Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-06-13 / 25. szám
lasztotta. Maga a színmű, melyet Jókai irt át bason- czimii gyönyörű regényéből, az Írónak talán nem a legszerencsésebb teremtménye, de a nyelvezet benne Jókai művészetének remeklése, s a színésznő szerepe benne olyan, hogy ismét alkalom adatik neki tehetségét fényesen ragyoghatni. Ha nem csalódom, ő lesz Dirmák Éva, az az Evila, a ki alél- tan ígéri meg az őt imádó erős férfinak : „Oh uram, ha most meg nem halok, akkor szeretni fogom önt örökké“, s a kihez igy szól a férfi: „S ha meghalsz, visszahozlak még a menyországból is !’“ Nos hát akkor ismét el lehet egy sereg könnyre készülve ! A társulat primadonnája Herczeg Eugénia szintén rokonszenves, alak, s azon színésznők közé tartozik, kik első föllépésükkel hozzáférkőznek a közönség szivéhez, a mely szívesen megbocsátja nekik egyes hiányosságaikat. Práger Zsuzsika kettős okból kedvencze a közönségnek, mert jól betanulja szerepét s kellemesen énekel és mert földvári leány. Jutalomjátéka Liliben a naiv lányka szerepében egészen magával ragadta a közönséget s mint házsártos nagyanyó, ki rég letűnt szerelme emlékénél még ma is képes fölmelegedni természetes játékával szívből megka- ozagtatta a közönséget. A férfiak közül még Mono.i Sándort emelem ki ; ő mint rendező tagadhatlanul nehéz munkát végez s ha emelett személyesen is szerencsésen űzi e művészetet, ez csak oly érdem, melyet tehetsége mellett szorgalmának kell betudnunk. Itt vannak még Nagy Katicza, Szerdahelyi Ferencz. Balogh Alajosné. Ágotái stb. valamennyien a szép és nemesben szükséges részei az egésznek. R, L. Felső-lregh. Pünkösd hétfőjén a felső ireghi önkényt es tűzoltó-egylet, pénztára javára, fényesen sikerült népünnepélyt rendezett. A Programm minden pontja pompásan sikerült. Leg---, mulatságosabb volt a szamár-verseny, melyen az , első díszes tajtpipát, a legutolsó pedig sült inala- czot nyert. A két oldalról is nyert sűrű biztatások daczára egészen egykedvűen lépdeltek a fülesek és a legelsőt a versenyzőket kisért gyermeksereg úgyszólván úgy. tolta a czél felé. De azért a zsűri mégis neki ítélte a kitűzött első díjat, holott a közönségben általános volt a vélemény, hogy valamennyi versenyző a legutolsó dijat érdemelte volna meg. — A programúi legszebb pontja azonban a nagy ér-i (lek löd és mellett megtartott gálám'’lövészet volt, mc- ' Íven Lukacs és Kun gazdatisztek és Vargha Béla medgyesi bérlő gyönyörű lövéseivel szemben Madarász Pista lett a győztes. A kutyaverseny az erre jelentkezett 2. pályázó visszalépése miatt, — a szépségverseny pedig jelentkezők hiányában nem volt megtartható. Pedig régen láttunk annyi szépet és bizony nagyon megnehezítik a zsűri dolgát, ha nyílt versenyre kelnek egymással. •— A verseny befejeztével, esti 8 órakor, a siófoki országút mellett, Felső-Ireghtől 5 percznvire fekvő cseberei erdőcs- kében Ízléssel és nagy fénnyel feldíszített körben kezdetét vette a táncz, mely az ifjúság lelkesedése mellett, a reggeli óráikban ért csak véget. A versenyen megjelent vendégek száma az ezret meghaladja s a bevétel megközelíti a 300 irtot. — Á rendezőség, élén Bach Jenő felsőireghi jegyzővel s a tűzoltó-egylet fáradhatatlan parancsnokával, mindent elkövetett, hogy a vendégek kellemesen töltsék el a napot, s ez sikerült is nekik, olyannyira, hogy hihető, mikép az ireghiek többször is fognak ily ünnepélyt rendezni, arról pedig biztosak lehetnek, hogy a közönség ismét ott lesz. MÜLATBÁGOE. A szekszárdi kaszinó ismét sétahangversenyt rendezett múlt szombaton, melyen azonban már igen csekély számú közönség vett részt, a mi intelligens közönségünk vétkes közönyéről, zilált és indokolatlan előítéletekkel megrontott társaséleti viszonyunkról tesz szomorú tanúságot. — Ez az egy mulató, üdülő helye volna az intelligencziának, s ezt sem látogatják ; s igy valószínű, hogy ez évadban ez volt az utolsó estély, mert a részvétlenség azt látszik bizonyítani, hogy a szekszárdi intelligencziának nem volna rá szüksége. Pedig bizony van és érzik, is sokan, a kiket még visszatart az a megrovandó kisvárosias rossz szokás, hogy ezekre az egyszerű, fesztelen szórakozást nyújtó estélyekre a hölgyek egyik a másiknál drágább öltözéket vesznek magukra, holott a sétahangverseny másutt ismert és helyessn magyarázott fogalma éppen az, hogy egyszerű sé- taruhábau jelennek meg a hölgyek s igy nem riasztják el azokat, kik esetleg nem akarnak tultenni egymáson drága ruháikkal még a kaszinó sétahangversenyein is. Hibásak tehát első sorban bájos hölgyeink is, — de szintoly mérvben, vagy talán jobban is azok a tánezra képes és arra hivatott liatal emberek, kik a hölgyek mulattatása helyett a kártyaasztalhoz ülnek, vagy pedig nem éppen épületes történetek elbeszélése mellett fogyasztják a poharak tartalmát. Ezek a fő momentumok, melyek az intelligens közönség zömét visszatartják a kaszinó sétahangversenyeitől s a viszonyok javulta nélkül nem is várhatunk mást sok ideig. — A négyeseket 12 pár tánczolta s éjfél utáni 2 óráig volt együtt a kicsi, de vig kedélyhangulatu társaság. — Ott voltak -— asszonyok: Abaffy Gyuláné, Büky Györgyné, Holub Jánosné, Horváth Kálmánná, özv. Kálmán Jánosné, Laky Józsefné, Mayer ' Antalné, Pausz Béláné, Steiner Lajosné, Sust Viktorné stb. Lányok: Angyal Iluska, Arlow Mariska, Ellman Elvira és Anna, Dömötör Maris, Gőzsy írónké, Horváth Györgyike, Länderer Leona, Patrác-s Anna, Pausz nővérek, Scriba Ilonka, Szeudrődy Sarolta, Zsigmond Lenke stb. Pakson junius 10-én a kath. legényegyleti ifjúság a Kovács-féle kerti helyiségben színjáték, szaval lat és élőképpel egybekötött zártkörű mulatságot tartott. Színre került „Mostoha testvérek, vagy erény és bűn“ énekes színmű, irta Joachim Ágoston. A műkedvelő szereplők általán meglehetősen játszottak s a jelen volt nagy közönség tapsokkal bőven adózott. Az összes bevétel 140 frtot tett ki, melyből az újonnan készített színpadi s egyéb kiadásokat levonván, az egyleti pénztárnak mintegy 65 frt jutott. A felülfizetések összege 22 frt 20 kr, a mely azonban a 140 frtba már beszámíttatott. Felülfizettek : Spiesz apát-plébános 5 frt, tiszt. Stockinger es Klein, Madarász képviselő urak és Fetterné urkölgy 1—1 frtot, Bene Malatinszky, Huszár Flórián és Popovits 70—70 krt, Krödiné 50 krt, Tóth (Szekszárd) tiszt. Horváth, Girst, Müller, Neivirth és Dsida 40—40 krt, Osztermeir S., Kés- márky 30—30 krt, Batthyány, Szeip, Büttel V., Ster M., Oszoly Károly, Balázs, Szommerauer, Schmidt, Hoffman, Demetrovics, Geier, Malatinsz- kyné, Blaha, Padinger, Kákonyi, Engel, Kis, Spitzer és Gere 20—20 krt, továbbá Marosi, Mizser, Büttel, Mihályi, Antal. Niederreiter, Herman. Hendrik. Erdei, Csukly, Flóriánná, Német. Lekovits, Kleidolné, Schwertli és Bodu 10—10 krt. T A IT Ü G- 1T.---------------------------------------.-------------------i- ----------A „S zekszárd-vidéki r. k. népianitó-egylet“ folyó lió 6-án Tolnán tartotta évi rendes közgyűlését. Az egyesületi tagok igen szép számmal jelentek meg és a gyűlés folyamán kétségtelenül bebi- zonyiták, hogy hivatásból néptanítók, a kik nem azért jöttek össze, hogy egy év után egyszerűen találkozzanak, hanem azért, hogy az országos tanügyi mozgalmakat megbeszéljék, a tanítóságot közelről érdeklő ügyekről tanácskozzanak és hogy ■ különösen megállapítsák a nevelésben és tanításban követendő legsikeresebb eljárási módokat. A közgyűlést isteni tisztelet előzte meg, melyet az egylet közszeretetben álló elnöke, főt. Mikó György vég- f zett. Pont 10 órakor nyitotta meg a tanácskozást Mikó György elnök valóban fenkölt lelkületű, szép beszéddel, melyben utalt a népiskola fontosságára, nagy horderejű hivatására és a tanítóság által a haza és az egyház érdekében teljesített misszióra. Meggyőződésből beszélt a vallás-erkölcsös nevelésről, szent lelkesedéssel buzditá a kartársakat szorgalomra és kitartó munkásságra, s végül melegen üdvözölte a jelenlevőket, mire a gyűlést megnyitó ttnak nyilvánította. A múlt gyűlésről felvett jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után elnök röviden referált az egylet életében történt nevezetesebb mozzanatokról. Mozbacher Antal, elhunyt mözsi kántortauitó ha- j lála fölött a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét. I A számvizsgálók nevében Koszorú István je- í lenti, hogy a pénztárt rendben találták s ennek alapján a közgvülés pénztárnoknak a felmentvényt megadta. Abaffy József egyleti pénztárnok előterjesztő évi számadásait, melyekből kitűnt, hogy jelenleg a pénztárban van 205 frt 40 kr ; továbbá megjegyzi, hogy az egyletnek van 6 alapító, 2 pártoló és 83 rendes tagja, kik kevés kivétellel évi tagdijaikat pontosan fizetik. Künyvtárnok távol lévén, elnök jelenti, hogy -a könyvtár néhány értékes könyvvel szaporodott. A közgyűlés egyik érdekes pontja volt az e lapok hasábjain is már ismertetett pályatétel eredményének kihirdetése. Somogyi János a bíráló-bizottság nevében előadja, hogy két pályamű érkezett be ; az egyik jeligéje : „Nyelvében él a nemzet“, a másiké: „Ki saját nemzete és honi nyelve iránt híven teljesiti kötelességét, az ! lerótta tartozását az emberiség iránt.“ Az összbirá- lat eredményeképpen előadó konstatálja, hogy mind a két dolgozat igen praktikusan, nagy szorgalommal s gyakorlati alapra fektetve oldotta meg a kérdést, mindazonáltal a „Nyelvében él a nemzet“ jeligés dolgozat szerzője tágakban és alaposabban fejtette ki tárgyát s argumentumai is meggyőzőbu ÁZZ í £ Szelcszá.rci "Vidéke. 2 bek, miért is ezen dolgozat szerzőjének ítélték oda az 1 darab aranyat, inig a másik dolgozatot dicsérettel tüntették ki. Ezután a jeligés leveleket felbontották, melyekből kitűnt, hogy a pályadíjat nyert mű szerzője Koszoru István szekszárdi és a dicséretet nyert műé pedig Perlor Mátyás szálkái tanító. Koszorú István dolgozatát a közgyűlésben általános helyeslés között fel is olvasta. Szeder Gábor a következő vitatótelt: „Mily terjedelemben taníttassák a népiskolában a tizedes törtek mellett a közönséges tört?“ valóban oly ritka szakértelemmel fejtegette a jelenvoltak előtt, hogy a még fiatal derék« kartársnak szivünkből gratulálunk az elért sikerhez. A közgyűlés előadót viharosan megéljenezte és némi tanulságos eszmecsere után kimondotta és elvileg elfogadta, hogy a népiskolában mind a tizedes, mind a közönséges törtet tanítani kell, a közönséges törteket azonban előbb kell megismertetni, mint a tizedeseket, mert a gyermek a felet és negyedet már ismeri akkor, mielőtt iskolába adták volna ; a közönséges törtekkel csupán a mindennapi életből vett példákat szükséges megoldani. Az Írásbeli szám műveleteknél, tekintettel a közönséges törtekkel való számolás nehézségére, bonyolultságára, és tekintve a tizedes törtekkel való számolás könnyűségét: a közönséges törteket kell átváltoztatni tizedes törtekké és igy kell megoldani a szám feladványt. Somogyi János bonyhádi tanító nagy alapossággal és éles elmeéllel adta elő a tanítói nyugdíj- törvény revíziója tárgyában országszerte keletkezett élénk mozgalmat és híven ecsetelte a tanítóság méltányos óhaját. A közgyűlés előadónak elismerésül köszönetét szavazott és kimondotta, hogy egyletünk az egyházi főhatóság utján kérvényt nyújt be a nmlt. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, alázatosan kérve őt, hogy magas állásából folyó hatalmával hasson oda, hogy az 1875. évi XXXII. t. czikket még ez év folyamán módosítsák olyformán, hogy a néptanítókat úgy az azon kulcs szerint nyugdíjazzák, a mint az állami hiva- ! talnokokat, t. i. fizetéseik arányában; mert csak igy lehet a törvény a falusi, kisebb és nagyobb városi tanítóra nézve egyaránt méltányos; továbbá a tanitó-özvegyek és árvák, hasonlóan a hivatalnoki özvegyek és árvákhoz, nyugdíjban részesüljenek és végül, hogy a népiskolai tanitónak is adják meg azon kedvezményt, hogy 30 évi szolgálat után életük végéig élvezendő teljes nyugdíjjal távozhassanak a tanítói pályáról. Bittér Péter apari kántor-tanító indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét mondott Kom- lóssy Ferencz országgyűlési képviselőnek, ki az oi- szágházban úgy, mint azon kívül, kétségtelen jelét adta annak már számtalanszor, hogy a tanítók igaz barátja s ügyük gyámolitója. Minthogy a három évi mandátum leteheti, elnök melegen megköszönte az eddigi bizalmat és úgy maga, valamint tiszttársai nevében is leköszönt. A közgyűlés a volt tisztikarnak meleg köszönetét szavazott és egyhangúlag újra megválasztotta a régi ! tisztviselőket. A tárgysorozat ezzel 1 órakor ki lévén merítve, főtl. Mikó György éltetése mellett a közgyűlés feloszlott. A közgyűlést vidám lakoma követte, mely kedélyességben páratlan volt. Hallottunk sok lelkes felköszöntőt is.H. I. A szekszárd-ujvárosi rom. kath. népiskolában az évzáró vizsgálatokat folyó hó 11., 12. és 13-án - tartották meg. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Kettős házasság. Tóth Ottó újvidéki születésit molnár 1872-ben Dunafőld váron törvényes házaságra lépett Eiehmfiller Amáliával. Házassága után nemsokára elhagyta feleségét, és töbé nem is törődött vele. Felesége csak ezelőt három évvel hallott róla hirt a büntetőtörvényszék révén, a mely kettős házasság miatt pörbefogtaa molnármestert. Tóth Ottó ugyanis kóborlása közben Budapestre ve- tedődött, s áttérvén a protestáns vallásra, örök hűséget esküdött Ranga Évának, a ki készséggel egyezett bele a frigybe, bár tudta, hogy Tóth Ottónak már van törvényes felesége. A törvényszék Tóth Ottót kettős házasság miatt 1 évi, Ranga Évát pedig 8 havi btönre Ítélte. A kir tábla ez ítéletet helybenhagyta ma azonban a kir. kúria V. büntetőtanácsa Neuberger bíró előadása alapján az enyhítő körülményekre való tekintettel Tóth Ottó büntetését 6 havi, Ranga Éváét 1 havi fogságra szállította le. A paksi katasztrófa. Mindenkinnk élénk emlékezetében él még az a borzasztó szerencsétlenség, mely a Dunán átkelni készülő paksi bucsusokat érte. A komp ugyanis tultömötsége következtében elsülyedt és 195 embert temetett a Duna árjai közé. Csak kevesen menekültek a katasztrófából, köztük
