Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-10-05 / 42. szám
42. szám. Szekszárd, szondát, október 5. IX. évfolyam. 1889. TOLJSTA XT-Á-IRIMIJECa-^E: törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. JL tolnamegyei gazdasági egyesület hivatalos közlönye. Létenként kétszer z és szombaton. Kiadóhivatal: Széclienyi-utcza 172. sz. Felelős szerkesztő és laptulájdonos: i Főmunkatárs: Székely Ferencz. q p p r q y u j a Lapkiadó: Ujfalusy Lajos. ECir-cletési díj als:; Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttórben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 írt. 200—300-ig „ „ 4 írt. 300—400-ig „ „ 5 frt. Előfizetési ár ; Egész évre ...... 6 frt. Fél évre...............................3 frt. Évnegyedre .... 1 frí 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közieménvok, úgy a liirdetósi és előfizetési pénzek a szerkesztőséghez küldendők. ITS/lIeg-j elemik: ] szerdán Szerkesztőség: Sétpatak-utcza 1113. sz. A „Szekszárd Vidéke*4 ma már kétszer "Hü jelenik meg; hetenként. Elöíizeíési ára mégis O írt marad. IsTem lehet ekzisztálni! A társadalom akármely osztályába tartozókkal álljunk beszédbe, mindenütt csakhamar rátérnek ama, napjainkban igen is modern szójárásra: Nem lehet ekzisztálni! Tekints be a paloták bíborába, hallgasd meg min vitatkoznak terhes és lélekölő munkájuk között a hivatalnokok; figyelj reá, miről beszélnek üzlethelyiségeikben a kereskedők; nézz be az iparos műhelyébe: mindenütt ugyanazon keserű szavakat hallod : Nem lehet megélni! Ez képezi folytonos panaszát az egyszerű föld- mivesnek, sőt még a röghöz tapadt szegény is igy sóhajt fel: Nem lehet ekzisztálni ! Sajátságos állapot, kétségbeejtő helyzet, hogy a társadalom alsó és felső rétegében mindenütt ugyan azon vészkiáltás hallható, mintha a végpusztulás réme fenyegetne bennünket! Tele van e panasszal a levegő is, — úgy hogy komoly alapjának kell lennie s ilykóp bizonyára az ember a világon legszánandobb teremtés, kinek a nyomor és az osztályként reá nehezedő munka között kell töltenie napjait és szüntelen attól kell tartania, hogy ez óriási küzdelem alatt előbb-utóbb leroskad. Ha azonban a fenforgó állapotokat nem felületesen vizsgáljuk, hanem azokat komoly megfigyelésünk tárgyává tesszük : azon szomorú tudatra jutunk, hogy e kétségbeejtő állapotnak okai tulajdonképpen minn magunk vagyunk. Fent és alant hány sötét kép tárul elénk, mely ezen tapasztalati igazság valóságát megdöbbentően állítja elénk. Nézzük azon őrületes módját a pazarlásnak, melyet sok, biborban született követ, mintha kincses bányája kifogyhatatlan volna, s midőn az ősi vagyon pusztulásnak indul s a szükölködós kezd kopogtatni ajtajukon, csoda-e, ha, kik eddig a nélkülözést nem ismerték, kétségbeesésükben vádolják a sorsot és panaszt panaszra halmoznak, hogy nem lehet ekzisztálni. Vegyük szemügyre azon ijesztő mérvben láb- rakapott fényűzést, mely ruházat és háztartásban lépten-nyomon tapasztalható, melyet az illető családok rendes bevételei nemhogy nem fedeznek, de sőt adósságot adósságra kell halmozniok, s mikor már az anyagi tönkrejutás sötét hullámai fejük felett összecsapnak, csoda-e, ha meggondolatlanságukban átkozzák a sorsot, hogy nem lehet ekzisztálni ! Nézzünk be a kis csapszékbe a nap bármely szakában és kora reggeltől késő estig tömve találjuk azokat elzüllött alakokkal, akik a verejték árán szerzett munkabérükkel ide sietnek s nem is távoznak mindaddig, mig utolsó fillérük tart s akkor aztán kemény szavakban kelnek ki a sors ellen, hogy nem lehet megélni. De ne tovább a sötét képpel! Fájdalom, ezek is eléggé igazolják, hogy a heves kifakadások a legtöbb esetben jogtalanok ! Es mi mindezen bajoknak a szülőoka? Első sorban a fenhéjázás, a nagyravágyás, mely szemeinket elvakitja s a helyett, hogy helyzetünket komolyan felfogva, vagyoni állapotunkhoz szabnék szügségleteink fedezését: meggondolatlan könyelmüséggel majmoljuk a fölöttünk állókat, akik, ha nem is nyiltan, de bizonnyára titkon nem egyszer szánó mosolylyal kisérik ez irányú vergődéseinket. Ez a nagyravágyás, nagyzás, léha úrhatnám ság megrontója sok valódi boldogságnak, megülője számtalan család jólétének. S mit szóljunk a lépten-nyomon tapasztalható átkos tétlenségről, mely kerüli a testet és szellemet egyaránt edző komoly munkát és léha kedvtelések között szeretné megfutni az élqjet? Mely balga önteltségében nemcsak önmaga részéről izén hadat a munkának, hanem hadi lábra áll és megvető gúnymosolylyal fogadja a komoly munka embereit, irigy szemmel kisérve egyúttal a fáradságos munka édes gyümölcsét! A fennhéjázás, nagyravágyás, munkátlanság, azon átkos tényezők, melyek szülő okai a vagyoni tönkremenésnek, az erkölcsi sülyedésnek ; ezek adják legtöbbször ajkunkra a jogtalanul hangoztatott szavakat: Nem lehet ekzisztálni! Ezek okozzák a társadalom ziláltságát; ezek állítják az emberek közé a nagy válaszfalat ; ezek keltik fel az irigység kaján ördögét; ezek tanúik meg és érlelik -—- ha a megfelelő orvosszereket kellő időben nem alkalmazzuk — a társadalmi rend felbontására czólzó legveszedelmesebb eszméket. Igyekezzünk tehát ezek ellenében a társadalomban számunkra kijelölt működési kört becsülettel betölteni: törekedjünk kiadásainkat mindenkor bevételeinkhez szigorúan arányosítani ; ne utánozzuk az anyagilag felettünk állókat; keressük fel a való boldogságot ott, hol legtisztább alakjában feltalálhatjuk, t. i. családi otthonunkban ; szenteljük amúgy is rövid életünket a kitartó munkásságnak : és csakhamar tapasztalni fogjuk mindezek üdvös hatását és legkevésbbó sem lesz a jövőben okunk ajkunkra venni napjainkban mindenünnen felénk hangzó panasz-szavakat: Nem lehet ekzisztálni ! — Tolna vármegye törzényhatósága ez évi ő s z i rendes közgyűlését folyó október hó 8-án délelőtt 10 órakor tartja meg. A z á 1 1 a n d ó válás z t- m é n y ülése pedig október 7-én délelőtt 9 és fél órakor fog megnyittatni. = A pécsi tankerületi kir. főigazgatóság székhelye — a király engedélyével — ezálszerübb adminisztráczió tekintetéből Pécsről Székes- f e h é v á r r a helyeztettt át s a pécsi tankerület ezentúl a „székesfehérvári tanke rüle t“ nevet fogja viselni. Működését Székesfehérvárit f. évi nőve m b e r 1-én fogja megkezdeni. = A borkereskedelem és borkivitel módozatainak megbeszélése végett Baross Gábor kereskedelmi miniszter elnöklete alatt a kereskedelmi és iparkamarák, valamint az érdekelt kereskedők képviselői értekezletet tartottak. Pécsről jelen volt Littke József. Hosszas tanácskozás után az értekezlet azon elhatározást mondotta ki, hogy a borkivitel előmozdítását egy n a g y b orkiviteli e.z é 1 o k r a alakuló szövetkezet lesz hivatva megoldani. Egy szükebb körű bizottság a szükséges előmunkálatok megtétele czéljából azonnal meg is választatott, elnöke lett Kerkápoly Károly. alelnöke Jálics K. és Littke. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉLETBŐL. Tolnavármegye őszi rendes közgyűlésére a főispán ő méltósága a következő meghívót intézte a megyebizottsági tagokhoz : Van szerencsém a törvényhatósági bizottság és az állandó választmány t. ez. tagjait tisztelettel értesíteni, hogy az ez évi őszi rendes közgyűlés folyó évi október hó 8-án délelőtt 10 órakor a vármegyeház gyüléstermében az állandó választmány ülése pedig folyó évi október hó 7-ón délelőtt 97-2 órakor a közigazgatási bizottság üléstermében fog megnyittatní. Nagy-Dorogh, 1889. évi szept. hó 28-án. Gróf Széchenyi Sándor, Tolna vármegye főispánja, ngy is mint az állandó választmány elnöke. A Simontsits Béla alispán által kibocsátott tárgysorozatból kiemeljük a következőket : A rendes jelentések és különböző választmányok újjáalakításán kívül a nagyméltóságu magyar királyi belügyi- és kereskedelemügyi minister urak rendeletéi az 5-ik árvaszéki ülnöki állás, továbbá a járási állatorvosi állások s több dij- noki állás rendszeresítése, nemkülönben a főszol- gabirák és szolgabirák úti átalányának felemelése tárgyában folyó évi 219. szám alatt hozott közgyűlési határozatra vonatkozólag. Az engedélyezett uj árvaszéki ülnöki állásnak választás utján leendő betöltése. A ministeri rendeletek közül felemlítjük : Bel- ügyministeri leirat a községi pénztári kezelés és számvitelről alkotott vármegyei szabályrendelet jóváhagyása tárgyában; belügyministeri rendelet Görbő- Belecska községnek két kis községgé leendő átalakulása kérdésében ; belügyministeri leirat a főjegyző részére lakbér-pótlékot megállapító közgyűlési határozatra vonatkozólag. A szakosztályi és bizottsági előterjesztésekből: Az állandó választmány közúti szakosztályának előterjesztése a vármegyei közúti szabályrendelet javaslat tárgyában. A közigazgatási szakosztály előterjesztése az ebtartásról szóló vármegyei szabály- redelet-javaslat tárgyában. Ugyanazon szakosztály előterjesztése a „Tolnamegyei községi és körjegyzők egyleté'‘-nek, a kéményseprés-iparról szóló 1884. évi 124. számú vármegyei szabályrendelet módosítása iránti kérvényére vonatkozólag. Alispáni előterjesztések és jelentésekből: Ifj. Muttnyánszky Alajos simontornyai járási Írnok fe-
