Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-09-05 / 37. szám

ülés maga külsőleg is egészen más alakot vett fel, mint, rendesen. Máskor a képviselők az ülés előtt csoportokba oszolva kedélyes társalgásba merültek, most néma csend uralkodott a városház dísztelen nagytermében, amelyre már nagyon rá férne, ha kifestenék s a tanácskozások méltóságához illő jel­leget adnának. Mellékesen itt megérintjük, hogy derék biránk legközelebb e bajon is segíteni akar. V49-kor nyitotta meg Föglein János bíró az ülést, amikor már 2 tag kivételével az összes képviselők összejöttek. Felolvastatott a múlt ülés jegyzőkönyve, amely F ö r d ő s Vilmos abbeli indítványának elfogadása után, hogy a jegyzőkönyvbe tüntethessék ki az a körülmény, miszerint a nagy vendéglő megvételére vonatkozó törvényhatósági jóváhagyás előzetesen az­ért nem kéretett ki, mert ez az idő rövidségénél fogva nem volt eszközölhető — jóváhagyatott s hi­telesítésére 3 tag kiküldetett. Második tárgya volt az ülésnek a vendéglő megvételére kiküldött bizottság jelentése s a feletti határozat hozatal. Hiding Adám községi jegyző olvasta fel c je­lentést, mely szerint a kiküldött bizottság tudomá­sára hozza, hogy a múlt ülésben nyert megbízatá­sukhoz képest eljárván — a szekszárdi volt urod. nagyvendéglőt zárt ajánlat utján, mint legtöbbet ígérő a község részére 73125 írt 50 krral megvette. Ezen, valamint a vétel utáni 3144 frt 45 kr illeték, úgy a beruházásokra fordítandó és 24,000 írtban javasolt összeget, összesen mintegy 100,000 frtot a bizottság a következőkép véli fedezni. • Tényleg van a községnek, — igy mondja a jelentés — mintegy 50,000 frt készpénze és pedig italmérési jog kártalanítás czimén 23,000 frt, az 1888. év végéig még hátralékban levő pótadóból 6000 frt, erdő-alapból 21,000 frt, ez az összeg volna a vendéglő megvételére fordítandó, a többi pedig kölcsönnel, esetleg pótadóval fedezendő. A vendéglő évi jövedelmeit a bizottság következőkben irányozta elő : a tulajdonképeni ven­déglő a nagyterem nélkül 2500 frt bérért lenne kiadandó, emelett a bérlő tartozik az összes állami és községi adókat és a bérlettel járó terheket álta­lában viselni. Az 5 bolt Króm Pollák, Schönbach, Bucher és Franek — jövedelmét a bizottság 2000 írttal vette fel (most 1500 frtot fizetnek), végre a diszterem jövedelmét 500 írttal, ezek szerint az egész épület haszna 5000 frtot s igy a 100,000 írtnak a tiszta 5%-át hozná meg. Ha ezek mellett a község az összes készpénz vagyonát befordítaná az újbóli beruházásokra s az egész vételárt, mely az illetékkel együtt 76,269 írt 50 krt tesz ki — kölcsönnel fedezné — akkor is tőke és kamat tör­lesztés czimén tartoznék a község amortizáczió mel­lett évenként 4560 frtot, tatarozás és épíiletfentar- tás czimén 500 frtot, összesen 5060 frtot kifizetni, mit ha a fenti 5000 írttal összehasonlítunk : kitű­nik, hogy pótadóval csak 60 frt volna évenként fe­dezendő. E meglehetős tetszetős színben feltünte­tett jelentés felolvasása után Hirling Áclám, mint a bizottság előadója kérte azt jóváhagyólag tu­domásul venni. Dr. K r a m o 1 i n Emil a jelentés felolvasása után azt az indítványt tette, hogy tekintettel az ügy nagy fontosságára s tekintettel arra, hogy a jelen­téshez egyszerű felolvasás után alaposan hozzászólni alig lehet, — indítványozta, hogy a jelentés egész terjedelmében kinyomassék s a képviselők közt osz­tassák ki s majd a legközelebb tartandó képviselő- testületi ülésen vétessék bírálat alá és tétessék ha­tározat tárgyává. Geiger Gyula e javaslat kiegészítéséül in­dítványozta még, hogy a községi jegyző tüntesse ki legnagyobb részletességgel S z e k s z á r d n a g y- község összes vagyonát, állapíttassa meg annak becsértékét és tiszta jövedelmét, tüntesse ki azután ezzel szemben Szekszárd nagyközség összes tartozásait s hogy azok után minő kamat fizettetik, készpénze, hol, milyen Kamaton van elhelyezve, — végre mutassa ki azon differencziális összeget, me­lyet a községi vagyon jövedelmein túl eddig is már csak súlyos pótadókkal lehetett fedezni; szóló szük­ségesnek tartja, hogy a képviselő-testület minden tagja, mielőtt egy 100,000 írtos ügylet megköté­sébe bocsátkozhatnék, teljesen tájékozva legyen a község jelenlegi vagyoni állapota felől, mert csak akkor lesz alaposan elbírálható az a kérdés is, in­dokolva van-e, hogy a község esetleg ujabbi terhe­ket vegyen magára s hogy e terheket ujabbi pót­adó kivetése nélkül megbirja-e. Indítványozza, hogy az ilykép összeállított adatok a bizottság jelentésé­vel egyidejűleg szintén kinyomattassanak és szét­osztassanak. Ezután F ö r d ő s Vilmos szólalt föl s a fen- forgó ügyet különösen közművelődési szempont­ból tárgyalta s nyomatúkkal hangoztatta különösen azt a körülményt, hogy a nagyvendéglő díszterme, amely eddig is jelentékeny kulturális czélokra szol­gát, csak akkor lesz fentartható, ha maga az épü­let nem magán tulajdonosok kezébe kerül, de szük­ségesnek látja a Kramolin és Geiger indítványában előadottakat is és az ügy tárgyalását s a fölötti végleges döntést egy ujabbi ülésre kívánja tűzetni. B o d a Vilmos már azért is, hogy mindenki minél alaposabban meggyőződhessék a tiszta szán­dékról s hogy az ügy minél több oldalról kellő vi­lágításba helyeztessék, hasonlóan hozzájárul a 2 in­dítványhoz. Ezek után a képviselő-testület mindkét indítványt elfogadta s az újabb közgyűlés határide­jét október 1-re tűzte ki. Lapunk legközelebbi számában visszatérünk Szekszárd e nagy fontosságú ügyére s beható bírá­lat tárgyává tesszük a fenti jelentést. ____ EGYLETEK, TÁRSULATOK. Hi vatalos beszámolás az „Egyesült Szekszárd- Tolnamegyei Nőegylet“ által folyó hó 10-dikén, a paksi tüzkirosultak javára rendezett sétahangver­seny eredményéről. Felülfizettek, illetve jegyeiket megváltották : Báró Dräsche Richard 50 frt, Dőry Dénes és neje 25 frt, Tisza Kálruánné, gr. Széchenyi Sándor, gr. Apponyi Sándor, hr. Jeszenszky János 10—10 frt, gr. Apponyi Károly, özv. Bar- tal Györgyné, Dőry Andorné, Gajdossik János, Julies Gé- záné, Leopold Sándor, Komáromv Gyuláné, Siuiontsits Béla 5—5 frt, Hanny Gábor, Kurcz Vilmos, Langer Rezső, Si- montsits Béláné 4 50—4.50 frt. Dőry Andor 4 frt, gr. Ap­ponyi Géza, Braun Bernátné, Goldberger Mór, Peiczel De- zsőné, Perczel Lajosné, dr. Szigeth Gábor 3—3 frt, Boda Vilmos 2 frt 50 kr, Dőry József, Dőry Vinczéné és Stefánia, Georgievich Pál, Eli eb er Györgyné, Leopold Lajos, Magyar Endre, Módly László, dr. Moldoványi István, Novak Mór, Simon Rudolf, özv. Szigeth Ferdinándné, Sztankovánszky Jánosné, Sztankovánszky Mari, báró Wimmersberg Flóra 2—2 frt, Ferdinand István, Kramolin Emil, N. N., Sieben­freud Béla 1.50—1.50 frt, Geiger Gyula 1 frt 10 kr, Angyal Ferencz, Barátk Zoltán, Bogyay Vincze, Bogyay Karolin, Bernrieder József, dr. Cottely Géza, Dőry Jenő, Dőry Vil­mos, özv. Ellmann Miklósáé, Ferdinand Antal, Forster-Dőry Emma, Garay Antal, dr. Györky Lajos, Dr. Hangéi Ignácz, Harray Kálmán, br. Inkey Nándor, Kramolin József, Kop- finger L, özv. Kálmán Jánosné, dr. Láng Frigyes, özv. br. Luzsanszky Gusztávné, Magyar János, Mihálkovits Árpád, Mittweg Henrik, Papp Lajosné, Pártos Zsigmond, Pécsy Jó­zsef, Perczel Berta, Perczel Orescenee, id. Pleszky Antal, Perczel József, dr. Spányi Leo, Steineeker Ferencz, Strei­cher Péter, dr. Schvetz Antal, Tost Gyula, Theodorovits Lajosné 1—1 frt, Bauer Ignácz, Dőry Frigyes, Dőry Fe­rencz, Dőry Alice, Dőry Irma, dr. Dicenty Pál, dr. Drágíts Imre, Ferdinánd Antalné, Gőzsy Ferencz, id. Győrffy János, Horváth Aladár, Knorr Nándor Krausz Móricz, Kramiuer Árminné, Krón Sámuel, Korbonits Dezső, Kulin Sándor, dr. Leopold Kornél, Martin Ferencz, Martin Antal, Martin Ist­ván, Mayer Antal, N. N., N. N., N. N., N. N„ N. N., Pir- nitzer és fiai, dr. Pirnitzer Béla, dr. Papp József, Razgha Lajos, Reichl Sándor, Simontsits Elemér. Siuiontsits Andor, Szokoiyi Károly, Salamon Ármin, Spitzer Vilmos, Szigeth Nándor, Tamaskó Lajos, Tarcsay Gyula, Ujfalusy Lajos 50—50 kr, N. N. 47 kr, Weltmann Simon 40 kr, Matzon Béla, Seiner Lipót 30—30 kr, Ferencz Gyula 10 kr; össze­sen 201 frt 67 kr; 156 belépti-jegy árából befolyt 78 frt; összes bevétel 369 frt 67 kr. Kiadás volt 78 frt 67 kr. Ma­radt tiszta jövedelem 291 frt. Kelt Szckszárdon, 1889. augusztus hó 25-én. Ágoston Károiyné, Perczel Helén, egyl. alelnök. pénztáros. A szekszárdi temetkezési egyesület múlt va­sárnap) délután a városház nagytermében uj alakuló ülést akart tartani, de mivel a tagok nem jelentek meg az alapszabály követelte számban, az ülés ha­tározatképtelen volt, s az uj ülés határidejéül folyó hó 22-ke tűzetett ki. Szekszárd 'VicLé!k:e_ MULATSÁGOK. Duna-Földváron múlt hó 17-én a paksi tüz- károsultak javára sikerült tánczvigalmat rendeztek. A rendezőség élen Rátkay László, Lévay István ós Lévai Dezső buzgólkodtak s fáradozásuknak igen szép eredménye lön, mert a 218 frt 40 kr bevétel­ből 110 frt 47 kr maradt a jótékony czélra. A múlt szombati kaszinó-estély fényesen si­került ; a fiatalság úgy látszik még egyszer ki akarta magát mulatni, mielőtt a nyári helyiség a tánczoló közönség részére bezáródik. Garai Ferkó kitűnő bandája ezuttal különösen kitett magáért, az estély a legkitűnőbb hangulatban éjfél utáni 3 óráig tartott. Ott láttuk ; Kram mer Jánosné, Török Béláné, Oszoly Károiyné, Laki Józsefné, Szendrődy Gáborné (Bajáról), Sárközy Kázmérné, Tóth Gyu­láné, Özv. Truhelkáné (Goszpic, Slavonia), Dr. Stei­ner Lajosné stb., a leányok közül: Yetter Mariska, Angyal Hon, Horváth Györgyike, Soriba Ilon. Szend- rődi Sarolta, Truhelka Jagoda (Goszpic), Elmarni nővérek, Arlow Mariska, Herezeg Emilia, Sárközy Satolta, Lakner Irén (Bicske) stb. stb. A kaszinó érdemes igazgatójának méltán lehet gratulálni, hogy az idei nyári szezont a kaszinóban valóban élénkké tudta varázsolni s a kaszinó-estélyeket a hölgykö­zönséggel is újra megkedveltette. Kaszinó-estély. Lapunk zártakor értesít ben­nünket a kaszinó igazgatósága, hogy jövő szomba­ton még egy, és pedig az idén az utolsó estélyt rendezik. Ez estélyek látogatottsága az idén nagy mérvben visszaadta már-már elszenderedett kaszi­nónknak azt az élénkséget, melylyel valaha dicse­kedett, s hisszük, hogy ez az utolsó is az eddigiek­hez hasonló látogatottságnak fog örvendeni. ____MÉHÉSZ E T. A méhek mint időjósok. A természet fiai sok természeti jelenséget megfigyeltek, a melyekből a bekövetkező időválto­zást megjövendölni iparkodtak. így például a zöld békát még ma is sokan vizzel félig megtöltött üveg­ben tartják, hogy annak magatartásából a következő időre következtessenek. Ott van az ablakokban a húron forgó időjós, a barát is. Viszont az öregek esős időben azt mondják: „Ki fog tisztulni, mert a madarak énekelnek.“ A juhász pedig azt tartja: „Hogy ha a birkák nagyon édesdeden legelnek, eső lesz.“ A halász a halak és vízi madarak magatartá­sát figyeli meg, például: „Ha a halak nagyon ug­rálnak. zivatar lesz.“ Még a fogolynak is megvan a maga időjósa, a pók ; mely biztosan megjövendöli az idő változását. A méhek magokviseletéből is nagyon lehet következtetni az idő járására. Némelyeket felsorolok itt, például : 1- ör. Eső és zivatarra következtethetünk, ha a méhek a forró déli időben is erősen és nyugta­lanul járnak és mindenkit, a ki elejbéjök akad, min­den ok nélkül megszórnak. Vagy pedig, habár a rajzás ideje nincs is itt, a méhek még sem horda­nak, hanem a röplyuk előtt összecsomósodva he­vernek. 2- szor. Ha a méhek korán a nap kelte előtt munkára sietnek és nagyon szorgalmasan dolgoz­nak, nagy eső vagy záporeső következik. Míg ellen­ben, ha későn indulnak és csak úgy vontatva dol­goznak a méhek, akkor állandó jó időre lehet kö­vetkeztetni. — A schveiczi ember ekként fejezi ki magát: „DTmme stönd spät uff, s’ AVetter blibt“. (A méke későn kelt fel, az idő állandó marad.) 3- szor. Ha a méhek egész késő estig szorgal­masan dolgoznak, az idő megváltozik, s rendesen rosszra fordul. 4- szer. Esős időben, ha a méhek estefelé li­gán repkednek, másnap jó idő lesz. 5- ször. Ha a méhek nagyon szorgosan hord­ják a virágport, rosszra fordul az idő. 6- szor. Ha a méhek idő előtt felszaggatják a herefiasitást, bizonyosan rosszra, t. i. hideg vagy esősre fordul az idő. Ha ugyanazt teszik a dolgozó hasítással is, akkor tartós lesz a rossz idő. 7- szer. Ha a méhek szép napfényes időben

Next

/
Oldalképek
Tartalom