Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-11-23 / 57. szám
tét) neki adott igazat, „amennyiben ez évben is tényleg négy tanerőt alkalmazott“. En meg megsúghatom, hogy a községi képviselő-testület még sem adott neki igazat, mert a 4 ik tanítói állás nem lón betöltve, hanem a 3-ik tanító heti órái és fizetése két tanító között lett megosztva és igy a 3-ik tanító teendőit ketten végzik és osztozkodnak a fize- * lésben. Kitűnik ez a jelen tanévre készített költségvetés- és heti tanórák számából. (Ez is „körmönfont.) Választásokról is ir R. Országgyűlési választást nem érthet, mert arra nem lehet czódulával szavazni. Hihetőleg evang. lelkészi állás betöltéséről lehet szó, mivel elmondja, hogy nemcsak ő, hanem „az ide való igen derék s ügybuzgó ev. lelkész ur is elbukott“. Azt tudom, hogy t. tudósitó okleveles evang. pap, de arról nincs tudomásom, hogy valahová folyamodott volna lelkésznek. Ah ! most jut eszembe, a megyebizottsági tagok választását gondolja. Tehát kérte ezen állást, hogy elbukott ? Bukásnak tekinthető az, ha valakire szavazat adatik be jelöltség nélkül ? Ha igen, akkor nemcsak ketten buktak, hanem többen, mivel — ha jól emlékszem, — nálunk 14 egyénre adatott be szavazat, és csak három választatott. Azt mondja a t. tudósitó, azért bukott el, mert nem volt hajlama „czódulákat“ Írni. Hát mással Íratta meg szavazó czéduláját ? Vagy felteszi a három megválasztottról, u. m. Bárány Sándor, dr. Schvetz Antal urakról és csekélységemről, hogy mi saját szavazó czédulánkon kivül még több a nevünket rejtő czódulákat irtunk. Ha azon polgártársaink, kik bizalmukkal megtisztelőnek, „czé- dulákat“ írtak, csak hízelgő ránk nézve. T. tudósitó kortesei sem kíméltek fáradságot, hogy az ő nevét rejtő ezóduláikat szétosszák a választók között; de hogy ezen czódulák nem kerültek az urnába, hanem más czélra használtattak, talán maga a jelölt az oka, •ki két szók között a földre esett. A többi újdonságaira rövid megjegyzésem még csak az, hogy „Fejős vezérigazgató ur“ miféle vezérigazgató s honnan ? Hogy dr. Müller János ur eljegyezte Iiaffner Eermin kisasszonyt és hogy „sok sikert kiván életpályájukhoz“ nem csodálom, hisz t. tudósitó pap és családapa. En a „sok siker“-hez állandó boldogságot kívánok a kötendő frigyhez. Somogyi János néptanító. P á I f a. A simontornyai esperesi kerület órdemteljes esperese: Szegfű Mihály czimzetes kanonok, szentszéki ülnök és ozorai esperes-plebános november hó 14-én elhalálozván, a boldogult hült tetemeinek ünnepélyes eltakaritatása nov. 16-án délutáni 3 órakor rendkívüli nagyszámú gyászoló közönség jelenlétében ment végbe. A boldogult jeles hazánkfia és lángbuzgalmu áldozár született Pécsett 1817-ben, kineveztetett ozorai plébánossá néhai herczeg Eszterházy Pál által 1847-ben, a simontornyai esperesi kerületnek 1878. év óta esperese és tanfelügyelője, 1881. óv óta a pécsi székesegyháznak tiszteletbeli kanonoka. A boldogult aranymisós paptársunk, a tanügynek lelkes áldozatkész pártolója és kitűnő egyházi szónok volt. Az ozorai díszes emeletes tanoda is a boldogultunk hosszú áldásteljes lelkipásztorkodása alatt épült. A temetési megható gyászszertartást Han- gyályi Mihály pinezehelyi plébános, és helyettes esperes ur végezte, a gyászszertartásnál segédkeztek: Píréin inger Emil simontornyai zárdaház-íőnöke, Kovács Antal pinezehelyi segédlelkész, és Nyárády Aladár tamásii segédlelkész urak. Részt vettek a 1 gyászszertartásnál még: az enyingi, mező-komáromi, a köblényi, felső-nyéki, regöli, pálfai, rniszlai, kis- í székelyi plébános urak, — továbbá az ozorai, tót- keszii, ireghi segédlelkész urak, s a simontornyai szerzetes-hitszónok ur, stb. stb. végre a kerületi tanító urak. Ott láttuk a gyászszertartásnál szentandrási S z é va 1 d Móriczot a dombóvári járás főszolgabíróját, a helybeli elöljáróságot, a nagyszáma tűzoltó-testületet teljes díszben, a helybeli nagyszámú intol- ligentiát, a tanuló ifjúságot gyászlobogókkal és beláthatatlan nagysokaságu gyászoló közönséget. Szekszárd AZ” iclé!k:e_ A díszes érczkoporsó a legszebb koszorúkkal volt halmozva. Áldás a jeles honfi, és lángbuzgalmu áldozár emlékére ! béke poraira ! rkl, SZÍNÉSZET. Hétfőn, az akkor este kiütött tűz miatt nem volt előadás ; hanem kedden színre került a hétfőre hirdetett „Oroszok B u 1 g á r i á b an“ ez. énekes színmű Gaál Gyulától, a ki senki más, mint a társulat D á 1 n o k i nevű tagja, leven neki ez színpadi neve. Feltűnően csekély közönség nézte végig a szop nyelvezettel irt, keleti regével és szóvirágokkal tarkázott színmű előadását annyira, hogy a napi kiadás sem folyt be. A szinlapon Schandl Sarolta k. a. neve (9—10 éves lányka) Szekszárdiul vastag betűkkel volt nyomva, de bizony ez nem hódított közönséget. Szerdán Gsiky G. Vase m bér ez. .tragédiája, melyet az akadémia 200 aranynyal jutalmazott, szintén inkább kevés, mint csak meglehetős számú közönség előtt adatott, habár akkor úgy a darab, mint a közreműködők magok is telt házat érdemeltek volna. Halmay 0. (Edith), Hetónyi E. (Anna) és Gyarmathy (Andor.) Dálnoky (Bárdi), Fekete (Báró Szentgáli), Lomniczy (Bárhelyi báró) összhangzatos játékuk, sikerült alakításuk nyílt jelenetben is többször tapsokra ragadta a közönséget. Egyedül Bárdi személyesitője ellen szólalunk fel, a ki felttinőleg gyakran vette igénybe a súgót, a mi épen Bárdinál, a darab fő szereplőjénél, megbocsáthatatlan hiba. Csütörtökén Ernest Blum és Raul Foché hírneves vigjátéka az Ideges nők került színre. A darab hire előre biztosította az intelligentiának, az előadáson való megjelenését s csakugyan oly szép és elegáns közönség nézte végig az előadást, a milyet alig néhányszor láttunk Polgár itt időzése óta. Ennek örülünk úgy az igazgató, mint a közönség iránt való tekintetből is, mert a pénztárnak volt valahára tisztességes bevétele és a közönség is jól mulatott ez estén, úgy a darab mulattató részein, mint az előadók alakításain. Egyik-másik kisebb túlzásait leszámítva ugyanis, az előadás a sikerültebbek közé tartozik. Még gyorsabban és simábban fog menni azonban a második előadás alkalmával, a mely — a fogadtatás után Ítélve — nemsokára követni fogja az elsőt. Ma, szombaton K a n á r i herczegnő Operette adatik, a melyet szintén ajánlunk a közönség figyelmébeT A H IT G Y. Tolnán hitközségi tanács alakul Péchy József prépost-plébános buzgólkodása következtében. M É HÉSZE T. _____ A természetes tiszta méz, mint gyógyszer. A természetes tiszta méz gyógyerejére vonatkozólag több orvos ajánlólag nyilatkozott. Különösen dr. Krackenberg tanár és egészségügyi tanácsos a mézről azt mondja, hogy az valóságos- természet- adta gyógyszer. A méz megakadályozza a penészgombák képződését. Főként a gyermekeknél hasz- náltatik nagy sikerrel. Annyival is inkább pedig, mert a' gyermekek általában igen szeretik. A méz használata folytán a köhögés, a nátha, hurut, torokgyík és difteritis már a csirájukban elfőj tatnak ; a baktériumok, a penészgombák mégsem misittetnek. A szájüreg, a torok és légzési szervek bántalmaiban a méz, megfelelő életrend múlott biztos orvos-szer. A méz egy csekély .részben mell-mérget (apis) tartalmaz. Ezen méh-méreg anyag az, a mely gyógyítókig hat. Hozzájárul még a méznek oldó hatása, me y a tüdőre rakodott nyálkát feloldja és könnyen kiköphetővé teszi. — A régi módon, t. i. melegítés által kicsurgatott mézből ezen méh-méreg elillanván, annak gyógyereje csökken. Szintén a kénnel lefojtott mellek méze már a kén által lett saturálása folytán többet árt, mint használ. Hát még az összecsömöszölt méz, a melyet a mézes-bábosok és kereskedők előállítanak, nemcsak hogy undorító, de még ártalmas is. Mert közéje csömöszöltetvén döglött méhek, áiczák, kuka- ezok, ezek mint rothadó szerves anyagok a mézet egészen megrontják. Ellenben a mézpergetővei hidegen kipergetett méz megmarad tisztán, és a maga teljes valóságában ; azért az Ízletes és kedves csemege, melyben benne marad az apis és gyógyitólag hat. Az ilyen mézből 5—10 perczenként egy kávés kanálnyit lenyelvén, — meglepő hatást gyakorol ; sok mell- és gyomorbetegségnek elejét állja, sőt azt meggyógyítja. Az ó-korban a méz majdnem univerzális gyógyszerül használtatott. k méz nem szorul egy óbbként dicséretre; — bárcsak a nagyközönség azt jobban felhasználná. Ilyen jó méz kapható nálam alólirottnál, ki azt nagyobb mennyiségben — miután itt az idén igen rossz termés volt — azért hozattam, hogy a közönségnek szolgálhassak vele. — Kilója : 60 kr. Dömötör László. KÖZGrAZDASÁGK Egy műipari kincsesház. Budapest november hó. Egész világ tudja, hogy mi magyarok erélyes, önérzetes és tehetséges emberek vagyunk. Nem hiányzik nálunk a vállalkozási kedv és bátorság s a ki nem leledzik speciális nemzeti hibánkban a kényelemszeretetben és gavallérosságban, az majd minden téren tiszteletreméltó állást viv ki magának. E hibáink levetközésóre nyugati szomszédaink jó példákul állanak előttünk s nem is kell mesz- szebb mennünk mint Becsbe illetve Ausztriába és ott nagyon sokat tanulhatunk. Ha végig megyünk például Bécs utczáin, két igen fontos tapasztalatot tehetünk. Először oly nagy terjedelmű üzleti telepeket találunk, melyekről nekünk még fogalmunk sincs és melyekben Ausztriának gazdag gyár- és műipara •túlsúlyban dominál; másodszor azt az érdekes meggyőződést nyerjük, mily magas polezra képes emelkedni a magyar üzletember, ha intelligencziával és erélylyel bir s nem fél a munkától. A legtekintélyesebb, legnagyobb és leghíresebb üzleti telepek egész sorainak tulajdonosai magyarok, és aki ez üzleti telepek közt a legnagyszerűbbet látni akarja, az ha Bécsbe utazik, el ne mulassza Pachliofer hazánkfia nagy áruházát meglátogatni. Ha az élénk Kártnerstassén végig megyünk, annak vége felé, 39. sz. a. alatt a Pachhofer-féle ötemeletes díszes palota tűnik szemünkbe. A ezég óriási helyiségei a souterraintől egész az első emeletig terjednek és oly fényűzéssel és mégis praktikusan vannak berendezve és diszitve, mely a maga nemében egyedül áll. Megközelitő fogalmat kapunk ez üzlet berendezéséről és terjedelméről, ha tudjuk, hogy az itt elhelyezett áruk értéke meghaladja a félmilliót. A souterrain egész sorát a fényesen és stílszerűen berendezett érdekes japán- és keleti fülkék foglalják el. Jobbra találjuk az utazó czikkek osztályát gazdag választékkal. Itt látjuk az oly gyorsan híressé vált, szabadalmazott, törhetlen műfából készült utazó-ládákat, melyek bámulatos csekély sulylyal bírnak. A műipar tulajdonképeni kincsesháza azonban fönt van a földszinti termekben. Találhatunk ugyan Parisban és Londonban nagyobb áruházakat is, melyek földszintül a tetőzetig a legkülönfélébb árukkal vannak tele rakva, de a Pachhofer-féle üzlet a berendezés elegancziája s a szakba vágó áruk sokfélesége tekintetében páratlan. Már ha künn, a kirakatok óriási tükörüvegei előtt állunk, tündóri látvány tárunk és ha belépünk, azt hisszük egy óriási ékszer-szekrényben vagyunk. A csinos és karcsú álványok, melyek a művésziesen és stílszerűen festett és díszített falak mentén állanak vagy a helyiségek közepén vannak felállítva, vasból vannak készítve, bronzdiszitéssel és nagy tükörtáblákkal ellátva. Itt csaknem minden üveg alatt van. A nagymennyiségű és óriás nagyságú tükörtáblák, melyek e helyiségben láthatók, 16000 frtnyi értéket képviselnek, inig a berendezés több mint 70000 írtba került.
