Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-07-18 / 30. szám

selik e vidékeket, összes szokásaikkal és különleges­ségeikkel, mely érdekes látványt , még érdekesebbé teszi az ezen helyeken tartózkodó néger és cre.ol arczu urak és hölgyek nagy száma. Az Eiffel toronyhoz az Esplanade des turali- destól a gőzmozdony segélyével visszatérve, tájéko­zásul felemlítem, hogy annak első emelete jóval nagyobb kiterjedésű, mint a mi egész vármegyehá­zunk — 0000 ember fér el rajta — és hogy a második emeleten, mely már sokkal kisebb, a „Fi­garo“ ezer meg ezer példányát folyton gyár ó nyomda van elhelyezve. Páratlan látványt nyújt a kiállítás esti kivilágí­tása. Az Eiffel torony, a Torpedók és a szomszédos hatalmas épületek millió s millió lánggal vakító fényt árasztanak, valóságos fénytengerben úsznak, mely kápráztatja a néző szemét. A színjáték is egyik legremekebb és legszebb specziálitása a kiállításnak. Érdekelni fogja ez olvasót a nervus rerum gerendarumnak kérdése az itteni élet tekintetében. Az élet kétségkívül nem oly mesésen drága, mint azt hiresztelik. De más részt kétségtelen, hogy az elegáns helyeken minden rémséges sok pénzbe kerül. Egy darab kenyér szeletre az itteni szokás szerint már nagy adagban 15 centim, egy pohár sör 1 frank, egy adag fagylalt 2 frank, egy drb bisquit 30 centim stb. Ilyen helyen a franczia elkölt egy ebédre 25— 30 frankot és 2 franknál kevesebb borravalót ily diner alkalmával nem ad. Ezen meglepő körülménynek oka az, hogy itt úgy a szellemi, mint a testi munka hasonlíthat­1 a n u 1 nagyobb értékkel bir. A magyar csárda csupa honfitársi rokonszenv- ből 3 frankot fizettet egy rossz pörköltért, melyért odahaza, ha jó is, 25—30 krt fizetünk. De vannak aztán mérsékelt áru helyek is nagy számban, a hol a tourista kevesebb pénzzel is ki­elégítően boldogulhat. A jármüvek aránylag igen olcsók. Két lovas nincs, az egy lovas fiákkor óránként 2 frank és 50 centimba kerül a borravalóval együtt. Már hálából is megemlékezni tartozom azon lelkes ovátiokról és kitüntetésekről, melyekben itt mi magyarok i m p o z á n s m ódon részesültünk. Kedden Munkácsynál voltunk hivatalosak es­télyhez. Munkácsy és neje a legszeretetreméitóbban fogadták vendégeiket, kik között számos párisi előkelő is jelen veit. Az Avenue de Yilliersban lakik saját palotá­jában, melyben fejedelmi fény és pompa uralkodik. Kellemetlen incidensként felemlítem, hogy hon­fitársaink némelyike itt elvetette a sulykot és elte­kintve attól, hogy sokan, legkivált a nők, közönsé­ges utczai, vagy úti ruhában jelentek meg ez esté­lyen, a buffet körüli magatartásuk nem elég szigo­rúan róható meg. A párisi, tudjuk, hogy a mily coulans, egyéb­ként e tekintetbe szigorú. A „Gaulois“ csípős ész­revételekben emlékezett meg ezen sajnálatos jele­netekről. Szerdán délután Hugo Viktor és Gambetta szobrait, illetve az előbbinek sírját koszoruztuk meg. Délután 2 órakor mentünk a P antheonh o z, melyet a „hálás haza nagy fiainak“ faux grands homines la Patrie reconnaissante) emelt, hol nagy és diszes közönség gyűlt egybe, mely a magyar és franczia rokonszenv és barátság jeleit lelkesen mu­tatta be. (E barátság és rokonszenv egyik forrása e két nemzet közös jeligéje: Nix dájcs!j Vár ad y Antal mondotta az első beszédet, magyarul, majd franczia nyelven, kire büszkék le­hetünk, hogy oly ékes franczia nyelven, elragadó pathosszal volt tolmácsolunk. Utána Hugo Viktor családja nevében L o c k r o y, volt miniszter be­szólt gyönyörűen; és szintén R atisbonne kép­viselő, a nemzetközi irodalmi társaság és O lövi s H ii g ii e s képviselő és költő a Chambre des dó- putés nevében szóltak, mind lelkesen és ékesen. Hugo Viktor sírján az arany- és ezüstből készült óriási lant alatt ezen szavak állnak : „Genie et bontó-“ Innét Gambetta szobrához mentünk hosszú kocsisorban. A szobron „A Gambetta la Patrie ct la Eepublique“ szavak állnak. Rendkívüli melléklet julius 18-iki, 30. számhoz. Ábrányi Emil nagy hatással szavalt, mire' • 13 u r d e a u loyoni képviselő válaszolt. Aznap este a kiállítók és a város által ren­dezett bálra voltunk hivatalosak. . A bál fényes és elegáns-volt, habár mi ma­gyarok. különösén hölgyeink, —a.népszínház egyik női tagja kalapban jelent, meg, ezt példakép emlí­tem fel, inig . a franczia hölgyek, elite halszerű öl­tözete, vakító fényű, gazdag ékszerekkel — nem igen emeltük azt. Érdekes volt a: szere csen arczu urakat frakk-, klakk- és lakkban látni, a mint ügyesen for­golódtak a párisi hölgyek körül. A bálon több mint 30.000 ember volt jelen. Ezen szám beszól maga is eleget. Elmondja maga, hogy a P a 1 a i s d e hi n d u s trie terme, melyben a bál megtartatott, nagyobb a redonte Ösz- szes helyiségénél, beleértve a Hangli kioszkot is. Az óriási kiterjedésű Concordia-tértől. kezdve az iparpalotáig, hol a bál volt és mely talán egy kis kilométernyi ut lehet, lépésenként kellett az öt­sorosán elhelyezett fogatoknak előrehaladni.. Legérdekesebb és legnagyobb kitüntetésünk a tegnapi napon folyt le. — Tegnap délután 4 órára ugyanis a városházához voltunk hivatalosak, hol tiszteletünkre a község tanácsa estélyt — nem tu­dok rá joWj magyar kifejezést: — adott. Ilyen nagy tiszteletben egy nemzet sem részesült eddig. A kiadott meghívók szövege: „Répüblique Francaise, Liberté. Egalite. Fraternité. La Munici- palité de Paris prie Mr. (és itt állott a név) de lui faire Thonneur d’assister au A'ine cP Honneur offert á la Delegation Hongrois dans les' salons de 1 Hotel de A iIle le 11 Juillet 1889. a 4. leurs du roir. Cette carte est sigoureusement personelle et á est valable, que pour une seule personne.“ Ererdeti, hogy a hivatalos alkalmakkor is mindig és mindenütt látjuk és halljuk itt e szava­kat : Liberté, egalité, fraternité ! de nem csak szó­val és Írásban, mint nálunk, hanem a valóságban tettleg igazolja a franczia nemzet a legszebb- és legfényesebben,, hogy a mint ő volt az első, ki ezen eszméket megvalósította, ő azoknak tántorithatlan őre és letéteményese marad mindenkor az emberi­ség boldogitására és soha és semmiféle körülmé­nyek között semmiféle áramlat sem képes őt ezen elvek gyakorlásától eltéríteni. A község tanács elnöke a fényes tanácste­remben nagyszerű beszéddel üdvözölte a társaságot, mire Helfy szépen válaszolt. Ezután a sálonokba vonult a közönség, a hol gazdag álló buffet — 1500 de nem promontóri fran­czia palaczk pezsgő — és czigányzene várt reá, Fény, elegantia, uralkodott a szépen feldíszí­tett teremben, a mire csak a franczia ízlés képes. A Munkácsyéknál történt buffet jelenetek itt nagyobb arányban ismétlődtek és ilyen látványhoz — feltett kalapban szenvedélylyel ostromolni a buffet — nem szoktak ezek a termek, de hála Is­ten voltak velünk egyének : llelfy, Törzs Kálmán, Molnár Antal, Orbán Balázs, Komjáthy, Lukács, Várady, Ábrányi, Eákosy, Gelléri stb. s még ter­mészetesen igen sokan a kevésbbé ismert nevű, de nem kevésbbé jó ízlésű kirándulók, kik tán elfelej­tetik megszégyenítő jeleneteket, melyeket még Tóth Gyula sem tűrne el az ő salettejében. Érdekes, hogy a városház ezen termei kizá­rólag ily alkalmakra szolgálnak. A. község tanács 25000 frankot szavazott meg ezen ünnepélyességre. Este az opora-comiqueban diszelőadás volt tiszteletünkre ; az egész színház a magyaroknak lett •átengedve ; nékem páholyjegy jutott. Színre került Massenet hírneves operája Esclarmopdev kitűnő elő­adásban, mely után a Eákoczy és Marseailles in­dulókat játszották el. De végeznem kell — mert lekésem a Ver­sah li kirándulásról. A viszontlátásig ! _■ ___________________ ~lk. HE L7I HÍREK. — A dombóvári járás szolgabirájává a múlt megyei közgyűlésen br. Eudnyánszky István választatott meg egyhangúlag, mint ki az állandó választmány által egyedül kandidáltatott. Szekszárd "Vidékié _ — Lemondás. Dr. 8 á s s' Elemér kir. alii­gyész Dr. Sass István megyénk nagytudományu fő­orvosának szép reményű fia betegeskedése miatt állásáról lemondott ; mert.tulerőitetött szellemi te­vékenysége miatt hosszas nyugalomra van szüksége. — Kaszinóestély lesz szombaton ismét; kez­dete 8 órakor, belépti díj 50 kr. — Uj gőzmalom. Fekete Mihály volt szek­szárdi kádármester, a pásztor-utezában gőzmalmot állított fül, .s működését már .megkezdette. — A pénzügyigazgatóság köréből. Btiky György szekszárdi kir. adófelügyelő a trencséni, Raj esi cs Károly titkár az egri pénzügyigazgatóság­hoz pénzügzigazgatói helyettesnek, — Kenézy Csa­tár a nyitrai pénzügyigazgatósághoz titkárrá, — Orel Géza a tordai pénzügy-igazgatósághoz pedig fogalmazóvá tétettek át. — A csörgeték áldozata. Hétfőn este Ház Mihály paksi illetőségű kocsis fürdés közben a csürgetékbe fűlt; holttestét kifogták és a közkór­házba szállították. — A „csokoládé-csárda“ leégett. A pécsiek egyik kedvencz kiránduló helye s a régóta hires sörgyártó telep, a „Csokoládé-csárda“ melyet a Pécsre járó diákság is kellemesen ismert, pénteken éjjel a tűz áldozata lett. Az épülethez közel felál­lított árpa-asztagot — állítólag — a sörösgazda béresének kis fia vigyázatlanságból meggyujtotta s a lángok átcsaptak a melléképületekre s magát a főépületet is megtámadták. A magánosán álló telep, miután emberi segély a közelben nem volt, m enthetetl enü 1 leégett. — A szekszárdi kir. pénzügyigazgatóság személyzetét múlt vasárnap közölte a hivatalos lap. Pénzügyigazgató lesz pénzügyi tanácsosi czimmel : Karg Károly Kassáról, helyettese Reisenberger G. p. ü. titkár. Titkár : Tekus Vilmos. Fogalmazók : Pap László, Po.povics Emil, Fövényessy István, Kuttka Gábor és Korossy Károly. Nyilvántartási biztos: Linka Kálmán fogalmazó. Kataszteri irat­tárt kezelő irodatiszt : Kiss Mihály. 4rezető szám­tiszt Tóth József. Számtisztek : Kellner Antal, Kraut- sack József, Wangler Mátyás, Sáfáry László, Rácz József. Irodavezető : Dóvay József; irodatiszt Ritzl Antal. Állami végrehajtók : ifj. Szüts József, Zajka János. Az uj hivatal augusztus I -ével lép életbe és az adóhivatal is hozzá fog tartozni, az illetékki­szabási hivatal pedig bele olvasztatott az uj pénz­ügyigazgatóságba. Helyiségül ezúttal a régi adófe- ltigyelőségi hivatalt fogják használni, mert eddigelé nem tudtak az összes hivataloknak uj alkalmas he­lyiséget talá'ni Szekszárdon. Csodálatos, hogy Szek- szárdon senki sem vállalkozik a pénzügyigazgatóság részére alkalmas épületet 'emelni, holott biztos jö­vedelmi forrást szerezhetne [magának és tőkéjét az épülettel nagyon jól gyümölcsöztethetné ; de nálunk még nagyon hátra vannak a számításban azok, kik­nek módjukban volna pénzüket szolid, biztos mó­don kamatoztatni. — Az uj egyforintosok. Bár eddig uj ötve­nes bankóinkat tartották legbiztosabb papírpénznek, — mert eddig nem jöttek nyomára, hogy ezeket a bankókat is hamisítják, — az állampapírok inté­zete, melynek Storch udvari tanácsos áll az ólén, mégis jónak látta az uj egyforintosok készítésénél még nagyobb óvatossággal járni el, mint az ötve­nes bankók gyártásánál. Az orthochromatikus fény­képezés és a heliograíia folytonos haladása ugya­nis nagy körültekintést igényel, s manapság úgy állunk, hogy egyik állam sem érezheti magát biz­tosnak a hamisítók elől. Az uj egyforintosoknál a papír, a szia és a rajzok egészen uj módszer sze­rint készültek. Ludvig tanár vezetése alatt az állam­papírok intézete az utóbbi években buzgón folytatta a kísérletezést, és végre sikerült neki olyan rostos papirt előállítani, a melyen egy külön erre a czélra készült nyomdafestékkel csinált rajzok nem fény­képezhetek, se a heliografiára nem alkalmazhatók. Ezen kívül a hires Tautenhayn kimetszette a király­nak az arczképét a bankóprésekre, a mi szintén biztosítékul szolgál a kaligrafia ellen. A fényképé­szeti utánzás ellen a papír és a kiállítás védi a bankót, a heliograíia ellen pedig a különböző ár­nyalatok és a színek finom metszése, mely szabad kézzel nem utánozható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom