Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-08-01 / 32. szám
n u 1, a házak tető n é 1 k ti 1; a dunászekcsői g. k. templomnak nemcsak a tornyát döntötte le, de magát a templomot ös szeroncsolta.; az utak mentén a legerősebb f á k k i d ö l v e hevernék, a gabona asztagokat és kereszteket hihetetlen távolságra szétszórta a romboló szél; mindenütt sziv- szaggató siránkozás és jajveszékelés töltötte be a falvakat. ß á t á n a disznó és tehén csordát az iszonyú vihar a Dunának terelte s vagy 300 d arab sertés és 150 szarvasmarha részben a Dunába fűlt, részben a tulsóparton eltévedt s még ma sem találták meg őket. Az éppen akkor átkelőben lévő kompot a vihar oly erővel sújtotta a túlsó párthoz, hogy azonnal elsüly.edt s 7 drb ló, kocsi minden felszereléssel a Dunába veszett. Egy szegény bátaszéki asszony ép a kompban gyermekét emlőjén táp 1 á 11 a, m i- d ő n a d i'i h ö n g ő vihar k e b 1 é r ő 1 k i r a- g a d v á n az ártatlan kis d e d e t, hull á- m a i b a sodorta! Bátaszéken Tatár Anna nevű 10 hónapos gyermek a vízbe fűlt. Szebényben a templom a menykőcsapás következtében leégett, a harangozok pedig a vili á m agyonsujtott a. Baján hat óra tájban szintén nagy vihar dühöngött. Valóságos felhőszakadközben dúlt a szélvész s bent a városban is nagy károkat okozott, de kivált a környéken, hol egyrészt a termést tette tönkre, másrészt pedig több helyütt templomtornyokat söpört le. Számos épületnek tetejét elhordta a szél s a városban keringő hírek szerint emberéletben is esett kár. Bony h á d o n és vidékén szintén nagy jégeső volt, mely a szőlőkben nagy kárt okozott. Mohácson a barátok templomát kivéve, valamennyi templomról lehányta a toronytetőket, szenes kocsikat a Dunába hajtott és több vágányon levő kocsit a vágányról lesodort. Himesházán, háncsukon, N.-Bólyon, Yókányon, Szederkényen, mindenütt nagy rombolásokat vive véghez, a templom tornyokat lehányta. Pécsett a Megyeri, Postavölgyi dűlőben, Árpádon, Szilváson a jég roppant károkat okozott, egyes helyeken teljesen elverve a határt, Készüli, Gyódon, Kökényen úgy a vihar, mint a jég nagy károkat okozott, elhordva 1000 meg ezer lépésnyire az összehordott kévéket és széttépve szálankint mint a pehelyt. VIDÉKRŐL. Medina. Medináról a következőkről értesít bennünket Arany Antal ev. ref. lelkész ur, melyekből látható, hogy a tűzvész azt a községet is meglátogatta. Tolna megyében mostanában két nagy tűzvész dühöngött s tett óriási károkat. Nem csoda, hogy kis községünket is fel zúdította a harangok félreverése, hol leginkább náddal fedett házak vannak. Alig egy hó alatt három tűzesetet jelezhetünk s a mi különös, mindig a jegyzőlak, faluháza körül, tehát a község központján. Első ízben egy polyva gunyhó gyuladt meg s égett el (Kovács Péteré) s belekapott a gyorsan terjedő tűz a szomszéd házába is, de gyors segély mellett eloltatott. Másodszor ismét ugyanazon háztulajdonos istállójának vége gyuladt ki délután 1 óra után, ez is szerencsésen eloltatott. Majd harmadizben a jegyző szénája állott lángokban folyó hó 27-ikén, szombaton délután 1 óra tájban. Pl hírre, tapasztalatra a nép keserű kirakodásokban tört ki a jegyző s családja. sőt a községi elöljáróság irányában. Némelyek állították, hogy a község házánál a laczikony- hára alkalmazott vaskéményből származott mindannyiszor a tűz; mások ismét gyermekektől ere- dettnek gondolták. Yrégre a dolog nyitját, illetőleg a tüzek okozóját feltalálták a jegyző egyik 15 éves szolgálójában, ki alkalmasint pyromáuiában szenved: Kérdőre vonatván, bevallotta, hogy mindhárom esetben ő csinálta gyufával a tüzet. Az illető fiatal leány Gyünkre vitetett, talán ott jobban ki fogják tőle tudni az igazat. Hála Istennek, hogy nagyobb baj nem történt! Plléghetett volna a nagy szárazság és szél miatt az egész falu. Sz;ek:s:zÉi:rcL ~VicLéUreBövid tudósításom után még nem tehetem le kezemből a tollat, mig ugyanezen alkalommal Medinának, illetőleg az utazó közönségnek egy nagy bajáról meg ne emlékezzem. Van Kölesd és Medina közt egy ut, melyen nappal is csak életveszéllyel lehet járni. Ez a bikádi szőlők mellett vezető ut. Ennek az útnak se ura, se gazdája, különösen, ha csinálni kell. Sem Kölesd, sem Medina nem csináltatja ; mert nem esik határukba. Tek.' Kovács László ur sem,, mert. csak birkalegelőnek használható földjén visz keresztül. Közös lónak túrós a háta'. Körorvos, kir. j ár ás bi ró sági-, állami végrehajtó, járás- biró, szolgabiró jár ezen utón hivatalosan s még sem tudják megcsináltatni!? Jó, hogy Szász. Károly püspökünk Szedresnek került, mikor Kölesdről Medinára jött; — mert nem akarta kitöretni a nyakát. Az illető körök, különösen erélyes alispánunk becses figyelmét bátor vagyok ezen útszakaszra felhívni. Szives üdvözlettel — Medina 1889. julius 29. Arany Antal ev. ref. lelkész. Az e ! g ő z ö 11 párbaj. (Törvényszéki végtávgyalás.) Párbajra való kihívás vétségét tárgyalta múlt hó 29-én a szekszárdi kir. törvényszék. Vádlott Follinusz Árpád volt technikus és jegyzősegéd, úgy ennek két megbízottja: Csók Mihály pályafelügyelő és König József tart. honvéd-hadnagy. A tényállás a következő : Csók Mihály és König József megjelentek Schctl Miksa györei tanító lakásán, hogy őt megbízójuk nevében a „Tolnamegyei Közlönyében megjelent czikke miatt párbajra hívják. Kihívott ezt el nem fogadja, hanem, a véletlenül jelenlevő sógora és fivérére mint tanukra támaszkodva, kihívót ezért följelenti. Elnök: Ágoston István ; bírák : Kiss Károly és Borsody György ; kir. ügyész : Szerényi Kálmán. Elsőnek Follinusz Árpád hallgattunk ki. Ro- konszenves, csinos szőke férfi, katonás magatartással; gavallérosan hajtja meg magát a törvényszék előtt, miközben lábait hallható csoszogással huzza egymás mellé. Elnök: Ön azzal vádoltatik, hogy Schctl Miksa urat párbajra hívta ki. Adja elő az erre vonatkozókat. V á d 1 o 11 (meghajtás, csoszogás) előadja, hogy ő nem kihívás miatt, de felvilágosítás adás végett küldte tanúit Schetlhez, hogy vonja vissza azon rágalmazó czikket, mely a „T. K.“ folyó évi január 13 iki számában megjelent és mely azt mondja, hogy ő (vádlott) utolsó kabátját is a brünni lutrira rakja, de a brünni lutrisné csak a fekete számokat teszi ki és soha sem a vöröseket. Elnök: De Schetl Ignácz és Gőz László azt vallják, hogy ön határozottan fegyveres elégtételt kért. V á d 1 o 11 ezt tagadja. Elnök: Milyen viszonyban volt ön Gőz Lászlóval ? V á d 1 o 11 (indignáczióval): En Gőz Lászlóval semmilyen viszonyban sem lehettem, mert az egy csaló, a ki már sikkasztott is. En, és ez az ember jó viszonyban----------inkább víziszonyban . . . Cs ók László és König József ugyanígy vallanak, azon hozzáadással, hogy ők mitsem értenek a párbaj szabályaihoz, és hogy megjelenésük alkalmával csak Schetl Miksa volt a szobában. Ezután kihallgattatik Schetl Miksa györei tanító. Hosszú, savanyu arczu fiatal ember,, hatalmasan szétálló fülekkel. Megmarad állítása mellett. Következik Gőz László. Alacsony, félszem fi, kopottas kinézésű mefisztofelesz. El u ö k : Hogy hívják ? T a n u : Gőz László. E 1 n ö k : Foglalkozása ? T a n u : Magánzó. (Általános „ah“ !) Elnök: Irigylésre méltó fiatal ember; itt hallottam valamit önről, valami sikkasztás . . . F o 1 1 i íi u s z : Igen, legutóbb is sorsjegyeket sikkasztott csak . . . Csók: Nincs rendes lakhelye, ide-oda csavarog, a honnan éppen elzavarják . . . G ő z erre nem reflektál, csak konstatálja, hogy vizsgálat alatt még nem állt és büntetve még nem volt. K önig: Neked jó az öcsém ! Elnök: Mondja meg Gőz, hogy tudja maga, hogy csakugyan fegyveres elégtétel kéretett ? Ért ön a párbajszabályokhoz : Gőz: Annyira mennyire igenis értek hozzá; hiszen az egyik szemem is úgy lett kilőve. Csók: Igen, még gyerekkorában hitték ki gumipuskával. Elnök: Az nem tartozik most ide. Mondja meg, hogy tanuskodhatik, ha a kérdéses időben a szobában sem volt. Gőz: De igenis benn voltam. Csók: (nem úgy néz Gőzre, mintha meg akarná csókolni.) Ugyan az istenért ne hazudjék, szerencsétlen magánzó ! Nem a másik szobában puczolta a czip'őjét ? G ő z : De arra már aztán kiléptem, hamar felcsatoltam á kamaslit, mert hallottam, hogy nagyon illetlenül viselték magukat; verték az asztalt és káromkodtak, azt mondták, hogy pimasz, gazember a sógorom, ha elégtételt nem ád. De sógorom nem is felelt, hanem a zongorához ült és elkezdett erősen játszani, hogy mit se halljon, nekem pedig és Schetl Ignácz öccsének azt mondta, hogy dobjuk ki a vendégeket. . . . Elnök: Hijják be Schetl Ignáczot! Belép a kívánt egyéniség, egy 15 év körül inas gyerekféle, menykő nagy czipőben, bokáig érő vászon nadrágban. Mélyen fekvő szemei hun- ezutkásan mosolyognak és előre nyúló felső állkap- czája nem engedi meg szájának, hogy csukva ma- j radjon. Csak azt szerettem volna látni, hogy sikerült volna neki és Gőz sógorának a két marezona, nagy bajszu volt hadfit kidobni. Elnöknek több rendbeli kérdésére ő is határozottan állítja, hogy fegyveres elégtételadásról volt szó. Elnök: Hát volt-e már önnek párbaja és tudja-e, hogy mi az a „párbaj“ ? A rettenetes kis ember (mentegetőzve) : Nekem, párbajom, bizony kérem alássan nekem soha sem volt. (Az egész hallgatóság megkönnyebbülten lélekzik fel e kijelentésre.) De hogy miből áll, azt tudom, mert azt mondta a bátyám, hogy töltött pisztolylyal lőnek egymásra és vaskardokkal vagdalkoznak, de azt mondja, hogy ő még sem állna ki, nem azért, mert fél, — ő nem fél 60 embertől sem. . . . Kömig: Különösen, ha iskolás gyerek . . . A rettenetes kis ember: Igenis, tudja, az én bátyám nagyon bátor ember, és csak azért nem fogadta el, mert . . . mert nem akar rossz példát adni az iskolás gyerekeknek. E 1 n ö k : Hogy persze azok is rá ne kapjanak a párbajozásra. Hát mondja ezt ezeknek az uraknak a szemébe. Megteszi. Ezután a tanuk megeskettetnek, mire a vádinditvány megtétele után a törvényszék ítélethozatalra visszavonul. Ezalatt érdekes volt e két csoport képe. Itt három tagadhatlanul rokonszenves férfi, kik az ármánynak voltak áldozatul esendők, — emitt három mulatságos alak, melynek mindegyikéről meg lehetünk győződve, hogy párbajt vívni soha sem fognak, mert — nem szabad. Végre kitárul az ajtó és kihirdettetik az Ítélet, melynek értelmében vádlottak bűnösöknek találtatván, fejenként 5 forintnak megfizetésében el- marasztaltatnak. Vádlottak az ítéletet köszönettel fogadják, Gőz László és társai pedig e 1 g ő z ö 1- n e k. . . . Filenion. EGYLETEK, TÁRSULATOK. Az „Egyesült szekszárd-tolnamegyei nőegylet“ julius hó 28-án délután 3 órakor az ovoda helyiségében választmányi ülést tartott, melyen Düry Dénesné ő nagysága elnökölt. Az ülés megnyitása után a választmányi ülés 2. pontja vétetett tárgyalás alá: a paksi tüzkárosultak segélyezése ügye. Az egylet 50 Irtot szavazott meg s ezen összeget
