Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-04-25 / 18. szám

minek: elpalástolása végett a szülés után nyomban megrojtolta és a konyhában elásta. Á bűnös anya szülésénél — ki .özvegy atyjával ól egy házban — senki sem volt jelen és az előayomozást eszközölt dombóvári csendőröket azzal akarta félrevezetni, hogy terhessége egy magzatelhajtás következtében előállott időelőtti szülés által szűnt meg. — Tamásii hírek. A p é n z h a m i s i t á s miatt a tamásii főszolgabiróság által letartóztatott Csapó József nagyszokolyi takács, Farkas Péter és Győry János felsőireghi föhlmivesek, Bakonyi Ist­ván napszámos, Kovács Pál lakatos és három Bauer testvér — kádárok -—- szintén felsőireghiek, továbbá Kucor József földmives Tengődről, Antal Péter és Viola Péter földművesek Eegölyből — a tamásii kir. járásbíróságnál történt kihallgatásuk után ezen járásbíróság vizsgálóbírója által folyó hó 17-én sza­badlábra helyeztettek. — A bűnügyre vonatkozó iratokat és a bűnjeleket az ezen ügybeni eljárásra illetékes budapesti fenyitő törvényszékhez tette át a vizsgáló biró. Mindannyi vádlottat dr. Frülrwirth Jenő tamásii ügyvéd fogja védeni, kit képviseletük­kel már megbíztak. — Hesz Pál tamásii jegyző ur egyik szobájában, midőn a nagyszombati feltá­madási ünnepélyhez az utczai ablakokba állított gyertyákat a cseléd meggyujtogatta, ennek vigyá­zatlansága folytán egy függöny is meggyűlt; de a láng az utczán összesereglett ájtatoskodók által rög­tön észrevételén, eloltatott még mielőtt nagyobb szerencsétlenség történt volna. Az ijedtségen kívül egyéb baj nem történt, a kár pedig — egy füg­göny. — H u s v é t első napján Domokos Árpád tamásii postamesternek újszülött, unitárius vallásu fia a helybeli rom. kath. templomban megkeresz- teltetett és a keresztségben a Székelyföldön gya­kori, de a Királyhágón innen annál ritkább „írnák“ nevet nyerte. — A keresztszülők Schamorzil Mária kisasszony Szakosról, Sperlágh Irén kisasszony Kun-Halasról, úgy Bencze István vásárosdombói plébános. (Tamásiban volt káplán) és Décsey Sán­dor posta- és távirótiszt Budapestről voltak. Ke­resztelő után Domokosok vendégszerető házánál la­koma volt, mely reggeli 5 órakor ért csak véget. — Gyászhir. Megyénk egyik köztiszteletben álló birtokosa, szenczi Fördős Lajos, folyó hó 20-án 88 éves korában jobblétre szenderült. A nagy kort ért, szeretettel környezett fórli halála megyeszerte mély részvétet keltett, mert megyénk legelőkelőbb w családai rokonsági vagy barátsági viszonyban álltak a derék öreg úrral, kinek volt alkalma gyönyör­ködni gyermekei előmenetelén, s még dédunokái ragaszkodásának, és szeretetének is örvendhetett. Megyénk tiszti ügyésze, „Fördős Vilmos, .Fördős Dezső jószágigazgató és Fördős Géza paksi ügyvéd valamint özv. Papp Lajosné úgy néhai Szeremley Lajosnó kúriai biró neje voltak a megboldogultnak gyermekei. Temetése nagy részvét mellett ment végbe, a szomszédos Borjúd, Szt.-Lőrincz, Kajdacs Dorogh közönsége nagy számmal jelent meg. A gyászszertartást S á n t h a Károly szt.-lőrinczi lel­kész! végézte, ki megható beszédet tartott, melyben kiemelte, hogy a boldogultnak neje már 1858-ban meghalt és azóta maga gazdálkodott szép birtokán s 87 óv óta még gyermekei fiatalabb éveiben gyön­géd, nemes leikével pótolta az anyát. A temetőben a sírnál ismét egy gyönyörű imát mondott s aztán elhelyezték a családi sírboltban. A koszorúkkal tele borított koporsót a paksi gyászkocsi vitte a teme­tőbe. A temetésen jelen voltak : Széchenyi Sándor gróf főispán, Sztankovánszky János, Bernrieder Jó­zsef és neje. Kovács László, br. Jeszenszky Kálmán Szentpétery József és neje, Forster Antal, Kurcz József, Mikos Géza, Borsody György, és Lajos, Módly László, Biróy Béla, Sass István és családja stb. A mélyen sújtott család a következő gyászje­lentést adta ki : Özv. Pap Lajosné szül. Fördős F tel ka, úgy leánya Pap Sára és férje Biróy Béla, valamint gyermekük: La- joska; Pap Mária; Fördős Vilmos és neje szül. Kurz Gi­zella, ezek gyermekei : Mihály,- Emma, Katalin, Lajos, Géza és István; Fördős Dezső és neje szül. Pesthy Kornélia; Fördős Géza úgy neje szül. Kiss Blanka, valamint gyer­mekeik: Irén, Gyula, Vilmos és Aurél: végre Szeremley Laj -s mély fájdalommal tudatják hőn szerotett atyjuk, nagy­atyjuk, szépapjuk, illetve ipjuk szenczi Fördős Lajos urnák, földbirtokos és Tolna vármegye bizottsági tagiának folyó évi ápril hó 20-án déli 12 órakor, életének 88-iÍv évélmnivégelgyengülés'-en történt gyászos elhunytat. A bol­dogult hűit tetemei folyó hó 22-én délután 3 órakor fognak Uzdon a családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. — Kelt Uzdon, 1889. évi ápril hó 20-án. Béke lebegjen drága hamvai felett! — Sajnos esat történt Bonyhádon V é g h József járásbirósági aljegyző és az ottani csendőr- őrsvezető között. Egy vendéglőben mulattak vig hangulatban, midőn egyszerre az aljegyző a bor Melléklet április 25-iki, 18. számhoz, hatása alatt boros poharát, csupa bravourból a fal- i | hoz akarta vágni, — de keze megcsúszott s úgy vágta homlokon a csendőrt, hogy a pohár izekre ' törött s az üvegszilánkok az egész fejbe behatol­tak, úgy, hogy a csendőr most élet és halál közt lebeg. Az aljegyzőt a szekszárdi törvényszék elnöke állásától felfüggesztette s ellene a fegyelmi vizsgá­latot rendelte el. — Süketek figyelmébe. Egy egyén, ki a már 23 év óta tartó fülzúgás- és süketségből egy egyszerű szer hasz­nálata által teljesen meggyógyult, késznek nyilatkozik e gyógymód leírásét német nyelven ingyen megküldeni mind­azoknak, kik ez iránt hozzá fordulnak. — 0 z i m : J. H. Nicholson, Becs, IX., Kolingsgasse N°- 4. VEGYESEK — A nép szükségletét csak .olyan szer elégíti ki, a mely megszerezhető, de a mely alkatré­szeiben egyszerű és világos, hatásában pedig biztos s megbízható. Ilyen jóravaló s igazi népies gyógy­szer a Brandt Ki eh. gyógyszerész- féle s v á j c z i labdacsok, a mely, mint orvosilag konstatálva van, jótékony s egyenlő ha­tása mellett, hosszabb időn át is tartósan, minden legkisebb kellemetlenség s rossz következmények nélkül használható. Ezért a svájezi labdacsok nél­külözhetetlen háziszere mindazoknak, a kik az emésztési zavarokból eredő, gyakran nagyon is sú­lyossá lefajálható bajokban szenvednek. Éppen magok az orvosok ajánlják ezt a szert, melyet mindenki olcsó árért házában tarthat, a legmelegebben. Brant Rich, gyógyszerész svájezi labdacsai a gyógyszer- sárakban, 70 kr. egy dobozzal, kaphatók, de gon­dosan meg kell figyelni a fehér keresztet vörös mezőben s a Rich, keresztnevet. — A karlsbadi pezsgő porról. Egy budapesti orvosi szaklapon a következő megfigyelésre méltó sorokat olvassuk a L i p p m a n n D. R. lippmann karlsdadi gyógyszerész által készített karlbadi P»z s g ő porról: Lippmann karlasbadi pezsgő­pora, mely a helyszínén készíttetik és mint az ot­tani gyógymódot előmozdító és utókorára alkalmas szer használtatik, rövid idő óta átadatott a nagy forgalomnak és azóta Megyarországon is nagy el­eiterjedést nyert. Az orvosok kellően méltányolják azt a jó gondolatott hogy világhírű karlsbadi fürdő productumai egy pulvis aeropsorus (pezgő por) alakjában állitattnak elő, a közönség pedig szívesen veszi ezeket a porokat először is kellemes izük miatt és' azért, mert csakhamar meggyőződik üdítő és kitűnő hatásukról. Az említett preparátum mindenek előtt egy kellemes hashajtó szer, mely a gyomrot és beleket nem izgatja és mely acut es chronicus gyomorkatarrhusoknál, szintúgy ideges dyspepsiánál indicálvá van. Miután alkalikus sótartalma az epe­kiválasztást szaporítja, a belek működését elősegíti ós azoknak szenvedőleges hyperaniiáit csökenti, ennek következtében alkalmas májbajoknál, chroni­cus bélhurutoknál, makacs obstipatióknál és az abdominalis Plethoránál (altesti elrekedés). Az al- kalikus-savas ásványvizekhez hasonlóan diuretikus hatása van, minek következtében bizonyos vese- bajoknál ós a hugysavas Diathese-nál előnyösen alkalmaztatik. „Szívességet véltünk tenni a szenve­dődnek e sorok közlésével. Megjegyezzük még, hogy a karlsbadi pezsgő porok tudtunkkal adagon­ként 20 krért, 3 adagonként 60 krért, és 12 ada­gonként Csomagolva 2 írtért használati utasítással együt majd minden nagyobb gyógytárban, Buda­pesten Török Józsefnél ós Karlsbadban L i p p m a n n gyógyszerésznél kaphatók. VIDÉKRŐL. Z o m b a. A múlt napokban arról értesítettem a tisztelt szerkesztőséget, hogy községünkben önkónVtes tűz­oltóság alakult, ma pedig már arról adhatok hirt, hogy az áldozatkész alapitó és pártoló tagok lelkes támogatása folytán a felszereléshez is egy nagy lé­péssel közelebb jutottunk. Az egylet részéről kikül­dött bizalmi férfiak — a főparancsnok, Lunova Já­nos és Brukmaiin János urak — ugyanis a napok­ban tisztelegtek az áldozatkész Döry-vérség és a községi uraknál,- hogy egyletünk szolgálatait fel­ajánlva, szives pártfogásukat kikérjék. A szívélyesen Szekszárd "V“ icLélc.e_ fogadott küldöttség ivére a következő urak voltak kegyesek nevüket mint alapitó tagok feljegyezni: Döry Dénes 50 frt, Döry Andor 30 frt, Döry Vin- ezénó 25 frt, Döry-Patlan község 100 frt, grófPe- jachevich László 100 frt, Georgievich Pál 30 frt, Csontos Jenő 25 frt, Dr. Láng Frigyes 25 frt, Poor Endre 25 frt. A polgárság között szinte körözött ivekre eddig mint pártoló tagok, 6 évi kötelezett­séggel, 49-en jegyeztek 1 — 3 írtig menő összeget. A midőn az aláirt és már nagyrészben be­folyt összegeket ezúttal nyugtáznám, nem mulaszt­hatjuk el hálás köszönetüuk nyilvánítását sem a nagylelkű uraknak, mert csakis ily adományok mellett szervezkedhetünk. — P o o r Endre, ideig­lenes főparancsnok. T A N Ü G Y. A Szekszárd-központi tanitó-egyesület 1889. május 9-ón délelőtt 9 ’/2 órakor Szekszárdon a pol­gári-iskola egyik tantermében tartja tavaszi rendes közgyűlést, melyre a t. egyesületi tagok és a tan- ügy iránt érdeklődő közönség tisztelettel meghivat­nak. Tárgysorozat: 1, Elnöki megnyitó. 2. A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesí­tése. 3. Gyakorlati tanítás a búzáról. Tartja : Ober­länder József. 4. Az orsz. tanítói nyugdíj-törvény revisiója : Előadó : Schuller József. 5. Mi az oka tudományos pályára előkészítő iskoláink tultömött- ségének ? Nem-e országos ikódrendszerünk ? Mit tehet a néptanító ennek meggátlására és arra, hogy növendékeivel a gyakorlati életpályákat megkedvel- tesse ? — E tételre pályázó müvek felolvasása, meg­vitatása és a pályadij odaítélése. (Ez utón szives tudomására, hozzuk egyesületi tagtársainknak, hogy a választmány a közgyűlés utólagos jóváhagyása re­ményében, a Yarasdy Lajos kir. tanfelügyelő ur ál­tal felajánlott 2 darab lázsias pályadijat 1 darab es. kir. aranynyal megtoldotta.) 6. Tanácskozás az egyetemes tanitóigyülésről. 7. Időközben előfordult ügyek és indítványok. Szekszárd, 1889. ápril 16-án. Kovács Dávid, egyes, elnök. Bat-i János, egyes, jegyző. EGYLETEK, TÁRSULATOK. A szakszárd-bátai Dunavédgát-társulat el­nökétől. Társulatunk választmánya által mai napon hozott határozat folytán van szerencsém az állami felügyelet gyakorlásával felruházott Hekler Károly budapesti királyi mérnök urat mint miniszteri meg­bízottat ós e társulat ártéri képviselőit a folyó 1889. évi május hó 2-ik napján délelőtti 9 órakor Szek­szárdon a megyeház nagytermében tartandó évi rendes közgyűlésre tisztelettel meghívni — oly fi­gyelmeztetéssel, hogy az 1888-ik évi pénztári és leltári számadások —• az ártéri érdekeltek általi be- tekinthetés czéljából — a társulat hivatalos helyi­ségében közszemlére kitétettek. Tárgysorozat: 1. Igazgató jelent'se a társulat igaz­gatási és pénzügyi helyzetének állásáról s a múlt évben eszközölt munkáltatásokról. 2. Az 18S8-1 k évi pénztári és. leltári megvizsgált számadások feliilvizsgála áról hozott vá­lasztmányi javaslat előterjesztése. 3. A báttaszéki kir. ala­pítványi urodalom birtokából kisajátítandó területekről az urodalmi főtisztség részéi öl szerkesztett, lajstromban részle­tezett 4762 frt 82 kr kárnilanitási összeg mjgállapitása, esetleg a kisajátítási eljárás megindítása iránti intézkedés. 4. Mérnöki előterjesztés folytán : a) Az árvédelmi eszközök­nek fedél alá helyezése czéljából Lankóczon és Keselyűs­ben — a jövő évi költségelőirányzat terhére — egy-egy félszer épitése; b) A társulat vízvédelmi készen létének teljes befejezéséhez — Pörbölyig, esetleg Bidáig igényelt telefon-hálózat berendezése; valamint c) A decsi és hátai zsilipek fedlapjának f.iragott termés-kövekből alkalmazása és utóbbira szükségelt költségeknek a jövő évi előirányzatba felvétele iránt hozott választmányi javaslat fölötti határo­zathozatal. Szekszárd, 1889. évi április 16-án. Dr S/igeth Gábor. MULATSÁGOK­Görbön folyó hó 28-án Huszár János ottani derék jegyző estélyt rendez a helyi tűzi fecskendő alap javára. Ez estélyre sikerült megnyernie a kö­vetkező urakat és hölgyeket szereplésre: 1.0 nagy­sága Szarvas Mariska felolvasást tart. 2. Tisz­telendő T á in er János lelkész ur „Szabados Ilonka“ sajtó alatt levő gyönyörű költeményéből alkalmi részletet olvas. 3. Érsek Elek lelkész ur sza­valni fogja a „Hollót“. 4. Hajai Ede zongoráz. 4. Döry Miklóst hegedű-fogásra kérte fel, — Dr. Kiss István pedig régészeti elméleteit nyil­vánosságra hozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom