Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-03-07 / 11. szám

Melléklet márczius 7-iki, 11, számhoz, Szekszárd "VicLélce­— Színészet. Szombaton márczius 9-én itt először kerül színre Konti József, sikerült operettje : a „Suli an ez“ mely alkalommal a czimszere- pet Erdei Berte kisasszony fogja énekelni. Ezen operette előadásra jegyeket lehet előjegyeztetni péntekén reggel 9-órától 12-ig a színházi irodában. — Az italmérési jog kártalanítása körüli teendők végzésével a m. kir. pénzügyminiszteri br. A.melius Victor miniszteri titkárt bízta meg s kéri a megyét hogy e megbízottat működésében támogassa. — A tolnamegyei gazdasági egyesület feb­ruár 28-iki választmányi ülése Kölesden igen lá­togatott volt, melynek lefolyásáról lapunk jövő szá­mában fogunk részletes és bő tudósítást hozni. — A vasút köréből. A budapest-péesi vasút (a szekszárd-rétszilasi szárny vasút-vonal at is bele­számítva) államosítása alkalmából kiküldött bizott­ság a két vasút részéről a következőkből állott: a magyar államvasut részérőlLudvigh Gyula minis- téri tanácsos igazgató-elnök, Schoben Albert kir. tanácsos, Berényi József főfelügyelő, Forcher Adolf vontatási főfelügyelő, Pottyondy Gusztáv főfelügyelő Wachsmann Ferencz pályafentartási felügyelő, Spit­zer Lipót forgalmi ellenőr, Németh Antal titkár; — a budapest-pécsi vasút részéről : Sántay Sándor főfelügyelő, Gradl Sándor főfelügyelő, Hauser Já­nos forgalmi főnök. E bizottság február 28-án reg­gel Budapestről Sárbogárdiba s innét Szekszárdra érkezett délelőtt 11 óra 5 perczkor; itt, megebé­deltek s 1 óra 45 perczkor délután visszautaztak Eétszilasra; onnét márczius 1-én beutazták a mo­hács-pécsi, pécs-barcsi vonalakat s ugyanaznap este visszautaztak Budapestre. Ilyen gyors utat még bi­zottság hamarjában nem tett. — Birtokváltozás. Fichtl Salamon és Wiener Ferencz tulajdonát képező Forster-birtokot meg­vette Mayer András szekszárdi birtokos 30,000 forintért. — Tanító kerestetik. A Mayer-Arlow- féle nyilvános joggal bíró szekszárdi tanintézethez egy tanító kerestetik. Az illető jelentkező állását azon­nal elfoglalhatja. — Farsangi szünet. A polgári fiú- és felső leányiskolában a törvényszabta szünet márczius 4-én és 5-én volt s tegnap, szerdán a rendes tanítás is­mét kezdetét vette. Időjárás. Az elmúlt A fii időjárás nagyon kedvező volt, ámbár február hónap havazással búcsúzott el tőlünk. Annál szebbek voltak azonban márczius hó első napjai egészen tegnapig, mikor reggel erős hava­zásra ébredtünk fel. A légsulymérő emelke­dett. A hő m érő egész héten át, kivéve a kora a díszt hamisan tüntettem fel, kérem azt a törté­neti igazság érdekében velem tudatni, hogy kiiga­zítható legyen a jóhiszemű gikszer. A karzaton láttuk: J)r. Steiner Lajosnét, L andere r Arthurnét Olga leányával, 0 s z o 1 y Károlynét stb. Eeggeli 6 órakor ért véget a kedélyes, szép bál, mely utolsó volt e farsangban. Utolsó bál! Fájó érzéssel Írjuk ki e szavakat. Megválni egy hosszú évre attól a körtől, melyben annyi boldog perczet töltöttünk. A keringő andalító zenéje elné­mult, Terpsychore istenasszony magányába vonult vissza, minden a múlté, a visszaemlékezésé. . . . Bánatosan hagyjuk el e helyet. Es ki érzi mindezt jobban, mint a reporter ? Bezárulnak az én kis múzeumom ajtói is, mely csupa báli emléket őriz. Itt egy tánezrend, rajta egy név, amott egy kis atlasz darab, egy legyező romja, rajta egy egész világot jelentő egyetlen szóval: itt egy virág, amott egy hajfürt; itt egy kis ruhafoszlány, amott egy kis szalag, és igy tovább — egy gazdag gyűjte­mény ! Te szép, drága kis gyűjtemény, hosszú évek, remények, vágyak és csalódások kedves gyümölcse! Mindenik egy kedves kis emlék — egy ked­ves kis történet! . . . De halt! Most jut eszembe — még korai a hattyúdal ! reggeleket, 0-on felül volt, úgyszintén egész héten szélcsend uralkodott, kivéve folyó hó 2-át, mikor meglehetős erős éjszaki szelünk volt. MEGYEI HÍREK. IVhmkahiány. Tolnamegye némely közsé­geiben — mint bennünket P.-Tárfeányból értesíte­nek — a télen át az alsóbb osztályú nép nyomo­rúságát eléggé jellemzi az, hogy erős, edzett emberek 15—20 krért kénytelenek reggeltől estig dolgozni. Orajárásnyi helyekre elbarangolnak napszám-kere­sés végett és élelmezésük : só-, paprika- és száraz kenyérből áll. — Gyászliir. W impften Amasztária grófnő, szül. Sina bárónő, az eresii urodalom tulajdonosa, február 24-én éjféli I órakor életének 51 évében Bécsben elhunyt. Tetemei február hó 27-én délu­tán 3 órakor szenteltettek be, s a potensteini te­metőbe tették örök nyugalomra. — Halálozás. Linek József gyönki regále- bérlő és borkereskedő, Linek Lajos tehetséges fia­tal festőművész édesatyja, a napokban elhalt a fő­városban. A 00 éves erőteljes agastyán nyugodtan beszélgetett ügynökével, egyszer csak elakadt a hangja, egy pamlagra rogyott s mire orvosi segélyt hívhattak volna, meg is halt. Váratlan halálát üt- érrepedés következtében beállt elvérzés okozta. A szomorú esetről táviratilag értesítették a rokonságot közte az elhalt Gyünkön lakó leányát. — Egyházherületi közgyűlés. A dunántúli ev. ref. egyházkerület márczius 11-én tartja meg ez idei közgyűlését Győrött. — Könyvesház. Garay János koszorús köl­tőnk összes munkáinak nagy kiadásából megjelent Méhner Vilmosifővárosi könyvkereskedőnél a 30 — 32 füzet. Tartalmuk: novellák és rokonnemüek. Egy- egy füzet ára 30 kr. Felhívjuk megyei olvasókö­zönségünket koszorús költőnk remek munkáira, mely hogy minden család olvasó asztalán meglegyen, na­gyon kívánatos. Hisz Garay legtöbb költeményeiben a vallásosság, a családi meleg szeretet, az igazi barátság, a hazaszeretet, a tiszta szerelem lengi át minden sorát. — A pécsi egyházmegyéből. Fülöp István szigetvári káplán ugyanoda vikáriussá neveztetett ki. Dobos Henrik bogádi és Katies József mohácsi káp­lánok, úgy Kirschanek Ödön beremendi és Neu- mayer Dezső kéméndi káplánok kölcsönvsen áthe­lyeztettek. — Pakson február 28-án lett betöltve a vá­rosi főjegyzői állás s a jelentkezett 2 pályázó P o- povits Gyula helyettes főjegyző és Kurz Béla helyettes adó-jegyző urak közül, Popovits 30 szó­többséggel lett megválasztva. Kurz Béla ur a vá­lasztás után Paks városát elhagyta s visszatért előbbi helyére. Madocsára, ekként az adóiroda — hol különben is elég viszás a helyzet — egyidőre ismét fő nélkül maradt. VEGYE SEK. — Valóban nagy áldás az emberrisógre nézve s különösen azokra, kik ülő életmódot folytatnak vagy kevés mozgást csinálnak, Loser testvérek, budai Eákóezi-keserüvize. Olvasóink nagy része bi­zonyára tapasztalta már magán a székdugulás kel­lemetlen és kínos érzését, melyet a rendetlen emész­tés szokott előidézni. Ha ez beáll, rendesen egy vagy más szert szokás alkalmazni, de a mely hatás nél­kül marad, mig valamely emberbarát a Rákóczy- keserüvizet nem hozza javaslatba. S ime. Ön egy kis pohár keserű vizet vesz reggel s ezzel ismét az előbbi munkakedvelő, életvidor emberré lesz, kitűnő étvágygyal s friss jó egészséggel; e mellett termé­szetes, hogy felebaráti kötelességének tartja szenvedő embertársának ezen biztosan ható s olcsó egyete­mes szert, melynek csodálatos hatását önmagán ta­pasztalta jó lélekkel ajánlani. Á föld legtávolabb zugaiban is, a hol czivilivált emberek laknak, a budai Rákóczy-keserüvizet, mint nélkülözhetlen há­ziszert, fel lehet tatálni, s ezen körülménynek lehet tulajdonítani, hogy Loser testvérek mind az öt vi­lágrészben főraktárokat állítottak. Hogy a budai Eákóczy-keserüviz kiváló tulajdonságait kellő világí­tásba helyezzük, utalunk a tizenkét kiállitásson nyert dijakra és kitíintesésekre, nevezetesen Bécs­ien 1873-ban, Újvidéken 1875-ben, Szegeden 1876- ban, Párisban 1878-ban, Sydneyben 1879-ben, Szé­kesfehérvárott 1879-ben, Melbourneban 1880-ban Majna melletti Frankfurtban 1881-ben, Triesztben 1882-ben, Budapesten 1885-ben és Brüszelben 1888-ban: utalunk továbbá a leghíresebb orvosok és vegyészek bizonyítványai és vegy-vizsg.álataira- mint nemkülönben a hires londoni tanár dr. Tich- bom Károly 0. P. véleményére, mely szerint egyet, len forrás sincs, a mely oly bőségben tartalmazna ásványokat s hatásában oly biztos volna mint a budai Rákóczy-keserűvízforrás kiváló tulajdonságai­nak s hatásának csak azt az egy körülményt em­lítjük, fel, hogy valamint a siker általában irigysé­get kelt, a páratlan budai Bákóczy-viznek is tá- madtaa irigyel, a kik kevésbé jótékony hatású vi­zeikre a budai Bákóczy-viz utánzott etikettjeit le­ragasztják, s igy hozzák azokat forgalomba, a mire a tisztelt közönséget már saját érdekében is, figyel­meztetjük s felkérjük, hogy a használat előtt meg­győződni seiveskedjék az etikett valódiságáról. — A müfestészeti ipar hazánkban. Vannak egyes iparágak, melyek évtizedek előtt hazánkban alig voltak ismeretesek. Iparunk fejlődésével az eddig elhanyagolt szakmák is felkaroltalak, azon­ban nagy küzdelmekbe került, mig azok nálunk erős gyökeret verni képesek voltak. A műfestés is egyike azon iparágaknak, melyet hazánkban annak előtte csak híréből ismertek. Németországban ala­kult az első vegyi tisztitó és műfestő intézet, mely ma már annyira prosperál, hogy 3000 munkásnak bir állandóan kenyeret adni, jeléül annak, mennyire karolja azt fel a német közönség. Innét ez iparág átp 1 ántáItató11 Franczia- és Angolországba. Hazánkba csak 25 évvel ezelőtt lett áthozva a műfestés, még pedig Berketz István magyar ember honosította azt meg. Volt alkalmunk Berketznek Budapesten rózsa­tér 3. sz. alatti intézetét megtekinteni, melyben sok érdekes látnivalóra akadtunk. Szinehagyott, meg­fakult selyem- és mindennemű szőr-ruhák, melyek azelőtt a lomtárba kerültek, itt megújulnak. A kel­mék előbbi szintikré vagy sötétebb szintiekre festet­nek. A gőzerőre berendezett gyár a jelenkor igé­nyeihez képest van felszerelve; mindenféle üst, kazán, apretirozó gép megteszi hatását, úgy. hogy kopott régi ruháinkra már nem ismerünk eme egész újaknak látszó darabokban. Versenyképes munkájáért Berketz a párisi, bécsi világkiállítás és számos hazai kiállítás kitüntetéseit nyerte. A magyar háziasszo­nyoknak szolgálatot vélünk tenni az iparág ismer­tetése által. Kívánatra a czég bárkinek pontos útba­igazítást és díjszabást tartalmazó árjegyzéket küld. VIDÉKRŐL. Pálfa. T. szerkesztő ur ! Gróf Apponyi Sándornak a pálfai plébániához tartozó ráezegresi birtokán folyó hó 26-án M i h á 1 o v i c s Alajos életének 78. évé­ben elhunyván, a boldogult temetése ugyanolt feb­ruár 28-án nagyszámú gyászoló közönség és a hely­beli urodalmi tisztek jelenlétében ment végbe. A gyászszertartást: Forster Ernő pálfai plébános és pápai kamarás végezte. lm kezemben egy meghívó a folyó hó 19-én megtartandó bálra, melyen hangverseny, meg fel­olvasás is lesz egyúttal. Érdekes valami. Szép lila betűk jelentik, hogy a farsangnak utójátéka is lesz. Pulszky Ferén ez fog felolvasást tartani. Van-e,’ ki e nevet nem ismeri ? Pulszky Ferencz ? Egy félszázad óta találkozunk nevével — a politika, a tudományok, az irodalom, a sajtó és a művésze­tek terén ; mindenütt az előharezosok sorában. Felolvasási módszere, a mily eredeti, ép oly érdekfeszitő. Tulajdonkép nem is tart felolvasást — ő cseveg; ez az, a mit a franczia „causerie“-nak nevez. Egy-egy ötlete támad, tűnődik fölötte, el-el- beszélget, telve pezsgő szellemmel, utolérhetetlen humorral és genialis eszmekörrel. A kik már hal­lották, nem fognak ellentállni tudni, hogy ismét meg ne hallgassák, — hát még a kik nem hallották? Fáy Szeréna neve sem ismeretlen Thalia birodalmában. A fiatal tragikai művésznő a mai színi nemzedék egyik kiváló tehetségű tagja, a mint azt a sajtó és más illetékes körök ismételten elis­merték. Dalárdánk, úgy Dr. Scheffer, Bedő és Szuszt urak eléggé ismert és kedvelt kitűnő műkedvelők ! Az érzékeny búcsút fentartom tehát erre az alkalomra. A viszontlátásig ! —él.-—-—J----

Next

/
Oldalképek
Tartalom