Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-09-19 / 39. szám
Szekszárd "N7"icLélce_ helyiségben hány ember helyezhető el közegészségi tekintetben támasztható aggodalom nélkül, s az egyes helyiségekben az igy megállapított számon túl több egyénnek összezsofolását a törvény alapján és. teljes szigorával akadályozza meg. Értesülésünk szerint ez ügyben a hatósági szemle folyamatban van s a fáradozás sok helyen talán hatósági beavatkozás nélkül is meg fogja hozni gyümölcsét, mert látják az illetők, hogy hasztalan minden ellenkezésük. Az eddig oly nyomorúságos állapotban sínylődő szerencsétlenek sorsukon ily módon leendő segítését hálás szívvel fogadják s előre is köszönik a járási főszolgabiró- mk, kinek erélyes közbenjárására történt az ügy eddigi elintézése is. E nyomorult embertársaink ügyében tett jóakaratai felszólamlások a dombóvári járásban sikert eredményeztek, a mi úgy közegészségi, mint erkölcsi szempontból várható is volt. Reméljük, hogy ezen egy példából okulni fognak más puszták tulajdonosai és bérlői is a cselédlakások javítását illetőleg, mert hogy még igen sok puszta hasonló lakosai vannak ily nyomorúságos állapotban, azt bizonyítgatnunk felesleges. S el fog következni az idő, mikor a köz- igazgatási hatóságok a humanizmus e követelésének kielégítésére minden járás területén megteszik a szükséges lépéseket any- nyival inkább, mert a törvény is követeli. A mi most az Eszterházy uradalomban javittatik a járási főszolgabíró éber figyelme és szigorú, de igazságos eljárása folytán, annak követése kívánatos a többi járásokban is s akkor hisszük, hogy az ilyen nyomorúságos állapotokon a közigazgatás és társadalom közreműködése mellett lassanként mindenütt segítve lesz. Gr—-1. ~ Különféle adók leírása. Gróf Appouyi Sándornál 20 írt 25 kr, Szabó Gyula (Döbrököz) 5 Irt, Mócsy Antal (Felső-Iregh) 135 frt, Hermann Miksa (Paks) 3 frt 57 kr, Bonyhády József (Bonyhád) 7 kr adója leíratott. — A tüzrendészeti szabályrendelet a központi járásban kihirdettétvón, ez ellen csak Ocsóny község adott be felebbezést. r= Tolna község szőlőiben a fillokszera jelenléte konstatáltatott s igy a központi járás Összes községeiben jelen van már a fillokszera. i= Az építkezési szabályrendelet a völgységi, dunaföldvári, simontornyai és dombóvári járás területén szabályszerűen kihirdettetvén, az ellen fel- folyamodás nem adatott be. = A vármegye területen működő ipartanács ujjáalakittatván, annak rendes tagjaivá Untermüller Alajos és Martin Ferencz, póttagjaivá Ferner Mihály és Mehrwerth Ferencz választattak meg. = Kivételes nősiilési engedélyek. Bognár József agárdi, Krug János kokasdi, ifj. Bátor Ferencz szekszárdi lakosok kérvényei pártoló véleménnyel a m. k. honvédelmi minisztériumhoz fölterjesztettek. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉLETBŐL. Tolna vármegye törvényhatóságának közigazgatási bizottsága szeptember 7-én gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt ülést tartott, melynek tárgyai közül közöljük még a következőket: kir. pénziigyigazgatóság jelentéséből. I. Egyenes adók. A folyó évi I., II. és III. óvnegyedi összes tartozás 1.278,575 frt 9 kr, erre befizettek összesen 1.044,848 frt 14 krt, hátralék 233.726 frt 95 kr. — A folyó évi befizetési eredmény a múlt évinél 10,180 frt 65 krral kisebb. II. Hadmentességi díjak. A fo'yó évi összes tartozás 8444 frt 74 kr, erre befizettek 3618 frt 52 krt, hátralék 4826 frt 20 kr. Ezen évben 4541 frt 85 krral folyt be kevesebb, mint. a múlt évben. III. J dg-, bélyeg- és egyenértéki illeték. A hátralék 291.168 frt 701 '2 kr, erre befizettek 177,242 frt 701/2 krt, a hátralék tehát 113,926 frt. IV. Fogyasztási adó. Összes előírás augusztus végéig 193.196 frt öl1/.? kr, erre befizettek 186.002 frt 36 krt, hátralék 7194 frt 15Y2 kr. V. Szőlőd ózsmaváltság. Tényleges tartozás aug. végéig 132,057 frt 18 kr, befizettetett 40,349 frt 36'/2 kr,. — a hátralék 91,677 frtj 81V. kr. VI. Mara d v á n y földválts á g. Előírásban 10,099 frt 61V2 kr, erre befizettek 4107 frt 61 krt, hátralék 5991 frt 67 kr. a Az I—VI. felsorolt követeléseknél mutatkozó tetemes hátralék abban leli magyarázatát, hogy több község elöljárói a III. fokú kényszer végrehajtást keresztülvezetni elmulasztották, ezért kérése, az összes községek elöljáróit, valamint a járási főszolgabirákat szigorúan figyelmeztetni az iránt, hogy ha e tetemes követeléseket szept. végéig behajtani ismét elmulasztják, a felelősség a folyó évi okt. havi közig. biz. ülésben kérlelhetetlenül kimondatni és az állami végrehajtók alkalmazása minden esetre eszközöltetni fog. Az 1889—90. évekre és folyó évi október hó 1 -ón esedékessé váló hadmentességi díj kivetése befejeztetett s ez összesen 49,651 irtot tesz ki. A földadó nyilvántartási biztos aug. hóban 12 községet utazott be, lényegesebb mulasztás egyedül a várdombi jegyzőnél észleltetett, minélfogva a mulasztás helyrepótlása iránt intézkedés tétetett. bíróságok köréből. DezseöfF/ Géza a szekszárdi kir. törvényszék újonnan kinevezett elnöke folyó hó 13-án 3 óra után érkezett meg a vonaton Szekszárdra ; a vasúti indóháznál a bírák és jegyzőikar, valamint a törvényszéki hivatalnokok közül többen testületileg fogadták. Másnap délelőtt 10 órakor a törvényszék teljes ülést tartott, melyen az uj elnök letette a hivatali esküt; ez alkalommal Ágoston István helyettes elnök melegen üdvözölte a törvényszék nevében, mire az elnök röviden, de igen szívélyesen válaszolt, megköszönte a szives fogadtatást s a bírói kar ragaszkodását, kiemelte beszédében, hogy a bírói hivatást tartja legszebbnek s kéri nemcsak a bírói karnak, de az összes személyzetnek is szives támogatását; ő pedig minden jogos és méltányos kérelmüket a legnagyobb örömmel fogja támogatni. Az eskiiletótel után átvette az elnöki hivatalt és már meg is kezdette működését. Ugyancsak szombaton megyénk alispánjánál, Simontsits Bélánál tett látogatást az uj elnök, s e látogatást az alispán csakhamar viszonozta. Délután a bírói- és jegyzőikar az elnöknél lakásán — a Mikos-féle Bélatéri házban — tisztelgett. Vasárnap délelőtt a kir. ügyészség, járásbíróság, a kir. közjegyző és helyettese tisztelgett az elnöknél; 11 órakor pedig az ügyvédi kar jelent meg Totth Ödön vezetése alatt és meleg hangon üdvözölte a rokonszenves elnököt, ki eddigi megjelenésével is már megnyerte a bírói és iigyvódikar vonzal mát. Folytatás a mellékleten. Az persze egész máskép lenne, ha Franczia- ] országban volnánk, hol a „liberté“ ragyogna az j oázot érő napsugárban ! E11 felhasználnám, és ha hölgy volnék, az itteni férfiak közül választanék. Például azt, ki oly zajtalanul, kimérten lép, hogy szinte emlékeztet Banquo szellemére, oly csendesen, mintha attól félne, hogy őt valaki a fiatalság közé találná számítani. — Csupa meddő szerénység, mert annyira irigy!i a fiatalokat, oly bús re- zignáczióval tekint minden ifjú hölgyre, mintha ebben az irányban egy nagy mulasztást vethetne önön szemére, mi minden ifjú arez látására újra ismétlődik. Minden tekintet egy elsóhajtott tempi passati! A többi alakok már nem tanúsítanak oly határozott tényt kinézésükkel, ugyan egyen látszik, hogy nagyon szerelmes reménytelenül, mi úgy néz ki, mintha azt a veszedelmes lelkiállapotot szülte volna nála, mit úgy hívnak, hogy: csendes — merengés! Egy úri ember csak azért jön ide, mert muszáj; nem mulat és vezényszóra hazamenesztetik, egy csac a „fényes összeköttetések“ kultiválása érdekében ; — vannak epizódalakok is, de azokat az oáz-i Stammgast souverénitásával egyszerűen elejtem. Deniquo mindenki más valami és valaki kedvéért jön ide. En magam csak a lenge székek csábító hatásának engedek. Azelőtt, mikor még nem nézett onnan felül egy pár Argusszem egy füstölgő csibuk felett a beezézgetett alkotásra, a rózsák kedvéért jöttem, t. i. a miket loptam és a mikkel a legszebb í pillantásokra, legédesebb mosolyra tettem szert a höl- j gyeknél. Haj, akkor még jó világ volt az oázban. Minden évben egy kis angyal repült az oáz belterületére, és mi a vadonatúj világpolgár tiszteletére, pompás kis színműveket insceniroztunk : „Ha nincs itthon a macska, ezinezognak az egerek.“ Az előadásban annyira ekszczelláltunk, hogy az öreg Vig Ka Á sokszor csóválta fejét a parterre élénksége fölött. Most, hogy a rózsalopás még a sötétben is lehetetlen, én fájdalom unatkozom, a hölgyek is önzők, mivel nem kedveskedhetem többé Flóra bájos gyermekeivel, többé nem mosolyognak, nem pillantanak rám, nem hallom a sajnálkozó gyönyörű édes hangjaikat, ha egy merész fogás után a védő tüske megkarczolta kezemet, most egyedül hagynak a lenge székemben és ón — elalszom. Mert lehetetlen, hogy ne legyen álomkép, amit most látok: az oázon nappali világosság árad, a reggeli sugár enyhíti a Bartina küldte hüs leheletét, kinyílik a rácsos kapu és jön egy hatalmas alak, szolgaseregtől kisérve. Az alak megáll, a szolgasereg szétoszlik rend szerint, kiki a pázsitos helynél lehajol — szent egek! Hisz ezek megolvassák a fűszálakat, áinulva néztem, mint következtek sorba a virágok, levelei, a cserjék hajtásai, a nyíló virágok külön jegyzőkönyvbe lettek iktatva mind család és rend szerint. A fenyődombhoz egy mérő készüléket vittek, minden egyes fenyő hosszát és átmérőjét felírták pontosan és miután a minueziosus rendet konstatálták, átadták a hitelesített jegyzőkönyvet a működő kertésznek, a ki napi munkáját kezdte, megfelelő pontossággal. Kezdtem félni az oáz diktátorától, eszembe jutott valamennyi lopott rózsám, ijedtemben még bitófát is láttak szemeim, pedig ébredve csak egy felöltöztetett hársnak bizonyult. En nagyon elszontyolodtam, a lopást már megszokva, kénytelen vagyok más mesterséget választani, mi ebbeli hajlamaimmal megegyezik: és mivel szintén kedveskedhetem majd a hölgyeknek. Egy kis gondolkodás után a pegazusi sportot választani — és íme, az oáztól való búcsú alkalmával itt közlöm első utam eredményét: AZ OÁZHOZ. Helyes kis kert, alkotás legszebbje, Virággá vált Jámborégondolat, Lelkem örül, midőn ott ülök Kőkoczkáu kis fenyőid alatt. Helyes kis kert, megyénk szép leánya, Népünknek egy hű gyűjtője, Parapluie-je, újabb dicsősége, A hosszú front — ősi kelleme. Helyes kis kert, kavicsból szórózat Czipőket rontja „rendületlenül“, Nem bánjuk azért, ha imádott Húrja Ferkónknak felzendül! Búcsúzó.
