Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-11-19 / 55. szám
— A földmivelésiigyi miniszter — a paksi vailásztársiilat újjá alakítása folytán a kilépő tagoknak a vagyon arányiagos kiosztása érdemében való fellebbezését, a tirgyiratokkal együtt elutasította. — Könyöradomány gyűjtés. Bregó Mihály, Kajzár .János és Szálai Boldizsrrné nágyszokolyi lakosok 2 havi időtartamra engedélyt kaptak, könyöradomány gyűjtésre. November 16-iki íánczestély. A szombati estély megkezdte fényesen az idei tán ez mulatságok sorát. Nem kételkedtünk ugyan soha a sikerben, de mégis várakozáson felül meglepett, az elegáns, válogatott közönség szép száma, ragyogó igaz .,ó kedve. Szépség, ifjúság, báj, szellem egyesült az egyúttal elég fényes parketten, hogy a nemes gyönyörnek szenteljenek nehány órát, és fűzzék az öröm rózsáit az élet úgyis silány és nehéz lánezai közé. Az a dolog egyik oldala, a társadalom vívmánya. Második a nemes, majdnem szentnek nevezhető czól, mihez ismét szép összeggel járult a közönség, megerősítette újra az ügy jövőjének biztosítását. Első sorban a szép, kedves, szellemes elnöknek tartozik köszönettel és hódolattal mindkét közeg és ezt egyúttal kifejezésre is óhajtja juttatni. A többi rendezőknek is jut osztatlan e'ismerés működésükért. A siker különben a legjobb elismerés. Az elnöknőt a rendezőség fogadta a Rákóezy nduló hangjaival, mely egyszersmind az estély kezdetét jelentette, mi páratlan jó kedvvel folyt a hajnal késő órájáig. A három négyes közül az elsőt 36 pár tánczolta. Ott voltak : Az elnök, Simontsits Béláné (fehér surah sárga moirir antik tabliessel), Szendrődy Károlyné (fekete satin merveilleux), Szigeth Gáborné (piros brokát), özv. Forster Zsigáné Tabódról, Kocsis Jánosné Hangosról, özv. Eli maim Miklósáé, Nagy Jánosné, Szerény! Kálmánná (sötét bársony, szalag és csipkedíszszel), Závody álbinné (pensée peluche), Perezel ideién, Steiner Lajosnó (kék selyem, battiszt szalagdiszszel), Haidekker Béláné (rózsaszínű satin merveilleux), Döry Lászlónó (fehér atlasz uszálylyal), Dr. Braun Bernátnó (drapszinü faille), Papp Gyulánó (fekete faille), Mayer Jánosné, Sárközy Kázmérnó, Horváth Kálmánná, Zarubayné, özv. Müller Jánosné, özv. Kálraánné, Nogáll Károlyné (lilaszin atlasz). Leányok : Perczel Oreseence Bonyhádról (kék csipkeöltöny), Szendrődy Sarolta (halványk ik atlasz, fehér csipke és gyöngydíszszel), Forster Melanie és Gizella Tabódról (rózsaszínű habos selyem, mintás szalagdiszszel), Ellmann Elvira (fehér, rózsaszínű szalaggal), Ellmann Anna (fehér szerb vászon, fekete bársonyszalaggalj, Kocsis Kata (fehér, kék szalaggal), Kocsis Erzsi (fehér, rózsaszínnel), Hangosról, Scriba Ilona (fehér illusio, kék szalaggal), Arlow Mariska (fehér illusio, piros szalaggal), Sárközy Sarolta (rózsaszínű crépe de chine), Gőzsy Irénke (fehér atlasz), Horváth Györgyike (fehér, fekete szalagdiszszel), Borsódy nővérek (fehér illusio, szalaggal), Müller nővérek (eremeszin skót szalagdiszszel). Zarubay nővérek (fehér, csipkeszalaggal). VEGYESEK. — Szójáték a német nyelv rovására. A németnek a lova rossz (Poss) pedig hájjal (Heu) él. A szénája vizen (Wiese) terem. Ha útra megy, mindjárt vége (Weg) van. A nap neki mindig tág (Tag), a hold mindig valamit mond (Mond). Az esőre mindig panaszkodik, hogy régen (Regen) volt. Ha valami tetszik neki, azt kútnak (gut) mondja. Oly csodálatos a német ember, hogy' serrel (Sclieere) szab. Előtte csak az óra az úr (Uhr) s csak az előtt emel kalapot, aki fon (Von). Az orrával (Ohr) hall. A németnek a lelke szél (Seele), a tóttól (Tod) nagyon tél, pedig utoljára is a tót (Tod) huzza ki belőle a lelket. — Nincs nézeteltérés manapság az orvosok közt, az iránt, hogy a rheumatizmust a vérben meggyűlt savak okozzák s hogy a vese és máj működésének zavartsága miatt nem válhatnak ki e savak a vérből. Tehát nem szenvedhet kétséget, hogy a rheumatizmus csak úgy gyógyítható, ha alapoka megszűnik, vagyis a vese és máj egészséges műSzekszárd "V iclé]k:e_ ködése helyreáll, — Ez azonban csak egyetlenegy orvossággal érhető elr a melynek összeállítása tudományos alapon történik s a melynek különös sajátságai vannak arra, hogy a vesét és májat egészséges működésre indítsák. — Ilyen orvosságot bírunk Warner Safe Cure-jében, mely már sok ezer embert szabadított meg a rheumatizmustól. — Egy palaczk ára 2 frt. Kapható minden gyógyszertárban. Főraktár : Salvátor gyógyszertár Pozsonyban és Török J. gyógyszertárában Budapesten. — 20,000 doboz svájezi labdacsot osztott ki ingyen a készítő Brandt Rich, zürichi gyógyszerész, szegény betegek közt, az elmúlt évben. Es ismét újból fölhívja Brandt Pich, gyógyszerész ur a szenvedő szegényeket, hogy az immár majd minden családban háziszerül elfogadott svájezi labdacsokért hozzá forduljanak. — Minthogy Magyarországban a svájezi labdacsoknak sokféle hamisítványa létezik, mindenkint óvakodásra intünk; a vigyázatlan vevő az okozandó bajt csakis önmagának tulajdoníthatja. SZÍNÉSZET. Szombaton, a tánczestély miatt, nem tartatott előadás ; de a társulat azért nem volt Bonyhádon, sem Tolnán, hanem itthon próbált. Vasárnap Bérezik Árpád „A paraszt kisasszony“ czimü népszínműve került előadásra. Azt hittük és hitte az igazgató is, hogy az országos vásárra jött közönség majd csak megtölti ez este a színházat; azonban — sajnos — e hiedelem nem teljesült. A jól készült és sikerült előadást igen csekély számú közönség nézte végig. Ma, hétfőn Gaál Gyula „Oroszok Bulgáriában“ czimü énekes népszínműve S eh an dl Saroltáik, a. felléptével kerül színre. T A1ŰG ÜT. — Pályázat. A czikói másodtanitói állomásra pályázat hirdettetik. Jövedelme évi 300 frt bútorozott szoba. Kötelme egy osztályt vezetni, s a kántori teendőkben segédkezni. Tannyelv német magyar. Folyamodványok nov. 30-ig az iskolai elnökhöz Czikóba küldendők. Toppért József, plébános. — Tanfelügyelők értekezlete. Gr. Osáky Albin közoktatásügyi miniszter e hó 20-ára a tanfelügyelőket értekezletre hívta egybe a minisztériumba. Az értekezletnek czélja a tanfelügyelők irodai munkálatainak kevesbitóse. KÖZGAZDASÁG. Közmunka-ügy, A megyei közmunka-alap az idei összeírás szerint 10—12,000 írttal kevesebb lévén a tavalyinál, erélyes alispán urunk a különbözet okának kiderítése ez újából ekszmittált szolgalmaikat, kik a községekben házról-házra menve az összeírásokat a tényleges állapotokkal összehasonlították. . . . Ez az igazságos' megadóztatás elvének megvalósítás i végett okvetlen szükséges is volt. Én az alispáni kiküldöttnek működését egy helyen megfigyeltem, észleleteimet a t. Szerkesztő ur kőgyes engedőmével a „Szétszórd Vidékéiben óhajtanám eszmecsere végett közzétenni. Azon t. szolgabiró ur, kinek működését figyelemmel kísérni szerencsém volt házról-házra menve a szopós borjuk és csikók kivételével összeírta az összes ló- és marhaállományt, mely eljárásnak eredménye az lett, hogy kevés kivétellel valamenyi kisházi 2 — 3, a telkesek pedig valamennyien 4—6 igással lettek összeírva. Ha már most az 1874-ik évben alkotott megyei szabályrendelet értelmében fognak a közmunka-tartozások megállapittatni ; valamennyi k.sházas 6—9, a telkesek pedig 12—18 forint közmunkával lesznek megróva. Hogy ez az eljárás helyes és igazságos lenne és hogy a megyei szabályrendeletet megalkotott megyebizottsági tagok in te nézi ójával megegyező volna, — alig hiszom. Hová is jutna az adózó közönség, ha minden telek után, mely bergendócziás vidékünkön 8—10 hold szántóföldből áll, 4 vagy 6 igás számíttatnék munkaerőül — és hová jutnának az 1000 hold és ezen felüli szántófölddel biro birtokosok, ha fennti arány szerint lenne i-ás jószáguk felvéve ? Hisz ezeknek akkor legalább is 400 igás után kellene fizetni, mi nettó megkétszerezné vagy legalább is jóval meghaladná állami adóját. Én egy általánosan dicsért és tankönyvül is elfogadott könyvben olvastam, hogy általános tapasztalat szerint 30—40 hold földnek megmunkáltatásá- hoz egy pár erős igás elegendő. Ha ez áll és a tapasztalat bizonyítja, hogy úgy van, akkor egy falusi gazdának sem szükséges egy pár igásnál több, mert egy egész telekben 16—24 hold föld van, egész telkes vajmi kevés található egy községben. S ha a telkes gazda egy pár igással végezheti munkáját, hányad rész igás erőre lenne szüksége egy fél vagy egy holddal biró kisházinak. Igaz ugyan, hogy a telkes gazda növendék jószágát kocsiba fogva jártatja meg, hogy az istáiéban jobban nyugodjék, lábaira meg ue romolják, hogy csekély mennyiségű vetett takarmányát kocsin és no fejen vagy tragacson szállítsa haza; a kisházi pedig befogja tehenét, hogy az uraságnál termett félhold feles kukoriczáját és ’/4 hold burgonya részét hazaszállítsa és ha ezt igás közmunka alá felíratja a tettes vármegye biztosítom, hogy minden községben még egyszer annyi közmunka pénzt lesz alkalma beszedhetni. De valljon nemzetgazdászati szempontból helyeselhető volna-e az amúgy is el- viselhetlon adózásokkal megterhelt gazdaközönséget az állattenyésztéstől eltiltani ? Vagy mit mondana a nagybirtokos osztály, ha növendék jószága közmunka alá összeiratnék ? Már pedig ha egyiknél igazságos, a másiknál legalább is méltányos ! Továbbá vannak ugyan kisháziak minden községben, kik aratás után digdans lovakat vesznek, azokkal szállítják haza feles terményüket, — s ezt tették különösen ez évben mivel a száj- és körömfájás járvány miatt teheneiket nem szekórezhették, ezek a szorgosabb munka megszűntével lovaikat a janya-pusztai vásáron szokták eladni juhászkutyák számára. Nem tudom móltányos-e az ilyen 5 frtos lovakat közmunka alá felvenni és 6 frt közmunkával szegény gazdáikat megróni és behajthatlanság czi- mén ismét leíratni? Ezek megjegyzéseim a közmunka összeírás felülvizsgálatával megbízott kiküldött urak eljárására vonatkozólag és igen szívesen venném, ha a szakértők az ügyhöz hozzá szólva, sok velem egy véleményen lévő gazdát jobbról győznének meg. E, J. _______IRODALOM-_______ * E mlékkönyv a magyar országos tüzoltószö- vetség székesfehérvári IX. közgyűlése és vele kapcsolatban rendezett országos tüzoltószer- kiállítási’ól. 1889. aug. 20—22. Összeállította Vida Pál, a IX. közgyűlés és kiállítás rendezőbizottság titkára. Ára 1 frt. — Ily czimü érdekes munka jelent meg Szám mer Imre székesfehérvári nyomdatulajdonos kiadásában, mely a közgyűlés és kiállítás pontos és részletes leírását adja. Ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. HIVATALOS HIRDETÉSEK. A pénzügyigazgatóság köréből. 122S2/YHI. 1889. Árverés. A szekszárdi m. kir. penzügyigazgatóság részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint bor-, hús-, ezubor- és sör-fogyasztás után fizetendő fogyasztási adó iránt: beszedési jog, ezen igazgatóság fogy. adó előadójánál és a pénzügyőri biztosságoknál betekinthető feltételek alatt nyilvános árverés utján haszonbérbe adatik.— A község mint erkölcsi testület a kikiáltási árnak Ígérete mellett az árverést megelőző 6 (hat) nappal a bérletet megválthatja. írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak, melyek szabályszerűen kiállítva és az alantabbi kikiáltási ár- 10% bánatpénzzel ellátva, legfeljebb az árverési napon az árverést megelőző óráig ezen in. kir. pénzügyigazgatóság főnökénél benyújtandók. Község neve CD ® 48 cjj o CD > g ® <3 o Kikiáltási ár 1 évre bor bus ezubor sör összesen frt kr frt kr frt kr frt kr frt kr F.-Nyék Tolnamegye 11 51 55 110 51 85 44 16 05 1369 55 A bérlet tartama 1890. január 1-től 1890. deczember végéig feltétlen, 1891—1892. évekre feltételesen.
