Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-07-11 / 29. szám

Melléklet julius 11-iki, 29. számhoz, Szekszárd "S7"iclék:e_ Sajnos, hogy az iclő előre haladottsága miatt egyes a mezőgazdaságra fontos kisebb eszközök, mint egy Kühne-féle kapáló, egy extirpativ, egy igen egyszerű szerkezetű csíráztató készülék s egy fogas borona, melyek az egyesület több tagja által a kí­sérlet végett rendelkezésre bocsájtattak, — nem voltak megtekinthetők s az egész társaság megkö­szönve gr. Széchenyi Sándor ur ő méltóságának szívességét, hogy a kísérletekre urodalmát áten­gedni kegyes volt — közös ebéd után maguknak a fűkaszáló- és arató gépeknek alkotását alaposan tanulmányozva s az egyesületi elnök urnák köszö­netét mondva a tanulságos próbákért — szétoszlott. Kelt Nagy-Dófoghon junius hó 29. Jegyzetté: Dr. Koboz Zoltán, egyesületi titkár. A tolnamegyei gazdasági egyesület hiva­talos közleményei. * Sí o s / v r /, é s i f o r r á s o k. Kovács Gyula egyesületi tag urnái Kis- Vejkén valódi Plyinout Kocks, s Brahma fajtyukok úgy tojások eladók. Döry Stefánia úrnőnél Zombán kitűnő minőségű 1886-iki vegyes fehér bor kapható. * E rovatban a gazdasági egyesület tagjainak az egye­sületi elnök vagy titkár utján beküldött közleményeit díj­mentesen közöljük HELYI HEIREK. —- Megyénk szeretett főispánját gróf Szé­chenyi Sándort a múlt héten azzal a leverő hírrel lepték meg, hogy fia Széchenyi Lajos gróf, ki mint III. éves jogász, jelenleg a Kecskeméten állomásozó huszárezrednél önkéntes, gyakorlat közben oly sze­rencsétlenül bukott le lováról, hogy súlyos sérülé­seket szenvedett. Mint örömmel értesülünk a baj nem veszélyes s az esésnek nem lesznek komoly következményei. — A hr. Augusz Imre-féle árvaházi alapítvány tárgyában a város képviselőtestülete és az Augusz- örökösök közt létre jött egyezség jóváhagyása iránt a folyó hó 16-án tartandó megyei közgyűlésen fog­nak határozni. — Dr. Roboz Zoltánt, megyénk fillokszera- biztosát — Szederkényi Nándor egri birtokos — Egerbe kérette, hogy a fillokszerától ellepett ottani szőlőkben a szénkénegezésre a munkásokat betanítsa. Megyénk fillokszera biztosa, ki már országszerte hírnévvel és tekintélyei bir a szénkénegezés alkal­mazása terén, — e meghívást elfogadta, s a mint it­teni teendői megengedik, meglátogatja Eger vidé­két is, hogy tapasztalataival az ottaniaknak is se­gítségére lehessen. suth indulóját és Berlioz Rákócziját. Helfy Ignácz tartotta az első felköszöntőt, azután felállt Kossuth Lajos. Tekintetét végig járatta az egész társaságon, s midőn első szavai elhangzottak, minden szívben minden húr megrezdült. Eleinte kezeit összefonva, hajolt állásban, halkan beszélt, de csakhamar be­töltő hangjának ércze az egész termet, melyben mély csend uralkodott és hallottuk azt a szót, azt a hangot, mely feledtető velünk, hogy 87 éves aggastyán áll előttünk. Ifjúkori tűz lángolt szemé­ben, melyet eleinte elborított kényeinek fátyola, és szava magával ragadott mindenkit, még azt is, ki a nyelvét nem ismerte. — Beszédének utolérhe­tetlen nagyszerűsége iránt lenne sértés, ha azt valaki dicsérni még csak meg is kísérlené. — Ugyanaz a remek, páratlan magyarság, mely Írás­ban sajátja, jellemzi szónoki előadását is. Mesteri képek, eredeti szóképzések, igazi nemes pathos, itt- ott humor csilláinlott beszédében, melynek beveze­tése alatt minden szemben köny, a lelkesedés, a szeretet, az elragadtatás könnye ragyogott és mely befejezése után oly hatást és forró lelkesedést idé­zett elő, mely a hevesvérű olaszokat is bámulatba ejtette­Tudjuk a sürgönyökből, hogy bankett után midőn Kossuth kocsiba szállt, a lovat kifogták és lelkesedett emberek húzták a kocsit. Ezek közt első volt földink Adlei János, inig az éljenek harsogá­— Veszedelmes vendégek, jelentkeznek egy idő óta városunk utczáin. Sok tagból álló czigány- karavánok vonulnak végig a legnépesebb utezákon és tolakodásuk által sok kellemetlenséget okoznak a járó-kelőknek és gyakran a vagyonbiztonságot is veszélyeztetik. A múlt héten egy ilyen karavánt, midőn épen más tulajdonának ügyes elidegenítésén fáradoztak, a csősz megrettentett. s üldözőbe vette őket. Menekülés közben utánuk is lőtt, s kettőt kö­zülök megsörétezett. — A gyorshajtás. Szekszárdon már egészen divattá válik s napról-nápra szomorúbb következmé­nyei támadnak. A múlt héten három szerencsétlen­ség is történt a duhaj kocsisok virtusai miatt, me­lyek mind kisebb-nagyobb szrrencsétlenség okozói voltak. Van ám arra is szabályrendelet, hogy nem szabad gyorsan, eszeveszetten hajtani, főleg a nagy- forgalmu utczák forduló helyein, mint a nagyven­déglő, Augusz ház, Adler ház s a város több pont­jain nagyon ajánlatos volna, ha egy pár gondatlan kocsist példásan megbüntetne a szolgabiróság, hogy a szerencsétlenségek megkevesbedjenek. zl városi rendőröket és csendőröket kívánatos volna arra fi­gyelmeztetni. — Alapszabály megerősítés. Szekszárd r. k. hitközségének önkormányzati alapszabályait az egy­házmegyei hatóság jóváhagyta. — Tűzoltók gyakorlatai. Pár hét óta vasár­nap reggelenként ugyancsak tudomásul veszi a kö­zönség, hogy a tűzoltók gyakorlatokat tartanak. A kora reggeli órákban ugyanis trombita szóval gyűj­tik össze a tűzoltókat a város területén s a közön­ség azon része, mely nem szokott ol korán fel­kelni, eleinte megijedett, hogy álmából trombita szóval keltik fel, a mit rendesen csak tűz alkalmá­val szokott hallani. Most már megszoktuk, hogy vasárnap reggelenként csak gyülekezés végett trom­bitálnak s nyugodtan alszunk tovább. — A szekszárdi törvénykezesi épület úgy látszik mégis a jövő évben a megvalósulás stá­diumába jut. Múlt pénteken Liszkay Jenő mi­niszteri osztálytanácsos és Wagner N. ópitész-mér- nök mint miniszteri kiküldöttek Szekszárdin meg­tekintették az eddig kijelölt helyeket, s ezek közül a .váristállót és mellette levő helyiségeket a czélra alkalmatlannak találták; a belvárosi iskola-épület azonban alkalmasnak mutatkozott s a mérnök a szükséges felméréseket azonnal foganatosította is, s igy esetleg ha az érdekeltek által akadály nem gördittetik, a belvárosi iskola épület helyén nem sokára egy díszes törvénykezési épület fog emel­kedni. Ez a hely bizonyára legalkalmasabb is volna s másrészt a város csinosodásának előmozdításán is lendítene. sában legtisztábban véltük hallani Baráth Zoltán csengő hangját. A bankett után, de már előtt is fogadott Ko- suth egyeseket lakásán a Vilié vellli Mailében és kisebb társaságokat. Tudósítójuk is a szerencsében részesült, hogy hódolatának Kossuth előtt szavak­ban adhatta kifejezést, mit ez megköszönvén, rövid beszélgetéssel és azután kézszoritással tüntetett ki. Kossuth dolgozó szobájában fogadott, melynek Író­asztalán a „N o m z e t“ utolsó száma feküdt. A történeti esemény színhelyéről Turinról még megjegyezni kívánom, hogy kiválóan szép, mo­dern, a nagyváros minden attributimával biró város. Területe van akkora mint Budapesté, az utczák oly szabályosan építve, mint tán sehol máshol. Parkjai, sétányai nagyszámban, nyilvános épiiletjei, sok em­lékszobra, köztük Cavouré is, impozánsak. Általá­ban az arcad építkezési mód dívik, minden ablak előtt erkély, vannak házak 60—80 erkélylyel. Vil­lamos világítását a budapesti Ganz és társa czég rendezte be. A kirándulók társasága e feledhetlen helyet szombaton délután 3 órakor hagyta el és vasárnap este érkezett Párisba, iit, úgy útközben is minde­nütt, vagy sok helyen hivatalos fogadtatásokban ré­szesítették. Menetközben a coupékban minden ajkról ez a dal zendült: „Esik eső karikára . . .“ — Renovált üzlet. Salamon testvérek Széche- nyi-utczai üzlete teljes átalakításon ment keresztül. Az eddigi helyiséget kétszerakkorára bővitették ki, s csínnal, Ízléssel rendezték be, a folyton növekvő forgalom könyitése érdekében pedig külön, kényel­mes pénz1 ár helyiségről gondoskodtak. A minden igé­nyeknek megfelelő üzlet a vidék teljes háztartási és finomabb különlegességi igényeit képes kielégí­teni s különösen czélszerü újítást hozott be az ál­tal, hogy jégbe hütött ásvány- és gyógyvizeket tart raktáron. — Eljegyzés. N i t s István, a helybeli ame­rikai szőlőtelep szakképzett, kedvelt tanára múlt vasárnap jegyezte el városunk egyik legszebb és legkedvesebb urhölgyét: I) i c e n t y Flóra kisasz- szonyt. Kérő násznagy volt Dr. Szigeti) Gábor, ki­adó násznagy pedig Walter Károly posta- és táv­iró főnök. — A szekszárd-baranyavári vasút kiépítése iránt megindított mozgalomból kifolyólag a megye feliratot intézett a közlekedési — most már keres­kedelmi miniszterhez, melyre a leérkezett minisz­teri leiratot a jövő közgyűlésen fogják felolvasni, s igy tájékozást nyerhetünk arról, hogy a vasút kié­pítése iránti reményünk megvalósulhat-e ? — Tudomásul. Mindazok, kik az augusztus hó 4-iki jegyzői mulatságra eddig meghívót nem kaptak, de arra igényt tartanak, forduljanak Papé Sándor szekszárdi jegyző úrhoz. — Nimród. E lapok hasábjain már megem­lékeztünk arról, hogy Szekszárd nagyközség hatá­rában a vadászati bérletet nyilvános árverésen mint legtöbbet Ígérő : Kaczenbaeh Lajos szekszárdi lakos nyerte el. Most a vadászati idény közeledtével még csak annyit tartunk szükségesnek megemlíteni, hogy a vadászatról szóló 1883. évi XX-ik törvényczikk 9-ik §.-a szerint az általános vadászati tilalom február hó 1-től augusztus hó 15-ig tart. Ettől vannak el­térések különböző vadnemekre nézve, de mindannyit tekintettel a bérelt területen előforduló vadnemre itt elsorolni szükségtelennek tartjuk s csak annyit akarunk elmondani, hogy augusztus hó 1-én már fogolyra vadászhatni, nyulat azonban csak augusz­tus hó 15-től kezdve szabad lőni. Es ezt a vadá­szok különösen a vádirtók figyelmébe ajánljuk an­nál is inkább, miután az ellenőrzés lehető legki­terjedtebb lesz s mind azok, kik a törvény ellen vétenek, a következményeket csakis önmaguknak tulajdoníthatják. „Az legyen a vadász nemes törek­vése: Hogy a vadat óvja, kímélje és védje, vadász- szón mint törvény és szokás kívánja, s teremtmé­nyeiben a teremtőt áldja“. — K .... — Csodabogár. Leküldték hozzánk mutatóba „a szekszárdi polgári olvasókör könyv­tárának jegyzékét.“ Valóban mulattató, ha­talmas csodabogarak vannak benne s művelt em­bert jóízűen megkaczagtathat. Az idegen nevű szer­zők és könyvek czimei oly borzasztó nyakatekert módon vannak benne lenyomtatva, hogy csak hosz- szas tanakodás után találja ki az ember az eredeti neveket. A sok közül pl. Alexander B. Kont élete (Kant helyett.) — Egy jegyző vára (orra helyett.) Cvoper M. (Cooper F. I. helyett). Carliley (Carlyle helyett), Cerbulier (Cherbulier helyett), Collius (Col­lins helyett). Curtus (Curtius helyett). Daudetet (Daudet h.). Fehlet (Feuillet h.), Gaborián (Gabo- riau h.), Levech (Lewes h.) és igy tovább ; y végű magyar nevet nem tűr meg, mind i-vel Írja. Úgy­szintén sok neki a két Dumas, apából és fiúból egyet csinál, Daudet Alfons és Daudet Ernő nála szintén egy fogalmat jelent. Ott láttuk aztán e czimet: Győri E. Elmés nemes; alighanem Cervan­tes Don Quixote-jét érti, melyet Győry Vilmos és nem E. fordított magyarra, e czim alatt: Az el­més nemes Don Quixote kalandjai stb. Hamarjában csak 51 szarvashibát olvastunk össze benne. A füzet elején levő „Tudnivalók“ pedig olyan fogal­mazvány, mintha valami chinai ember fordította volna németből. Nagyon ajánlatos lesz tehát, hogy ha olyan közművelődési kör, mint a milyennek a pol­gári olvasókörnek is kellene lenni ezt a bor­zasztó füzetet megsemmisitteti és aztán ahhoz értő emberrel — teszem a kör jegyzőjével kijavíttatja, hogy ily sületlenségek a polgári olvasókör czége alatt ne boszantsák a jó Ízlésű, Írástudó embereket és ne rontsák a kör renoméját 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom