyó Ítélet.— Ferger Józsefné felperesnek Lovas János alperes ellen, helybenhagyó végzés. — Kurcz György felperesnek Kiss Lajos és társa alperesek ellen megváltoztató ítélet.

Bűnügyek.

Kir. K u ri a: Nagy Tóth Lajos és társai ellen, megváltoztató Ítélet. — Krausz Albin és társai ellen, megváltoztató Ítélet. — Paksi Balázs ellen, helybenhagyó végzés. — Komlóczi Pál ellen, helybenhagyó Ítélet

Kir. Tábla: Zolk György ellen, helybenhagyó Ítélet. — Weisz Sándor ellen, helybenhagyó Ítélet. — Döry Adám és társa ellen, helybenhagyó Ítélet.

HELYI HÍREK.

— Főglein János községünk buzgó birájánál többen panaszt tettek, hogy bár a községi rendőrség csekély száma miatt, ezek a személy- és vagyonbiztonság megőrzésére vonatkozó kötelességüknek sem képesek eleget tenni: mégis az italmérési jog bérlője a rendőri személyzet egyes tagjait egész napon át igénybe veszi, ennek folytán kérik a képviselőtestület határozatát. — A képviselőtestület a legutóbbi ülésben tekintettel arra, hogy az 1881. évi 3. t. ez. értelmében a személy- és vagyonbiztonságot kis- és nagyközségekben a rendőrség van hivatva fentartani s ez a rendőrség, mely nagy anyagi áldozatok árán tartatik fenn : egyes egyén jövedelmének könnyebb behajtására vagy ellenőrzési minőségben való alkalmazására hivatva nincs ; — végre, miután a községi rendőrség a legszükségesebb rendőri teendőit is alig képes teljesíteni; — ennélfogva a községi rendőrségnek az italmérési jog bérlőjénél akár ellenőrzői minőségben való alkalmazása, akár jövedelmének könnyebb behajtására a további segédkezés megtagadtatik.

— Szekszárdi szőlőszövetkezet bizottsága javaslata folytán, a városi képviselőtestület az 1890. évben felmerülendő filokszera védekezési költség fedezésére, a szőlőbirtokosok adó írtja után 20 krt vetett ki ; az uj ültetésszőlőket pedig, melyek mint szőlők az adókataszterben nem szerepelnek, a 4-ik osztályba sorozta s rótta meg a védekezési költséggel.

— A tolnamegyej gazdasági egyesület értesítőjének 2. száma is megjelent közhasznú és érdekes tartalommal.

— Halálozás. Neumann Adolf, kinek keresett üveges üzlete volt Szekszárdon, hosszú szenvedés után elhunyt Szekszárdon 49 éves korában. *