Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-12-18 / 64. szám
64. szám. Szekszárd, szerda, deczemker 18. IX. évfolyam. 1889. SZEÉ22ÁED VIDÉKE. TOLÍTA "V.iXIEiHVLIECjyiE törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Előfizetési ár ; Egész évre .........................6 frt. Pe l évre ....... 3 frt. Évnegyedre . . . .1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlcménvok, ngy a hirdetési és ejőfizetési pénzek a szer- kesztó’séirhez küldendők. ...................................... "Hi'y’"" nMiw.'nnmr ÜV EegjelenÜk: LxetenKiéxii kétszer z szerdán és szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Sétpatak-utcza 1113. sz. Széchenyi-utcza 172. sz. EEixetetési őijalaer Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttórben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 frt. 300—400-ig „ „ 5 frt. Főmunkatárs: Székely Ferencz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: G e i g* e r Gyűl a. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. A tépett virágok. Azokra, kik a mai társadalom hibáit, bűneit leleplezik és ostorozzák, — azt szokták mondani, hogy igazságtalanul Ítélik meg a korszellemet, az erkölcsi állapotokat. Hisz az emberek sohasem voltak hibák, bűnök nélkül! Az emberiség sohasem foglalkozott kizárólag liliom-tenyésztéssel. Csakhogy azok a hibák, bűnök a múlté voltak. A maguk teljes valóságában nem állanak előttünk, hanem csak úgy, mint azok a tárgyilagos történelem rostáján áthullottak. Ez is igaz ! tagadhatatlan az, hogy a bűnök a maguk utálatosságában, a valódi iszonyat mértékével csak akkor hatnak ránk, ha azoknak következményei közvetlenül előttünk állanak. Különben nem. Hogy egyéb példát ne hozzunk föl, — vegyük l^sak, hogy mily rettenetes dolgokat jegyzett föl a történelem Bátory Erzsébetről, Csejte vár rettenetes, vérengző asszonyáról. Ha a mai kor fogalmaival ós világnézetével közvetlenül átéltük volna azokat a vérlázitó dolgokat, miket ez a női szörnyeteg elkövetett : nem bírtuk volna leküzdeni boszunkat. Föllázadtunk volna s a bosszuállás irgalmat nem ismerő, rettenetes elmósségével kerestünk volna eszközöket, módokat: a föld felett megizleltetni azzal a szörnyeteggel a pokol kínját. He mi azokat a rettenetes dolgokat nem tapasztaltuk, nem éltük át a vérlázitó iszonyat mértékével ; nekünk csak a történelem adta át, mint egy korszak sötét képét. így vagyunk az erkölcsiség mindennemű meg- tiprásával is. A múlt hibái, bűnei sohasem tetszenek oly nagyoknak, mint a mig előttünk állanak. Ez mind igaz. De éppen azért, mert ime a hatás mértékét mint tényezőt a dolgok megítélésében kellőleg res- pectáljuk : — senki sem foghatja ránk, hogy elfogultan Ítélünk. Igen is tudjuk : minden kornak voltak tévedései, hibái, bűnei. De egyet nem találunk a múltban sehol. Nem találjuk, hogy valaha sportot csi- ná'tak volna az erény megtiprásából. Ez a rettenetes, sötét bűn, mely ártatlan, himporos lelkekre. les és tiszta liliomokat tép meg, — a mi korunknak maradt fent. A napisajtó borzasztó dolgokat tár föl a fővárosban uralkodó erkölcsi állapotokról. Ártatlan, harmat-tiszta, a bűnnek még sejtelmével sem biró lelkek estek ott áldozatául az élvezetek törteimére szomjas gazembereknek. Olyan harmat-tiszta lelkek, kik a teljes ártatlanság határát : a szemérmet sem érték el ; a kik mosolyogva mondták el azt, a mi föllázitja, fölkorbácsolja minden csepp vérünket a boszu égető vágyával szántja végig idegeinket. A megtépett virágoknak, a szegény kis liliomoknak ,a hófehér hamvat visszaadni többé nem lehet. De elborult lélekkel állunk meg e sötét, tény előtt, hogy hova vezet ez ? Hisz hiába tagadnék, hogy a vidéki városokban is lábra kapott a legiszonyatosabb sport: a 1 i 1 i o m t é p é s. Az élvezetekben határt nem ismerő, munkátalan, a kényelem, a jólét, gazdagság párnáin heverők, kiknek petyhüdt izomzatait, idegeit a szolid élvezetek mértéke ki nem elégítheti, — reszkető kezekkel, eltikkadt ajkakkal rohannak, kapkodnak oly élvezetek után, mikből beteges fantaziá- jok még élvezetet remél. Ezek találták ki azt a rettenetes sportot, mely ártatlan virágok, liliomok megtiprásában keresi az élvezetek legnagyobb mértékét. Ez az undok fajtája az embernek csúfolt állatoknak Szekszárdon is gyakran felburjánzik, s alkalmasnak tartjuk e téren is felhívni rájuk és förtelmes üzelmeikre a hatóság és rendőrség figyelmét. Rettenetes betegsége ez a léleknek, a testnek egyaránt. Egyetlen orvosság használ csak ez ellen a mértéket nem ismerő állatiasság ellen : a m u n k a. Kevesebbet tétlenkedni, uraim ! A henyeség az ördög párnája. Méltóztassanak csak körülnézni: van-e a valóban munkás, az idővel okosan gazdálkodó egyének között csak egyetlen is, ki az élvezeteket mértékletlenül hajhászná '? Nincs ! Fárasszák ki s egyúttal edzzék beteges idegeiket szellemi és anyagi munkával azok, kik a jólét asztalánál bíznak, túltengenék. Akkor megszűnik sport lenni a liliom- tépés. Es nem lesz annyi szánandó tépett virágja a társadalomnak. Szalay Sándor. = Belügyminiszteri rendelet. 1890. évi január hó 1-től azon útlevelek után, melyek napszámosok, munkások, cselédek ós iparos-segédeknek szolgáltatnak ki és 15 kros bélyeggel láttatnak el, danabonként ezen felül a kiállításért 25 kr fizetendő, vagyis az ilynemű útlevél ajánlatokhoz darabonként 40 kr készpénz csatolandó. A fenti osztályokhoz nem tartozók útlevél ajánlataihoz 1 frtos bélyeg és 3 frt kiáliitási költség fizetendő, vagyis 4 frt csatolandó. — Tolnavármegye fillokszera bizottsága e hó 3-án tartott ülésén a bizottság mindenkori jegyzője részére — tekintettel az e tisztséggel járó nagy elfoglaltságára — 1890. évi január 1-től számítva 200 frt évi tiszteletdijat állapított meg. zz Paks nagyközség képviselő-testülete által a szabadkikötő használatra vonatkozólag megállapított s felterjesztett szabályzatot módositatás végett a föld mivelésügyi m. kir. miniszter visszaküldte. HIVATALOS RÉSZ. A 19-én megejtendő megyei tisztujitásra vonatkozólag megyénk főispánja a következő értesítést bocsájtóttá ki: Van szerencsém a törvényhatósági bizottság t. ez. tagjait a folyó deczember hó 19-re kitűzött s esetleg az azt követő napon is folytatandó általános tisztújító közgyűlésre oly megjegyzés kíséretében meghívni, miszerint a gyűlési terem befogadási képességére való tekintettel a belépésre jogosító igazolási jegyeiket is magukkal hozni szíveskedjenek. A tisztújító közgyűlés a fent kitett napon, vagyis folyó hó 19-én délelőtt 9 órakor fog a vármegyeház gyűlés termében megnyittatni. Szekszárd, 1889. évi deczember hó 12-én. Gróf Széchenyi Sándor, Tolna vármegye főispánja. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉLETBŐL. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 13-án a betegen fekvő főispán ur akadályoztatása következtében Simontsits Béla alispán ur elnöklete alatt és Madarász Elemér főjegyző, Kurz Vilmos árv. elnök, Fördős Vilmos t. ügyész, Sass István főorvos, Karg Károly pénzügyigazgató, Sebők Kálmán főmérnök, Szerényi Kálmán kir. ügyész, Varasdy Lajos kir. tanfelügyelő, Kramolin Emil, dr. Szigetit Gábor, Totth Ödön, Örffy Lajos ós Jeszenszky Andor bizottsági tagok jelenlétében ülést tartott, melyből kivonatilag hozzuk a következőket: Alispnni jelentés : A központi ügyforgalomba a múlt november hóban befolyt összesen 1324 ügydarab, melyhez hozzá adva az október hóban hátra maradt 389 drbot, volt összesen elintézendő 1713 drb, közgyűlésre fenhagyatott 105 drb s igy az elintézetlen ügydarabok száma 186 drb. A közigazgatás menete általában rendes és szabályos volt. A csendőrsógi esemény jelentés szerint: feljelentés tétetett jogtalan elsajátításért 1, orgazdaságért 1. záróra be nem tartásáért 7 esetben, letartóztatott pedig súlyos testi sértésért 5, sikasztás- ért 1, betöréses lopásért 5, lopásért 16, lopás gyanújáért 1, katona szökésért 1, fegyveres csavargásért 2 egyén. Megyei árvaszéki elnök jelentéséből. Beérkezett az árvaszékhez a mult november hóban 1725 drb, mely az október hó végével maradt 2330 hátralékkal együtt 4055 drbot tesz ki, ebből elintéztetett 1724, hátralékban maradt 2331, tehát az elintézetlen ügyek száma egygyel szaporodott, mely körülmény Korbonits Dezső árvaszéki ülnöknek a dunaföldvári hagyatéki ügyek rendezése miatt történt kiküldetésében és Nagy István úrvsz. jegyző szabadságon lét ben keresendő. A gyámpénztár, a tartalékalap, az állandó és átmeneti letétek november hó 30-án megvizsgáltatván, — azok rendben levőknek találtattak. Megyei főorvos jelentéséből. A közegészségi viszonyok a lefolyt november hóban számos betegedés — s aránylag csekély halálozási arány mellett, kedvezően alakultnak mondhatók. Ezen viszonyok közben a nátha-hurut, száj- és toroklob, gyuladásos anginák annyira elterjedtek, hogy néhol pl. Duna-Földváron az iskolák be- zárásását csakis hatósági közbelépés akadályozta meg a kóralakok gyors és veszélytelen lefolyása mellett. — E mellett a hagymáz, kanyaró s kártyás torokgyík elszórtan figyeltetett meg. Orvosrendőri s törvényszéki bonczolat 3 erőszakos, 1 .véletlen s 3 öngyilkos haláleset miatt 7-szer vált szükségessé. A Ferenez-közkórházban 4373 ápolási nap közben 258 ápolt közül gyógyult 68, javult 6, nem gyógyult 1, meghalt 8, s tovább ápoltatik 175.
