Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-11-23 / 57. szám

tét) neki adott igazat, „amennyiben ez évben is tényleg négy tanerőt alkalmazott“. En meg meg­súghatom, hogy a községi képviselő-testület még sem adott neki igazat, mert a 4 ik tanítói állás nem lón betöltve, hanem a 3-ik tanító heti órái és fize­tése két tanító között lett megosztva és igy a 3-ik tanító teendőit ketten végzik és osztozkodnak a fize- * lésben. Kitűnik ez a jelen tanévre készített költség­vetés- és heti tanórák számából. (Ez is „kör­mönfont.) Választásokról is ir R. Országgyűlési válasz­tást nem érthet, mert arra nem lehet czódulával szavazni. Hihetőleg evang. lelkészi állás betöltéséről lehet szó, mivel elmondja, hogy nemcsak ő, hanem „az ide való igen derék s ügybuzgó ev. lelkész ur is elbukott“. Azt tudom, hogy t. tudósitó okleveles evang. pap, de arról nincs tudomásom, hogy vala­hová folyamodott volna lelkésznek. Ah ! most jut eszembe, a megyebizottsági tagok választását gon­dolja. Tehát kérte ezen állást, hogy elbukott ? Bukásnak tekinthető az, ha valakire szavazat adatik be jelöltség nélkül ? Ha igen, akkor nemcsak ketten buktak, hanem többen, mivel — ha jól emlékszem, — nálunk 14 egyénre adatott be szavazat, és csak három választatott. Azt mondja a t. tudósitó, azért bukott el, mert nem volt hajlama „czódulákat“ Írni. Hát mással Íratta meg szavazó czéduláját ? Vagy felteszi a három megválasztottról, u. m. Bárány Sándor, dr. Schvetz Antal urakról és csekélységem­ről, hogy mi saját szavazó czédulánkon kivül még több a nevünket rejtő czódulákat irtunk. Ha azon polgártársaink, kik bizalmukkal megtisztelőnek, „czé- dulákat“ írtak, csak hízelgő ránk nézve. T. tudósitó kortesei sem kíméltek fáradságot, hogy az ő nevét rejtő ezóduláikat szétosszák a választók között; de hogy ezen czódulák nem kerültek az urnába, hanem más czélra használtattak, talán maga a jelölt az oka, •ki két szók között a földre esett. A többi újdonságaira rövid megjegyzésem még csak az, hogy „Fejős vezérigazgató ur“ miféle vezérigazgató s honnan ? Hogy dr. Müller János ur eljegyezte Iiaffner Eermin kisasszonyt és hogy „sok sikert kiván élet­pályájukhoz“ nem csodálom, hisz t. tudósitó pap és családapa. En a „sok siker“-hez állandó boldog­ságot kívánok a kötendő frigyhez. Somogyi János néptanító. P á I f a. A simontornyai esperesi kerület órdemteljes esperese: Szegfű Mihály czimzetes kanonok, szentszéki ülnök és ozorai esperes-plebános novem­ber hó 14-én elhalálozván, a boldogult hült tete­meinek ünnepélyes eltakaritatása nov. 16-án délu­táni 3 órakor rendkívüli nagyszámú gyászoló kö­zönség jelenlétében ment végbe. A boldogult jeles hazánkfia és lángbuzgalmu áldozár született Pécsett 1817-ben, kineveztetett ozorai plébánossá néhai herczeg Eszterházy Pál ál­tal 1847-ben, a simontornyai esperesi kerületnek 1878. év óta esperese és tanfelügyelője, 1881. óv óta a pécsi székesegyháznak tiszteletbeli kanonoka. A boldogult aranymisós paptársunk, a tanügy­nek lelkes áldozatkész pártolója és kitűnő egyházi szónok volt. Az ozorai díszes emeletes tanoda is a boldogultunk hosszú áldásteljes lelkipásztorkodása alatt épült. A temetési megható gyászszertartást Han- gyályi Mihály pinezehelyi plébános, és helyettes esperes ur végezte, a gyászszertartásnál segédkez­tek: Píréin inger Emil simontornyai zárdaház-íőnöke, Kovács Antal pinezehelyi segédlelkész, és Nyárády Aladár tamásii segédlelkész urak. Részt vettek a 1 gyászszertartásnál még: az enyingi, mező-komáromi, a köblényi, felső-nyéki, regöli, pálfai, rniszlai, kis- í székelyi plébános urak, — továbbá az ozorai, tót- keszii, ireghi segédlelkész urak, s a simontornyai szerzetes-hitszónok ur, stb. stb. végre a kerületi tanító urak. Ott láttuk a gyászszertartásnál szentandrási S z é va 1 d Móriczot a dombóvári járás főszolgabíróját, a helybeli elöljáróságot, a nagyszáma tűzoltó-tes­tületet teljes díszben, a helybeli nagyszámú intol- ligentiát, a tanuló ifjúságot gyászlobogókkal és be­láthatatlan nagysokaságu gyászoló közönséget. Szekszárd AZ” iclé!k:e_ A díszes érczkoporsó a legszebb koszorúkkal volt halmozva. Áldás a jeles honfi, és lángbuzgalmu áldo­zár emlékére ! béke poraira ! rkl, SZÍNÉSZET. Hétfőn, az akkor este kiütött tűz miatt nem volt előadás ; hanem kedden színre került a hétfőre hirdetett „Oroszok B u 1 g á r i á b an“ ez. éne­kes színmű Gaál Gyulától, a ki senki más, mint a társulat D á 1 n o k i nevű tagja, leven neki ez színpadi neve. Feltűnően csekély közönség nézte végig a szop nyelvezettel irt, keleti regével és szó­virágokkal tarkázott színmű előadását annyira, hogy a napi kiadás sem folyt be. A szinlapon Schandl Sarolta k. a. neve (9—10 éves lányka) Szekszárd­iul vastag betűkkel volt nyomva, de bizony ez nem hódított közönséget. Szerdán Gsiky G. Vase m bér ez. .tragé­diája, melyet az akadémia 200 aranynyal jutalma­zott, szintén inkább kevés, mint csak meglehetős számú közönség előtt adatott, habár akkor úgy a darab, mint a közreműködők magok is telt házat érdemeltek volna. Halmay 0. (Edith), Hetónyi E. (Anna) és Gyarmathy (Andor.) Dálnoky (Bárdi), Fekete (Báró Szentgáli), Lomniczy (Bárhelyi báró) összhangzatos játékuk, sikerült alakításuk nyílt je­lenetben is többször tapsokra ragadta a közönséget. Egyedül Bárdi személyesitője ellen szólalunk fel, a ki felttinőleg gyakran vette igénybe a súgót, a mi épen Bárdinál, a darab fő szereplőjénél, meg­bocsáthatatlan hiba. Csütörtökén Ernest Blum és Raul Foché hír­neves vigjátéka az Ideges nők került színre. A darab hire előre biztosította az intelligentiának, az előadáson való megjelenését s csakugyan oly szép és elegáns közönség nézte végig az előadást, a mi­lyet alig néhányszor láttunk Polgár itt időzése óta. Ennek örülünk úgy az igazgató, mint a közönség iránt való tekintetből is, mert a pénztárnak volt valahára tisztességes bevétele és a közönség is jól mulatott ez estén, úgy a darab mulattató részein, mint az előadók alakításain. Egyik-másik kisebb túlzásait leszámítva ugyanis, az előadás a sikerültebbek közé tartozik. Még gyorsabban és simábban fog menni azonban a második előadás alkalmával, a mely — a fogadtatás után Ítélve — nemsokára követni fogja az elsőt. Ma, szombaton K a n á r i herczegnő Ope­rette adatik, a melyet szintén ajánlunk a közönség figyelmébe­T A H IT G Y. Tolnán hitközségi tanács alakul Péchy József prépost-plébános buzgólkodása követ­keztében. M É HÉSZE T. _____ A természetes tiszta méz, mint gyógyszer. A természetes tiszta méz gyógyerejére vonat­kozólag több orvos ajánlólag nyilatkozott. Különösen dr. Krackenberg tanár és egészségügyi tanácsos a mézről azt mondja, hogy az valóságos- természet- adta gyógyszer. A méz megakadályozza a penész­gombák képződését. Főként a gyermekeknél hasz- náltatik nagy sikerrel. Annyival is inkább pedig, mert a' gyermekek általában igen szeretik. A méz használata folytán a köhögés, a nátha, hurut, torokgyík és difteritis már a csirájukban el­főj tatnak ; a baktériumok, a penészgombák még­sem misittetnek. A szájüreg, a torok és légzési szer­vek bántalmaiban a méz, megfelelő életrend múlott biztos orvos-szer. A méz egy csekély .részben mell-mérget (apis) tartalmaz. Ezen méh-méreg anyag az, a mely gyó­gyítókig hat. Hozzájárul még a méznek oldó hatása, me y a tüdőre rakodott nyálkát feloldja és könnyen kiköphetővé teszi. — A régi módon, t. i. melegítés által kicsurgatott mézből ezen méh-méreg elillanván, annak gyógyereje csökken. Szintén a kénnel lefojtott mellek méze már a kén által lett saturálása folytán többet árt, mint használ. Hát még az összecsömöszölt méz, a melyet a mézes-bábosok és kereskedők előállítanak, nem­csak hogy undorító, de még ártalmas is. Mert kö­zéje csömöszöltetvén döglött méhek, áiczák, kuka- ezok, ezek mint rothadó szerves anyagok a mézet egészen megrontják. Ellenben a mézpergetővei hidegen kipergetett méz megmarad tisztán, és a maga teljes valóságá­ban ; azért az Ízletes és kedves csemege, melyben benne marad az apis és gyógyitólag hat. Az ilyen mézből 5—10 perczenként egy kávés kanálnyit le­nyelvén, — meglepő hatást gyakorol ; sok mell- és gyomorbetegségnek elejét állja, sőt azt meggyó­gyítja. Az ó-korban a méz majdnem univerzális gyógyszerül használtatott. k méz nem szorul egy óbbként dicséretre; — bárcsak a nagyközönség azt jobban felhasználná. Ilyen jó méz kapható nálam alólirottnál, ki azt nagyobb mennyiségben — miután itt az idén igen rossz termés volt — azért hozattam, hogy a közön­ségnek szolgálhassak vele. — Kilója : 60 kr. Dömötör László. KÖZGrAZDASÁGK Egy műipari kincsesház. Budapest november hó. Egész világ tudja, hogy mi magyarok erélyes, önérzetes és tehetséges emberek vagyunk. Nem hi­ányzik nálunk a vállalkozási kedv és bátorság s a ki nem leledzik speciális nemzeti hibánkban a kényelemszeretetben és gavallérosságban, az majd minden téren tiszteletreméltó állást viv ki magának. E hibáink levetközésóre nyugati szomszédaink jó példákul állanak előttünk s nem is kell mesz- szebb mennünk mint Becsbe illetve Ausztriába és ott nagyon sokat tanulhatunk. Ha végig megyünk például Bécs utczáin, két igen fontos tapasztalatot tehetünk. Először oly nagy terjedelmű üzleti telepe­ket találunk, melyekről nekünk még fogalmunk sincs és melyekben Ausztriának gazdag gyár- és műipara •túlsúlyban dominál; másodszor azt az érdekes meg­győződést nyerjük, mily magas polezra képes emel­kedni a magyar üzletember, ha intelligencziával és erélylyel bir s nem fél a munkától. A legtekintélyesebb, legnagyobb és leghíre­sebb üzleti telepek egész sorainak tulajdonosai ma­gyarok, és aki ez üzleti telepek közt a legnagysze­rűbbet látni akarja, az ha Bécsbe utazik, el ne mulassza Pachliofer hazánkfia nagy áruházát meg­látogatni. Ha az élénk Kártnerstassén végig megyünk, annak vége felé, 39. sz. a. alatt a Pachhofer-féle ötemeletes díszes palota tűnik szemünkbe. A ezég óriási helyiségei a souterraintől egész az első eme­letig terjednek és oly fényűzéssel és mégis prakti­kusan vannak berendezve és diszitve, mely a maga nemében egyedül áll. Megközelitő fogalmat kapunk ez üzlet berendezéséről és terjedelméről, ha tudjuk, hogy az itt elhelyezett áruk értéke meghaladja a félmilliót. A souterrain egész sorát a fényesen és stíl­szerűen berendezett érdekes japán- és keleti fülkék foglalják el. Jobbra találjuk az utazó czikkek osz­tályát gazdag választékkal. Itt látjuk az oly gyor­san híressé vált, szabadalmazott, törhetlen műfából készült utazó-ládákat, melyek bámulatos csekély sulylyal bírnak. A műipar tulajdonképeni kincses­háza azonban fönt van a földszinti termekben. Ta­lálhatunk ugyan Parisban és Londonban nagyobb áruházakat is, melyek földszintül a tetőzetig a leg­különfélébb árukkal vannak tele rakva, de a Pach­hofer-féle üzlet a berendezés elegancziája s a szakba vágó áruk sokfélesége tekintetében páratlan. Már ha künn, a kirakatok óriási tükörüvegei előtt állunk, tündóri látvány tárunk és ha belépünk, azt hisszük egy óriási ékszer-szekrényben vagyunk. A csinos és karcsú álványok, melyek a művészie­sen és stílszerűen festett és díszített falak mentén állanak vagy a helyiségek közepén vannak felállítva, vasból vannak készítve, bronzdiszitéssel és nagy tü­körtáblákkal ellátva. Itt csaknem minden üveg alatt van. A nagymennyiségű és óriás nagyságú tükör­táblák, melyek e helyiségben láthatók, 16000 frtnyi értéket képviselnek, inig a berendezés több mint 70000 írtba került.

Next

/
Oldalképek
Tartalom