Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-01-04 / 2. szám

SzelcszáurcL *V iclélceAsszonyok: Haidekker Béláné, Steiner Lajosné, Krammer Jánosné, Walter Károly né, Mehr- werth Lajosné, özv. Ellmann Miklósnó, Herczegné, Mayer Antalnó, özv. Kocsi Jánosné, Özv. Műllerné, Ujfalusy Lajosné, Szedressi Béláné, Piperkovieh Milosnó, Aposlolovíchné, Holub Jánosné, Kovács Dávidné, Buti Jánosné stb.

Teljességről éppen nem vállalok felelősséget, de megbocsátanak, ha a Szylveszter-ój utáni katzen- jammer hat az emlékező tehetségre. Old WomanV X D E K R Ő L.

Szívélyes felhívás!

Régóta szokásban volt, hogy uj év napján névjegyek küldésével egymásnak szerencsét kívánni szoktunk, de ezen mód már minden józan községben eltöröltetett és pedig igen helyesen, részint azért, mert ez igen gépies dolog, semmi belső sziv- beli értékkel nem bir ; haszontalan fáradtsággal és költséggel jár, sokszor megütközéseket szül és ap- rehenziókat okoz. Miért is minden értelmesb városban ezen szerencse kivánási mód megszüntettetek és helyébe egy humanitáriusi mód használtatik; ezt a szegényeknek nyújtandó kis pénzbeli adomány nyújtásával pótolni. Mely czélból felhivatnak a tolnai polgárok és nők ama uj évet köszöntő módot pénzbeli összeadással megváltani, mi által midőn egy alkalmatlan foglalatosságtól megszabadítják magukat könyör adományukkal, a házi szegények könnyeit letörlendjük, mit a jó Isten bőven visszafizetend. Minden, a legcsekélyebb váltsági adományok köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtatványozni fognak.

Kelt Tolnán, deczember 26-án 1889.

Gömbös László. Péchy József, prépost

tolnai plébános.

Az uj évi köszöntéstől magukat megváltották: Hartlieb Teréz 60 kr, Bori Albertné 60 kr, Perezel Oszkár 20 kr, Péchy József 2 írt. 20 kr, Gömbös László 1 írt, Brezlmayer József 1 frt, König Lajos 1 frt, Radnetzky kapitány 1 frt, Eisenbarth Gyula 1 frt, Tenczlinger Lajos 1 frt, Rosmayer Ferencz 1 frt, id. Geng József 50 kr, Steindl József 50 kr, Ulár Gyula 1 frt, Parti József 1 frt, Frölich Ferencz 1 frt, Kiasz Antal 50 kr, Steinbach János 50 kr, Hága Adám 20 kr, Fischer János 2 frt, Ugróczy Anna 50 kr, özv. Skertits Lajosné 50 kr. Geiger Flórián 1 frt, Parti Antal 1 frt, Wiedemann Antal 50 kr, Molnár Sándor 1 frt, Roboz József 50 kr, Hellermann Antal 1 frt, Tenczlinger József 1 frt, Gauzer János 40 kr, dr. Varga Pál 1 frt, br. Eliatsek 1 frt, Szabó József 20 kr, Wittinger Sándor 1 frt, N. N. 20 kr, N. N. 15 kr, N. N., N. N., N. N. 70 kr, Maixner János 50 kr, Bernstein Antal 1 frt, Kollovratnik János 50 kr, Gyűszű István 50 kr. Összesen 31 frt 95 kr.

Ezen összeg folyó évi január 1-én 32 tolnai házi szegénynek forintjával kifizettetett a plébánia lakban, kik ezennel benső hálát rebegnek az adományozóknak.

B o n y h á d.

A bonyhádi rom. kath. népiskolában felállított karácsonyfáról 43 szegény tanuló nyert ajándékokat karácsony előtti nap délutánján, a mikor ugyanis számosán jelentek meg a nemesszivü adakozók közül, hogy a szeretet ünnepélyén ők is örvendjenek a szegény gyermekekkel. Megható jelenet volt, midőn a szegény gyermekek a tanítók által azon tanterembe vezettettek, hol a gyönyörű karácsonyfa felállítva volt és a gyermekek Krisztus születéséről szóló éneket elénekelvén, Pintér J. esperes-plébános mint igazgató szép beszédet intézett a gyermekekhez és a jelenvolt adakozókhoz. A gyermekek örömsugárzó arczczal tekintenek a ragyogó karácsonyfára és a körül rakott szép ajándékokra ; midőn pedig egy tanuló előlépett és tanulótársai nevében megköszönte az ajándékokat, a jelen volt nemesszivü adakozók szeméből a jótékonysággal párosult* szeretet könnyei hullának. A Muttnyánszky- Véber-féle alapítvány kamatján (12 frt) kívül még a kővetkezők adakoztak : a helybeli takaréktár 10 frtot, Raubitsek Izidor 10 frt értékű tan- és Írószereket, Pintér József egypár csizmát és 2 frtot, Koffer József nagymennyiségű iró- és rajzeszközöket, Veisz Antal két uj öltözetet, Diczenty Ignácz egy teljes téli öltözetet s egy kosár diót, Eibach Ödön

5 frt, Pirkner Konrád 5 frt, Reitberger István egy kabátot, mellényt és sapkát, Perczel Dezső 3 frt, Angyal Ferencz és családja, Bárány Sándorné, dr. Diczenty Gyula, Kühnel Ferenczné, Lengyel Zsig- mond, dr. Moldoványi István 2—2 frtot, Kuppi János és Szeidling József egy-egy pár uj czipőt, Szimonies Ferencz 6 pár téli harisnyát, Pózner-Kra- molin Anna 3 drb ruhát és 1 frtot, Liebelt Mária egy téli fejkötőt, Obermayer Berta nagymennyiségű ezukorsüteraényt Stoll Lenke sok bábsüteményt és gyertyácskákat a karácsonyfára, Herger Karolina egy téli kabátot és egy nagy kosár diót, Schrek Józsefné egy leány öltönyt, Angyal Béla, Brandeisz Ferencz, Baumgartner Sándor, Baumgartner Sebők, Brauer József, Bonyhády Géza, Frey Béla, Halász Géza, Jagicza Károly. Jancsics Lajos, Künle József, Killer Gyula, Kiesz Lenke, Kocsis János, Mihályfy József, Rebeck János (Puszta-Pörköd), dr. Schvetz Antal és neje, Traiber János 1—1 frtot, Illich Ferencz 50 krt.

Straicher Benő kereskedő az idén is, mint már az előző években, 50 szegény között élelmiszert osztott ki. Mautner Fiilöp két ölfát adott a szegényeknek. Fogadják az itt felemlített nemesszivü emberbarátok részint a szegény iskolás gyermekek, részint Bonyhád szegényei nevében hálás köszöne- tünket.

C S JL R 1T O K.

___

Mú

zsámhoz.

Költészet múzsája,

Áldásodat érzem.

Égi szellemedtől Nemesebb Ion értem.

Elmém gondolattal,

Szívem érzelemmel Megtöltőd hűséges,

Gyöngéd szerelemmel.

Te vagy az én papom,

Imádkozom véled,

Az örök erőnek Műveit dicséred.

A szabad természet Csönd es te m p 1 o m ába’

Fölszáll hívő lelkem Csillagok honába.

És a szent ihletet Haza viszem velem,

Gyermekim szivébe Buzgón csepegtetem.

De azért elvégzem Sok egyéb munkámat,

Idején megtöltöm Éléskamarámat.

A próza gyümölcse,

Költészet virága Szépen egyesülve,

Vezet boldogságra.

Tabódi,

T A N t G Y.

Az ozorai r. k. elemi iskola 3. és 4. fiúosztály tanítói állomásra január 9-ig pályázat van hirdetve. Évi fizetés 300 frt készpénz fizetés ; csinos lak, 2 szobával és mellékhelyiségekkel, 12 pozsonyi mérő búza, 20 mérő rozs, 8 mérő tavaszi árpa vagy kukoricza, 2 akó bor. Az állással a kántor- helyettesitós is össze van kötve.

Kecsege pusztára egy nőtlen, oki. tanító kerestetik. Évi fizetése az urodalomtól 150 frt, lakás,

6 méter tűzifa, melyből az iskolaterem is fütendő, és minden tanköteles gyermektől 2 frt 50 kr. A tankötelesek száma 50—60. Az állomás azonnal betöltendő.

Tolna-Szakályba 120 frt élelmezés, fűtés és tisztogatás élvezése mellett, r. k. segéd-tanitó kerestetik. Tannyelv magyar. Az állomás azonnal elfoglalandó.

Csibrákra egy rom. kath. vallásu magyarnémet segédtanító, esetleg tanítónő kerestetik. Évi fizetése 300 frt, egy szoba fűtéssel. A kellően felszerelt folyamodványok 1890. január 20-ig az iskolaszéki elnökséghez küldendők.

A méhészet haszna,

különös tekintettel a mezőgazdaságra és gyümölcstenyésztésre.

m.

Visszatérve még egyszer a virágoknak a méhek által való megtermókenyülésének kérdésére, egy számtani adattal be fogom győzni, hogy a melleknek e tekintetbeni hasznuk százszorosán felülmúlja azt, a mit rajokban, mézben és viaszban nyerünk általuk. Ennek illusztratiójára felteszem, hogy Szek- szárd határában van 200 család méh. Felteszem, hogy egy családból naponta tízezer repül ki és ezek mindegyike négyet fordul; következetesen a tízezer 40 ezerszer, a 200 kasbeli pedig 8 milliószor fordul meg künn a virágokon naponta gyűjtés czéljából.

Ha már most felteszszük, hogy egy méh egyszeri kirepüléssel ötven virágot s igy 8 millió fordulással négyszázmillió virágot termékenyít meg ; s ha végre tizezer megtermékenyült virágnak értékét egy krajezárra becsüljük, (mert 10000 virágból akár dinye, tök, bab, gyümölcs, lóher, hajdina, balda- czim, bükköny stb. virágot képzelünk, egy krajezár értékű mag vagy gyümölcs bizonyára származik) akkor a 200 kas méh egy napon negyvenezer kraj- czárt (400 frtot) egy egész nyáron (180 napon át) pedig 72 ezer forintot hoz közös mezőgazdasági ha- szonkópen. •

Mely 72 ezer írtból egy családra 360 frt esik. Tehát mindennapra 1 frt.

Áttérve végre a méheknek kézzel fogható anyagi hasznára, azok után nyerhető évenkénti jövedelemre, ismét felveszem alapul a fent irt 200 család méhet.

E 200 kas á 10 írtjával számítva hót ezer forint materiális értéket képvisel.

Egy család még a középszerű, vagy középszerűn alóli években is egy rajt ád. Egy előrajt öt forinttal számítva, 200 egyenlő ezer forinttal. Miből levonván évi 200 frt kiadást, költségképen marad 800 frt.

De tegyük fel, hogy a 200 rajt nálunk nem lehet 5 írtjával, — vagy egyáltalán nem lehet értékesíteni, (pedig egy előraj a külföldi kereskedésekben 6—8 frt) s elő á l az a szükség, hogy mézben és viaszban vegyük ki méheink után való jövedelmet.

Ezen irányban meg kell jegyeznem, hogy egy kitelelt anyakas egy erős májusi rajt adván, az a kieresztett egy raj mellett rendszerint 15 kgr. mézet hord, illetve súlyt nyer. A kijött előraj pedig Hasításának az évi julius hó 20-ikától való korlátozása mellett úgy kezeltetik, hogy a méhek a julius, augusztus és szeptember hónapokban több méhet kikelteztetni, s igy azokba oktalanul mézet beleetetni képesek ne legyenek. Ezen eljárás mellett az minden esetben 15 klgr. súlyt szintén fog nyerni. Elvévón az anyakas 15 klgrjából ötöt (mert az tízzel kitelelvén) és a rajnak mind a 15 klgrját; leszen 20 klgr. súlyú mézből álló, őszi szüretünk.

Minthogy pedig a nyers méznek kgramját még a helybeli bábosok is 23—24 krért veszik meg; egy anya kas után 4 frt 60 kr, 4 frt 80 kr. 200 kas után 920—980 frt hasznunk leend.

Mely fenti összegből leronván 200 frt kezelési költséget, 720—980 frt hasznunk leend.

S minthogy ezen üzem nagyobb tőke befektetéssel nem jár és adóval terhelve nincsen, minthogy továbbá a méhek csak 2—3 hónapon át veszik igénybe az ember idejét, mig más állatot egész télen, egész éven át etetni, gondozni kell, ha még a saját személyes időveszteségünkre 300 frtot leszámítunk: még mindig 25—30% tiszta jövedelem mutatkozik.

Van azonban év, melyben egy család után nem 4 frt 80 kr, hanem 20 — 30 frt, de sőt 40 frt hasznot is huzhatunk. Vannak néha némely évszakban egyik-másik vidéken vagy megyében olyan helyek, hol csak úgy folyik a méz. Többet nyújt a természet, semhogy azt az ezen vidéken levő méhek a legnagyobb munkásság daczára is képesek lennének betakariiani s a méz elhelyezésére igényelt sejteket megépíteni. Ilyenkor azután az okszerű méhész csak a keretes kasoknak veszi nagy hasznát.