Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-06-13 / 25. szám
SzekszéircL "VidékeAz uj menetrend. Lassankint beleszoktunk, hogy Szekszárdot mostoha gyermeknek tekintsek, de most már úgy látszik, hogy nem tekintik semminek, mintha nem is léteznek ; igaz, hogy csak kevés életjelt ad magáról, legfölebb csak akkor, ha megküldi a vasúti subvencziót, de hogy ezért csak közönséges figyelemmel is lennének Szekszárd érdekeire, eddig nem volt módunk tapasztalni. Mint más helyen említjük, a miniszter megígérte, hogy foglalkozni fog vasutunknak Baranya- várig való kiépítésének eszméjével, de addig is, a mig ez eszme igévé válik, jó volna oly lépéseket tenni, hogy összeköttetésünk a fővárossal valamivel kedvezőbb legyen a jelenleginél, hogy csatlakozásunkat Dombóvár, Pécs felé, mit már oly régóta kívánunk, szintén behozza a közlekedési miniszter. De egyelőre, a mig ezen kérdést tanulmányozzák és átmegy a szokásos proczeduránkon, két javaslatot hozunk, melyeket talán városunk képviselete magáévá tehetne és azok teljesítését illetékes helyen kívánná. E javaslatok elfogadásáva 1 egye- ő re némileg segítve lenne bajunkon, a nélkül, hogy bármi csekély áldozatot venne is igénybe. Kérje a képviselőtestület a vasúti igazgatóságtól : 1- ször hogy indítsa Szekszárdim! a vonatot 11 óra 22 perez helyett egy órával későbben, az egyes közbeeső állomásoknál 5—10 pereznyi megállás helyett elegendő lenne 2—3 perez és Sárbogárdon háromnegyed órai várakozás helyett 10—12 pereznyi tartózkodás szintén nem volna kevés. 2- szor kívánja a képviselet a minisztertől a postamenetek megváltoztatását. Hőgyészről a posta este érkezik és reggel megy, ha e járat ideje meg- fordittatnék, és nyáron este 7-kor, télen d. u. 5-kor indulna, úgy legalább postacsatlakozásunk lenne Pécsről éjjel Jl-kor induló és Budapesten reggel 7-kor érkező személyvonathoz, mi által azon előnyünk lenne, hogy nemcsak 10 óráig, h a n e m délutánig lehetne post a k ii 1- d e in é n y e i n k e t f e 1 a d n i, mi elég nagy fontosságú, viszont a Budapesten este 8-ig feladott küldeményeket elhozhatná Szakály-Hőgyószről reggel 4-kor induló és ide 7-kor érkező postakocsi, ezáltal például az esti lapokat is délután helyett már kora reggel olvashatnék. Természetes, hogy ezen javaslatunk elfogadásával különösen a köz- igazgatás és a kereskedelem érdekei emeltetnének, és hiszszük, hogy postahivatal u n kde r é k fő n ö k e nem fog kímélni semmi fáradságot, hogy ezen eszménket magáévá téve, azt ki is vigye. — Eddigi hivataloskodása bizonyítja, hogy nem közönyös Szekszárd érdekei iránt és a mi tőle telik, még áldozatok árán is meg fog tenni; mindent, hogy a közérdekben eddig kifejtett szolgálatait indítványunk kivitelével megkoronázza. BÍRÓSAGOK köréből. Siebenfreud Béla, törvényszékünk fáradhatlan munkásságu elnöke néhány heti üdülést keres Karlsbadban, hogy egészsége teljes helyreállta után újult erővel folytassa fontos és nehéz feladatát; visszatértéig helyettese M i k o s Géza törvényszéki bíró. Pápé Dénes, kitűnő képzettségű és ritka szép tehetségű ügyvédjelöltet, ki eddig Török Béla tiszt, tiszti ügyész és keresett ügyvéd irodájában dolgozott, törvényszékünk elnöke kinevezte díjas joggyakornokká. Gratulálunk a szerencsés akvizícióhoz, mert Pápé Dénesben a törvényszék a fiatal nemzedék egyik alapos képzettségű és ritka szép szellemi tulajdonokban bővelkedő, munkás tagját nyerte meg az igazságszolgáltatás nehéz szolgálatára. Szerkesztőnk sajtópöro. Mint annak idején lapunkban megérintettük, lapunk szerkesztőtulajdonosa, Geiger Gyula, sajtópört indított Fájt Lajos, szek- szárd-belvárosi kath. káplán ellen, a „Tol- narnegyei Közlöny'‘-ben megjelent czikke miatt, melyben szerkesztőnket rágalmakkal és becsületsértő kifejezésekkel halmozta el azért, mert Hanny Gábor apát urnák a boldogult trónörökös halála alkalmával tanúsított kegyeletien eljárását kötelességszerüen aposztrofáltuk ! A beadott panaszra a pécsi törvényszék sajtóügyi vizsgáló bírája a következő végzést bocsátotta ki: „Cziglányi Béla kir. törvényszéki biró mint s. ii. vizsgálóbírótól. 14. sz. s. li. vb. 1889. Geiger Gyula panasza tárgyában Fájt Lajos ellen. Végzés. Geiger Gyula ügyvéd szekszárdi lakosnak Fájt Lajos rom. kath. káplán, szekszárdi lakos ellen a „Tolnamegyei Közlöny“ 1889. február hó 10-én megjelent 7. száma „Nyílttól'“ rovatában közzétett czikk miatt rágalmazás és becsületsértés vétségei czimén ennek panaszára a vizsgálat ezennel elrendeltetik^ Ehhez képest Fájt Lajos r. kath. káplán ur szeliszárdí lakos vádlottképen leendő kihallgatás végett alulirt vizsgáló bíró elé 1889. évi junius 18. napjának délelőtt 9 órájára (Pécs, Nepomuk utcza, törvényszéki palota földszint 1 szám) azzal idéztetik meg, hogy igazolatlan elmaradás esetén előve- zettetése fog elrendeltetni. — A „Tolnamegyei Közlöny“ felelős szerkesztője, Boda Vilmos ur fel- hivatik, hogy a panaszolt, közlemény kéziratát a fent kitett határidőig alulirt vizsgálóbírónak küldje meg. Miről a panaszló és a kir. ügyészség értesit- tetnek. — Pécsett 1889. május hó 27-én. Cziglányi Béla s. k. s. ü. vizsgáló bir-ó. P. H.“ Midőn ez előző intézkedésről referálunk, egyúttal jelezzük, hogy a nevezett káplán által személyes boszuból s minden indok nélkül lapunk szerkesztője ellen közzétett, rágalmakkal és becsületbe vágó sértésekkel telt közlemény miatt megindított vizsgálat eredményéről, valamint a sajtópör kimeneteléről annak idején lapunk olvasóit kimerítően s teljes tárgyilagossággal fogjuk értesíteni. HELYI HÍREK Az uj vasút. E hó 3-án Baross Gábor kereskedelmi miniszternél tisztelgett Széchenyi Sándor gróf vezetése mellett egy tolnamegyei küldöttség, melynek tagjai voltak : S i m o n t s i t s Béla alispán, Péchy József prépost, tolnai plébános, H a n n y Gábor szekszárdi apát-plébános, Sztankovánszky János, Szeniczey Ödön, P e r c z e 1 Dezső, Kam m e r e r Ernő, P e t r i eh Ferencz orsz. képviselők és tolnamegyei földbirtokosok. A küldöttség szónoka S i m o n t s i t s Béla alispán adta elő a megye kérését. Előrebocsátva, hogy e gazdag és nagy megyének csak két zsák- vasút ja van a rétszilasi és zákányi, úgy, hogy a megye kereskedelme és bortermelése nagy hátrányoknak van kitéve. Kérte ezután, hogy a rétszilas- szekszárdi vonal Báttaszéken és Mohácson keresztül Baranyavárig folytatólag vezettessék, ahol az eszék-bródi és a villany-pécsi vonalokkal összeköttetvén, Tolnamegye is bejutna a nagy forgalomba. A miniszter szívesen fogadta az erre átnyújtott memorandumot, megígérte, hogy ez általa is tervezett ügyet rövid idő alatt bővebben tanulmányozni és kivitelét szivén hordozni fogja. Ezután kezet szorított a küldöttség minden egyes tagjával, mire a tolnamegyeiek megnyugodva távoztak. — A kiállítás megtekintésére Párisba menő figyelmébe. Tekintettel azon korülFolytatás a mellékleten. — De csak nem képez vallásom kifogást nagyságod előtt. — Szó sincs róla. De lássa, én minden vallásfelekezetből tartok segédet; most a lutheránus hirtelen elment s nekem okvetlen szükségem van egy ilyen vallásu segédre, mert most az igazságügyi hangulat lutheránus. Lekötelez, ha ajánl egyet. Isten önnel! Mentem a másikhoz. Ez csak „köz és váltó“, régi módi ember, ezzel csak megbarátkozunk — gondoltam. Kopogtatok. „Szabad!“ — kiált egy stentori hang. Benyitottam. Három ember ült három kopott íróasztal előtt; egyikök pipázott s olyan füstbe bur- kolódzott, mint a Ganz-gyár kéménye. Bizonyosan ez lesz a princzipális ! Oda lépkedtem elébe. — Dr. Cseörgheö Márton ügyvédjelölt vagyok. — Alkalmaztatni kíván ? Tessék helyet foglalni — mutatott egy viseltes nádszékre — mindjárt jön a princzipális. Alig ültem le, a szomszéd szobából idegrázó orditás hangzott. Ijedve ugrottam talpra. Csak nem tévedtem a Serák irodájába! A füstből mephistói kaczaj hallatszott. Néztem az ajtó felé. — Ne tessék megijedni kolléga, az a princzi- pális, a ki úgy ordít — szólt a pipás. — De miért ordít ? — Tény vázlatot vesz fel. Most egy visegrádi kliens van nála, azok ezt a hangot szeretik. Hallaná csak, mint kell az esztergommegyeiekkel bánni! azokat rendesen kétszer kidobja a princzipális, mig a pert felveszi, — ezeket csak egyszer. A csukott ajtón át ismét vadállati hangok hallatszottak. — Hogy hívják a sógorasszonyodat ? Azt kérdem. Te süket! — ordított az igazság bajnoka. Dörmögés. Csend. — Hány gyereke van a sógorasszonyodnak ? No még azt se tudod? No süsd ki no ! — biztat- gatta a prókátor az illetőt. Dörmögés. — Hát ezzel a barommal vesződjem ón itt ? Mars ki ! — S azzal nyílott is már az ajtó s egy szűrös atyafi repült közénk. — Kérem ezt az embert kidobni! —■ adta ki a princzipális az utasítást. A pipás felkelt, galléron ragadta az atyafit s az ajtóhoz vezetve — kilökte. — Félóra múlva megint itt lesz — jegyzó meg felém fordulva. Eközben a fiskális ur észrevett engem. Siettem bemutatkozni. — Maga itt akar maradni az irodámban ? — kérdé. — Igenis, ha feltételeinkben megegyezünk, szerencsémnek tartanám. — Tudja-e, mi nálam az első feltétel ? — Nem tudom. — Nézzen körül. Körülnéztem. •— Látja ? — Nem látom. — Nem látja? Nem látja ezt a három komoly férfias arezot ? Ismét kürülnéztem. — Csakugyan nagy kajla bajuszok és vörös orrok meredeztek felém. — Ez adja irodámnak a tekintélyt. Ön ezzel az éretlen arczczal minden kliensemet elriasztaná. Barátom, ha nálam alkalmazást óhajt, előbb egy évig használjon Bojtorján gyökér-szeszt vagy Csillag Annát. Egyébként az Isten áldja ! — tette hozzá szánakozó mosollyal. Én is szánakozó mosollyal hagytam el a szőrös kompániát. A legközele^Jkirodába, mely a Ill-ik emeleten volt, fuldokolvámrtem fel. — Csengetek, — egy szurtos cseléd ajtót nyit s én beléptem a sürgető kérvények gyárába. — Az ajtótól jobbra, balra két asztalnál két horpadt mellű, fakard orrú ifjú ült s irt, — olyan sebesen mint a szél. — Bevallom j szédülős vagyok s mikor rájuk néztem forogni kezdett velem a két fakard orr s a gyomromban émelygés félét éreztem, — miért is hamar a szoba közepén álló asztal felé fordultam ; — egy ugyanoly orrú hölgy ült ott papucsban és harisnyát kötött. Minden naivságom mellett is kitaláltam, hogy ez a fiskálisnó, aki a bojtárokat őrzi. — Az ügyvéd urat keresem. Szóltam névjegy után kaparászva a zsebemben. — Nincs itthon a nagyságos ur, sipított a dáma, jöjjön holnap délután. Különben mit akar maga ? Tán akar maga lenni az uj segéd ? Izraelita maga ?
