Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-01-17 / 4. szám

gáltatása miatt Ivlass Antal Tolna község bírája és Melléklet január 17-iki, 4. számhoz, SzejkiszéLrci "\7"icLélce _ tett, mely körülmény indokolttá teszi azon remény­nek kifejezését, hogy már a folyó év I-ső telében reá mutatható lesz egyfelől a községek fizetési kö­telezettségeinek pontos teljesítésére s előáll and más­felől azon egyensúly, melynek a vármegyei közala­pok kötelezettségei és követelései között rendszerint létezni kellene. 5. A községi számadások rendes időben való elkészítése és beterjesztése iránt tett intézkedések következtében előállott eredmény is elég biztosíté­kot nyújt arra nézve, hogy már a legközelebbi idő­ben az arra illetékes tényező előtt kielégítő ered­ményt jelenthetek be. 0. A múlt év II. felében tartott közigazgatási bizottsági üléseken tett havi jelentéseimnek össze­gezéseként a közbiztonság állapotát általánosságban tiirhetőnek kellene jeleznem, ha a múlt év deczem- ber havának 23-án az est óráiban Zomba közelé­ben elkövetett rablógyilkosság nem képezné annyi­vá! is inkább méltó tárgyát az általános megdöb­benésnek, mert habár egy részletes adatokat felso­roló hivatalos jelentés rendelkezésemre még e pil­lanatban nem áll is, úgy vagyok értesülve, hogy a rablógyilkosság megtörténte után megindított s be­fejezést nem nyert rendőri nyomozás és a m. kir. csendőrséggel karöltve teljesített helyszíni vizsgálat a tettesek felderítésére pozitív adatokat nem szol­gáltat, — Méltán aggodalmat keltő körülmény ez tek. közigazgatási bizottság, különösen ha figyelembe vesszük mily sajnálatos eredményekre vezethet, ha hasonló bűntények tettesei a büntető igazságszolgál­tatásnak át nem adhatók. Addig is mig szerencsés lehetek a tek. köz- igazgatási bizottságnak ezen rablógyilkosság kiderí­tett részleteit tudomására hozhatni, már most meg­ragadom az alkalmat azon kérelmem nyilvánításával, hogy a nagyméltóságu m. kir. belügyminisztérium­hoz a. vármegyei csendőrőrsök szaporítása, illetőleg ezélszerübb területi beosztása iránt tett felterjeszté­sem támogatása és sikerre vezetése ezéljából a nagy­méltóságu m. kir. belügyminisztérium kedvező el­határozását kinyerendő ez alkalomból pártolókig fel­írni méltóztassék. 7. A múlt év II. felében fegyelmi vizsgálat rendeltetett el hivatalos kötelességmulasztás és visz- szaélés miatt állásától való egyidejüleges felfüggesz­tése mellett Névery Adám paksi II-ocl jegyző ; — állami pénzek jogtalan visszatartása miatt Zavaros János paksi I. jegyző ; hivatalos kötelesség hanyag teljesítése, illetőleg megsértése miatt Konstanczer József és Kelemen Kálmán vármegyei írnokok ; — községi gyámpénztári kölcsön szabálytalan kiszol­Szili János ugyanazon község közgyámja ellen. Ugyanazon idő alatt az 1886. évi 21. t, ez. 68. §-ának m) pontja alkalmazása folytán a köz­ponti járás főszolgabirája kisebb fokú hanyagság miatt 4 ízben összesen 11 frt, a simontornyai járás főszolgabirája szabálytalan eljárás miatt 5 frt; hi­vatalos órák be nem tartása miatt pedig ifj. Győrfy János és Bezedics Oszkár vármegyei Írnokok fejen­ként 2 frt s ugyanily mulasztásért Hradek Ede vár­megyei dijnok 1 frt rendbírsággal sujtatott. A m. kir. honvédelmi minisztérium ügykörét illető jelentéséből: Az állandó sorozó bizottság ezen idő alatt egy Ízben szeptember hó 20-án tartott utóállitás alkalmával működött; elszállásolva pedig volt a vármegye területén a 10. sz. es. és kir. huszárezred két százada Pakson és Tolnán ; a július hó 20-tól 28-áig tartott ezred gyakorlatok alkalmával az ezred mind a hat százada Fadd, Mozs és Tóina községekben nyert elhelyezést. A vármegye katonabeszállásolási alapjából a múlt félév alatt 7407 frt 42 kr fizettetett ki a katonabészállásolási tör­vény alapján alkotott szabályzat rendelkezéseihez képest. A katonabeszállásolási vá. megyei alap állaga a múlt év végén tett 723 frt 73 krt készpénzben s takaréktárilag el­helyezve 117732 frt 32 krt, összesen tehát 118450 forint 5 krajezárt. A m. k. földművelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi minisztérium ügykörébe vágó jelentéséből: A hasznos háziállatok között járványszerúen betegség nem lépett fel, szórványosan azonban jelentkezett a lovak­nál 18 esetben takonykor és 2 esetben Jépfene; szarvasmar­háknál lépfene 9, sertés- és birkáknál veszettség 1 — 1 eset­ben, mely megbetegiilésekkel szemben az óv- és gyógyrend- szabályok törvényszerűen és kellő erélylyel mindenkor al - kalmaztatván, a ragály tovahurczolása vagy terjedése meg­gátoltatott. Ezek szerint az állategészségügy helyzete a várme­gye területén s a jelzett időben általában kedvezőnek jelez­hető. Különös intézkedéseket igénylő szabálytalanságok vagy rendellenességek a mező rendőri viszonyok körül fel nem merültek. Az erdőrendészeti albizottság egy ülésen 45 erdészeti ügyet intézett el. A gazdaközönség által igényelt rész — munka és napszámos eró megfelelő mérvben állott rendelkezésre s ez irányban sem említhetek fel olyan rendellenességét, mely­nek orvoslása hatósági erélyesebb közbelépést szükségelt volna. Fillokszera zár alá helyeztetett a múlt félév alatt 26 község szőlőterülete s igy van a megye területe s igy van a megye területén fillokszera zár alá helyezett szőlő terület összesen 66 községben. A selyemtenyésztés örvendetes haladásáról tanúsko­dik, hogy az 1888. évben toJnavárnrgyei tenyésztőknek az [ általuk termelt selyemgubó vételára fejében 61.630 frt 63 | kr fizettetett Ki; a szekszárdi selyemtenyésztési intézet ál­landó alkalmazottjai, gyári munkásai és napszámosainak pe­dig együttvéve az intézet 45610 frt 16 kr keresetet nyújtott. (Folytatása, következik.) bíróságok köréből. Bírósági könyviárak. Az igazságszolgáltatás színvonalának emelésére üdvös reformot léptetett életbe Fabiny Teofil igazságügyminiszter. Tizezer- száz forintot utalványozott törvényszéki könyvtárak alapítására. Ebből az összegből minden egyes vidéki törvényszéknek 150 — 150 forint jut. A pénzt az igazságügyminiszter egy rendelet kíséretében küldte meg a törvényszékek elnökeinek s ebben a rende­letben utasítja az elnököket, hogy a kapott pénzen vásároljanak kiváló jogirodalmi munkákat, s ekkép vessék meg a régóta nélkülözött törvényszéki könyv­tárak alapját. Halasy Károly kir. törvényszéki bíró nyugal- maztatása folytán megüresedett bírói állásra — rö­vid határidővel — pályázat van hirdetve, HELYI HÍREK. A tolnamegyei gazdasági egyesület, mely­ről lapunk mai számának vezérczikkében emléke­zünk meg, eddigi működésében megerősödve és szi­lárd alapokra fektetve — ezentúl nagyobb arányok- ; ban és hathatósan igyekszik megvalósítani a gaz­dasági élet emelésére irányzott üdvös feladatát. Az „Egyletek és társulatok“ rovatában közöljük egész terjedelmében a múlt ülés jegyzőkönyvét. Az egyesü­let uj elnökévé K o v á c s László, titkárává pedig dr. Koboz Zoltán, megyénk tevékeny fillokszera biztosa, választatott meg, ki mint lapunk rendes munkatársa, ezentúl a gazdasági egyesület körében előforduló mozzanatokról részletesen fogja értesíteni a gazdasági egyesület tagjait és az érdeklődő gaz­daközönséget ; s igy abban a szerencsés helyzetben leszünk, hogy az egyesület ügyeinek ezentúl egy állandó rovatot szentelhetünk, amely körülmény la­punk tartalmának változatosságát és érdekét emelni fogja. — A posta köréből. V é c s e y István posta és távirdafelügyelő Pécsről a napokban rovancsolta a szekszárdi postát; a bevétel e hóban 13 nap alatt több mint 43 ezer forintra rúgott; ezzel kapcsolat­ban megemlítjük, hogy Yécsey István felügyelő a zornbai postarablásra vonatkozólag az előnyomozás körül jelentékeny szerepet vitt s nagy részben neki tulajdonítható, hogy ma a vizsgálat nagymérvben meg van könyitve s alapos remény van arra nézve, hogy törvényszékünk derék vizsgáló bírája a tette­seket legközelebb ki fogja deríteni. — Tolna vármegye közönsége a magyaror­szági tanítók árvaháza javára tett 100 frtos alapít­ványának az 1889. évre kső ö^-os kamatát a köz­pontba befizette. most is oly rendetlenül röpködik körül ellenállha­tatlan bájos arczát, mint hajdan ; a kék szalagcsokor ott lebeg felette, mintha valami pompás színárnya­latú lepke pihenne fényes sugárokon. Fehér öltönyt visel. Olyan, a mint ott ül a kereveten, unt egy korán fejlett gyenge kis hóvi­rág. féltem az ablak résein beszivárgó téli levegő­től, hogy árthat arcza üdeségének . . . Künn csend. Egy-két kocsi clöczczen az utczán végig, ez zavarja. Alig figyelek arra, a mi ott künn történik ; úgy érzem, mintha varázslat kötne ide. Lassan lehunyta édes szemeit, s úgy tetszett nekem, mintha szép vonásain különböző érzelmek árnya vonulna át. Majd bánatot, csüggedést fejezett ki a szép halvány arcz, majd meg felvillant benn valami mondhatatlan, szenvedélyes, édes . . . Mi foglalkoztatja? szivem e felett tépelődik. Lélekzetem visszafojtva figyelem arczának vál­tozásait. Szívesen odaadnám életemet, csakhogy őt szomorúnak no lássam. Perczig sem kétségeskedem, hogy szerelmes vagyok Margitba. Tíz napja, hogy itt időzöm. Barátaim el nem tudják képzelni, hogy mi történt velem. S mit tet­tem ez idő alatt ? — sen nit. Itt ültem folyton, mint most, unokanővérem lábainál, bámulva annak szőke fürtéit s édes mosolyát.--------------------------­Bealkon yul. — Eszti néni kezében elnyugosz­nak a gyorsan villogó kötőtűk, lassan összehajtja a megkezdett szürke harisnyát s munkakosarába he­lyezi, aztán kimegy a szobából. A nap nyugvóban van ; sugára betéved, kétes alakú árnyakat rajzolva a falra. Egy parányi fény ott játszik jegyesem szőke fürtéin, •—- elnézem, a mint lassanként eltűnik, ki­vész .... — Fellobbanó, vergődő érzelmek allegó­riája, melyek csak azért születnek meg, hogy pil­lanatnyi fénynyel beragyogva a lélekvilág homályát, annál ijesztőbb sötétségben, annál ridegebb valóság­ban tüntessék azt fel. — Úgy érezem, mintha egy szívhez szóló dallamot hallgatnék, mely a távolból hangzik felém s a dalhullám ott rezegve lelkem­ben s édes-szomorú érzéssel özönli el valómat. Szeretem. — Ezen érzelem keresztültör lelke- men, mint a tavasz viránya a puszta avaron. Mozdulatlanul ül, — világos öltönye élesen kivál a homályból, úgyszintén finom pro fi ljének át­tetsző halványsága. Véghctetlen, kimondliatlau vá­gyódás vesz rajtam hatalmat, — elmondani neki, hogy szeretem ! — karjaimmal körülölelni karcsú alakját, szivemre vonni drága fürtös fejét, elborítani csókjaimmal apró kezecskéit, mosolygó barna szemeit. Édes . . . édesem ! . . . Mondtam ? — vagy csak képzelem ? — nem tudom bizonnyal. Az ajtó keskeny nyílásán sárgás fény verődik át. Pár perez múlva Eszti néni lép be, kezében tar­tott lámpával. Az asztalra téve, előkeresi a homá­lyos ernyőt és reá borítja. Pár pillanatig mitsein látok. Saját gondolataimtól megittasult fejem nehéz, majdnem kábult, nehezen lélekzem, mintha illatot szívnék magamba. Margit két kis kezét szivére szorítja s mintha a gyengéd alakon valamely delejes borzalom sza­ladna végig, remeg. Eszti néni közelebb lép hozzánk. — Valami baja van Margitnak? — kérdezi csodálkozó tekintetét leányára függesztve. — Beteg vagy Margit ? Két keze lefejlik arczárói s én megdöbbenés­sel szemléltem csodálatos ijesztő halványságát, mely azon elömlik. A szemekben könyek szivárognak s egyenként peregnek feldúlt vonásu arczán végig. — Hosszul vagyok anyám, nagyon rosszul. Keresztül nyilai szivemen panasza, mint a ha­lálos döfés, de hallgatok. Nézem, mint hagyja el imbolygó léptekkel a szobát, mint tűnik el öltönyé­nek fehérsége a becsukódó ajtó rnegett s engem sötétség fog körül ; az a lámpa, mely az asztalon világit, még borúsakban tünteti fel a szoba távolibb részében terjengő homályt. Szobámba vonulva leheveredem a pamlagra, fejemet a keresztpárnába temetve, elfojtani szeret­ném gondolataimat. Hasztalan! annál inkább ne­hezül, zúg benn a gondolatok árja, lázas izgalom uralja idegeimet, s úgy érzem, mintha óriási lep­kék zsonganának körül. (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom