Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-10-26 / 48. szám

mára tettte az alapítványt még az 50-es években. — .De hála Istennek — kezel az eszme nagyobb- nagyobb körben terjedni, — már szerbajku magyar atyánkfiái ébredeznek ! Tán uj papjuk megérkezésével uj élet száll azokba is, s ketten összetett vállal sikeríilend a kisdedóvót s gyermekmen- házat a közhaszonra előállitatni. Akkor aztán nem gyermekekben esett szerencsétlenségekről, hanem . azokban való örömeinkről fognak szólni tudósításaink.

— Borzasztó esetről értesítenek bennünket Félről. S c h m i d t Erzse kisasszonyt egy nagyon szép leányt, az alsó-péli birtok gazdatisztjének rokonát, a péli parkban agyonlőve találták, mellette átlőtt mellel feküdt P a 1 k o v i c s Mihály Vizsolyi Ákos lovásza. Átölelve tartották egymást, Minden oda mutat, hogy a lovász először a lányt lőtte agyon, a kinek melléből 3 revolver golyót vett ki a bonezoló orvos. Múlt hétfőn ugyan a lány, úgy a lovász eltűntek a pusztáról. Ugyanakkor elveszett a gazdatisztnek revolvere is ; a gyönki szolgabiró- ságnál tett feljelentés folytán megindított hatósági eljárás eredményre nem vezetett, azonban délután már jelentették, hogy az eltűnteket a park felső részében legeltető pásztor gyerekek, kik arra jártak, megtalálták. Úgy a kisasszony, mint a lovász zsebében egy levélkét találtak, melyben elmondják, hogy szeretik egymást s mert e földön nem lehettek egymásé a halálban egyesültek. A bonczolást dr. Kor- buly S. járásorvos és dr. Keresztes Jenő körorvos teljesítették. A hatóságot Pestliy szolgabiró képviselte. A szerencsétleneket másnap nagy részvét közt temették.

— Vasúti jegyek a postán. Mióta a zóna uralkodik, nagyobb vasúti állomásokon sokszor nagy a torlódás a jegyváltó pénztáraknál. Az államvasutak igazgatósága olykép kíván ezen segíteni, hogy a postahivatalokat megbízza -vasúti jegyek elárusi- tásával. Ekkóp az utas már jegygyei a zsebében mehet ki a pályaházba. A postahivatalok az eladással járó fáradságért bizonyos százalékot kapnának. De hogy mikor lép életbe ez az intézkedés, arról nem szól a nu kir. államvasut krónikása. Talán ez is olyan tervezgetés, mint a pécsi menetjegy- iroda fölállítása ?

— Süketek figyelmébe. Egy egyén, ki a már 23 év óta tartó fülzúgás- és süketségből egy egyszerit szer használata által teljesen meggyógyult, késznek nyilatkozik e gyógymód leírását német nyelven ingyen megküldeni mindazoknak, kik ez iránt hozzá fordulnak. — Ozim: J. li. Nicholson, Bécs, IX., Kolingsgasse Nn‘ 4.

VEGYESE K.

Melléklet október 26-iki, 48. számhoz

— Az én házi szerem. Teremi. (Kisküköllő.) Tekintetes ur ! A Brandt B. gyógyszerész svájezi labdacsait — 4 dobozzal megkaptam, mondhatom, hogy azok kitűnő szolgálatot tettek gyakori fejfájásban u. n. migrénben szenvedő nőmnek. Mintegy iya évig használta igen jó háziszerül, s a labdacsokkal csakugyan czélt is ért. A svájezi labdacsok folytonos használatával egészségünket föntarthatjnk, s ezert én a svájevi labdacsokat (egy doboz ára 70 kr. a gyógyszertárakban) mindenkinek legjobb akaratból ajánlom, bár minden háztartásban megvolna! Tisztelettel Brazdilik Antal uradalmi kertész.

Mivel magyarországban Brandt E. gyógyszerész svájezi labdacsainak sokféle utánzatai léteznek, a valódi felismerhetése véget gondosan meg kell nézni, hogy mindenik dobozon, rajta van e a védőjegy: egy fehér kereszt vörös mezőben s Brandt E. név- aláirása.

A

ÖR finn példányban megjelenő „Budapest“ OU.UUU czimii képes politikai napilap, — mely immár XlII-ik évfolyamát futja, — évről-évre nagyobb elterjedésnek örvend. Ma már annyi példányban jelenik meg, hogy két rotácziós gépen nyomják, a mi hírlapirodalmunkban valóban páratlanul álló eset. A „Budapest“ e szokatlan elterjedését egyrészt határozott nemzeties független irányának és kitűnő tudósításainak, másrészt pedig eredeti rajzok után készült képeinek köszönheti. A „Budapest“ — nem csinálva kétkulacsos politikát, mint az mai napság már a hírlapirodalomban is szokásos — nyíltan és kitartóan Magyarország teljés állami függetlensége és önállósága mellett küzd. Azt akarja, h gy legyen önálló vámterületünk, nemzeti hadseregünk, saját bankunk, külön külképviseletünk ; szóval oda törekszik, hegy hazánk minden idegen beavatkozástól menten saját maga intézhesse államügyeit. S e törekvésében politikai életünknek olyan kitűnőségei támogatják, mint Irányi Dániel, Ugrón Gábor, Madarász József, Thaly Kálmán, Rnlónyi Géza, Tors Kálmán, Betrieb Eerencz, Lukács Gyula, Orbán Balázs, Tóth Ernő, Enyodi Lukács, Mezei Ernő stb , kiktől ismételten hozott már a „Budapest“ nagyérdekii közleményeket, s a kiknek Ígéretét bírja a szerkesztőség, hogy a lapot szellemileg továbbra is támogatni fogják. De a „Budapest“ nyiltan bevallott politikai irányának szilárd és következetes magatartása mellett arra is kiváló gondot fordít, hogy olvasói úgy a hazai, mint a külföldi nevezetesebb eseményekről gyors és megbízható értesüiést nyerjenek. E végből olyan levelezői *

Szekszárd ’'Vr idélcekart szervezett, a minő egy lapnak sincs. Csak itt az országban 254 rendes levelezője van a „Budapestének. E mellett állandó tudósítókat tart Becsben, Belgrádban, Bukarestben, Berlinben, Konstantinápolyban, Parisban, Pétcrvárott, Rómában, Szófiában, Zágrábban és New-Yorkban. A párisi kiállításra külön állandó tudósítót és rajzolót küldött a „Budapest“. Turulban Kossuth Lajos nagy hazánkfia külön is fogadta ez év nyarán a „Budapest“ rajzolóját, kitől több eredeti rajz vár megjelenésre. — A szórakoztató olvasmányokra szintén nagy súlyt helyez a „Budapest“. — Tárcza-rovata élénk és változatos ; a mit eléggé igazol az is, hogy a közelmúltban irodalmunk majd mindegyik jelese felkereste dolgozataival a .„Budapest“-et. — Költeményeket húzott: Ábrányi Emiltől, Bartók Lajostól, Illyés Bálinttól, Inezédi Lászlótól, Kiss Józseftől, Komócsy Józseftől, Kisteleki Edétől, Koroda Páltól, Ney Fereneztől, Luby Sándortól, Pósa Lajostól, Potrí Mórtól, Reviczky Gyulától, Várady Antaltól stb. — Tározókat írtak: Abray Károly, Bródy Sándor, Degré Alajos, Erdélyi Gyula, Haller Jézsét gr.. Murai Károly, Porzsolt Kálmán, Sebők Zsigmond, Sziklav János, Tolnai Lajos, Yay Sándor gr. stb. Regényeire hasonlókép mindig kiváló gondot fordít a „Budapest“ ; arra törekedvén, hogy ne csak érdekfoszitők, hanem irodalmi színvonalon állók is legyenek, a mire nézve különben elég kezességet nyújtanak állandó regényírói, u. m. Y. Gaál Karolina, Murai Károly, Mártónffy Frigyes, Sziklay János; Mátrai B. Béia, Tolnai Lajos stb. Ezek mellett a „Budapest“ folyvást három regényt közöl egyszerre, sőt midőn közlendőinek anyaga megengedi, négy regényt is közöl, mint azt a nyár folyamán is tette. — Ezeken kívül „L'j Budapest“ ezim alatt vasárnaponként humorisztikus hctimelléklet csatol- tatik a főlaphoz egészen ingyen. E humorisztikus melléklet kifigurázza a politikai és társadalmi élet ferdesógeit’ hoz jóízű adomákat, tréfás megjegyzéseket; végül pedig minden héten egy-egy talányt közöl, a melynek megfejtői között értékes jutalomkőnyveket sorsol ki. — Ha még tudjuk, hogy e lap „Kis Gazda;. rovata úgy a mezőgazdaságra, mint az iparügyekre kiváló gondot fordít, s a közgazdaságot — a többi lapoktól oltórőleg — akként kezeli, hogy az bárki által köny- nyen megértessék: úgy bátran elmondhatjuk, hogy a „Budapest“ — mely tényleg a legolcsóbb lap hazánkban — minden tekintetben alkalmatos arra, hogy minden magyar család állandó látogatója, házibarátja legyen. — Előfizetési ára egy hóra csak I frt, negyedévre 3 írt, félévre 6jjfrt, egy évre 12 frt. A „Budapest“ előfizetői még a következő kedvezményben részesülnek: A ki egész évre előfizet s az előfizetési ösz- szeget (12 frt) egyszerre küldi be, az a „Budapest“ Nagy Képes Naptárát ingyen, a ki fél évre előfizet s az előfizetési összeget (6 frt) egyszerre küldi be, az a „Budapest“ Kis Képes Naptárát ingyen, vagy a Nagy Képes Naptárt 40 krért, a ki negyedévre fizet elő s az előfizetési összeget (3 frt) egyszerre küldi be, áz a Kis Képes Mesenaptárt ingyen, vagy a Nagy Naptárt 50 krért, vagy a Kis Naptárt 25 kr kedvezményes ár mellett fogja kapni.

Mutatványszámokkal bárkinek ingyen szolgál a „Budapest“ kiadóhivatala IV. kér. Sarkantyus-uteza 3. sz. a.

* H I/* íj hazánk legolcsóbb

á \|§ UlSáS politikai független

W jj.tilU ^ néplapja. — Jelszava : „Népjólét és független Magyarország !“ Van benne jó vezérczikk, a legfontosabb politikai hírek, érdekes helyi és vidéki közlemények a legkimeritőbb tudósításban, 2 érdek- feszitő regény, stb. Előfizetési árak : 1 hóra 75 kr; egy negyed évre 2 frt 25 kr; egy fél évre 4 frt 50 kr. — Mutatványszámokat ingyen küld a „Kis Újság“ kiadóhivatala, Budapest, IV. kér., Sarkantyus-uteza 3. szám.

KÖZSÉGI ÉLETBŐL.

Szekszárd nagyközség kéviselőtestülete október 21-én délután 2 órakor rendkívüli közgyűlést tartott a községház nagytermében. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után a kiküldöttek a folyó ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére 3 tagot, s aztán az 1890. évi költségelőirányzatot vették tárgyalás alá. A költségvetést alapjában elfogadták azon változtatással, hogy az alsósétatér rendezésére előirányzott 100 irtot, 300 írtra emelték. A nagy vendéglő bérbeadására vonatkozó intézkedések megtételével Boda Yilmos, Főglein János és Hiding Adám képviselőtestületi tagokat bízták meg. A községi polgári iskola 1890. évi költségvetését szintén elfogadták. Ugyancsak a polgári iskolaszéknek azon kérelmét, hogy a polg. fiúiskola kereskedelmi középiskolává, a felső leányiskola pedig polgári iskolává bővíttessék ki, elvben e 1 f o d a d t á k, s megfelelő intézkedés és bővebb indokolás s javaslattétel végett visszaadták a községi polg: iskolaszéknek. A városmalom eladását szintén elhatározták s az ügy foganatosításával Boda Vilmos, Főglein János és Hiding Ádám bízattak meg.

mxjlatsAqoss,

A szekszárdon megalakulandó Iparos ifjúsági egylet javára folyó hó 20-án a szekszárdi iparos ifjúság a kisdedóvoda helyiségében táncz- czal és tombolával egybekötött '^rzüreti-estélyty-en- dezett. Az estély programm szerint 8 órakor vetto kezdetét, 18 csősz, valamint 18 csősznő párosával jelmezben és álarcz alatt „Csipkés a szőlőlevele“ czimii dalt énekelve vonultak a terembe ; ének után a csőszpárok szőlőfürtökkel kezeikben kört képeztek, a megválasztott Schági Lajos mint bíró és neje mint birónó körül, mire a bíró a szőlőlopások elleni büntetéseket hirdette ki. Ez után kezdődött csak az általános élénkség, mindenki iparkodott a nélkül szőlőt lopni, hogy a csőszök, valamint a csősznők rajt ne csípjék, tudva azt, hogy büntetést vagyis bírságot kell érte fizetni. Miután már a lopás birságból 9 frt 72 kr befolyt, megkezdődött darai zenekara közreműködése mellett a tán ez, mely a zsúfolásig megtelt teremben világos reggelig tartott. Szünóra alatt a tombola-játék kitünően sikerült. A rendezőségben részt vett: Virág Lajos, Boday Gusztáv, ifj. Tóth Pál, Bendekovits Károly. A rendezőség tapintatos működése nagyban hozzá járult az estély sikeréhez, különösen Virág Lajost illeti az oroszlán rész, ő mint „fő rendező“ volt az eszme megpenditője. Etelek és italok kiszolgálásáról Henczel Lajos helybeli vendéglős gondoskodott. Örömmel üdvözöljük a rendezőség dicséretes törekvését, egynttal azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a jövőre nézve is mindig oda fog hatni, hogy a nemes czél minél előbbi létre jöttét szilárd alapra építhesse.

T A IST Ü Gr IT.

A Szekszárd-központi tanító-egylet őszi rendes és egyszersmind tisztújító közgyűlését október 24-én Kovács Dávid elnöklete alatt a polg. isk. rajztermében tartotta. Jelen voltak Klement Ferencz kir. s. tanfelügyelő, Cioldberger Mór. több nő és a tagok szép számmal. Elnök megnyitó beszédében visszapillantást vetett az egylet 3 évi működés ‘re és élénken ecsetelte azon mozgalmakat, melyek a tanítósággal együtt az iskolát is érintették s melyekben tevékeny részt vett ezen egylet is.

Statisztikailag mutatta ki, hogy ezen idő alatt a 7. vál. és 6 közgyűlésen mily tevékenységet fejtettek ki az egylet és tagjai. S gróf Csáky Albin közokt. miniszternek a tanítóság és iskolaügy érdekében már eddig is tett kezdeményezései és munkálkodásai végett jegyzőkönyvi köszönet kimondását indítványozta.

Az egyleti tagok száma 3 év alatt 11-el szaporodott, kettő meghalt s igy azok száma ma 66. Üdvözölte a megjelenteket s a közgyűlést megnyitotta. A jegyzőkönyv felolvastatván, hitelesítésére Májer Antalné és Nits István tagok kérettek fel. Uj tagokul felvétettek Katzler János mözsi és Fischer Jenő szekszárdi tanítók.

Ezután könyvtárnok szóbeli jelentése a könyvtár állapotáról tudomásul vétetett.

Pénztárnok jelentése, hogy 1886-ban volt bo- vétel 55 frt 74 kr, kiadás 7 frt 80 kr ; 1887-ben bevétel 128 frt 9 kr, 1 drb arany, kiadás 88 frt 34 kr, maradvány 39 frt 51 kr ; 1888-ban 93 frt 94 kr, kiadás 44 frt 43 kr; 1889-ben bevétel 65 frt 51 kr, kiadás 16 frt 23 kr s igy készpénz jelenleg 49 frt 28 kr. Kiadások voltak : szaklapokra 70 frt 38 kr, nyomtatványokra és az egylet 10 éves múltjának megírása s kiadására 78 frt 80 kr; árvaházi alapítvány második részletére 25 frt, az E. M. K. E. rendes tagsági dija 6 frt, levelezés, jótékony czélok stb.-re 9 frt 78 kr, könyvtárra 8 frt 52 kr. Hátralék 289 frt 55 kr.

A hátralék befizetésére a tagoknak határidőül adatott jövő óv január 1-seje, s a kik addig nem fizetnek, a követelés behajtása v'égett átfognak adatni a kir. tanfelíigyelősógnek. Pónztárvizsgálókul felkérettek Holub János és Kálmán Károly tagok.

Ezután elnök és tiszttársai lemondván hivatalukról, elnök átadta a korelnöknek a 275 frt 13 krról szóló takaréktári könyvecskét is, mely az egylet árvaházi alapítványát képezi.

A volt tisztviselőknek működésükért közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott.

Most Eivószy János korelnök és Mezey Gyula s Györffy József vezetése mellett megejtetett a tisztujitás, mely következő : Elnök lett Holub János, alelnök Schuller József, I. jegyző Horváth Ignácz,

II. jegyző : Németh Márton, pénztárnok: Berger Benő, könyvtárnok: Landesmann Manó. Választmányi tagok: Krammer János, Gál Kálmán, Abafly József, Koszorú István, Matejka Károly, Dörnyey Ferencz, Kovács Dávid, Bátori Dezső, Kelecsényi Eezső.

Holub János elfoglalván az elnöki széket, Bati János tartott felolvasást: Egészségügyi állapotaink czimen. Bevezetésében sötét komor képet rajzolt a mai elsatnyult nemzedékről, melynek oka beteges irányú nevelési rendszerünk. Ennek oka — szerinte — a sok tanulás reggeltől estig, a gyermekeknek a játékvilágból idő előtt való kizárása. Következménye pedig a korai tnlórettség, blaziottság, életuntság. Orvosi rendszernek a szülők és tanítók s főleg kezdeményezői utóbbiak a kiknek jó példával kellene elöljárniok, a nópokt. törvényeket végrehajtaniok — minden módot és alkalmat megragadniok e betegségek orvoslására. így nem kellene a gyermekeket idő előtt iskolába járatni s ott sokat magoltatni stb. Szép nyelvezetű és irályu tartalmas felolvasása élénk tetszésben részesült s ezért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott felolvasása pedig egész terjedelmében közöltetik a hivatalos lapban.

Berger B. jelentése a III. egyet, tanitó-gyü- lés végrehajtó-bizottságának folyó évi augusztus hó 20-án Bpesten tartott nagy gyűléséről tudomásul vétetett.

A tanügy iránti érdeklődésnek szép példáját bizonyította be az izr. hitközség azzal, hogy Bér-