Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-12-07 / 67. szám

vatalvesztésre i t é 1 fc e. A szekszárdi kir. tvszóknél a vádlottat Dr. Steiner Lajos védte,s a trvszék felmentő Ítéletet hozott, valamint a kir. tábla is, de a Curia az alsóbiróságok Ítéletét teljes; n megv dtoztatta. IRODALOM. * Újévi ajándék. Kram mer Vilmos az újév al­kalmával rendezett díszes kiállításban két remek újdonság jelent meg, melyre a müveit közönség szives figyelmét különösen felhívjuk és megtekin­tését igen melegen ajánljuk. Az első Bartók Lajos „Téli-Regék“ elbeszélő költemények, melyhez a rajzot készítették : Jankó, Spányi, Vastagh, Vágó és Neogrády. A mü igen művészi kiállítású. Ara 15 frt. — „Költők albuma“ szerkesztette dr. Radó Antal ; egyike a legjobb Authelogiáknak s a következő kitűnő hirü írók müvei gazdagítják a hi­res munkát: Arany László, Ábrányi Emil, Bartók Lajos, Dóczy Lajos, Endrődi Sándor, Gyulay Pál Jakab Ödön, Kiss József, Komócsy József, Lévay József, Reviczky Gyula, Rudnyánszky Gyula, Szabó Endre, Szász Béla, Szász Károly, Vajda János, Vá- rady Antal, Vargha Gyula. A nevezett diszmü két­féle kiadásban jelent meg : emlékkiadás 5 frt; disz- kiadás 3 frt 60 kr. — Egyébként Krammer kiállí­tása olyan, hogy azt leírni nem, csakis megtekin­teni lehet alaposan. * Kérelem. A Dordtleff Rudolf kiadásában megjelenő s általam szerkesztett „Paedagogiai szeb- naptár“ jövő évi (5-dik évfolyamába a közép-és alsófoku kereskedelmi és ipariskoláknak, továbbá a felső népiskoláknak, az állami és községi elemi népiskoláknak s az azokban működő isk. igazgatók­nak névjegyzékét is felvenni szándékozván, tiszte­lettel kérem a nevezett intézetek igazgatóit, illető­leg vezető-tanitóit, hogy neveiket s az intézet czi- mét ésjellegétt 1890. évi január 30-áig velem kö­zölni szíveskedjenek, hogy igy naptáram tanügyi katalógusát minél tökéletesebbé teliessem. A díszes kialitásu naptár ára a katalógus kibővítése után is 60 kr. marad. Pozsony, 1889. nov. 30. Orbók Mór. * Félszázados magyar lap. Egy év múlva a „Reügió“, melyet 1841. január l-jével Szaniszló Ferencz indított meg Budapesten, fennállásának öt­venedik évfordulóját éri el. Ennyire magyar lap még nem vitte, sem Budapesten, sem a vidéken. Megjelen e lap hetenkint kétszer, szerdán és szom­baton. Szerkesztősége: Budapesten, Pál-utcza 2 Előfizetési ára: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. * Pompás, élvezetes olvasmány a „Magyar Szemle“, ez a rövid idő alatt közkedvelségüvé váló kitűnő szépirodalmi hetilap, melyet Budapestet Kaczvinczky Lajos az ismert s kipróbált újságíró ad ki, s Rudnyánszky Gyula szerkeszt. A „Magyar Szemle“ közleményei valóban a legjobbat nyújtják, a mit ma magyarul írnak. Minden czikke érdekes és becses ; minden száma igazi tárháza a szebbnél szebb, mulattató, érdekfeszitő olvasni valóknak. A család minden tagja a legteljesebb gyönyörűséggel élvezheti ezt a gazdag tartalmú lapot, melynek ér­tékét különösen a téli estéken még fokozza rend­kívül nagy terjedelmű játék-rovata, mely Ialanyok­ban, rejtvényekben, szellemes fejtörő feladványok­ban gazdagabb, mint a többi lapok együttvéve ; s a mellett' számonként 5—10 becses jutalmat, uj könyveket sorsol ki a megfejtők közt. Eddig már több mint 500 uj könyvet sorsolt ki jutalmul s azok legnagyobb része meghaladta a lap előfizetési árát. A „Magyar Szemle“ mindamellett olcsó, egész évre csak 6 frt, félévre 3 frt, negyedévéé 1 frt 50 kr. A legőszintébben ajánljuk. A kiadó tulajdonos Kacz- vinszky Lajos (Budapest, VI. kér. uj-utcza 14. sz.) kívánatra szívesen küld mutatványszámokat.' * A Vállalkozók Lapja Budapesten immár a Xl-ik évfolyamban megjelenő félhivatalos szakköz­löny, valamint annak német kiadása a . Der Bau­unternehmer und Lieferant“ közli az összes mi­nisztériumok és azok alárendelt hivatalok, törvény­hatóságok, városok, községek, társulatok és testü­letek építkezési, szállítási, el- és bérbeadási hirdet­ményeit. ; a technikai szakba vágó állások betölté­sére vonatkozó pályázatokat; vasúti, vizszabályozási és egyéb vállalati híreket ; előfizetőinek díjtalanul nyújt felvilágosítást minden szakbaváigó ügyben és közvetít állást és munkát. Ugyanazért e lapokat, mint hasznos útmutatókat ajánljuk úgy a vállalko­zók, mint mérnökök, építészek, építőmesterek, al­vállalkozók, munkavezetők, pallérok, állás és mun­kát keresők figyelmébe. Előfizetési dij félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Előfizetni lehet e lapokra min­den postahivatalnál és a kiadóhivatalban Budapes­ten, Lipót-utcza 16. sz. alatt. * A Pesti Hírlap, melynek egyik szerkesztő­jétől, Mikszáth Kálmán orsz. képviselőtől gyakran tározát közöl, a jövő évvel immár a 12-ik évfolya­mába lép s ma kétségbevonhatlanul legnépszerűbb s legelterjedtebb lapja Magyarországnak, A lap iránya szabadelvű és demokratikus; vezérczikk-, táreza- és karczolatirói s rendes rovatvezetői a leg­jobb nevű publiczisták, szépirodalmi- és hírlapírók; e tekintetben elég a munkatársak közül megemlitni Pulszky Ferencz, Schvarcz Gyula, Eötvös Károly, Tors Kálmán, Mikszáth Kálmán, dr. Kenedi Géza, Borostyáéi Nándor, Sebők Zsigmond, Szécsi Ferencz, Szó malié zy István, Sziklay János, Bársony István, Iványi Ödön, Kürthy Emil, Antalik Károly, Luby Sánior, Schmittely József, Somogyi Ede, Várkonyi Dezső stb. neveit. A Pesti Hírlap távirati, törvény- í kezesi, napihir és szerkesztői üzenet-rovatai leg­gazdagabbak a napilapokéi közt; azonkívül kéthe- tenkint zene- és sorshuzási mellékleteket is közöl s e tekintetben egyedül áll a napi sajtóban. Mutat­ványszámokat kívánatra egy hétig küld ingyen és bérmentve a kiadóhivatal (Budapest, nádor-utcza 7. szám), hova az előfizetési pénzek — negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr — küldendők. Szelcszéir d. iclé!k:e_ azt az ellenőrző közegek letartóztatják s e czélra renbelt helyen őrizet alá veszik. A tartási költségek a tulajdonost terhelik. Ezen eljárásról az első fokú hatóság (főszolgabíró, rendőrkapitány) azonnal ér­tesítendő. — Ha a tulajdonos 8 nap alatt az állat­ról szabályszerű marhalevelet nem mutat föl, illetve tulajdonjogát más módon nem igazolja, az állat gazdátlan jószágnak tekintetik és elkoboztatván, az államkincstár javára elárvereztetik. Mit kell tudni az eladónak és a vevőnek ? Úgy az eladónak, mint a vevőnek tudnia kell, hogy állatot marhalevél nélkül sem aladni, sem sem venni (cserélni) nem szabad. Továbbá, hogy tartozás vagy más e gyéb fejében a marhalevelet visszatartani nem szabad, hanem a marhalevelet át kell adni az álattal együtt; s tudni kell azt is, hogy a tulajdon átruházást azonnal reá kell vezet­tetni a marhalevélre. Mi teendője azon egyénnek, ki állatot vásárra hajt ? Ha valaki lovat, szarvasmarhát, juhot, kecskét vagy sertést állatvásárra hajt, úgy az illetőnek kö­telessége az állat marhalevelét a vásárra hajtás előtt, a marhalevelek hezelőjóhez elvinni s ott be­jelenteni, hogy melyik vásárra szándékozik az álla­tot hajtani. Ha az állat saját nevelése s még nem váltott róla marhalevelet, úgy marhalevelet állít ki, melynek utolsó rovatában jelölendő meg a vásár helye. Szerkesztői üzenetek. S. Zs. Ozora. A kiadóhivatal már az ön kívánsága szerinti intézkedésről értesítette az ottani kaszinó-egylet igazgatóját még a múlt hónapban, s igy az előfizetés a jövő évre is ki van egyenlítve. KÖZGAZDASÁG Az állatbirtokosok legszükségesebb tudni­valói az állategészségügyi törvényből. (Mutatvány Rónaky Kálmán „A községi elöljáróság és a nég legszükségesebb tudnivalói az állategészségügyi tör­vényből“ czimii művéből. Megjelent Valentin Károly fia bizományában pécsett. Egy példány ára 35 kr.) Melyik állatot kell marhalevéllel ellátni ? • Marhalevéllel el kell látni: lovat, szarvasmar­hát, juhot kecskét és sertést, úgy a csikót, borjut. bárányt gödélyét és malaczot is. Mikor szükséges a marhalevél ? Akkor szükséges továbbá marhalevél, midőn az állat állandó tartózkodási helyéről távolabb vi­dékre — bármilyen czélból — elhajtátik. Még pe­dig azért szükséges ilyenkor a marhalevél, liogv ismeretlen helyen, ha esetleg kérdőre vonják, kimu­tathassa a gazda tulajdonjogát. Mikor nőm kell marhalevél ? Marhalevél nélkül hajtható az állat: legelte­tés, usztatás, fuvarozás és gazdaság üzóse alkal­mával. Milyen dijak szedhető a marhalevél kezelése körül ? Egy marhalevél kiállításának dija, tekintet nélkül a reá jegyzett állatok számára öt kr ; a tu­lajdon-átruházó záradék kiálli ásának dija három kr; az egészségi bizonyítvány vagy a külön eszközölt irányítás megújításának, úgy szintén a leírásnak dija két kr. — Ezen dijak azon egyént terhelik, kiknek a marhalevél átandó. Mit kell tenni, ha a marhalevél elveszett? Ha a marhalevél elveszett, a tulajdonos köte­les ezt azonnal községe elöljáróságánál és jegy­zőjénél bejelenteni. Ezek pedig tartoznak az esetet a főszolgabírónak (rendőrkapitánynak) a marhale­vél adatainak pontos megjelölésével bejelenteni. Milyen állatok nem hajthatók az állatvásárra ? Szabályszerű marhalevél nélküli vagy egész­ségi szempontból kifogás alá eső jószágot állatvá­sárra nem szabad hajtani. Szekérbe fogott állat hajható eaz állat-vásárra ? Szekérbe fogott állatot az állat vásár helyére nem szabad hajtani. Mi történik azon állattal, mely marhalevél nélkül vagy hiányos marhalevéllel hajtatik az állat­vásárra ? Marhalevél nélkül vagy hiányos marhalevéllel érkező állat a vásártérre nem bocsájtatik, hanem NYILTTÉR. \ Kitűnő Monopol. Igen finom Bráziliai. I Legfinomabb Jamaika. I Peccó virág. Caraván madarin. Suchong zamatos. Congo erős. Sansinsky orosz. Bécsi s angol teasütemények. Legfinomabb szalonczukorkák. Kapható : SALAMON TESTVÉREK fűszer- és csemegekereskedőknél Szekszárdon, Gerenday-féle ház. _________________ HI VATALOS HIRDETÉSEK. 6466. sz. 1889. Árverési hirdetmény. A szekszárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi ható­ság részéről közhírré tétetik, hogy Viener Ferencz szekszárdi lakos kérelmére, özv. Schöner Istvánná szül. Koller Matild szekszárdi lakos ellen 161 forint 15 kr tőke és járulékai iránt folyó végrehajtási ügyében a szekszárdi kir. törvény­szék területén fekvő Szekszárd köz-égi 5254. sz. tjkvben özv. Schöner Istvánná szül. Koller Matild, úgy kiskorú Schöner Mariska, Sarolta, Anna, Nándor, István és Lajos tulajdonául felvett 8208. hrsz. szőlőnek özv. Schöner Ist- vánnét illető fele része 425 frt, — az ugyanő- f felvett 8209. hi sz. szőlőnek szinte özv. Schöner Istvánnét illető fele része 425 frt, — és az ugyanott felvett 1787. hr. és 1509. népsz. háznak szinte özv. Schöner Istvánnét illető fele része 620 frt kikiáltási áron, mégis az 1509. népsz. házra C. 4. alatt Gryimóthy Ferencz javára bekeblefcett '-letfogytiglan tartott j szolgalmi jog épségben hagyása mellett, de csak úgy ennek vételára a szolgalmi jogot megelőző jelzálogos követelés ki- l elégitésére szükségesnek mutatkozó 650 irtot megüti az ; 1890. évi február hó 17, napján délelőtt 10 órakor Szekszár- I don a kir. törvszék pertárában megtartandó árverésen el- í adatni fognak. Figyelmeztetnek venni szándékozóik, hogy az árverés i egkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10% -át bánatpénz fe- j b n let uüí s a vételár! 3 egyenlő részletben 6% kama- t'ikk 1 együtt a szekszárdi kir. adóhivatal mint letéti pénz­űimül lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Szekszárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szekszárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osz­tályánál, 1889. évi november hó 29. napján. Kiss Károly, kir. törvényszéki biró. 6809. sz. 1889. Árverési hirdetmény. A szekszárdi kir. törvényszék mint telekkönyvi ható­ság részéről közhírré tétetik, hogy Klohman Jí nos bátaszéki lakos kérelmére, Mayer Ignácz bátaszéki lakos ellen 56 frt 83 kr tőke és járulékai iránt folyó végrehajtási ügyében a szekszárdi kir. törvényszék területén fekvő bátaszék községi 3611. sz. tjkvben Klobman Juliannával nős Mayer Ignácz tulajdonául felvett 12979/a hrsz. szőlő egészen 1006 forint, a bátaszék községi 3111. sz. tjk' ben Mayer Ignácz és neje Klobman Julianna tulajdonául felvett 13021. hrsz. szőlő az 1881. évi 60. btkj. 156. §-a alapján egészen 116 frt és a bátaszék községi 3635. sz. tjkvben szinte imént nevezettek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom