Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-03-14 / 12. szám
IX. évfolyam. 12. szám. Szekszárd, 1889. márczius 14. TOLIST2X TTJXIRIMLEa-LLE: törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi hetilap A. tolnamegyei gazdasági egyesület hivatalos közlönye.^ Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ár Egész évre ..........................6 frt. Pé l évre...............................3 frt. Évnegyedre .... 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közloménvek, ngy a hirdetési és előfizetési pénzek a szer- kesztősénhez küldendők. Szerkesztőség: Sátpatak-utcza 1113. sz. Kiadóhivatal: Szőchenyi-utcza 172. sz. lEdlirdetési dijaher Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—30U-ig „ „ 4 frt. 3ü0—400-ig 5 frt. Főmunkatárs: Séner Ferencz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Gr eiger G- yula. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. Pulszky Ferencz. A 19-én tartandó hangverseny alkalmával nevezetes vendége lesz városunknak ! Az ország egyik legnagyobb tudományi!, s nemcsak európai, de tengerentúli hírnévvel bíró férfia látogat el hozzánk, hogy szellemének gazdag tárházából visszaemlékezéseket mondjon el azokról az időkről, midőn neki is a száműzetés keserű kenyerét kellett ennie annyi sok jeles hazafival együtt! Jöttének hire kellemesen érintette a város egész intelligens közönségét; mert bizony a mi csendes örömökben és bánatokban élő székvárosunk ritkán részesül abban a kiváló szerencsében, hogy oly nagy tu- dományu és nagy szellemű ember közvetlen társaságát és felolvasását élvezhesse, mint aminő Pulszky Ferencz ! Hazai tudományosságunk és irodalmunk egyik büszkesége. Univerzális tudományi! férfiú, valóságos polyhistor, — ki ép oly otthon van a történelem, régészetterén, mint az «íz est heti ka, világirodalom és nyelvtudományom körében. Pupliczistá- ink közt is egyik legelső helyet foglalja el. A fővárosi lapokban megjelenő vezérczik- kei jelentőséggel bírnak nemcsak itthon, hanem a külföldön is. Egész életét a tudományok, politika és irodalom között osztotta meg és mindenütt maradandó becsű eredményeket produkált. A régészetnek hazánkban úgyszólván megteremtője és legjelesebb művelője. Nemzeti múzeumunkat úgyszólván a semmiből hozta létre — és oly magas fokra emelte, j hogy manapság már egész Európa és Ame- ! rika tudósai elzarándokolnak hozzánk, hogy az ott felhalmozott műkincseket és a múzeum minden osztályának gazdagságát bámulják, tudományukat és ismeretkörüket kibővithessék! Pulszky Ferencz 1814. szeptember 17-én Eperjesen született, előkelő, gazdag, nemes protestáns családból; ősei eredetileg vallonok voltak Poule néven, kik Álba her- czeg üldözése elöl Lengyelországba menekültek, hol nevök Pulszkvra változott; Magyarországban pedig a kuruczvilág ideje- ! ben telepedtek meg. Pulszky Ferencz már fiatal korában beutazta Európa nagy részét s ritka szellemi tehetségével, bő tudományával itthon csakhamar országos hírnévre tett szert, úgy hogy a reform-mozgalmak idején már a legelsők között foglalt helyet. A szabad- sagharcz idejében a diplomacziai téren tett pótolhatatlan szolgálatokat hazájának, mert európai műveltsége és a legkitűnőbb tudósok és államférfiakkal kötött ismeretségei e czélra valóban nélkülözhetetlenné tevék. A számkivetés szomoru idejében Kossuth legbensőbb emberei közé tartozott s az emigráczió legfontosabb dolgait reá bízták ! Az alkotmányos élet visszaállítása óta pedig itthon főleg a tudományosságnak és irodalomnak szenteli tevékenységét. 75 éves életkora daczára eleven szellemmel és óriási munkaerővel folytatja eredményekben gazdag életpályáját s remélhetőleg még hosszú ideig fog hazánk tudományosságának és irodalmának dicsőségére működhetni. Üdvözöljük a rendező bizottságot, mely szerencsés volt őt megnyerni felolvasásra és üdvözöljük a kiváló férfiút a sajtó nevében is, hogy az 5 nagy szellemének derűjével a mi egyszerű társadalmi életünk- ! ben is ünnepnapot alkot akkor, midőn felolvasásával megtiszteli a város közönségét! = A tolnamegyei gazdasági egyesület lapunkat hivatalos lapjává választotta. A választmányi ülés erre vonatkozó határozatát a gazdasági egyesületnek fentartott rovatban közöljük. — Kivételes nősülési engedélyek. Halász János (Értény), Tillich János (Mucsfa), ifj. Herber János (K.-Tormás) és Béler Péter (Mórágy) kivételes nősülés iránt beadott kérelmeik pártolóan terjesztettek fel a m. k. honvédelmi minisztériumhoz. A „Szekszárd Vidéke“ tárczája. SÍZuflf Jeten és JcvŐ. — 1889. márcz. 15. — Rákóczi ébredj! Lángban áll az ország, Elzengte költőnk a »Talpra magg art." Kik nemzetünknek szent jogát elorzák, Vérébe fojtjuk mind a gaz ezudart. Mezőid, oh Marathon, még virulnak, Még a dicsőség vérrózsái nyílnak, r All Thermopylc még, erős a kar, Még nem fajult el gyáván a magyar. Kiáltánk s Mármoránah habja mormolt: Búsult haragja hús Rákóczinak. Megmozdul a sír, élő lészen a holt, S cseng, villog a kard, pánczél és sisak, Kossuth szivével szíve összedobban, S a félvilág derékon kelté roppan ; Jog és szabadság, érted küzdtenek Azok a névtelen félistenek. Mért nem lehettem ottan a csatákon, Véremmel festve, hon, oltárodat?! Hogy osztahozlam volna a cserágon, Mint az, kit bántott az "Egy gondolat". Mért nem hallhattam a »Pacsirtaszót", Pacsirtánk ajkán ama riadót ? Hallottam a dalt, hogy zokogva zengték. Midőn, hazám, koporsódat szegezték. Rákóczi ébredj! Gyászban ül az ország. Jaj. árva, árva, százszor árva hon! Elmék homoknak, csillagid kioltvák, Szivek repednek omladékidon. Rabföldre száll a bujdosók sohajja, Sírjában a sóhajt Rákóczi hallja, Es lelke költők leikével viraszt, A dalban lelt csak a magyar vigaszt. Költőink voltak a vak éjszakában A jobb kort földerítő csillagok ; Ti voltatok ama szörnyű tusában, A kik próféta-ajkkal szóltatok. Az Vesztalángot híven rakva, szítva, Magasra vert föl a parányi szikra, S az eke, véső, toll szó és a kar Mind azt hirdette: él még a magyar. Rákóczi ébredj! Újra gyászba járunk: Nemzeti nyelvünk sárba tipratott; E féltett kincsért újra talpra állunk, S lemossuk róla a gyalázatot, Magyar anyáknak harmatos kényével, Kiáradó haragunk özönével. Nép, mely nyelvéről, melyben él, lemond, Honáruló az s Önvesztére ront. Rákóczi ébredj! Fényben áll az ország, Mátyás királyunk napja süt reánk. Igazság s béke csókol minden orczát, S újra szabad lesz s boldog szép hazánk. Szélcdj, oszolj gondok felhője messze, Csak a ki csügged, annak sorsa veszve; Velünk az Isten, halni nem fogunk, Elünk, mert élni van hitünk s jogunk! Sántha Károly.
