Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-01-01 / 1. szám
dig a város előkelőbb üzleteiben s a ki- adóhivatalban 6 krért kapható. Ezekből meggyőződhetik a közönség arról, hogy a „Szekszárd Vidéke“ ez idő szerint a vidéki lapok közt a leg- olcsóbb és legtartalmasabb > s ennélfogva a közönség pártolását mindinkább kiérdemelni iparkodik. Midőn ezek után a nagyérdemű közönség további szives támogatását kérjük — egyúttal lapunk előfizetőinek, olvasóinak és jó barátainak a legboldogabb újévet kivan A „Szekszárd Vidéke“ szerkesztősége. zz Belügyminiszteri jóváhagyás. A vármegyei betegápolási alap javára 1890. évben minden egyenes adó forint után kivetendő 2 kr pótadó tárgyában hozott törvényhatósági bizottsági határozatot a m. kir. belügyminiszter jóváhagyta. zz A vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter a szekszárdi izr. hitközségnek 300 forintnyi segély nyújtás iránt beadott kérvényét, — miután az orsz. izraelita alapból a segélyezések már kiosztattak — figyelembe néni vehette. = A vármegye közigazgatási bizottsága 1890. évi január hó 13-án délelőtt 10 órakor ülést tart. = A teveli jegyzögyakornok kérvényét, melyben a község jegyzői vizsga letételét 22-ik életévének betöltése előtt kéri megengedni — elutasitólag küldte le a m. kir. belügyminiszter. zz Az 1890. évi fedeztetési idény tartamára, a földmivelósi m. kir minisztérium által a vármegye területén a következő fedeztető állomások létesítése határoztatott el, úgymint: Bedegb 2, Bony- hád 3, Bölcske 2, Becs 3, Döbrököz 2, Duna-Föld- vár 3, Fadd 5, Felső-Nyék 2, Gyönk 2, Györköny 2, Gyula-Jováncza 3, Kajdacs 2, Kónyi 3, Nagy- Szokely 4, Némedi 2, Ó-Dombovár 2, Ozora 2, Pálfa 2, Paks 4, Eegöly 3, Szakos 4, Szekszárd 2, Sár-Szentlőrincz 4, Tamási 3, Tengőd 3, Tót-Ke- szi 2, és Felső-Iregh 2 ménnel. = Tót-Keszi községhez tartozó Uj-Majorban a ragályos száj- és körömfájás járványosán fellépett. gását hozta valamely kósza gyenge szellő, mely oly fáradt volt, hogy a közelben terjeszkedő ákáczok zuzmarás ágait sem bírta megreszkettetni többé.. . Mintha egy kis időre megszűnnék a természet működése, úgy pihent minden, a teli hold alá szórta vibrálló sugarait a néma vidékre ... A mint úgy elnéztem az egyszínű fehérségben pihenő tájat, nagy változás történt a szem határon. Az előbbi kék boltozaton felhők támadtak fel, melyek gyors egymásutánban változtatva alakjukat, mint megannyi hamvas ezüst fodrocska gombolyog- tak, azután mindinkább tömörülve befödték a boltozatot... Mintha egy „másodszori“ alkony fedett volna be mindent, a hold lehanyatlott,' eltűnt a sötét felhők tömegében, sürii áthatlan homály vonta be a mindenséget, melyen csak úgy villant át néha egy-egy csillagfény, mint a távoli pásztortüz a sűrű ködfátyolon... Azután reszketésfogta el a tájat s hullani kezdett a gyémánt szikrához hasonló zúzmara, titokszerü zsongás támadt, mely lassanként erősbült... Egyszerre úgy történt, mintha valamely csodálatos hatalom szóttoszlatta volna a sürii fellegeket, ketté vált a homály ! A helyett rózsaszínű fény ragyogott fel, melynek közepéből fátyolruhás eszményi szépségű tündérek emelkedtek könnyű libbenéssel. Szemem oda tapadt rájuk s néztem a mint követik egymást, elől a legszebb aranycsillagokkal sűrűn behintett felhő ruhában, melynek szegélye fénylő napsugarakból készült!... Fején egy óriási FELSŐ BÍRÓSÁGOK KÖRÉBŐL. M. kir. Curia. 9328/p. Grósz Terézia felperesnek Hesser Ger- zson ellen helybenhagyó ítélete. Budapesti Ítélőtábla. 9352/p. Szőke Zsuzsanna és tr.sa felpereseknek, Czeczei János ellen helybenhagyó ítélete. — 9360/p. Eadics Imre felperesnek, Krammer Vilmos helybenhagyó Ítéletét. — 3073/p. Kardos György elleni fenyitő ügyben helybenhagyó Ítélet. HELYI HÍREK. — A budapesti kir. Ítélőtábla tanácsai a jövő évre újra alakulván a III. büntető tanácsba B a- b i t s Mihály, a X. keresk. és váltó tanácsba pedig M i k o s Géza osztatott be. — A szekszárdi alapnevelési-egylet által a belvárosi óvodában emelt karácsonyfára, mint a részletes kimutatásból értesülünk, — összesen 92 frt 60 krnyi adomány folyt be. — Halálozás. Cziráki Ferencz, szekszárdi polgár ember, kiről lapunk egyik múlt számában irtuk, — hogy a gemenczi-uton saját kocsija ment rajta keresztül: — a súlyos sérülések következtében meghalt és karácsony másnapján tették örök nyugalomra a felső-sirkertbe. — Üzletváltozás. Bucher Károly-féle üveges üzlet s üvegkereskedés tulajdonost cserélt. A régi tulajdonos neje Neumann Adolfné vette át. — Házvótel. Özv. Steiner Ignácznó Bezerédj utczai házát — mely a tavasszal leégett — megvette Nagy János helybeli földmives 2500 írtért. — A Tolnamegyei Közlöny múlt számában a polgári olvasókör üléséről hozott tudósításunkat furcsa kommentárral kíséri. Megütközik azon, hogy tudósítónk azt irta, hogy „a kör elnöke az ülésen nem jelent meg“, s ennek a kifejezésnek azt a tendentiát tulajdonítja, hogy úgy akarja feltüntetni az elnököt, mintha kötelességét teljesíteni elmulasztotta volna ; s egyúttal azt mondja, hogy szerinte a tudósításnak úgy kellene szólania, hogy „a kör elnöke Szekszárd tói távol lévén, akadályoztatása esetében a kör alelnöke gyakorolta alap- szabályszerü kötelességét!“ Már engedelmet kérünk, de annyira csak nem hagyjuk magunkat subordinábi, hogy még azt is mástól kérdezzük meg, hogy miként Írjunk egy ülésről, s előbb megkérdezzük laptársunkat, hogy tudósítónk kifejezéseit helyesli- és helybenhagyja-e ! Tudósítónk az elnököt nem látta az ülésen, és igy azt hisszük, joggal írhatta, hogy „nem volt jelen“! Arra SzePcszáircL "V icLélce. csodás ragyogásu csillag képezte a koronát; jobbjában örökzölddel koszoruzott kormánypálczát tartott. Szebbnél szebb tündérek csoportja követte. Jobbról mellette az „öröm“ mosolygó arcz- czal — előtte a „megelégedés“ és a „boldogság“ tündérei, égő piros rózsákat hintegetve maguk előtt. Követte ezeket a „bánat“ halvány szomorú arczával ezüst csillagokkal behintett sötét fátyolba burkolva, kezében kristály medencze, melybe folton hullottak könnyei... A „szerelem“ s a „remény“ karöltve lebben- tek koszorút kötözve apró kékfej ti illatos virágokból, melyhez a „remény“ adogatta a friss zöld leveleket, öltönyük piros volt, mint az ójszaki fény, szemeikben az élet sugara ragyogott! . .. Nyomban követte a bánat keresztbefont karokkal, lesütött szemekkel, melyeknek pilláin soha el nem oszló könycsepek ragyogtak, két hamvas szárnyú tündér sötét fátyolt borított utaikra a „megbánás“ és „szenvedés“ nemtői .... Felettük lebegett a „feledés“ hosszú hamvas fátyolt lobogtatva, mig a „múlt“ hervadt zöld koszorús s egy óriási csukott könyvet tartott kezében, arczán visszatükröződött egy lezajlott óv öröme és fájdalma.. . . . csendesen közeledett az éjfél, a fényes rózsaszinti sávok összébb vonultak, s a mindinkább világosodó keleten feltűnt az „uj év“ leninié uranyszin hajával követve a lefátyolozott „jövőtől“ melynek öltönye és fátyola köd alakjában borultak a vidékre. csak nem kényszeríthet bennünket senki, hogy mi megérezzük, hogy az elnök ur itthon van-e, vagy hol van, s mi akadályozza a gyűlésen való megjelenésben. Ha ezt akarja, akkor tessék ezután bejelenteni, hogy hová, — s miért ment, s mi készséggel reprodukáljuk! De hogy tudósítónknak azzal a „nem volt jelen“ kifejezéssel bármiféle „t e n d e n t i á j a“ lett volna : azt határozottan tagadjuk, mert esze ágában sem volt az elnököt kötelesség mulasztással vádolni; ezt pedig elhiheti a T. K., mert mindenki maga tudja legjobban, hogy mit akart Írni! A legjobb intentióju közlést is lehet rosszra magyarázni, ha abban mindenáron rosszakaratot k e r e s ü n k, pedig Isten látja lelkünket, hogy a czikk megírásakor eszünkbe sem jutott azon töprenkedni, hogy ugyan hol is lehetett a kör elnöke ; mert bizony a buzgó képviselőket ritkán lehet otthon látni! Közleményünk egyéb részében pedig a körre nézve sértőt elfogulatlanul senki sem találhat. Higyje meg a T. K., hogy arról a zajos ülésről egész másként lehetett volna írni, de ismervén a T. K. érzókenykedésót, óvatosan tartózkodtunk minden kiszinezéstől. Meg lehet győződve, hogy a „Pester Lloydot“ a körben mi is teljesen fölöslegesnek tartjuk, mint annak tartotta az ülést vezető a 1- elnök i s, ki e mellett hiába szólalt föl, mert a jegyző azt mondta, hogy a már meghozott határozatot nem lehet visszaszivni. Hogy az ülés lefolyásáról nem döczögős hivatalos stílusban, hanem az ülés lefolyásához illő kedélyes hangon irtunk: ez tudósítónk kedélyhangulatának és jó ízlésének köszönhető. Az ellen határozottan tiltakozunk, hogy mi „a testületet akartuk nevetségessé tenni! — Ugyan még mit nem fognának ránk ; nincs abban a közleményben — csak tessék elfogulatlanul elolvasni — a legcsekélyebb sértő vagy gúnyos kifejezés sem; csak az lát benne olyant, aki szeretné, ha egy á talán soha sem Írnánk semmiről, különösen a féltékenyen őrzött olvasókörrel! Már pedig mi a nyilvánosság őre és igen szép pártolásnak örvendő közlönye vagyunk, s igy kötelességünknek tartjuk olvasóinkat minden társadalmi, közművelődési mozzanatról h i- ven, az igazsággal megegyezően értesíteni; nem törődve azzal, hogy talán a való igazság néha némely embernek rosszul esik! Terrorizálni pedig senkitől sem hagyjuk magunkat, mert a sajtónak nem az a hivatása, hogy Folytatás a mellékleten. Találkoztak ! A csillagkoronás tündér kivál a csoportból, leveszi fejéről a tündöklő fejdiszt s az uj óv homlokára helyezi. Testvér! — Átadom neked a koronát és kormánypálczát ! Nézd e hallgató bűbájos mindenséget, a világot összes örömeivel s minden fájdalmával, az emberiséget összes erényeivel és bűneivel! Átadom neked az életet képviselő és intéző tündéreimet! Itt vannak mind, a „szerelem“ a “fájdalom“ az „öröm,“ a „szenvedés,“ a „jólét,“ a „hálátlanság,“ a „megbánás,“ a „boldogtalanság,“ „öröm“ és „irigység,“ „remény“ és „kétségbeesés,“ a „bánat“ és „vigasz“ ezek az élet követői, folytonos követői. Kívánom, hogy úgy hozzád jusson a szenvedők panasza, mint a vigadók örömkiáltása, meglásd a piczike földes szobában sínylődő nyomorral küzdőt, mint pompás várkastélyok büszke lakóit! Uralkodjék a földön a „boldogság“ és „vigasz“ legyen ez évben virulóbb a liget, zengőbb a madárdal, illatosabb a virág, fénylőbb a napsugár ! Legyen kevesebb a fájdalom könnye és édesb a szerelem mámora! . . . Hallod ott a homályban a földön, honnót a házak ablakaiból szétáradó lámpák fénye megtörik a hózománezos talajon, hallod mint üdvözölnek ?!
