Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-11-09 / 52. szám

De a hetedik enyém lesz S ekkor ki-ki tanítást vesz, Hogy miként viselje magát S mint tiszteljen engem, urát. Ki llát oka e nagy változásnak? Könyü felelni. Meg van rendítve az Istenben vetett hit s az erkölcsi kötelékek, melyek a társa­dalmat összetartják, nagyban meglazultak. Ha a társadalom nem az eszményhez, hanem az anyagihoz ragaszkodik; a kapzsi nyervágy, pénz és vagyonhajhászat a szellemi élet iránti érdekelt­séget meghidegiték s az eszme szolgálata iránt bi­zonyos tompultság vehető észre. Ez nem tarthat soká s ezen változtatni kell. Első feladatunk a nép­ben lelkismeretét felkölteni, hogy önként ünnepelje meg a nyugalom és szellemi magábaszállás nap­jait. E téren legtöbbet tehetnek hazafias érzelmű vallásos papjaink, kik szószékről hirdessék a vallás és erkölcs fogalmait, — s ezzel kapcsolatosan költsék föl híveikben az Isten és emberi törvény által paran­csolt vasárnap iránti tiszteletet, hogy nem a tör­vény hatalma, de lelkismeretök sugallata folytán teljesítsék a törvény parancsát. Második sorban a közigazgatási hatóságok kö­telessége nem a törvény hatalmával, de a törvény kitanitásával oda vezetni a népet, hogy tanulja meg, hogy vasárnap csak elkerülhetetlen munkát végezhet. Hiszen a munkás osztály, a földműves nép, nem olvassa a törvénytárt, s bizony az úri között is sok azok száma, kik az ünnepsértósről fogalommal sem bírnak. Eajta tehát! Vessünk véget e botrányos tör­vénysértésnek s hirdessék papjaink a vasárnap kö­teles ünneplését a szószékről, s a község elöljárói, a kir. jbiróság s azt ellenőrző kir. ügyészség pedig tegye meg ez irányban is kötelességét.* Zala, * Alkalminak tartottuk e czikk közlését főleg most, midőn a borhordást közmegbotránkozásra nálunk vasárnap nagyobb mérvben űzik, mint hétköznapokon. — A m. kir. földm. miniszter br. Dräsche Richard bécsi lakosnak a Simonmajor községhez tartozó K ö z ó p - m a j o r b a n felállított mezőgaz­dasági szeszgyára részére az állami kedvezménye­ket 1889. január 1-től 1895. óv végéig megadta, ellenben a fáczánkerti szeszgyárra nézve meg­tagadta. z= A földm. miniszter fertőtlenítő szerül a C a r b o 1 s a v helyett a „C r e o 1 i n“ nevű anya­got ajánlja s ennek közzétételét elrendelte. == Tolnavármegye árvaszóke által október havában a gyámpénztárból 13 félnek 8490 frt köl­csön tétetett folyóvá. SzekszárdL icLéhce_ — Gr. Széchenyi Sándor főispán a siketné­mák kolozsvári intézete felügyelő bizottságának meg­keresésére elrendelte, hogy ezen különben országos jellegű intézet gyarapítására közadakozások gyüjtes- senek s a befolyó összegek nevezett bizottsághoz küldessenek. — Tolnavármsgye törvényhatósági bizottsá­gának igazoló választmánya november 13-án dél­előtt 10 órakor, központi választmánya pedig 16-án délelőtt 10 órakor ülést fog tartani. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉLETBŐL. Tolna vármegye törvényhatóságának közigaz­gatási bizottsága november 6-án gr. Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt ülést tartott, mely­nek tárgyai közül e helyen közöljük a következőket: Alispán jelentéséből: A központi ügyforgalomba befolyt 1466, mely­hez hozzászámítva a hátraléknak maradt 511 drbot, volt elintézendő. 1977 drb ; ebből elintóztetett köz- gyiilésileg 110, alispánilag 1478 drb, összesen 1566 drb, közgy. tárgyalásra fenhagyatott 69, marad el­intézetlenül 820 drb. A közigazgatás menete rendes és szabályos volt; rendkívüli körülményül mégis felemlítendő, hogy a vármegye bizottságának 360. rkgy. sz. a. határozatával nyert megbízatásomhoz képest az 1889. évben összeírt igás közmunka erőnek 32 köz­községben való tényleges felülvizsgálata czéljából a járások szolgabiráit és pedig mindeniket más járás területére küldve bíztam meg. A közbiztonság állapota általában megnyug­tatónak mondható, részletes adatokkal azonban nem lehetek szolgálatára a tek. bizottságnak, mert a csendőrkerületi parancsnokság esemény jelentési ki­vonata ez ideig hozzám nem érkezett. Fegyelmi vizsgálat egy Ízben rendeltetett el; rendbírság pedig szintén egy esetben vétetett al­kalmazásba vármegyei közeggel szemben. Megyei főorvos jelentéséből. A közegészségi viszonyok kielógitőleg alakul­tak. A gyermekkor kiváló betegségei közül, járvá­nyos jelleg nélkül, gyakrabbi megfigyelés és ese­tenként óvóintézkedés tárgyát képezé : a vörheny, a Tussis convultiva, a roncsoló és hártyás toroklob, felnőtteken tulnyomólag a légző és emésztő utak catarhalis és gyuladásos bántalmaival találkozónk s mint tájbetegséggel a váltólázzal. A közegészségügyi hatósági működések eme jelzett körülményekben találtak kifejezést. As orvosrendőri hullavizsgálat 3 szénsavmér­gezési s 8 öngyilkossági halálesetnél vált szüksé­gessé, tanúságul, hogy mig az erőszakos halálese­tek fogyatkozása javunkra vall, másrészt a növekvő téves irányú elhatározások egyszerűbb életviszonyo­kat se kíméltek. A közkórházban gyógyult 53, javult 12, nem gyógyult 2, elhalt 7, tovább ápoltatik 127. Az állategészségre illetőleg a járványos száj- ós körömfájás szünőben s Majos községben mutat­kozott lépfene teljesen megszűnt. Megyei árvaszéki elnök jelentéséből. Beérkezett az árvaszókhez 1715 drb, mely a hátralékkal együtt 4214 drbot tesz ki. Ebből fel­dolgoztatott 1884, hátralékban maradt 2430, tehát 169 drbbal kevesebb, mint a múlt hó végével. A gyámpénztár, a tartalékalap, az állandó és átme­neti letétek október 31-ón történt vizsgálat alkal­mával teljesen rendben találtattak. A múlt hó 8-án megválasztott árvaszéki ül­nök Kálmándy Ernő állását október 20-án elfoglalta. Kir. államépitészeti hivatalfőnök jelen­téséből. A budapest-eszéki államut tolnamegyei szaka­szának fentartására Rosmayer Ferencz vállalkozó által szállított fedanyag a kir.. kér. felügyelő és e bizottság kiküldöttje Péchy József prépost ur köz­reműködésével felülvizsgáltatván, a rendben talált 3955 két köbméteres kavicsrakás 39009 frt érték­ben vállalkozótól átvétetett és rendeltetési czéljára fordittatott. vagyis annak beteritóse azonnal meg­kezdetett. Felülvizsgáltatott továbbá október 9-én és használatba vétetett a szakály-tamásii ut Leopold Károly és Goldberger Mór társvállalkozók által Ta­másinál épített 639. f. méter szakasza. Kölesden a Sió csatornán készítendő vasszer­kezetű hid alapozása, illetőleg az alapfalak biztosí­tásául szolgáló szádfal czölöpeinek leverése már szeptember hóban megkezdetvén, e munka szintén folyamatban volt. Kir. ügyész jelentéséből. A letartóztatott egyének létszáma 161 főre terjedt, kik közül : fegyházra ítélt volt 35, börtönre 71, fogházra 23, vizsgálati "fogoly volt 7, felebbe- zés alatt állott 18. A kórházban 29 egyén kezeltetett, ezek kö­zül felgyógyult 10, meghalt 1, további kezelés alatt maradt 18. Az élelmezés kifogástalannak találtatott; a fogházi rend, tisztaság, fegyelem kielégítő volt. Kir. tanfelügyelő jelentéséből, A r. k. iskolák közül Faddon a 4. tanterem bérházban és a megfelelő tanítói állomás évi 300 frt s egy szoba évi javadalmazással szerveztetek, Mucsin a 2. tanítói fizetés két öl fa megadása mel­lett 300-ról 340 írtra' emeltetett, Murgán a régi Folytatás a mellékleten. jellemvonások mellett és daczára szerfelett tréfás és bohó. Egyizben épen a hires Chapon vivóisko- lájába jártunk — s ez időtájt a társalgás rendesen a párbajozás körül folyt — Chapon megakarta tré­fálni s elmesélte neki a Kaukázuson, valami cser­kesztiszttel két ágyúval végbement párbaját, mire Czitrom Pista nyomban 2 dübörgő locomotivre hívta ki a mestert. Egyszóval kedves volt ő barátai körében ép úgy, mint a hölgyek előtt, kik mindegyikének ud­varolt, mindenütt és mindig, de igazán nem sze­retett egyet sem, sehol, soha. Szerelmi viszonyai úgy váltakoztak, mint a cotillon alakzatai. Mert ő mindig azt állította, hogy az életet nem szabad mi­nekünk, már t. i. a férfiaknak egy frunczia négyes­nek tekintenünk, melynek minden alakzatát ugyan­azon nővel kell végig tánczolnunk, hanem a cotil- lonnak, melyben minden tóimnál, hol az ember vá­laszt más nőt, hol más nő választja az embert. . . O szerelem dolgában egy élő rejtély volt. Láttuk, hogy nincs igazi ideálja s megjövendöltük neki, hogy nem nagy a kilátás jövőben sem arra nézve, hogy valaha legyen. * Két év múlt el elválásunk óta. Két éve, hogy leraktuk a szigorlatokat azaz, hogy a ki lerakta — s elszóledtünk a szélrózsa minden irányában, Epen nyár derekán volt, midőn Er­délynek egyik kies fürdőjébe érkeztem üdülés végett. Alig, hogy széjjelnéztem, ki akadt a szemembe? Czitrom Pista! Valósággal Czitrom Pista, a régi s mindig ugyanazon dandy. Nosza megeredt az álta­lános kórdezgetós, melynek sorából hogy maradha­tott volna el az : „Tulajdonképen mióta vagy itt, kivel, meddig, miért ?“ s több efféle. De ámula­tom tetőpontjára hágott, midőn Pista kijelenté, most igazán szerelmes s hogy utóbbi nyilatkozatá­nak annál nagyobb nyomatékot kölcsönözzön, en­gem azonnal az „Ü“-jóhoz vonszolt. — Kérlek nevezd meg hamarosan a nevét s ki ő? türelmetlenkedém ? — Cottiers Alice, autteilli származású, de Magyarországon lett felnevelve s minden porczikája magyar. Beléptünk. Fehér atlasz csipkefüggönyök egész sátorrá alakították a szobát, melynek padlózatát egészen elfödte a pehelyszerü fehér szőnyeg; egy kis ottománon ült, vagy inkább feküdt Alice; e kis ottoinán jeges medvebőrből művészileg akként volt alakítva, hogy az óriási állat mintegy vinni látszott a szép hölgyet, mint Dyonisius párduczczal Ariadnét. Nem tudom miért, de ösztönszerüleg vissza­taszítónak találtam Alicet s titokban sajnáltam Pis­tát. A leány nagyon szép volt, de szörnyen hide­gen hagyta az embert. Délután a fürdői aranyfiatalság tánezot rög­tönzött. No itt már nem szántam többé Pistát, de meguntam. Hogy megváltozott a régi kókler I Ott lebzselt folyton választottja oldalán, tigrisszemeket meresztve mindenkire, a ki közelebb jutni akart. Szenvedélye csak a nagy verejtékcseppekben nyi­latkozott, melyek az imádott leány jelenlétében mindannyiszor elborították homlokát s mit ő ylang ylang illatú rózsaszín selyemkendővel törülgetett le ; különben olyannak látszott a hölgy előtt, mint izzó vasdarab Ámor üllőjén, melyet csak kovácsolnia kellett volna addig, mig az forró volt, — de a lányka kegyetlen, mindig ki hagyta ismét hülni, neki valamennyi, még számunkra, a vizi békák mód­jára sóhajtozók számára is egyenlő jóakaratu mo­solya volt. Este komolyan összevesztem Pistával. Ha­ragudtam szörnyen . . . magam sem tudom miért. A régi jó czimbora valósággal émelygős lett. Édes öreg tulipánt — ez volt a spiczli ne­vem az egyetemen — kezdé ömlengéseit, mióta e lényt ismerem, azóta mind külső, mind belső éle­tem egészen átváltozott, — olyan nekem, mintha egész napon napfény ragyogna, mintha künn a ha­von virágok nyílnának s azok illata vesz körül, mintha a zuzmarás ágakon madarak dalolnának s a csalogány zokogna a havas bokrokban. Mi tör­tént hát velem ? Egy nővel jöttem össze, a ki ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom