Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-07-25 / 31. szám
adó buzgalmáról, szakértelméről és lelkiismeretes fáradozásáról tanúskodik ; s ily szellemben, ily kitartó munkássággal képesek lesznek az intézetet a kívánt nívóra emelni ugv, hogy a gimnázium szükségét helyrepótolni képesek lesznek. — Az értesítő kiállítása oly ízléses és gondos kivitelben részesült, hogy szinte pazarnak mondható. — Elmondhatjuk, hogy tán az összes értesítőket felülmúlja a papír finomsága, a nyomás tisztasága és a hetük elrendezésének ízlésessége egyaránt. Az Ujfalusy nyomda jó hírnevének dicséretére válik ; úgy, hogy talán fölösleges is ily mulékony értékű és hasznú értesítőt ily pazar kiállításban nyomtatni. A beiratkozások a jövő tanévre szeptember 1 —4-éig történnek. A tanitás szeptember 5-én veszi kezdetét. A szekszárdi ipariskola múlt évi értesítőjét K r a m m e r János igazgató adta ki. Az ipariskola az előkészítő osztálylyal együtt 4 osztályból állott, melybe összesen 151 tanuló vétetett fel s az év végén 136 maradt belőlük; közülök jeles osztályzatot 36 kapott; 487 félnapot mulasztottak, melyből 204-et nem igazoltak. Az iparostanonczok munka- kiállitása az idén sokkal sikerültebb volt, többen állítottak ki és érdemesebb tárgyakat; — úgy látszik, hogy már ennek a gyakorlati hasznát si kezdik belátni. — Az igazgató kimerítő jelentése szerint az ipariskola terén némi haladás észlelhető, az öt év eredménye végre kezdi megérlelni -a legkeményebb fejű és legtudatlanab.b majszter .úrral is, hogy mégis csak jó a gyereknek, ha tud valamit s észre veszi, hogy neki is nagyobb hasznára vált volna inaskorában a tanulás, mint a gyü- mölcslopás. Adja isten, hogy a tanárok fáradozása ■ évről-évre jobban meg legyen jutalmazva az intézmény eredménye által, mert az ipariskolák egyik legjobb és leghasznosabb culturális czélt vannak hivatva megvalósítani. Az értésitő elején Gál Kálmán tanár, lapunk munkatársa kitünően irt czikket közöl e czim alatt: „Az iparos oktatás hiánya és a felszabaduló ifjak tovább képzése.“ Régen olvastunk ilyen sikerült, teljesen meggyőző érvekkel bővelkedő czikket, mely az iparos oktatás hiányát éles szemmel tárja elénk s egyúttal a sikeres orvos szer megmagyarázásával is szolgál. Nagyon megszívlelni való dolgok s minden iparos szellemi és lelki épülésére szolgál, ha fáradságot vesz magának e jeles czikket átolvasni. Alkalmilag — ha terünk engedi — lapunkban is közöljük egész terjedelmében. IRODALOM. * A Szemenyei-Kapossy féle énekek kiadója 100 példányt engedett át a zárda javára. Tizenkét füzetből fog ái\ lani az egész mű, eddig öt füzet jelent meg. Ara mind a két füzetnek összesen 6 forint, vagy megfelelő számú intenA tió. A ki megrendeli a zárda jótevőjének tarthatja magát. * Az ugorka-idény már csak a legendák sorába tartozik. A kánikula daczára eseménydus napokat élünk, mikor egy művelt ember sem nélkülözheti a mindennapi újságolvasást ; kivált mikor azt maga után küldetheti, bármerre utazik, bárhol fürdőzik. Legalkalmasabb e czélra a „Pesti Hirlap“, mint a mely ma napilapjaink közt kétségtelenül a legtartalmasabb. Annyi benne a tárcza, kis ezikk, nagy czik, mulattató karezolatok, csevegések s oly gazdag a törvényszéki és hírrovata, mint egy más laptársáé sem. Azonfelül minden szenzácziósabb eseményről a legterjedelmesebb surgöny-tudósitásokat hozza, ezt persze csak rendkívüli elterjedése folytán teheti. De meg is érdemli a pártolást, mert a mellett, hogy a legjobb lap, úgyszólván a legolcsóbb is : egy hóra 1 írt 20 kr, negyedévre 3 frt 50 kr. Az előfizetés A „Pesti Hírlap“ kiadóaivatrlába (Budapest, V- Nádor-utcza '7. sz.) küldendő. Ugyanonnét mutatványszámokat is lehet kérni ; egy hétig ingyen és bérmentve küldenek mindenkinek. * Magyar nemzeti olvasókönyv a népiskolák TJ-, HL, IV., V., VI. osztályai számára. Irta és szerkesztette több tanférfiu. Budapest 1888. Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) cs. kir. udv. könyv- kereskedés kiadása. (Kapható Krainmer Vilmos könyvkereskedőnél Szekszárdon.) A „Nemzeti géniusz,“ melyről mostanában oly sokan beszélnek és melynek lényegével' oly kevesen vannak tisztában, tán ép azok legkevésbbé, kik legtöbbször és leghangosabban emlegetik, ez a nemzeti géniusz különös és a dolgok természetes rendjével homlok- egyenest ellenkező utat tesz meg a magyar köz- művelődés terén. Ugyanis a nemzetiesedós munkája Szelcszáird. "Vidéke. UTILTTÉE. felülről halad az alap felé, a magyar szellemtől áthatott közélettel és irodalommal szemben állanak a még mindig idegen szellemű iskolák. Ennek aztán az a következménye, hogy a helyett, hogy először a nép-, azután a középiskolákban szereznék meg a nemzeti műveltség elemeit, kiegészítenék ezeket az élet iskolájában, ellenkezőleg az iskolákban merőben idegen szellemű nevelési rendszernek vagyunk alávetve és csak ezen iskolákból kilépve a már megnemzetiesedett szépirodalom és napi sajtótól vesszük az első leczkéket a nemzeti érzület és gondolkozásmódból. A középiskolák már annyi- ra-mennyire szintén eleget tesznek a nemzetiségi kivánalmaknak, a népiskolákra pedig, úgy látszik, csak most kerül a sor. De jobb későn, mint soha, egy sokáig szunnyadó eszme, ha felébred, rendesen fokozott energiával végzi a testté létei mnnkáját, ezt látjuk a jelen esetben is, midőn a néptanitás egyik legfőbb eszközei, az olvasókönyvek, ime egyszerre rohamosan változtak át idegenszeriiekből, utánzottakból magyarosokká, utolsó ízig nemzetiekké. Mert a föntebb idézett müvek a magyar nemzeti olvasókönyvek egyszerű megtekintésre föltüntetik ezt a radicalis reformot, mely oly örvendetes mindenki előtt, különösen annak, ki a népnevelés ügyét szivén hordja. Kitetszik, hogy azon néhány tanférfiu ban, kik e munkát végezték, ép annyi éles látás volt a múlt hibáinak fölismerésére, mint a mennyi képesség a tanitás jövőjének megjobbitására. Egy másod-, harmadosztályú olvasókönyvben tősgyökeres magyar népmesék mellett Jókai, Arany és Petőfi művei: nemde szokatlan látvány ez? Igen, szokatlan, de hogy ez hovatovább mind megszokottabbá váljék, hogy a magyar irodalom kincsei minél nagyobb mértékben használtassanak fel eszközökül a népiskolai oktatásnál, ez nemzeti művelődésünk érdeke. De azzal, hogy ezen érdeknek ily kitűnő szolgálatot tesznek, még nem merítettük ki ezen olvasókönyvek összes előnyeit. Mennyi gond, mily alapos ismerete a gyermek psychologiájának mutatkozik az anyag összeválogatásában, rendezé-' sében, az osztályról-osztályra való fokozatos haladásban. Magyar történelmi, népismei, földrajzi, természetrajzi olvasmányok változatos, rendszeres csoportokban vonulnak el szemeink előtt és mindezekbe okos fejek és finom érzésű lelkek munkája öntött életet. Nemcsak pusztán olvasókönyvek ezek, hanem egyúttal valóságos encyclopediái a gyermekek felfogásához szabott ismeretkörüknek. A belevegyitett tréfás talányok pedig arra valók, hogy játszva, mulattatva fejlesszék a gyermekek elméjét. Valóban ezen olvasókönyvek szerzői ismerték Horácz költészettanának szavait: omne túlit punctum, qui mi- seuit utile dulce (mindenki tetszését megnyeri, ki a hasznosat a kellemessel egyesíti) és tudták, hogy ez nemcsak a költészettanban, hanem a paedago- giában is alkalmazható. Pedig nehéz, nagyon nehéz a hasznosat és kellemeset úgy egyeztetni össze, hogy a “dulce“ elvének túlzása ne öntse el a léhaság színét az egészen, vagy megfordítva a hasznosra való egyoldalii törekvés ne menjen egészen a száraz, élvezhetetlen undorig. Szerzőink itt is eltalálták a helyes középutat, valamint általában elveiket annyi öntudatossággal, határozottsággal tudták megvalósítani, hogy e könyvek, melyekbe ők tulajdonképen egy szót sem írtak, álláspontjukat sehol szóval meg nem jelölték, ennek daczára nyíltan és hangosan hirdetik paodagögiai elveiket. Népiskolai könyvek szerkesztésénél ennyi termékeny eszmét, a kivitelben ennyi gondot, mérsékletet, óvatosságot alkalmazva még nem igen láttunk. Ezen olvasókönyveket, oly tanféríiak müveit, kik mint hazafiak és szakemberek egyaránt megtették kötelességüket, igazán jó lélekkel ajánlhatjuk a tanügy barátainak figyelmébe. Müller F. Szerkesztői üzenetek. D. L. (Helyben). Köszönet a szakszerű czikkekért; iparkodunk mielőbb lielyet szorítani nekik. — Abellinó. Besoroztuk; jönni fognak. Üdvözlet! — P. 0. (Tolná). Köszönjük és kérjük szives értesítéseit. — B. M. (Budapest.) Köszönjük a meleg hangú megemlékezést. — A. J. (Dana- Földvár.) Üdvözlünk és irigyelünk pzmpás fürdőződben ; ugy-e mindenütt jobb, mint otthon? . . . L. Pali vigyázott és log vigyázni. — N. (D.-Földvár). Magán levelet Írunk. Katonai előkészítő iskola Szegeden Tisza Lajos körút dr. Galambos-féle házban. A szegedi katonai előkészítő iskolában folyó évi julius hóban újabb egyéves önkéntesi tanfolyam nyílik oly ifjak számára, kik középiskolát nem végeztek; vidéki növendékek mint magán tanulók előnyös feltételek mellett felvétetnek és tanulmányaikat odahaza végezhetik. Bővebb felvilágosítás program által szerezhető. Somogyi Vilmos, (2—10.) igazgató. Hirdetmény. A paksi kir. járásbíróság mint tlkvi hatóság közhírré teszi, mi kép a szekszárdi kir. törvényszékhez tartozó paksi kir. járásbíróság területén levő puszta-hangosi elveszett 330. sz. tik vének tervezete az 1880. évi 46. t. ez. és annak alapján kibocsátott 18058/80. sz. igazságügyminiszteri rendelet értelmében összeállittatván, mindazon személyek, kik a jelzett tlkvben valamely kiigazítást, kiegészítést, lejegyzést, hozzájegyzést vagy átjegyzést igényelhetni vélnek, ezennel fels/.ólittatnak, mikép 1889. október 31-ig a jelzett tlkvi tervezetet a tlkvi irodában megtekinthetik, igényeiket a kitűzött napig annál bizonyosabban jelentsék be, mert különben azon igények oly harmadik személyek kárára, a kik 1889. október 31-től fogva nyilvánkönyvi jogokat jóhiszemmel szereznek, többé nem érvényesíthetők, továbbá mindazon személyek, kik a) a jelzett tlkvbe bejegyzett fekvőségekre 1852. évi november 29-én kelt. nyílt parancs, ugyanazon évi május 29-én kelt ősiségi rendelet érteimében zálogvisszaváltási jogot vagy más jogczimből eredő tulajdoni igényt már érvényesítettek ; b) az említett rendeletek értelmében azon alapuló jogok érvényesítésére még hosz- szabb határidő illet, ezennel felszólittatnak. hogy a már kimondott jogkövetkezmények elkerülése végett legkésőbb 1889. október hó 31-ig; — mindazon személyek, kik a jelzett tlkvbe bejegyzett fekvőségekre elsőbbségi-, zálog-, szolgalmi- vagy más jogokat, betáblázások, bejegyzések, vagy bírói zálogösszeirá- sok által vagy már nyertek, vagy 1889. október 31-ig nyerendenek. ezennel felhivatnak, miszerint ezen jogokat a tlkvi jószágtest teherállapotába leendő bekeblezése végett 1889. október 31-ig jelentsék be, minthogy különben azon jogoknak korábban nyert elsőbbségét elvesztik. A megelőző pontban kitett határidő meg nem hosszabbítható. A puszta-hangosi 330. sz. tlkv tervezete 1889. október 31-től fogva az elveszett tjkv pótlására alkalmas lévén, a telekkvi rts. Il-ik részében foglalt szabályok szerint fog vezettetni. Kelt Pakson, 1889. junius 29-én a kir. járás- bíróság tlkvi osztályánál. Forster Antal, kir. aljárásbiró. 4018. sz. 1889. , "Árverési hirdetmény. A szekszárdi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy özv. Streicher Benőné pécsi lakos végrehajtató kérelmére, Schanczenbacher Ádám és Reinhardt Józsefné szül. Monigl Katalin báttaszéki lakosok ellen 45(1 forint 77 kr tőke s járulékai erejéig folyó végrehajtási ügyében a szekszárdi kir. törvényszék területén fekvő Báttaszék községi 725. sz. tjkvben Monigl Magdolnával nős Schanczenbacher Adáin tulajdonául felvett 11073. hrszámu szőlő 180 frt, az ugyanott felvett 11075. hrszámu szőlő 6 frt, az ugyanott felvett 11081. hrszámu szőlő 62 frt és az ugyanott felvett 11082. hrszámu szőlő 12 frt kikiáltási árban az 1889. évi szeptember hó 24-ik napján délelőtt 10 órakor Báttaszék község házánál megtartandó árverésen eladatni fognak. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni, s a vételárt 3 egyenlő részletbenö % kamatokkal együtt a szekszárdi kir. adóhivatal mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott tkönyvi hatóságnál, úgy Báttaszék község elöljáróságánál megtekinthetők. Szekszárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál, 1889. évi julius hó 3-án. Kiss Károly, kir. törvényszéki biró. 3985. sz. 1889. , ■ Árverési hirdetmény. A szekszárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy özv. Hirling Józsefné szül. Tilling Magdolna, Hirling Lörincz, Hirling Magdolna, Hirling József, Hirling Antal és Hirling Ferenez tolnai lakos végrehajtatok kérelmére, Bauer József és neje Pelezer Teréz tolnai lakosok ellen 100 frt töke és járulékai iránt folyó végrehajtási ügyében a szekszárdi kir. törvényszék területén fekvő Tolna községi 66. számú telekjegyzőkönyvben Bauer József és neje Pelezer Terézia tulajdonául felvett 69. hr. és 68. népsz. alatti ház 800 frt kikiáltási áron az 1889. évi szeptember hó 20-ík napján délelőtt i0 órakor Tolna község házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10u/u-át bánatpénz fejében letenni, s avótelárt 2 egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szekszárdi kir. adóhivatal mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogyz árverési feltételek a HIVATALOS HIRDETÉSEK. 2587. tkv. sz. 1889.
