Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-11-30 / 59. szám
iSzekiszárd. "V idéke. Nesze, temesd el! Irta: Gárdonyi Géza, Széttörte lánczait a téli förgeteg s jégbörtönét kidöntve rohant alá a magas éjszakról hegyeken, völgyeken keresztül, ordítva, tombolva, mint egy megmérhetetlen nagyságú, láthatatlan szörnyeteg, a ki a földet bele akarja keverni az égbe. A százesztendősjegenyefákat könnyű nád szál gyanánt tépte ki gyökerestől, fölkapta magasra, eldobta a szántóföldre és hengergette ide-oda őrült bömböléssel. A Tisza jégpánczélja durrogva hasadozott meg iszonyú nyomásától; magas hóhegyeket söpört össze egy pillanat alatt s a következő pillanatban újra szétfujta. mint egy marék lisztet. (jiór István nagy kínnal tudott hazavergődni a szomszéd faluból. A szánját minduntalan félrebillentette a szél s a lovak is sokszor letévedtek az útról. Nem is volt szándékában hazamenni: de összevesztek a kártyaasztalnál. A háziúr hamisan játszott, Gór István észrevette, aztán valamennyien fölugrál- tak és ki jobbra, ki balra, elindultak a téli viharban. Gór István arra gondolt, hogy otthon meleg szobát, illatos, forró teát talál s alig várta hogy hazaérjen. Mikor aztán belépett a házba, meg is találta mind a kettőt, csakhogy a meleg szoba szivarfüsttel volt tőle, az illatos forró theát pedig már megitta valaki. Az asszony félájultan ült a díványon. — Ki volt itt ? — kérdezte ordítva a férj s csaknem összetörte az asszony vállát mikor megragadta. — Senki ! — nyögte az asszony. Gór István egy fényes czi 1 inderkalapót pillantott meg a fogason. Sebes léptekkel ment odáig. Letépte. Két betűt látott a kalapban. Most már tudta, hogy inig a 'szomszéd faluban kártyázott és vesztett, itt is kártyázott valaki hamis kártyával és nyert. (Különben azzal a fejjel, a mely ezt a kalapot viselte, Gór István a halál udvarán fog bes: 'ni.) Az asszony nem mentegette magát, nem tagadott, a néma tanujelek iszonyúan vallottak. Gór István fájdalomtól és haragtól eltorzult arcczal állt előtte, fölemelte a jobb kezét s az ajtó felé mutatott: Menj ! * A kocsi kirobogott a kapun. Benne ült az asszony, nem vitt magával mást, csak egy vastag gyapjukendőbe burkolt csomagot. — Hajts 1 — kiáltá a kocsisnak, — minden ostorvágást aranynyal fizetek ! Mikor kiértek a határból, az asszony kissé fölbontotta a vastag gyapjukendőt, egy fehér gyermekarc tűnt abból elő. Az asszony megcsókolta. . .. Es fölsikoltott. A vihar égig érő hóoszlopokat forgatott a levegőben. A távolból farkasok ordítása vegyült a szélvész bömbülésébe, azután egy erős haragos férfihang kiáltá: — Megálljátok ! Gór István ért oda vágtató, tajtékzó paripán. — A gyermeket add vissza ! Az asszony éles kiáltást hallatott. Olyan volt az, mint az őrültnek fájdalomkaczagása. Fölkapta a gyapjukendőbe burkolt gyermeket és agy velőt tépő kiáltással nyújtotta át az urának: — Nesze, — temesd el ! EGYLETEK, TÁRSULATOK. A paksi izr. ifjúság diszegyletének újból alakított alapszabályai, valamint a Pinczehely- görbői önkéntes tűzoltó testület alapszabályai jóváhagyás végett felterjesztettek a m. kir. b el ügy miniszteri u m hoz. •< VADÁSZAT. Gróf Apponyi Sándor birtokán folyó hó 25. és 26-án nagyobb szabású vadászat volt, melyen resztvettek gróf Apponyi Géza, Bernrieder József, Perczel Dezső, Dory Pál, valamint Kossuthi Kovács Gyula vejkei körjegyző. Sok fáczánt, nyulat, fogoly! és rókát ejtettek el. Xis-Vejkén a napokban nagyobb körvadászatot tartott a vadászterület bérlője K. Kovács Gyula körjegyző. Elesett 22 nyúl, 2 fogoly és egy szarvast megsebesítettek. A sikerült vadászatot pompás vadászlakoma követte, mely másnap reggelig tartott. IHODALO M. * A „Budapest“ I890-ik évi nagy képes naptára, mely Wodianer F. és Fiai ismert fővárosi könyvkiadó czégnél Gracza György szerkesztése mellett, —: most jelent meg a XI: évfolyamában — küldetett be szerkesztőségünkhöz. A naptár, úgy külső kiállítás, mint béltartalom tekintetében valóban figyelmet érdemel. A nagy jutalomképen kívül — mely berámázva kép gyanánt szobadíszül használható — több mint 50 szebbnél-szebb képet foglal magában. Szépirodalmi része gazdag és változatos, amit előre igazol az is, hogy Ábrányi Emil, Degró Alajos, Illyés Bálint, Reviczky Gyula, Murai Károly, Erdélyi Gyula, Palágyi Lajos, Sebők Zsig- mond, gróf Yay Sándor, Koroda Pál, Brody Sándor stb. neveivel találkozunk benne. Tiszti névtára, vásárjegyzéke s egyéb közérdekű része szintén igen pontos. A naptár ára 60 kr. Aki azonban a „Budapest“ képes politikai napilapra egy esztendőre előfizet, az a szép naptárt ingyen kapja meg ; aki pedig félévre: az 40 kr kedvezményes áron. Megrendelhető a „Budapest“ kiadóhivatalánál vagy a fenti kiadóczégnél, (Budapest, IV. sárkantyus-utcza 2. sz.) 60 krajczárnak előleges beküldése mellett. Különben e naptár kapható minden hazai könyvárusnál. * „A gynasium reformja“ czimü nagyérdekü füzetet bocsátott közre br. J eszenszky István M.-Ováron. A napirenden levő tárgyról nagy szak- avatottsággal ir, s bizonyára az érdeklődők méltányolni fogják amaz eszméket, melyeket a jeles mű fölvet, s melyek finom irálylyal és érdekesen vannak megírva. Ara 70 kr, kapható M.-Ováron Czéh Sándor könyvnyomdájában. * Érdekes pályázatot hirdet a „Magyar Szemle,“ ez a kitűnő szépirodalmi és kritikai hetilap, mely rendkívül gazdag és értékes tartalmát pompás talány-rovattal is élénkíti. Hosszú téli estéken igen mulatságos fejtörés az ügyes, szellemes rejtvények, talányok megfejtése. A „Magyar Szemle“ játék-rovata páratlan a maga nemében ; sok és ór- dekfoszitő uj talányt közöl hétről-hétre. Rövid óv alatt 600 rejtvény jelent meg a „Magyar Szemlé“- ben, s ez idő al itt a talányok megfejtői közt 500-nál több jutalmat sorsolt ki a szerkesztőség. JDeczember 1-én megjelent 50-ik számában pedig egy egész oldal talány van, melyeknek megfejtői, közt a szerkesztőség a következő jutalmakat sorsolja ki: 1. Petőfi diszkiadását (16 írt érték.) 2. Madách Ember tragédiájának diszkiadását (12 frt érték.) 3. A rózsák könyve czimü diszmüvet (6 frt érték). 4. Vörösmarty lyrai költeményeit (4 frt érték). * Pályázati hirdetmény. A zenemű-kiadóhivatal (Weinvvurm A.) Budapest, Károly-utcza 3. sz. 5 drb cs. és kir. aranyból álló dijat tűz ki egy keringő legjobb és legalkalmasabb czimére. A díjért való pályázat akkép történik, hogy a kellő czimnek, a keringő jellege szerinti kitalálása czóljából, a pályázni óhajtó a keringőt megszerzi, mert fentneve- zett zenemű-kiadóhivatalban 80 kr csekély összegért kapható ; a jó és alkalmasnak talált keringő czimét a megvásárolt példányra Írva, azt név és lakhely tüzetes megjelölése mellett fenti zenemű-kiadóhivatalnak 189Ó. évi január 1-óig beküldi. A dij kinek való kiadása 1890. évi január 15-én fog eldöntetni és hírlapokban közzétételül. * „A sertés tenyésztése és hizlalása“ czimü hasznos gazdasági munka első füzete megjelent Kovácsy és Monostori szaktanárok tollából Kocsányi és Vitéz m. kir. gazdasági tanintézeti könyv-, mű- és hangjegykereskedésében Kassán (Fő-utcza 73.) Ugyancsak az ő kiadásukban jelent meg: „A magyar gazdasági szakirodalom jelesebb termékeinek jegyzéke 1860—1889.“ Ajánljuk az érdeklődök figyelmébe. Ä KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.* Szakcs, 1889. nov. 25. A „Szekszárd Vidéke“ folyó évi 57-ik számában „A kiváncsi postakisasszony“ czimmel egy nyílttéri közlemény jelent meg N. N. aláírással, melyre reflektálni érdekemben nem áll ugyan ; csupán az igazságérzet szempontjából van némi hozzászólásom. N. N. ur, a mint soraiból észreveszem Szakcs községnek egyes tekintélye (sic!) lehet s e mellett nagyreményű aspiráns a szakcsi postames* E rovat alatt küzlöttokért nem válall felelősséget a Szerk. téri állomásra, melyre a nyár folytán pályázat hir- dettetett, de később a jelenlegi postamesternő visz- szahelyeztetése folytán, az visszavonatott. Hinc illáé lacrymae! Czikkező ur a postakisasszony legnagyobb bünéül azt rója fel: „hogy a nyílt levél tartalmát annak feladója, illetve Írója jolenlétóben hangosan olvassa fel környezetének.“ Mindenesetre nagyon érdekes dolgok lehettek a nyílt levelen közölve, hogy a postakisassony oly sürgősen még a levél feladója jelenléteben szükségesnek találta azt (s talán hahotázás között ?) környezetének tudomására hozni. Ezen tette azonban egyáltalán nem minősíthető hivatalbeli szabálytalanságnak vagy éppen kihágásnak s megrovás alá is csak annyiban eshetik, a mennyiben ez által ellentétbe jött a kisasszony a jó ízlés és illem szabályaival. Hogy a csomagok felszakgatva érkeznek, ez gyakran megtörtént s egy alkalommal magam is felszólaltam ez ellen, de tüzetesebb utánnézés folytán kiderült, hogy a csomagok legtöbbnyire a vasúton a hibás csomagolás következtében sérülnek meg, s a sérülés a t. postakisasszony által legfeljebb tovább fejlesztetik, a mi női kíváncsiságának tudható be, főleg akkor, ha mint czikkező ur Írja „a csomag divatezikkeket tartalmaz. Pár évvel előbb felmerült a gyanú, hogy a kisasszony leveleket bontogat fel, de ez csupán csak gyanú maradt s bebizonyítható nem volt, arra pedig egyáltalán nem volt* eset, hogy bárkinek levele a kisasszony könnyelműsége folytán elveszett volna. — Ha kisasszony ellen tett feljelentések következtében megindított vizsgálat folytán oly súlyos szabálytalanságok és kihágások merültek volna fel, melyek folytán ő a postahivatal kezelésére alkalmatlannak Ítéltetett volna, a m. kir. postaigazgatóság bizonyára nem késett volna őt hivatala elvesztésével büntetni s a szakcsi postamesteri állásra „azon elég derék egyéniségek“ közöl egyet, talán éppen N. N. urat kinevezni. Minthogy azonban a postaigazgatóság semmi olyat nem talált, a mely súlyos vétség volna, s 'minthogy a postakisasszony visszahelyeztetéseért, maguk a község elöljárói és kereskedői is kérvényeztek : a postakisasszonyt állásába visszahelyezte s ez által a sok pályázónak vérmes reményei meghiúsultak, s igy leghelyesebben teszik a község „egyes tekintélyei“ ha megnyugosznak a sors végzetében s elnézők lesznek a közkedveltségben nem álló postamesternő szeszélyei iránt. N. N. urnák pedig figyelmébe ajánlom, hogy a kíváncsiság már Éva anyánk bűne, s kisebb nagyobb mértékben minden nőnek öröklött tulajdonsága : miért nem lehetnénk hát elnézők a szakcsi postamesternő e tulajdonsága iránt, ha más hölgyek kíváncsisága előtt szemet hunyunk ? Végül megjegyzem azt, hogy egy védtelen nőt a nyilvánosság előtt névtelenül támadni, sem a a lovagiasság, sem a tisztességérzet szabáyaival össze nem egyeztethető. Bús Bandi, Meghaltak Szekszárdon. 1889. évi november hó 23-tól november 30-ig. Simon Rudolf, 83 éves. aggkor. Horváth József, 9 hónapos, bélhurut. Balog Adám 71 éves, tüdőlégdag. Ku- czer Anna, 7 éves, görvélykór. Szerkesztői üzenetek. Sz. M. urhölgy ő nagyságának. Köszönet a gyönyörű költeményért; fogadja legszivélyesebb üdvözletünket. — K, J. Mözs. Térszűke miatt sajnálattal mellőznünk kellett. — Ahasver Budapest. Szives ajánlatát sajnálattal el nem fogadhatjuk, mert a fővárosban van már rendes és jeles tollú levelezőnk. — Rigoletto. Kézirathalmaz miatt sajnálatunkra nem hozhattuk. — Abellinó. Örömmel várlak; majd az is sorra kerül. B. B. (Tamási.) Minthogy ugyanazon ügyben már érkezett egy nyilatkozat, — térszüke miatt az önét nem hozhattuk. — Sch. M. ő nsgának Szakcs. A nyilatkozatot nagy terjedelme miatt sajnálatunkra nem közölhettük. — annál is inkább, mert mint látni méltóztatik, lapunk mai számában avatott kezekből már egy nyilatkozatot közzétettünk. Sajtóbiróság előtt a Nagysádat megtámadó közlemény íróját készséggel megnevezzük, mert az illető teljes felelősséget vállalt czikkeért! Nyilatkozatából mégis készséggel kiemeljük, hogy a csomagok foszlányburkolata megesik minden postahivatalnál, ha a feladó nem elég gondosan csomagolja be; a nyílt levelezőlapokat pedig a postakezelőnek
