Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-02-14 / 8. szám
8. szám. Szekszárd, 1889. február 14. TOLITA V törvényhatósági, tanügyi, közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi heti közlöny. Előfizetési ár ; Egész évre..........................6 frt. Fél évre...............................3 frt. Évnegyedre . . . . 1 frt 50 kr. A lap SZCllciiii rószérn vonatkozó kö/wiaényei, úgy a hirdetési és eiőfizetési pénzek a szerkesztőséghez kiildondők. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkesztőség:: S ó t p a t a k-u t c z a 1113= a. Kiadóhivatal: Szóchenyi-utcza 172. sz. a. ECirdetési díj als: : ni-»» hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyílttéri»«« 20 kr, Birósági árverési hirdetmények . 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 frt. 300—400-ig „ „ 5 frt. Főmunkatárs: Séner Ferencz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: O eiger Gr y ula. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. A király köszöneté. 0Cepei'm l’ie* ! A legsúlyosabb csapás, mely atyai szivemet érhette, drága egyetlen fiamnak pótolhatatlan elvesztése, Engem, házammal és népeimmel a legmélyebb gyászba borított. Bensőmben megrendülve, alázatossággal hajlok meg az isteni gondviselés ki nem fürkészhető határozata előtt s népeimmel a Mindenhatóhoz könyörgök: adjon erőt, hogy uralkodói kötelmeimnek lelkiismeretes teljesítésében ne lankadjak, hanem követve ugyanazt az irányt, melynek változatlan megtartása ezentúl is a jövőre biztosítva van, a közjó s a béke áldásainak megőrzésére irányzott folytonos törekvésben bátran és bizalomteljesen kitartsak. Vigaszt nyújtott azon tudat, hogy a leg- keserűbb lelki fájdalom e napjaiban népeimnek mindenkor tapasztalt szívélyes részvéte környez s hogy minden oldalról, minden körből, közelből és távolyból, városból és faluról, a részvétnek oly sokj'éle és olyannyira megható nyilatkozásait veszem. Benső elismeréssel érzem, hogy a kölcsönös szeretet és hűségnek az a köteléke, mely Engemet és Házamat Monarchiám, minden népével összeköt, a megpróbáltatás ily nehéz óráiban csak még inkább megerősödik és megszilárdul, s azért szükségét érzem annak, hogy "észemröl s a Császárné és Királyné, forrón szeretett Hitvesem részéröl, valamint mélyen sújtott menyem nevében is a gyászunkon való szeretetteljes részvétnek mindezen nyilvámdásait szivem mélyéből megköszönjem. E mélyen érzett köszönettel hií népeimmel egyetemben fohászkodom az Isten kegyelmes segedelméért a további együttműködéshez egyesült erővel a haza üdvére. Kelt Bécsben, 1889. évi február hó 5. cTevencz, Vózsef s. fi. | Vizsolyi Grusztáv. f J Tolna várnm^yét mély gyász érte. Megyénk egyik kitűnősége, kit nagy tehetsége országos hírnévre emelt, s kinek eredményekben gazdag életpályája köztiszteletben és méltánylásban részesült, ki a korona egyik legnagyobb kitüntetését volt szerencsés életében elnyerhetni, s kinek érdemei megyénkre fényt s dicsőséget árasztottak: hosszú szenvedés után elköltözött az élők sorából ! Hazafias működése és a közpályán elért messze kiható sikerei emléket emeltek a megboldogultnak, ki puritán jelleme, tör- hetlen meggyőződése, fényes tehetsége és ritka erejű szónoki tehetségével a kiválasztottak között is egyik első helyet tudott kivivni magának. Vizsolyi Gusztáv, kit megyénk büszkén vallhatott magáénak, valóságos belső titkos tanácsos, az oraviczabányai választó- kerület országgyűlési képviselője, s az orsz. szabad elvű párt elnöke volt. Újév napján a szabadelvúpárt már mint ágyban fekvő beteget üdvözölte elnökét, ekkor azonban még mindig volt remény ahhoz, hogy a beteg súlyos szenvedéséből felépül, de később folytonosan súlyosabbá lett a baj, mely folyó hó 9-én halálossá vált. A szabadelvű párt körében őszinte tiszteletet és rokon- szenvet hódított meg magának Vizsolyi Gusztáv, ki megnyerő modorával magának csak barátokat szerzett. A képviselőházban régóta meggyengült egészsége miatt nem j fejtett ki nagyobb szabású tevékenységet. A kérvényi bizottság tagjai ismerték legjobban, mert több ülésszakon keresztül e bizottságnak elnöki székét töltötte be. Leg- bensőbbjei közé tartozott a kormányelnöknek, kit régi, még a hatvanas években a protestáns egyház nagy küzdelmei között megszilárdult barátság fűzött hozzá. Szava nagy sulylyal birt a pártban, s az utóbbi években alig is foglalkozott mással, mint a párt legbelsőbb ügyeivel. Vizsolyi Gusztáv 1822-ben született Tolna vármegyében, Duna-Szent-Györ- gyön, a papi Vizsolyi-családból, mely a tolna-baranyai ev. ref. hitv. egyháznagyá- nak odaszármazása óta erős támasza volt. A gyönki algimnázium élt különösen sok jótéteményével a vallásos családnak. Az intézet szegény növendékeinek a rokonsági kötelékekkel egy befűzött Vizsolyi ésMagyari- családok voltak igazi jótevői, a Vizsolyi kúrián, melynek ura az ötvenes években a most elhunyt Vizsolyi Gusztáv lett, a szegény tanulók mindig szívesen látott vendégek voltak s a reform, egyház sok jeles férfía, ki hajdanában növendéke vagy tanára volt az intézetnek, kegyelettel emlékezik vissza a ritka magyar protestáns családra, mely alapítványokkal is megörökítette nevét az iskolánál és egyházmegyénél. V i- z s o 1 y i Gusztáv maga is ez intézetben kezdte meg tanulmányait, a gyönk'i gimnázium nagyhírű tanárának, Fördős Dávidnak vezetése alatt. Majd Pozsonyban végezte el a jogot s a bölcsészetet, az ügyvédi vizsgálat letétele után pedig hosszabb külföldi utón gyarapította tanulmányait. Visszatérve megyénkbe, hamar megnyílott előtte a közpálya. Ahhoz a lelkes szabadelvű csoporthoz tartozott, melynek központja Szedresen Bezeródj István és neje voltak. 1844-ben a huszonkét éves ifjú mint aljegyző foglalt helyet a megye zöld asztalánál, hol gócz- pontja volt a szabadelvű iránynak, később pedig a megyei árvaszék elnöke lón. A forradalom lezajlása után a magánéletbe vonult vissza, 1851-ben házasságra lépett gróf Zichy Máriával, ki harminczkét évi boldog házasság után tavaly áprilisban előzte meg a halálban. 1861-ben ő vitte Tolna vármegye főjegyzői tollát, a megye 1865- ben pedig alispánjává választotta. Még két restauráczió ültette az alispáni székbe 1868- ban s 1871-ben, 1872-ben Perczel Istvántól ő hódította el a kölesdi választókerület I mandátumát, mint a -Deák-párt híve. A kölesdi kerületet képviselte egészen 1884-ig kormánypárti programmal, melyet az 1875. évi fúzió alkalmával vallott magáénak. — 1884-ben a naszódi kerület választotta meg, melynek mandátumát a múlt választásoknál az oraviczabányai kerületével cserélte fel. Megyénkben azóta minden szerepléstől visz- szavonult. A tolna-baranyai reform, egyházmegye gondnoki tisztét letette (utódjául vejét Szilassy Aladár pénzügyi közigazgatási bírót választották meg) s az egyházi ügyekbe azóta csakis mint a dunamelléki ref. egyház tanácsbirája folyt be. A szabadelvű párt Gorove István halála után választotta elnökéül, tagja volt a regniko- láris bizottságnak, s az országos bölcsőde bizottságnak. Mindenütt tekintélyt, tiszteletet volt képes megszerezni magának, mert nagy tehetsége, nemes lelke mindig eszmékért harczolt, melyek hazánk boldogitásának nagy munkáját voltak hivatva előbbre vinni. Megyénkben felejthetetlen emléket hagyott maga után; mert főszereplésének legjava idejét a vármegye érdekeinek előmozdítására szentelte és bámulatos munkaerejével a megyei közélet és közigazgatás felvirágoztatásának egyik legerősebb oszlopa volt. Vele legjobbjaink egyike dőlt sírba, kit méltán gyászol az egész vármegye nemesen érző közönsége, s kinek érdemei megyénk történetének egyik legszebb, legfényesebb helyén fognak fennmaradni példaadásul az utókor előtt. Áldás emlékére ! Lapunk mai száma 10 oldalra terjed.
