Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-12-14 / 63. szám
Szekszárdi "V icléke_ község területén levő szőlőbirtokoknak megfelelő, mindenesetre azonban 800 □ öl kiterjedésű amerikai szőlővessző iskolákat, — melyek a nagyfon- tosságu czél biztosítása végett kellő trágyázás után még a folyó évben megforgatandók, — létesítsenek. — Figyelmeztetvén egyúttal a községek, miszerint az iránti nyilatkozataikat, — melyben megjelölendő, hogy a felállítani szándékolt községi szőlővessző iskolák beültetésére az ez idő szerint legjobbnak tartott Jaquez, Herbemont, York-Madeira direckt termő, illetve az oltási alanyul szolgáló Bi- paria Sauvage fajú gyökeres-vesszőkből hány darab szükségeltetik, — f o 1 y ó é v i de ez ember hó 20-i g annál is inkább terjesszék be, mivel később ér k e z ő kérelmek kielégítést nem nyerhetnek. — Kelt Tolna vármegye fillokszera bizottságának Szekszárd'on, 1889. évi deczember hó 3-án tartott üléséből. — Simont.sits Béla s. k. alispán, fiillokszera bizottsági elnök. = Tolnavármegye közigazgatási bizottsága tegnap Simontsits Béla alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyről a jövő szombati számban hozzuk meg tudósításunkat. = Styrum Lymburg alapítványokra felügyelő választmány ma délelőtt 10 órakor a közig. biz. ülésező termében gyűlést tart. zz A szekszárdi közkórház választmánya az 1890-ik évre 950 írtban megállapított költség előirányzatot — melyben 700 frt építési költség 100 frt r. katb. lelkészi és 30 frt ref. lelkészi fizetés is foglaltatik — a benne foglalt összes tételekkel a belügyminiszter engedélyezte. TÖRVENYHATOSAGi ELETBÖL Tolnavármegye rendkívüli közgyűlése. A folyó hó 1,2-ére hirdetett rendkívüli közgyűlés s az előző napra hirdetett állandó választmányi gyűlés Széchenyi Sándor gr. főispánunknak betegeskedése folytán Simontsits Béla megyénk alispánjának elnöklete alatt folyt le. A rendkívüli közgyűlésről tudósításunkat következőkben merítjük ki. Simontsits Béla alispán, mint a közgyűlés elnöke délelőtt 10 órakor pontban megnyitotta a gyűlést, melyet a sok felől majdnem járhatlanokká vált utak daczára a törvényhatóság tagjai mégis meglehetős számban látogattak meg. Az alispán üdvözölte a bizottsági tagokat s azután a főjegyző felolvasta a belügyminiszternek a tiszt- újításra vonatkozó rendeletét, melyet a közgyűlés tudomásul vett. Imre István bölcskei lakos és érdektársai a régi bölcskei úrbéri térkép hollétének kinyomozása, illetőleg az ennek megejtése iránti vizsgálatra vonatkozó kérelme, mint a mely ügy nem közigazgatási útra tartozik, elutasittatott. K i s-Y e j k e, Z á v o d és L e n g y e 1 községek által alkotott husvágatási szabályrendeletnek, melyen a törvényhatóság többrendbeli változtatásokat tett, — a belügyminiszter a községek által alkotott eredeti rendeletet hagyta jóvá. Berger Sámuel és társai lakosoknak hatósági közegek elleni panasz-kérvénye, melynek tartalmat és az abban foglalt vádakat az ide vonatkozó iratok már magukban megczáfolják, elutasittatott. A t i s z t i ü g y é s z n e k az 1856. évi 6-ik t. ez. 5-ik §-ban megjelelt teendőkre helyetteséül a közgyűlés Török Béla ügyvédet jelelte ki az 1890. évre.. D a r ó c z i T a m á s dunaföldvári járási főszolgabíró nyugdíjazás iránti kérvénye folytán — nevezett főszolgabírónak 18 évi szolgálatára való tekintettel nyugdija 672 írtban állapíttatott meg és 18 1890. január 1-től folyosittatott. Szabolcs vármegyének a tisztviselő választási jognak fentartása iránt az országgyűléshez intézett feliratát tárgyazó körlevele úgy, — Ugocsa vármegyének a betegápolási tárgyra vonatkozó körlevele, valamint Borsód vármegyének a marhalevél űrlapokra vonatkozó körlevele, végre K i s-K ü k ü 11 ő vármegyének az erdélyi közművelődési egyesületnek a törvényhatóság által leendő anyagi támogatási iránti körlevele, utóbbi különösen azon okból, mert a törvényhatóság 100 írttal már az alapitó tagok közé lépett egyszerűen tudomásul vétettek. Következtek az a 1 i s p á n i előterjesztések é s j e 1 e n t é s e k, melyeket Orosz Endre I. aljegyző adott elő. A központi községi számadás vizsgáló gyűléséhez következő megbízottak küldettek ki. B á 11 á r a : Dr. Sziget Gábor. Báttaszék: Őrffy Lajos. Pilis: Totth Ödön. Szekszárdi Döry D. N a g y-M á n y o k és Zomba: Moldo- ványi István. K a j d a c s: Fördős D. N ag y-D o- rogli; Stankovanszky J. Kömlőd: ifj. Bencze István. G y ö n k: Szeif Lipót. G ö r b ő-B e 1 e c s k a: Lipovniczky Gábor, Szén t-L ő r i n c z Pesthy Mór. Pinczehely: Jeszenszky Andor. Döbrököz: Döry Jenő. 1) o m b o v á r-T e n g ő d. Kämmerer Ernő. 0 z o r a : Frühwirth Jenő. A. folyó évi 357. sz. közgyűlési határozat alapján foganatosított vármegye bizottsági tag választások alkalmával szükségessé vált elnökhelyet- tesitések tudomásul vétettek. Következtek az árvaszéki előterjesztések és tiszti ügyészi vélemények, melyeket dr. N o v á k Sándor referált, az előb- beniek közt: Kiskorú P o 1 a c z e k Gyulának a gyámpénztári alapból havi 16 frt segélyt véleményezett az állandó választmány, — a közgyűlés elfogadta. Majd Vábró S., Laub H., Warcher L., Vinterverber H., Beitusek Sámuelné, Binder F.-nó, fedezetlen gyám pénztári tartozásai a tartalékalapból rendeltetett el megtéríttetni. — Az utóbbiak közt: Kölesd községnek ingatlan szerzés és elidegenítése, valamint a husvágatási dijak megállapítására vonatkozó határozatát, — melyeket a közgyűlés jóváhagyott. Következtek a számvevői vélem é- n y e k, melyeket D a r ó c z y Aladár és N u n- k o v i c s Ferencz referáltak. Ezek közt: Jankó Ferencz az általa szerkesztett községi számadásokból kifolyólag az eddigi marasztalási összegből 150 frt leíratott. Ó-D ombovár, Fels ő-N y é k és Ma- községeknek behejthatlan katona beszálásolás és közmunkaváltsági tartozásai leirat t a k. Szék szárd községnek a fegyvertartás korlátozására vonatkozó szabályrendelet hetedik szakaszának megváltoztatása iránti kérvénye elutasittatott. Yárong és Kovácsi községnek a faiskola terület megnagyobbitás iránti kötelezettség alul leendő felmentésre vonatkozó kérvényüknek hely adatott. D é k i t s Sándor, megyei díjnok kivételesen 100 frt segélydíjban részesittetett. Dr. Friedlender Ignácz orvostudori oklevele kihirdetetett végre a beterjesztett községi költségvetések és számadások jóváhagyattak. Az ülést elnöklő alispán a/211 órakor feloszlatta, —r —a. bíróságok köréből. Előléptetés. Az igazságügyminiszter Dreven Lajos paksi j ár ás b ir ó s ági joggyakornokot a tamásii járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. H E LYI HÍREK. ____ — „ Folies Caprice“ czim alatt Budapesten- Bostély-utcza 4. sz. alatt O r o s z i Antal, a Jálics ezégnek nálunk is ismert volt megbízott ja, estélyi mulató helyet nyitott, mely a daltársulatokhoz hasonlóan van berendezve, s csak a finomabb pikán- tériák szórakoztató előadását műveli: megnyitása óta Budapesten nagy látogatottságnak örvend. — Arany és ezüst a levelekben. Gyakori dolog, hogy arany- vagy ezüstnemüeket, ékszereket és egyéb drágaságokat küldenek hozzánk a külföldről és pedig ajánlott levelekben. Folytatás a mellékleten. mesebb értelmében a legszebb barátság fejlődött ki közöttünk. Én rajongva ragaszkodtam a nem mindennapi tehetségekkel fölruházott nő barátságához, ő jóindulatú szeretettel, csaknem anyailag élesztette bennem a fiúihoz hasonló tiszteletet. Kis városunk nyilvános és társadalmi életében neki előkelő szerep jutott, — se szerep szent és nagyszerű egy fogalom volt a szegények gyámo- litásával! Némely közérdekű dologban együtt küzdöttünk egy ügyért, együtt ért bennünket a gyü- lölködők gáncsa, s együtt viseltük el gyakran embertársaink gunyját és gyűlöletét! De mikor a közvélemény nyájas sugarai megérdemelt glóriát öveztek homloka körül, kivettem mindég osztályrészemet én is az örömből. Eszméinket ily közérdekű dolgokban — személyes ügyeink nem voltak — minden ellentét nélkül tisztázhattuk, s ha volt is ilyen valaha, az mindég elsimult 1 Neki köszönhetem, hogy „Simon Judith“ lánglelkü költője előttem örökemlékü pohárköszöntőjét mondta rám, — a mi egymagában elég hogy emlékét tiszteletben tartsam ; — csupán egyszer jutottunk ellentétbe! „akaratomon kívül sértettem a nő legkényesebb oldalát: hiúságát 1 Ah vélhettem is én, hogy a mit a legszilárdabb anyagból tudtam építve — barátsága olyan végtelenül gyenge alapon nyugodott ? ! Egy Ízben nevemet emliték előtte, s ő kiszámított hidegséggel feleié : „Nem ismerem !“ * Barátaim között Endre a legjobb fiú volt, a kit csak valaha ismertem. Nem mondhatnám, hogy a barátság, melyet egymás iránt éreztünk, önfeláldozó volt, de eléggé szerettük egymást arra, hogy a világ is jó barátoknak ismerjen bennünket. Az iskola években többnyire együtt töltöttük a szabad időt, buzdítottuk egymást a törekvésekben, és a legtöbb népszínházi, és Teleky pályázaton együtt törtük a borsot a bíráló bizottságok orra alá! Szóval alig voltunk ez idő alatt egymás nélkül képzelhetők! Az iskola évek után mindegyikünket más irányba vont el hivatásunk, másfelé vetett él végzetünk, de azért megígértük egymásnak a bucsu- zásnál, hogy jóakaratunkat egymás iránt mindvégig fentartjuk ! Megígértük; — mintha bizony a szív, e ra- konczátlan jószág szabályozni engedné magát! Eskü, Ígéret, nevetséges puszta szavak ! Egy fuvallat elég, hogy semmivé tegyen benneteket! Ugyan mire is vagytok építve ? A becsületre talán ? S vájjon a becsület mire? a szívre? Mintha bizony a buborékra építeni is lehetne. Endre, ez a jó fiú, — a ki ha nem láthatta belsőmben az érzelmeket dúlni, én magam tártain fel azokat néha előtte. Két évi távoliét után több szőr megkisérlette visszaélni bizalmammal, mig egyszer meghurczolta egy nő nevét. Első szerelmem eszményképe sem volt előtte szent, akkor, midőn az már feleség és anya volt. Két év után ez eset hozott bennünket a viszontlátásra össze ! Fegyverrel állottunk egymással szemben. A fegyver eldördült s ő lerogyott. Csak jelentéktelen horzsolás érte jobb vállán ; de azért karját három hétig hordta felkötve, a főváros legnépesebb utczáin, hogy minél tovább beszélhessen hősiességéről s hogy minél tovább említsék ama nő nevét! Három hót után felszólittattam, hogy a kötést oldja föl s hagyjon föl a tüntetéssel! — Nem lehet! iizené, orvosa rendeli! — Megtiltom ! üze- ném neki vissza névjegyemen — s csak akkor hagyott föl vele. Azóta nem haragszunk egymásra! ő elegáns fej bólintással emel kalapot, ha meglát és felém mosolyog és én, ha megpillantom őt — kerülöm ! * Legjobb barátom Béla volt. O igazán jó barátom volt! Nem esküdtünk hűséget, barátságot egymásnak soha, de azért nem szerethettük egymást jobban ! Egy egész korszak, mely bennünket összefűzött s ha léteznek áldozatok, miket ember \
