Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-05-16 / 21. szám

Szekszárd "V*id.élce_

S hány meg hányféle módon lesznek az itt felsoroltakon kívül boraink moghamisitva!

S hány meg hány ezer hektó vidéken termett gyenge bor jón „szekszárdi“ név alatt forgalomba, csupán azért, mert i 11 lesz eladva ? !

De térjünk át a legfontosabbra s mondjuk ki egész leplezetlenül, hogy a külföld előtti hitelünk eljátszásának, sok termelő anyagi romlásának legfőbb oka, borszenzáljainkban keresendő.

Tudom, akadnak nagyon sokan, kik a szenzál szóra ama bizonyos türelmetlenségi kérdést vetik fel s felekezet elleni gyülölséget emlegetnek; de hát ezeknek azt feleljük, hogy mi csak szenzálokról beszélünk, mindegy az nekünk, akár keresztény, akár zsidó, — német, magyar vagy hottentotta, s kivesszük közülük a helybeliek azon tisztességes elemeit is, kik megelégedve a csekélyebb uyereséggel. élnek, de e mellett mást is élni hagynak, — hanem szólunk igenis azon telhetetlen papzsákokról, kik a pénzszerzés és hirtelen meggazdagodás elvét tűzve élet-feladatul, — rideg könyörtelenséggel szipolyozzák ki a szegény ember vérét s veszik ki szájából az élet fentartására szükséges utolsó falatot.

Ki ne ismerné szegényebb sorsú termelőink közül ezen minden emberi érzésből kivetkőzött vadállatokat, kik a szüretelés után visszavonulnak teljesen a világtól s várják, mint a medve odújában, a melege b b napokat, — midőn megindul az adó és más követelés behajtása teljes szigorral, s főni kezd a szegény ember feje a megélhetés ezer meg ezer gondjától. A vásárolni szándékozó kereskedőket ide sem engedik, lesik, mig a termelő egészen m e g p u hűl s maga keresi fel őket, ajánlva borát a legpotomabb árért, — ekkor aztán, ha csakugyan meg akarják venni a bortermést, mint egy ide való derék kereskedőnk reájuk igen találóan megjegyezte, a felajánlott árakra nem is reflektálva nagyúri leereszkedéssel azt kérdezik, hogy lesz a kukorieza? De hogy ha megjött a legkedvezőbb pillanat, saját szakállukra nevetséges árért vásárolják össze a meglehetős borokat s 30 — 40 frt foglalót adva zsebükből, megírják a nagykereskedőnek, hogy kitűnő bort vettek s z á m u k r a s mire azok megjönnek, eladják az általuk lefoglalt s ki űzetett n ek jelzett bort — mely talán már nem is eredeti — két-háromszoros árért, s még e mellett a termelők s a vevő részéről duplán adott szenzálist is zsebregyűrik. — E hitelrontó, raffini- rozott csalási módnak száz meg száz változatát lehetne felsorolnunk, de minek? A tapasztalásból bőven kijutott majdnem minden termelőnek. — Elégnek tartjuk tehát, há megmondjuk, miként védekezzünk e zsebtolvajokkal szemben s mit lehetne

tenni borkivitelünk s ezáltal vagyoni gyarapodásunk emelésére.

Pár héttel ezelőtt újabb mozgalom indult meg a hegyaljai szőlőszövetkezet kebelében s e mozgalom eredménye egy peticzió alakjában, melyben a m ü b o r g y á r t á s eltörlése, illetőleg törvény általi szabályozása kéretik, ott fekszik az illető szakminiszter asztalán.

Tolna vármegye gazdasági egyesülete áldásosabb munkát nem végezhetne, mint ha megindítaná itt és környékünkön a hason szellemű mozgalmat s csatlakozva a fent jelzett kérvényhez, erélyes szóval sürgetné a szenzáloskodás kérdésének törvényhozás utján leendő mihamarabbi rendezését.

Mert valóban visszás állapot az, hogy mig a házalási engedély megadása mégis bizonyos feltételekhez van kötve, addig borszenzál lehet mindenki, a ki csak akar, pedig itt nem krajczárok, de eze- rekről van szó, mely a legigazságtalanabbul vétetik ki sok ember s éppen a legföldhözragadtabb szegény nép zsebéből s kivétetik a nélkül, hogy a jogos és igazságos közteherviselés elvénél fogva, az állam az őt megillető haszon teljes arányában ró- szesittetnék.

Most kell tehát tenni valamit. Felülről egészséges áramlat száll felénk. Kormányunk teljes bizalmat érdemel. Tárjuk fel előtte bajainkat, sérelmeinket; kérjük azok orvoslását.

Kérjük, hogy az ország kitünobb bort termő vidékeire megfelelő becsületességíi és anyagi ga- rancziát is nyújtani tudó ügynököket, vagy biztosokat nevezzen ki, Közölje ezeknek névsorát külügyi hivatalaival évente legalább egyszer s a külföldi lapok tekintélyesebbjeiben figyelmeztesse a vásárolni szándékozókat a bor manipu- láczió körül űzött számtalan visszaélésre, — igazítsa útba őket, hogy ha igazi, hamisítatlan bort akarnak, kihez forduljanak. Utasítsa ügynökeit is, hogy a külföldre az ő közvetítésük folytán szállítandó borokat szállítás előtt vizsgálják meg s lássák el az ország védjegyével, de csak az esetben, ha azok minőségileg nem kifogásolhatók,

S mit érünk el ez által ? Azt, hogy kevesebb lesz a hamisít á s. Lemegy a bodza és a mályva magasra szökkent értéke, de emelkedik a jó boré. Kevesebb lesz a termelőket szipolyozó élősdi férgek, az ügynök-fillokszerák száma, de a vevőké növekszik, mert tudni fogják, hogy nem csalatnak meg lépten-nyomon, s ha helyre áll ismét a régi bizalom, talán a jogtalanul elharácsolt ezrek is visz- szatérülnek lassacskán. — Hej, de ehhez sok, tenger sok idő kell!

B.

meg bennünket attól, hogy bőrig nem áztunk és P.-Szt.-Andrásra érve Nagy Lajos ur vendégszerető házánál, a példányszerü családi élet ezen irigylendő tűzhelyénél, kedélyes társalgás közben elköltött estebéd után még hosszasabb történelmi fejtegetésekbe mélyedtünk, s midőn az ős-, ó-, közép- és uj-kor nagy eseményei felett átsuhanva, a legújabb kor kaleidoskopikus képeihez értünk, mindnyájan éreztük a pihenés idejének elérkeztét és nyugalomra vonultunk.

Az előző estén átvonult hatalmas vihar után október 9-én reggel gyönyörű őszi napra viradtunk a pusztai kényelmes úri lakot környező szép park milliard csillagtól ékeskedve ragyogott, s az egész éjjen át dühöngött orkán, a hajnali órákban valóságos zephirré enyhülvén, ennek szárnyain a szétszaggatott felhőrétegek utolsó foszlányai is már csak a láthatáron távolodtak úgy annyira, hogy reggeli 7 órára az ég valóságos pünkösdi pompában díszelgett. Az Ízletes, kitűnő reggeli után a kocsi előállván, uj erővel, uj reményekkel siettünk a megkezdett munka folytatásához.

A helyszínére érve csodálkozva láttuk, hogy embereink semmibe sem vették a lefolyt éjjelen felettünk tomboló vihart, már korán reggel hozzáfoghattak a munkához, mert a Szabii István biró közbenjárására Kovács Ferenc,z által átengedett szomszédos és arankával meglepett kisded lóheres területen Kanász Pista, mint legügyesebb munkásunk vezetése alatt már megvonták a kémárkot és csakhamar elérték benne a körülbelül egyméternyi- mélységet, s akkor már biztosan megolvashattuk benne az öt sirt, melyet abban feltárandók voltunk. Tudvalevő dolog, hogy a lóher gyökerek meglehetős mélyre hatolnak be, s addig a munka, minthogy ezen gyökérszálakon a nedvesség is lehatol és a földet megporhanyitja, vígan is ment, azonban e gyökérzet alsó elágazásánál ismét csak azon kőkemény talajba jutottunk, a mellyel az előző napon is már annyi küzdelmünk volt. Ezen körülmény azért nem vette el kedvünket a munkától és érdekes leletek reményében annál óvatosabban folytattattuk a munkát.

Egy-két óra múlva már a sírok kibontásához foghattunk, és ezen munkánk eredménye a következő volt:

VIII. sir ür eg. Itt egy elcsenevészett, satnya ember csontvázát találtuk, mely beír még csak az obligatus kés, vagy agyaggyönygy nyomát sem fedezhettük fel.

IV. sir üreg. E sírban egy erőteljes férfi csontváz nyugodott, mellén a már ismert agyag- gyönygygyel és dereka táján a csat rozsda ette törmelékeivel. Ezen sir arról nevezetes, hogy vele volt eltemetve lova is, melynek koponyáját egész épségben emeltük ki, de az egyik munkás azt elejtvén, jelentékeny törési sérüléseket szenvedett.

. Itt a lovat tehát megtaláltuk, de különösen kiemeli: Az árvaszék ápril hóban a gyámpénztárból 21 félnek 12060 frt kölcsönt tett folyóvá. — Ugyancsak az árvaszéknól nyilvántartásban állott 669 ügydarab, ebből beérkezett 512, megsürgette- tett 157."

= Kivételes nősülési engedélyek. Bajka József (Gerjen), Schmalz József (Czikó) és Komlósi József (Agárd) kivételes nősülés engedélyezése iránt beadott kérvényeik pártolóan terjesztettek fel a honvédelmi minisztériumhoz.

~ A vármegyei tisztviselői nyugdíj-alapról az 1888. évre szerkesztett és a belügyminisztériumhoz felterjesztett számadási kivonat megvizsgáltatván, helyesnek találtatott.

= A táviratozó közönség érdekében a m.

kir. posta- és távirdaigazgatóság a következő felhívást bocsátotta ki. Hogy a táviratok helyes és rendes időben való kézbesítését ellenőrizhessem, felhívom a t. táviratozó közönséget, miszerint saját érdekében a kézbesítési vevénynek megfelelő helyén, a kézbesítési időt saját kezűleg bejegyezni szíveskedjék.

~ A szekszárdi kir. törvényszéki elnök Siebenfreud Béla és a szekszárdi ügyész Szerényi Kálmán — mint tudósítónk értesít — a múlt héten a tamásii járásbíróságnál évi rendes vizsgálatukat tartották meg, melynek befejeztével Siebenfreud Béla elnök Szekszárdra, Szerényi ügyész pedig — szintén vizsgálatra — Gyönkre utazott. Mindketten Si- sovits plébános urnák voltak vendégei.

— A május 9-re Szakosra kitűzött jegyzőválasztás eredménytelen maradt. A 4 pályázó, név- szerint: Bajó Pál, Döry Miklós, Német Géza és Horváth Béla közül a választást vezetett főszolga- biró az első kettőt kandidálta csak, de a névszerinti szavazás megkezdése előtt kénytelen volt a kedélyek izgatottsága miatt a választást f e 1 f ü g g e s z t e n i. Lesz tehát uj pályázat és újabb választás. — így értesít bennünket rendes tudósítónk. Váljon milyen lehet ott a kedélyek izgatottsága, a hol az eljáró főszolgabíró kénytelen volt a választást felfüggeszteni. — Mindenesetre érdeklődéssel nézünk ez ügy fejlődése elé, mert bárhol legyen is a hiba — még eddig nem tudjuk, — de nagyon szomorú tény az, hogy valamely községben egyáltalán oda fejlődhetnek a viszonyok, hogy egy választást a kedélyek izgatot- sága miatt ne lehessen a törvényes formák közt megtartani.

Folytatás a mellékleten.

lendő azon körülmény, hogy ebben a VI. sirüreg- gel éppen ellentétben, a szerszám semmi nyomára nem akadtunk, annyival kevésbé találtunk zablát, vagy kengyelvasat.

X. s i r ü r e g. Gyermek csontváz minden lelet nélkül.

XI. s i r ü r ^g^ Ismét egy deli termetű férfi csontváza egy hatalmas kos-orru lóval együtt. Nagy érdekkel fogtunk a kiemeléshez, mert ebben a sírban reméltük feltalálhatni a mai nap legbecsesebb leleteit. Hiába kerestük azonban a csatabárdot csákányt vagy lándzsát, minden kotrásnál hiába lestük a paizst, vagy a kis baltát, hasonlóképen jártunk a zabla és kengyelvas keresésével is ; midőn azonban a ló koponyáját bontottuk ki, e mellől egy jó tyúktojás nagyságú elefántcsont gömb bukkant elő, melynek párjára még eddig nem akadtunk. Ezen gömb átlyukasztva lévén, felső nyílásánál egy centimeter magasságú kürtő féle kiemelkedésében a fúrás kitágul, — mig az alsó részén szükebbre szorul. Kívül a gömb oldalán párhuzamos spirális vonalak vannak bekarczolva, mely vonalak közben-közben egy központtal ellátott apró köröcskékkel diszeskednek. Ezen csontgömb való- szinüleg a lófején a szerszámra erősítve a tolldisz tartója lehetett. — Alább a lónak dereka körül találtatott egy 3. ctmr. széles és 10. etrar. hosszú elefántcsont lemez, mely alatt az elrodhadt vastag szijjnak nyoma nyilvánvalókig felfedezhető volt. Ez