Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-10-05 / 42. szám

42. szám. Szekszárd, szondát, október 5. IX. évfolyam. 1889. TOLJSTA XT-Á-IRIMIJECa-^E: törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. JL tolnamegyei gazdasági egyesület hivatalos közlönye. Létenként kétszer z és szombaton. Kiadóhivatal: Széclienyi-utcza 172. sz. Felelős szerkesztő és laptulájdonos: i Főmunkatárs: Székely Ferencz. q p p r q y u j a Lapkiadó: Ujfalusy Lajos. ECir-cletési díj als:; Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttórben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 írt. 200—300-ig „ „ 4 írt. 300—400-ig „ „ 5 frt. Előfizetési ár ; Egész évre ...... 6 frt. Fél évre...............................3 frt. Évnegyedre .... 1 frí 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közieménvok, úgy a liirdetósi és előfizetési pénzek a szer­kesztőséghez küldendők. ITS/lIeg-j elemik: ] szerdán Szerkesztőség: Sétpatak-utcza 1113. sz. A „Szekszárd Vidéke*4 ma már kétszer "Hü jelenik meg; hetenként. Elöíizeíési ára mégis O írt marad. IsTem lehet ekzisztálni! A társadalom akármely osztályába tartozókkal álljunk beszédbe, mindenütt csakhamar rátérnek ama, napjainkban igen is modern szójárásra: Nem lehet ekzisztálni! Tekints be a paloták bíborába, hallgasd meg min vitatkoznak terhes és lélekölő munkájuk között a hivatalnokok; figyelj reá, miről beszélnek üzlet­helyiségeikben a kereskedők; nézz be az iparos mű­helyébe: mindenütt ugyanazon keserű szavakat hal­lod : Nem lehet megélni! Ez képezi folytonos panaszát az egyszerű föld- mivesnek, sőt még a röghöz tapadt szegény is igy sóhajt fel: Nem lehet ekzisztálni ! Sajátságos állapot, kétségbeejtő helyzet, hogy a társadalom alsó és felső rétegében mindenütt ugyan azon vészkiáltás hallható, mintha a végpusz­tulás réme fenyegetne bennünket! Tele van e panasszal a levegő is, — úgy hogy komoly alapjának kell lennie s ilykóp bizo­nyára az ember a világon legszánandobb teremtés, kinek a nyomor és az osztályként reá nehezedő munka között kell töltenie napjait és szüntelen attól kell tartania, hogy ez óriási küzdelem alatt előbb-utóbb leroskad. Ha azonban a fenforgó állapotokat nem felü­letesen vizsgáljuk, hanem azokat komoly megfigye­lésünk tárgyává tesszük : azon szomorú tudatra ju­tunk, hogy e kétségbeejtő állapotnak okai tulajdon­képpen minn magunk vagyunk. Fent és alant hány sötét kép tárul elénk, mely ezen tapasztalati igazság valóságát megdöbbentően állítja elénk. Nézzük azon őrületes módját a pazarlásnak, melyet sok, biborban született követ, mintha kin­cses bányája kifogyhatatlan volna, s midőn az ősi vagyon pusztulásnak indul s a szükölködós kezd kopogtatni ajtajukon, csoda-e, ha, kik eddig a nél­külözést nem ismerték, kétségbeesésükben vádolják a sorsot és panaszt panaszra halmoznak, hogy nem lehet ekzisztálni. Vegyük szemügyre azon ijesztő mérvben láb- rakapott fényűzést, mely ruházat és háztartásban lépten-nyomon tapasztalható, melyet az illető csa­ládok rendes bevételei nemhogy nem fedeznek, de sőt adósságot adósságra kell halmozniok, s mikor már az anyagi tönkrejutás sötét hullámai fejük fe­lett összecsapnak, csoda-e, ha meggondolatlansá­gukban átkozzák a sorsot, hogy nem lehet ekzisz­tálni ! Nézzünk be a kis csapszékbe a nap bármely szakában és kora reggeltől késő estig tömve ta­láljuk azokat elzüllött alakokkal, akik a verejték árán szerzett munkabérükkel ide sietnek s nem is távoznak mindaddig, mig utolsó fillérük tart s akkor aztán kemény szavakban kelnek ki a sors ellen, hogy nem lehet megélni. De ne tovább a sötét képpel! Fájdalom, ezek is eléggé igazolják, hogy a heves kifakadások a legtöbb esetben jogtalanok ! Es mi mindezen bajoknak a szülőoka? Első sorban a fenhéjázás, a nagyravágyás, mely szemeinket elvakitja s a helyett, hogy hely­zetünket komolyan felfogva, vagyoni állapotunkhoz szabnék szügségleteink fedezését: meggondolatlan könyelmüséggel majmoljuk a fölöttünk állókat, akik, ha nem is nyiltan, de bizonnyára titkon nem egy­szer szánó mosolylyal kisérik ez irányú vergődé­seinket. Ez a nagyravágyás, nagyzás, léha úrhatnám ság megrontója sok valódi boldogságnak, megülője számtalan család jólétének. S mit szóljunk a lépten-nyomon tapasztalható átkos tétlenségről, mely kerüli a testet és szelle­met egyaránt edző komoly munkát és léha kedv­telések között szeretné megfutni az élqjet? Mely balga önteltségében nemcsak önmaga részéről izén hadat a munkának, hanem hadi lábra áll és meg­vető gúnymosolylyal fogadja a komoly munka em­bereit, irigy szemmel kisérve egyúttal a fáradsá­gos munka édes gyümölcsét! A fennhéjázás, nagyravágyás, munkátlanság, azon átkos tényezők, melyek szülő okai a vagyoni tönkremenésnek, az erkölcsi sülyedésnek ; ezek ad­ják legtöbbször ajkunkra a jogtalanul hangoztatott szavakat: Nem lehet ekzisztálni! Ezek okozzák a társadalom ziláltságát; ezek állítják az emberek közé a nagy válaszfalat ; ezek keltik fel az irigység kaján ördögét; ezek tanúik meg és érlelik -—- ha a megfelelő orvosszereket kellő időben nem alkalmazzuk — a társadalmi rend felbontására czólzó legveszedelmesebb eszméket. Igyekezzünk tehát ezek ellenében a társada­lomban számunkra kijelölt működési kört becsü­lettel betölteni: törekedjünk kiadásainkat minden­kor bevételeinkhez szigorúan arányosítani ; ne utá­nozzuk az anyagilag felettünk állókat; keressük fel a való boldogságot ott, hol legtisztább alakjá­ban feltalálhatjuk, t. i. családi otthonunkban ; szen­teljük amúgy is rövid életünket a kitartó munkás­ságnak : és csakhamar tapasztalni fogjuk mindezek üdvös hatását és legkevésbbó sem lesz a jövőben okunk ajkunkra venni napjainkban mindenünnen fe­lénk hangzó panasz-szavakat: Nem lehet ekzisz­tálni ! — Tolna vármegye törzényhatósága ez évi ő s z i rendes közgyűlését fo­lyó október hó 8-án délelőtt 10 órakor tartja meg. A z á 1 1 a n d ó válás z t- m é n y ülése pedig október 7-én dél­előtt 9 és fél órakor fog megnyittatni. = A pécsi tankerületi kir. főigazgatóság székhelye — a király engedélyével — ezálszerübb adminisztráczió tekintetéből Pécsről Székes- f e h é v á r r a helyeztettt át s a pécsi tankerület ezentúl a „székesfehérvári tanke rüle t“ nevet fogja viselni. Működését Székesfehérvárit f. évi nőve m b e r 1-én fogja megkezdeni. = A borkereskedelem és borkivitel módo­zatainak megbeszélése végett Baross Gábor ke­reskedelmi miniszter elnöklete alatt a kereskedelmi és iparkamarák, valamint az érdekelt kereskedők képviselői értekezletet tartottak. Pécsről jelen volt Littke József. Hosszas tanácskozás után az értekez­let azon elhatározást mondotta ki, hogy a borkivi­tel előmozdítását egy n a g y b orkiviteli e.z é 1 o k r a alakuló szövetkezet lesz hi­vatva megoldani. Egy szükebb körű bizottság a szükséges előmunkálatok megtétele czéljából azon­nal meg is választatott, elnöke lett Kerkápoly Ká­roly. alelnöke Jálics K. és Littke. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉLETBŐL. Tolnavármegye őszi rendes közgyűlé­sére a főispán ő méltósága a következő meghívót intézte a megyebizottsági tagokhoz : Van szerencsém a törvényhatósági bizottság és az állandó választmány t. ez. tagjait tisztelettel értesíteni, hogy az ez évi őszi rendes köz­gyűlés folyó évi október hó 8-án délelőtt 10 órakor a vármegyeház gyüléstermében az állandó választmány ülése pedig folyó évi október hó 7-ón délelőtt 97-2 órakor a közigazgatási bizottság ülés­termében fog megnyittatní. Nagy-Dorogh, 1889. évi szept. hó 28-án. Gróf Széchenyi Sándor, Tolna vármegye főispánja, ngy is mint az állandó választmány elnöke. A Simontsits Béla alispán által kibocsá­tott tárgysorozatból kiemeljük a követke­zőket : A rendes jelentések és különböző választ­mányok újjáalakításán kívül a nagyméltóságu ma­gyar királyi belügyi- és kereskedelemügyi mi­nister urak rendeletéi az 5-ik árvaszéki ülnöki ál­lás, továbbá a járási állatorvosi állások s több dij- noki állás rendszeresítése, nemkülönben a főszol- gabirák és szolgabirák úti átalányának felemelése tárgyában folyó évi 219. szám alatt hozott közgyű­lési határozatra vonatkozólag. Az engedélyezett uj árvaszéki ülnöki állásnak választás utján leendő be­töltése. A ministeri rendeletek közül felemlítjük : Bel- ügyministeri leirat a községi pénztári kezelés és számvitelről alkotott vármegyei szabályrendelet jó­váhagyása tárgyában; belügyministeri rendelet Görbő- Belecska községnek két kis községgé leendő átala­kulása kérdésében ; belügyministeri leirat a főjegyző részére lakbér-pótlékot megállapító közgyűlési ha­tározatra vonatkozólag. A szakosztályi és bizottsági előterjesztésekből: Az állandó választmány közúti szakosztályának elő­terjesztése a vármegyei közúti szabályrendelet ja­vaslat tárgyában. A közigazgatási szakosztály elő­terjesztése az ebtartásról szóló vármegyei szabály- redelet-javaslat tárgyában. Ugyanazon szakosztály előterjesztése a „Tolnamegyei községi és körjegy­zők egyleté'‘-nek, a kéményseprés-iparról szóló 1884. évi 124. számú vármegyei szabályrendelet módosítása iránti kérvényére vonatkozólag. Alispáni előterjesztések és jelentésekből: Ifj. Muttnyánszky Alajos simontornyai járási Írnok fe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom