Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-03-07 / 11. szám
I. évfolyam. 3. szám. Szekszárd, 1889. márczius 7. RMmmU' Szerkcsztö-lulajdonos : Geiger Gyula, a kihez úgy a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, mint a hirdetési és előfizetési pénzek küldendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárd, Sétpatak-utcza 1113. Megjelenik minden hóban egyszer s állandó havi mellékletét képezi a „Szekszárd Vidékének“, s ennek előfizetői ingyen kapják. Külön msgrendelve egész évre 2 forint 50 krajezár. lEIircLe-tő ezégeink szives figyelmébe. Ha a beküldő hirdetményét a „Tolnamegyei Hölgyek Lapjában“ kívánja felvétetni, kérjük e körülményt különösen megjelölni. A divat-, női munkák- és ruhák-, ékszer-pipere-czikkek, általában hölgyeinket érdeklő hirdetéseket lehetőleg itt fogjuk közölni. Hirdetési dijak: mint a főlapban. nőkről a nőknek. De érthetnek belőle a férfiak is. Komoly, megszívlelni való szavak. Megérdemlik, bogy mindenfelé viszhangot keltsenek. A természetvizsgálók tavaii vándorgyűlésén dr. Fodor József, a budapesti tud. egyetem nagyhírű tanára méltL^a kritikailag nagyo' bszabásu felolvasásában a nők szerepét a közegészségügyben. Statisztikailag tünteti ki a jeles tudós mindenekelőtt, hogy Magyarországon a nők rövidebb életűek, mint a férfiak, holott az egész művelt Európában éppen ellenkezőleg a nők hosszabb életűek, mint a férfiak. Ebből kiindulva, valamint figyelmeztetve a nők szerepére, a cseesemő, a család egészségében, fölhívja a társadalmat,: a tudományt, a közigazgatást és főleg a nőket magukat, hogy a nők egészségügyével komolyan foglalkozzanak. A jeles tanár a nők egészségügyére vonatkozólag három kérdést tárgyalt behatóbban : a nők nevelését, az anya egészségtanát s a nők munkáját. A leánynevelésben sürgette a test gondosabb fejlesztését, a mi a leányt megkívánt nővé s jó anyává képesíti; kiemelte,, hogy az iskolázás több veszéllyel jár a nőkre, mint a férfiakra nézve. Az anyák egészségügyére vonatkozólag kiemelte a törvényhozás gondoskodását Angliáiban az anyákról és a magyar .törvény elégtelen voltát; szólott behatóan csecsemőknek anyjuk által való táplálásáról, annak elhanyagolásáról, az elhanyagolás egészségügyi és antropologiai kárairól. A nők legfontosabb munkája gyanánt az egészséges lakásról, főzésről s a család ápolásáról való gondoskodást jelölte meg. Ezeknek egészségi elveit a nők tanulják meg az iskolában. Kárhoztatta ’a modern törekvést, hogy a nők a házon kivtil keressenek munkáit és szórakozást, azonban az oly 'nőknek megmentésére, a kik állásuknál, szegénységüknél fogva nyomorba, megaláztatáisba jutnak, javasolta, hogy a szegényebb sorsú nőket a házi feladatokon kívül valami ipari vagy kereskedelmi munkára tanítsák. Állítsanak fel női kézműves iskoláikat, értelmes, művelt, de magáira hagyott nők számláira. A nők egészségi és társadalmi fogyatkozásainak s nyomorának csökkentésére sürgeti, hogy a nők jószivü nőegyesületet alakítsanak. Ezen egyesületet mindenki, férfiak is, méltán legjobb erejükkel támogatni fogják, mert a nőben a természet legszebb, leghasznosabb és legzseniáilisabb alkotását ismerjük fel. A felolvasásból közöljük azt a részt, mely a nőnevelés kérdésével foglalkozik. „Nem arról a korról szólok, — mondja a kitűnő tudós, — melyben vánkosba, pólyába szorítják a nőgyermeket úgy, mint a fiút. Ekkor egy a lii- gienája mind a kettőnek. De ezután csakhamar felmerül a férfi és a nő k ü 1 Ön fé 1 es égé a nevelésben : a fiú vesszőparipát kap, lapodat; szalad a szabadban, napban, szélben; erőlködik, mászik, kapaszkodik, birkózik,-—izma, tüdeje, egészsége erősödik. S a leány ? Babát, szobajátékot, főző játékot kap, Dimes szoknyát, pántlikáit a hajába, s benn guggol és kényeskédik a divánon, a tükör előtt, hűvösben. Arczbőre ugyan tejfehér marad, tagjai puhák, gömbölyűk, haja arany pehely, de szűk marad tüdeje, porezogó a csontja s mint a csirkó-é a húsa. Milyen feleség és nevezetesen milyen anya válik az ilyen melegházi csemetéből! Milyen férfiak lesznek gyermekei ! A nő létezésének czélja, rendeltetése, hogy megkívánt szép nő, boldogító feleség és arra termett anya váljék belőle. S úgy lehet a nő önmagával s lehet az emberiség a nővel megelégedve, a mily mértékben ezeknek megfelel. Ennélfogva a nő nevelésénél már gyermekkorától kezdve, mindenek fölött szem előtt kell tartani a leendő feleséget és anyáit. Nem kárhoztatom én azt, hogyha a gyermekleány babával, főzéssel, bútoros szobával í játszik. Szeresse, gondozza babáját, kedvelje meg a főzést, a lakást. Szokjék ahhoz, hogy ez a foglal- kozás szórakoztassa. A család, a háztartás képezze gondolkodása és érdeklődése tárgyait. Az okos anya az egész kisdedápolás higienáját, a főzés alapfogalmait, a takarítás rendjét beolthatja egyúttal a játszó leánykáiba, játéka közben. Legyen a leány gondos, rendes főző- és szobajátékával ; legyen gyöngéd és figyelmes babájával, és sírjon keservesen, ha eltörött a keze, hiba, ez jól fejleszti a feleség, az anya kedélyét; de e mellett nem szabad elfeledni a nő testét! A leánygyermek testét ápolni, fejleszteni kell, úgy -—- sőt még gondosabban — mint a férfiét, hogy szép nő és szerencsés anya lehessen belőle. Frigyes porosz király — mint mondják — országából összeszedette a legerősebb s termetesebb nőkét, s azokat adta nőül gárdistáinak, csakhogy nagy, erős, egészséges nemzedékre tegyen szert. A jó gazda is tudja, hogy az anyaállat fejlődése, egészsége döntő az uj nemzedék fejlődésére, nemes tulajdonságaira nézve. így van ez az embernél is. A szép testű, erős és egészséges szervezetű nő, mint feleség és anya öröme lesz a férjnek; éltetője nemzedékének. A vékonyka, ideges kisasz- szonyból ájuldozó feleség és összetörött anya leszen. Első gyermeke után már ideges, betegeskedő és fürdőző ; magával és másokkal elégedetlen ; gyorsan öregszik, a családi életre képtelen rommá válik. A nő testi nevelése nehéz föladat. Voltaképen a jövőtől, egy értelmesebb kortól kell megvárni, hogy igazán alapos és jó tanácsot adjon. Annyi bizonyos, hogy a mellett, hogy a női gyengédséget, kecset megtartsa, a női nevelésnek is erőssé, jól kifejlődöttó kell tenni az izmokat, csontokat, szerveket. A nő testi nevelésénél gondosan és jól meg kell válogatni az eszközöket. A leány is szaladgálhat, lapdázhat, ugrálhat, mint a fiú. Nevezetesen pedig uszhatik, korcsolyázhat, énekelhet, tánezolhat s szabadtornázást (ke- vésbbé műszerrel tornázást) végezhet. Ne guggoljon sokat a szobában egy helyen ; ne üldögéljen maga alá szedett lábakkal. Ezektől összelapul melle, elfonnyad az izma, elgörbül a háta, medenezóje s majdan a nő, a feleség, az anya hányja meg a leányka hibáit. A leánygyermek iskolába is jár. Ennek a leányiskolázásnak is hasznos volna a jó és rósz históriáját megírni, de most nincs arra idő. Azt megkívánjuk, hogy az iskola művelje ki a leány lelkét és elméjét a család javára és örömére, de azt is Melléklet a „Szekszárd Vidéke“ lí-ik számához.
