Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-06-13 / 25. szám

SzekszéircL "Vidéke­Az uj menetrend. Lassankint beleszoktunk, hogy Szekszárdot mostoha gyermeknek tekintsek, de most már úgy látszik, hogy nem tekintik semminek, mintha nem is léteznek ; igaz, hogy csak kevés életjelt ad ma­gáról, legfölebb csak akkor, ha megküldi a vasúti subvencziót, de hogy ezért csak közönséges figye­lemmel is lennének Szekszárd érdekeire, eddig nem volt módunk tapasztalni. Mint más helyen említjük, a miniszter meg­ígérte, hogy foglalkozni fog vasutunknak Baranya- várig való kiépítésének eszméjével, de addig is, a mig ez eszme igévé válik, jó volna oly lépéseket tenni, hogy összeköttetésünk a fővárossal valamivel kedvezőbb legyen a jelenleginél, hogy csatlakozá­sunkat Dombóvár, Pécs felé, mit már oly régóta kívánunk, szintén behozza a közlekedési miniszter. De egyelőre, a mig ezen kérdést tanulmá­nyozzák és átmegy a szokásos proczeduránkon, két javaslatot hozunk, melyeket talán városunk képvise­lete magáévá tehetne és azok teljesítését illetékes helyen kívánná. E javaslatok elfogadásáva 1 egye- ő re némileg segítve lenne bajunkon, a nélkül, hogy bármi csekély áldozatot venne is igénybe. Kérje a képviselőtestület a vasúti igazgató­ságtól : 1- ször hogy indítsa Szekszárdim! a vonatot 11 óra 22 perez helyett egy órával későbben, az egyes közbeeső állomásoknál 5—10 pereznyi megállás he­lyett elegendő lenne 2—3 perez és Sárbogárdon háromnegyed órai várakozás helyett 10—12 pereznyi tartózkodás szintén nem volna kevés. 2- szor kívánja a képviselet a minisztertől a postamenetek megváltoztatását. Hőgyészről a posta este érkezik és reggel megy, ha e járat ideje meg- fordittatnék, és nyáron este 7-kor, télen d. u. 5-kor indulna, úgy legalább postacsatlakozásunk lenne Pécsről éjjel Jl-kor induló és Budapesten reggel 7-kor érkező személyvonathoz, mi által azon előnyünk lenne, hogy nemcsak 10 óráig, h a n e m délutánig lehetne post a k ii 1- d e in é n y e i n k e t f e 1 a d n i, mi elég nagy fon­tosságú, viszont a Budapesten este 8-ig feladott küldeményeket elhozhatná Szakály-Hőgyószről reggel 4-kor in­duló és ide 7-kor érkező postakocsi, ezáltal például az esti lapokat is délután helyett már kora reggel olvashatnék. Természetes, hogy ezen javaslatunk elfogadásával különösen a köz- igazgatás és a kereskedelem érdekei emeltetnének, és hiszszük, hogy postahivatal u n kde r é k fő n ö k e nem fog kímélni semmi fáradságot, hogy ezen eszménket magáévá téve, azt ki is vigye. — Eddigi hivataloskodása bizonyítja, hogy nem közö­nyös Szekszárd érdekei iránt és a mi tőle telik, még áldozatok árán is meg fog tenni; mindent, hogy a közérdekben eddig kifejtett szolgálatait in­dítványunk kivitelével megkoronázza. BÍRÓSAGOK köréből. Siebenfreud Béla, törvényszékünk fáradhatlan munkásságu elnöke néhány heti üdülést keres Karlsbadban, hogy egészsége teljes helyreállta után újult erővel folytassa fontos és nehéz feladatát; visszatértéig helyettese M i k o s Géza törvényszéki bíró. Pápé Dénes, kitűnő képzettségű és ritka szép tehetségű ügyvédjelöltet, ki eddig Török Béla tiszt, tiszti ügyész és keresett ügyvéd irodájában dolgozott, törvényszékünk elnöke kinevezte díjas joggyakornokká. Gratulálunk a szerencsés akvizíció­hoz, mert Pápé Dénesben a törvényszék a fiatal nemzedék egyik alapos képzettségű és ritka szép szellemi tulajdonokban bővelkedő, munkás tagját nyerte meg az igazságszolgáltatás nehéz szolgálatára. Szerkesztőnk sajtópöro. Mint annak idején lapunkban megérin­tettük, lapunk szerkesztőtulajdonosa, Geiger Gyula, sajtópört indított Fájt Lajos, szek- szárd-belvárosi kath. káplán ellen, a „Tol- narnegyei Közlöny'‘-ben megjelent czikke miatt, melyben szerkesztőnket rágalmakkal és becsületsértő kifejezésekkel halmozta el azért, mert Hanny Gábor apát urnák a bol­dogult trónörökös halála alkalmával tanúsí­tott kegyeletien eljárását kötelességszerüen aposztrofáltuk ! A beadott panaszra a pécsi törvényszék sajtóügyi vizsgáló bírája a kö­vetkező végzést bocsátotta ki: „Cziglányi Béla kir. törvényszéki biró mint s. ii. vizsgálóbírótól. 14. sz. s. li. vb. 1889. Geiger Gyula panasza tárgyában Fájt Lajos ellen. Végzés. Geiger Gyula ügyvéd szekszárdi lakosnak Fájt Lajos rom. kath. káplán, szekszárdi lakos ellen a „Tol­namegyei Közlöny“ 1889. február hó 10-én meg­jelent 7. száma „Nyílttól'“ rovatában közzétett czikk miatt rágalmazás és becsületsértés vétségei czimén ennek panaszára a vizsgálat ezennel elrendeltetik^ Ehhez képest Fájt Lajos r. kath. káplán ur szeli­szárdí lakos vádlottképen leendő kihallgatás végett alulirt vizsgáló bíró elé 1889. évi junius 18. nap­jának délelőtt 9 órájára (Pécs, Nepomuk utcza, törvényszéki palota földszint 1 szám) azzal idézte­tik meg, hogy igazolatlan elmaradás esetén előve- zettetése fog elrendeltetni. — A „Tolnamegyei Közlöny“ felelős szerkesztője, Boda Vilmos ur fel- hivatik, hogy a panaszolt, közlemény kéziratát a fent kitett határidőig alulirt vizsgálóbírónak küldje meg. Miről a panaszló és a kir. ügyészség értesit- tetnek. — Pécsett 1889. május hó 27-én. Cziglányi Béla s. k. s. ü. vizsgáló bir-ó. P. H.“ Midőn ez előző intézkedésről referálunk, egyúttal jelezzük, hogy a nevezett káplán ál­tal személyes boszuból s minden indok nélkül lapunk szerkesztője ellen közzétett, rágal­makkal és becsületbe vágó sértésekkel telt közlemény miatt megindított vizsgálat ered­ményéről, valamint a sajtópör kimeneteléről annak idején lapunk olvasóit kimerítően s teljes tárgyilagossággal fogjuk értesíteni. HELYI HÍREK Az uj vasút. E hó 3-án Baross Gábor kereskedelmi miniszternél tisztelgett Széchenyi Sándor gróf vezetése mellett egy tolnamegyei kül­döttség, melynek tagjai voltak : S i m o n t s i t s Béla alispán, Péchy József prépost, tolnai plébá­nos, H a n n y Gábor szekszárdi apát-plébános, Sztankovánszky János, Szeniczey Ödön, P e r c z e 1 Dezső, Kam m e r e r Ernő, P e t r i eh Ferencz orsz. képviselők és tolnamegyei földbirto­kosok. A küldöttség szónoka S i m o n t s i t s Béla alispán adta elő a megye kérését. Előrebocsátva, hogy e gazdag és nagy megyének csak két zsák- vasút ja van a rétszilasi és zákányi, úgy, hogy a megye kereskedelme és bortermelése nagy hátrá­nyoknak van kitéve. Kérte ezután, hogy a rétszilas- szekszárdi vonal Báttaszéken és Mohácson keresz­tül Baranyavárig folytatólag vezettessék, ahol az eszék-bródi és a villany-pécsi vonalokkal összeköt­tetvén, Tolnamegye is bejutna a nagy forgalomba. A miniszter szívesen fogadta az erre átnyújtott me­morandumot, megígérte, hogy ez általa is tervezett ügyet rövid idő alatt bővebben tanulmányozni és kivitelét szivén hordozni fogja. Ezután kezet szorí­tott a küldöttség minden egyes tagjával, mire a tolnamegyeiek megnyugodva távoztak. — A kiállítás megtekintésére Párisba menő figyelmébe. Tekintettel azon korül­Folytatás a mellékleten. — De csak nem képez vallásom kifogást nagy­ságod előtt. — Szó sincs róla. De lássa, én minden val­lásfelekezetből tartok segédet; most a lutheránus hirtelen elment s nekem okvetlen szükségem van egy ilyen vallásu segédre, mert most az igazságügyi hangulat lutheránus. Lekötelez, ha ajánl egyet. Is­ten önnel! Mentem a másikhoz. Ez csak „köz és váltó“, régi módi ember, ezzel csak megbarátkozunk — gondoltam. Kopogtatok. „Szabad!“ — kiált egy stentori hang. Benyitottam. Három ember ült három kopott íróasztal előtt; egyikök pipázott s olyan füstbe bur- kolódzott, mint a Ganz-gyár kéménye. Bizonyosan ez lesz a princzipális ! Oda lépkedtem elébe. — Dr. Cseörgheö Márton ügyvédjelölt vagyok. — Alkalmaztatni kíván ? Tessék helyet fog­lalni — mutatott egy viseltes nádszékre — mind­járt jön a princzipális. Alig ültem le, a szomszéd szobából idegrázó orditás hangzott. Ijedve ugrottam talpra. Csak nem tévedtem a Serák irodájába! A füstből mephistói kaczaj hallatszott. Néz­tem az ajtó felé. — Ne tessék megijedni kolléga, az a princzi- pális, a ki úgy ordít — szólt a pipás. — De miért ordít ? — Tény vázlatot vesz fel. Most egy visegrádi kliens van nála, azok ezt a hangot szeretik. Hal­laná csak, mint kell az esztergommegyeiekkel bánni! azokat rendesen kétszer kidobja a princzipális, mig a pert felveszi, — ezeket csak egyszer. A csukott ajtón át ismét vadállati hangok hallatszottak. — Hogy hívják a sógorasszonyodat ? Azt kér­dem. Te süket! — ordított az igazság bajnoka. Dörmögés. Csend. — Hány gyereke van a sógorasszonyodnak ? No még azt se tudod? No süsd ki no ! — biztat- gatta a prókátor az illetőt. Dörmögés. — Hát ezzel a barommal vesződjem ón itt ? Mars ki ! — S azzal nyílott is már az ajtó s egy szűrös atyafi repült közénk. — Kérem ezt az embert kidobni! —■ adta ki a princzipális az utasítást. A pipás felkelt, galléron ragadta az atyafit s az ajtóhoz vezetve — kilökte. — Félóra múlva megint itt lesz — jegyzó meg felém fordulva. Eközben a fiskális ur észrevett engem. Siet­tem bemutatkozni. — Maga itt akar maradni az irodámban ? — kérdé. — Igenis, ha feltételeinkben megegyezünk, szerencsémnek tartanám. — Tudja-e, mi nálam az első feltétel ? — Nem tudom. — Nézzen körül. Körülnéztem. •— Látja ? — Nem látom. — Nem látja? Nem látja ezt a három ko­moly férfias arezot ? Ismét kürülnéztem. — Csakugyan nagy kajla bajuszok és vörös orrok meredeztek felém. — Ez adja irodámnak a tekintélyt. Ön ezzel az éretlen arczczal minden kliensemet elriasztaná. Barátom, ha nálam alkalmazást óhajt, előbb egy évig használjon Bojtorján gyökér-szeszt vagy Csil­lag Annát. Egyébként az Isten áldja ! — tette hozzá szánakozó mosollyal. Én is szánakozó mosollyal hagytam el a szőrös kompániát. A legközele^Jkirodába, mely a Ill-ik emele­ten volt, fuldokolvámrtem fel. — Csengetek, — egy szurtos cseléd ajtót nyit s én beléptem a sürgető kérvények gyárába. — Az ajtótól jobbra, balra két asztalnál két horpadt mellű, fakard orrú ifjú ült s irt, — olyan sebesen mint a szél. — Bevallom j szédülős vagyok s mikor rájuk néztem forogni kez­dett velem a két fakard orr s a gyomromban émely­gés félét éreztem, — miért is hamar a szoba kö­zepén álló asztal felé fordultam ; — egy ugyanoly orrú hölgy ült ott papucsban és harisnyát kötött. Minden naivságom mellett is kitaláltam, hogy ez a fiskálisnó, aki a bojtárokat őrzi. — Az ügyvéd urat keresem. Szóltam névjegy után kaparászva a zsebemben. — Nincs itthon a nagyságos ur, sipított a dáma, jöjjön holnap délután. Különben mit akar maga ? Tán akar maga lenni az uj segéd ? Izraelita maga ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom