Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-11-27 / 58. szám
IX. évfolyam. 1889. 58. szám. Szekszárd, szerda, november 27. TOL1TA VÁRMEGYE törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam eleimiik: lmeieimükién.'t kétszer z szerdán és szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Előfizetési ái- ; Egész évre .........................6 fit. Fe l évre...............................3 fit. Évnegyedre .... 1 fit 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, úgy a hirdetési és előfizetés pénzek i szor- kosztőséirlioz küldendők. Sétpatak-utcza 1113. sz. Széohenyi-utcza 172. sz. és szépirodalmi lap. hivatalos közlönye. Hirdetési díjalarr Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 trt. 300—400-ig „ „ 5 frt. FőmunkaMrs: Székely Ferencz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: G e i g* e r G y u 1 a. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. II iiiii'i iw Bilim i Bi \m j leszlenyi Simon Rudolf. í | A régi Magyarország-, a reformkorszak egy tevékeny, kiváló alakja szállt vele sírba! Kevesen vannak már, kik a mai alkotmányos, modern életnek lelkes küzdői, alkotói valónak. Kidőlnek, mint a vihartépte tölgyek; pedig ők voltak a magyar nemzet legszebb, 1 e g d i c s ő b b korszakában azok a kimagasló alakok, kiket a nemzettipró csapás és önkény még m e g i n g a t n i sem tudott! Dicsőséggel, önfeláldozással telt élőtök példányképül szolgál az epigonoknak, kik az általuk teremtett alkotmányos ólet védőbástyáin belül nyugodtan fejthetik ki erőiket a közügy szolgálatában ! Ok a legdicsőbb kor gyermekei, leikökben az önfeláldozó honszeretet érzetével, fényes szellemükkel, erős karjukkal küzdve teremtették meg a jobb kort, mely után százezrek ajkain évszázadokon át annyi ima, fohász szállt az égbe ! Ok a k i r ú 1 a s z t o 11 a k, kiknek a nem ■ zetszabaditás nagy munkája osztályrészül jutott! Századok küzdelmeinek megvalósítói, kik századok munkáját végezték észszel, erővel és lángoló hazaszeretettel ! Ezek közül való volt a boldogult, kinek ravatalánál könybe lábadva áll meg a hazafi, s a legőszintébb részvéttel kiséri a rideg sírba azt, ki értünk, szabadságunkért k ü z d ö 11, b u j d o s o 11, s z e n v e de 11 é s d o1go z o 11! Si m on Rudolf életpályája összefügg a nemzet százados aspiráezióinak megvalósításával. Majd egy századot élt hazájának, a közügyeknek ; nem várt kitüntetésekre, melyeket küzdelmes, viszontagságteljes pályáján méltán kiérdemelt volna: megmaradt lelkében, szivében a közélet szerény liarezo- sának, kit mindenütt tisztelet, becsülós környezett. Megyénk szülöttje volt a boldogult s megyénkben hunyta le szemeit örökre, dicsőséggel megfutott életpálya után. Kis-Székelyben született 1807. évi január 27-én. Alsóbb iskoláit házi nevelő segédlete mellett Kis-Szé- kelyben és Simontornyán végezte; a felsőbb iskolákat Győrött és Temesvárott, a jogi tanfolyamot pedig a pesti egyetemen 1825. évben fejezte be. Iskoláit mindig jeles eredménynyel végezte, csak egyszer volt 2-ik eminens, s akkor szigorú, de nagy műveltségű atyja nem ült vele egy asztalhoz. Kitűnő nevelésben részesült, s már a szülői háznál oltották bele ama nemes érzelmeket, melyek egész életén át vezették s fejlesztették ki szép tehetségeit, s melyekkel később a közügynek oly kiváló szolgálatokat tett. A szép tehetségű ifjú a legelőkelőbb körök előtt kedvelt, szeretett volt, s igy jogi tanulmányai befejezése után 1825—28-ig Pesten M ajlát b György vette maga mellé patvaristának, ami akkori időben a legnagyobb kitüntetés volt s kortársai előtt már ekkor is kiváló tekintélynek örvendett. 1828. évben már elnyerte az ügyvédi diplomát s ezt Teinesrhegye közgyűlésén ugyanazon év julius 16-án hirdették ki s egyúttal megválasztották megyei al ügyésznek, moly állását ott 1882-ig viselte. Ezután visszatért megyéjébe, mert 1832-ben a s i in o n t o r n y a i járás tiszteletbeli szolgabirájává választották, 1840 —48-ig pedig ugyanazon járás főszol gabi r áj a volt. 1848-ban a s z a k c s i választókerület követté választotta a d e b r e c z e n i országgyűlésre, a hol aztán tere nyílt tehetségeinek, rokonszenves egyéniségének szélesebb körben való megismertetésére. A reformkorszak és a szabadságharez legkiválóbb embereivel szoros barátságban volt. — Iskolatársai B e z e r é d j István, C s a p ó Vilmos, D ö r y Gábor. Deák Ferencz voltak, sőt az utóbbival több even át együtt lakott. — Megyénk vezérférfiait: Stankováns z k y Imrét; 13 a r t a 1 Györgyöt és P erezel Bélát legbensőbb barátai közé számította. A szabadságharez alatt K o s s u t h n a k k o r- m ánytanácsosa volt. A szabadságharez emlékét teljes életén át magán hordta, mert egy alkalommal, midőn Botka. Gencsy stb. előkelő szatmár- rnegye-i képviselővel portyázáson voltak az o r o- szóktól elvett lovakon, a közeli orosz had- I sereg ironibiL.üar'sOgásáiUi a hangköz szokott lovaié megvadultak és megfókezhetetlenül vitték S i m o n Rudolfot is az orosz előőrsökhöz, úgy, hogy nemsokára egy orosz tiszttel találta magát szembe, kivel viadalra kelt; Simon Rudolf az orosz tisztet nagy küzdelem után leteritette, de a viadalban jobb kezének gyűrűs ujján ő is erős sérülést szenvedett, úgy, hogy egész életén át nyomát viselte e vakmerő küzdelemnek. Debreczeni képviselősködése idejéből egy lélekemelő s reá nézve valóban életbevágó véletlen találkozása volt egy osztrák tiszttel. A közelben elfogott osztrák tiszteket Debreczenbe internálták, kiket a humánus érzelmű magyar követek , szívesen láttak körükben. Egy alkalommal Ruzsicska nevű főhad- ! nagy nagyon levert, elkeseredett hangulatban, szótlanul búsult közöttük ; s a követek nógatására kitárta baját: 50 írtra lett volna égető szüksége, felajánlotta 5-ször értékesebb aranyóráját, ha segítenek rajta! Simon Rudolf rögtön átadta neki a kívánt összeget azzal, hogy ha valaha ez életben alkalma lesz, visszaadhatja neki; de az órát nem fogadta el. A szabadságharez leveretése után aztán Simon Rudolfnak is bujdosnia kellett; kezdetben mészáros legénynek adta ki magát s Erdélyben rejtőzött; később haza vetődött Tolnamegyébe s itt találkozott Hartal Györgygyel, Be- zerédj Istvánnal és Fördős Istvánnal, kikkel elhatározták, hogy mivel keserves bujdosásukat tovább már úgy is bajosan folytathatják: jelentkeznek Haynaunál, ha vérpadra is kell jutniok ! Felmentek líaynauhoz, az előszobában hozzá rohan egy ; őrnagy, hogy az Isten szerelméért mit akar? Simon elmondta neki, hogy jelentkezni óhajt Haynaunál. Az őrnagy bemutatta magát neki, hogy ő ■ az a Ruzsicska, kinek főhadnagy korában Debre- czenben 50 irtot kölcsönzött, s hálálkodások közt visszaadta neki az összeget, egyúttal kérte, hogy most ne jelentkezzék, mert biztos halálnak néz eléje. Haynau ekkor volt legvór- szomjasabb kedvében, éppen előzőleg lövette agyon B a 11 h y á n y i miniszterelnököt is. Kérve-kérte őket Ruzsicska, hogy menjenek vissza, maradjanak Pesten elrejtőzve, fel fogja őket keresni, s addig ne jelentkezzenek, mig arra fel nem szólítja őket! Ott is maradtak Pesten, s Ruzsicska őrnagy titokban majdnem minden másnap felkereste és vigasz t a 11 a őket! Fördős István megunta a várakozást és biztatást és daczára Ruzsicska kérésének, — egy napon barátai tudta nélkül jelentkezett Haynaunál, ki Fördőst 14 évi várfog- s ágra Ítélte. Haynau dühe aztán lassan lecsillapodott, s egy napon megjelent köztük Ruzsicska s örömtelt arczczal jelentette nekik, hogy most már jelentkezhetnek! El is mentek és szabadon bocsátotta őket a bresciai hyena ! Alert ekkor már tudta, hogy a kamarillá- nál kegyvesztett lön, s boszuból minden „forradalmárt“ szabadon bocsátott. Az ötvenes évek végéig aztán megyénkben tartózkodott, mig végre 1860-ban az októberi diploma kihirdetésekor Tolnamegye helyettes trvszéki elnökévé lett, mert Bartal Györgyöt akkor képviselőnek választották. 1861. után a Sclnnerhng- koszrak beálltával visszavonult a közpályától és N é m e d i birtokán tartózkodott. Ez időben Deák Ferencz több ízben meglátogatta és Deák élczeiből nem egy a némedi házban lelt életet. Volt a boldogultnak némedii Tusculanumá- ban egy kerti házikója, melyet Deák egyszer tréfából Ízléstelennek mondott s a botjával vakolatját leböködte; Simon Rudolf annyira rostéi te Deák kritikáját, hogy a házikót azonnal leromboltatta ! Az alkotmányos élet újra ébredése után 1865-ben Tolnavármegye II. alispánjává választotta, 1872-ben pedig törvényszéki elnökké neveztetett ki, mely minőségben 1882. julius 7-ikéig az igazságszolgáltatás ügyeit vezette, mindenki szeretető és tisztelete által környezve, mikor aztán nyugdíjba vonult. Azóta városunkban lakott boldog családi körben, övéinek meleg szere- tete, odaadó gondoskodása mellett teltek napjai; néha lehetett látni sétái közben az erős szervezetű derék férfiút, kit csakis a legutóbbi időben kezdtek elhagyni testi erői, de szellemi erejének 83 éves kora daczára mindig teljes birtokában volt. A magyar nemzet mithoszi korának egyik kiváló, munkás tagja dőlt ki a boldogultban s megtért dicső baj társai közé ; kevesen vannak már az élők között, kik vele együtt küzdöttek át életök javát, hogy hazánk szabadságát, alkotmányát szilárd alapokra fektetve biztosítsák nemzeti létünket; ő — azok közé tartozott! Emléke mindig tisztelt, becsült lesz utódjai előtt, mert a régi kor mintaszerű, patriarchalis alakja tűnt el közülünk a boldogulttal. Áldás emlékére ! Sz. F. A m. kir. honv. miniszter tudatta, hogy a Tolnán épitendő lovassági laktanya építési telkén újólag ásott kutból, annak kitisztása után merített s felküldött viz az egészségügyi követelményeknek megfelel s az általános építési szervezetet mielőbb felterjeszteni rendeli. = A pécsi m. k. posta- és távirdaigazgatóság, mivel a szekszárd-hőgyészi postajáratot f. hó 17-én
